Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-31 / 26. szám
1996. január 31szerda CSUPA ÉRDEKES Mit rejt a muzsalyi hegy? Bárha egyszer Beregszász egy neves porcelángyárral büszkélkedhetne... A megerősített fővágat A szerző felvétele Kovács Elemér Beregszász (KM) — Újra tele vannak az ukrajnai központi és a kárpátaljai helyi lapok a Beregszász környéki hegyek aranyával foglalkozó tudósításokkal. Azzal, hogy a néhány év múlva beindítandó aranykitermelő kombinát hogyan változtatja meg a környék ökológiáját... és esetleg a lakosság etnikai összetételét is. így aztán alig tűnhet fel valakinek, hogy a leendő aranybánya fővágatától néhány kilométernyire egy másik tárnában (is) megindult a munka, itt hamarosan a porcelángyártó ipar egyik fontos alapanyagát, a kaolint termelik majd ki. — Egyelőre a 300 méter hosszú fővágat kitisztításán, megerősítésén dolgozunk — tájékoztat Nyikolaj Hozsik, a Keramnedra ukrán-szlovák vegyes vállalat igazgatója. 1996-ban az a tervünk, hogy a fővágatot mintegy 800 méterre meghosszabbítva kialakítsuk a majdani kitermelőhely vázát: lefektessük a kábeleket, beszereljük a szellőzőberendezést, elkészítsük a vészkijáratot. A vágatkészítés során természetesen hozunk felszínre kaolint is, de az igazi kitermelés csak két év múlva indulhat be. □ Melyek a legjellemzőbb tulajdonságai az itt talált fehér aranynak? — Kissé túlzottnak találom a „fehér arany” jelzős szerkezetet. A kaolin kétségkívül értékes ásvány — a porcelán, a papír- és a gumigyártás mellett felhasználható különböző magas hőállósággal bíró kemencék belső borítására, a borok derítésére. Magnezit és kaolin keverékéből készül a jól ismert samott-tégla. A Muzsaly környéki kaolinkészlet mintegy 4,5 millió tonnára rúg, ebből a kibányászható mennyiség mintegy 1 millió tonna. Számos jó tulajdonsága mellett — viszonylag tiszta — a laboratóriumi vizsgálatok néhány negatívumra is rávilágítottak. Nevezetesen, hogy nem eléggé plasztikus, formázáskor nem annyira hajlékony, mint amennyire elvárható lenne. Kissé előrehaladva: már most azon dolgozunk, hogy ezt a problémát megoldjuk. A legkézenfekvőbb megoldás persze az lenne, hogy akár a támakialakítások során kitermelt valamelyik anyagfajta, akár a közelben kibányászott más anyag hozzáadásával próbálnánk rugalmasabb alapanyagot nyerni. E kísérletbe több ilyen profillal rendelkező vállalatot szeretnénk bevonni, úgy hogy elküldjük nekik a szükséges kaolinmennyiséget. □ Miképpen jött létre a Keramnedra? — Tudni kell, hogy a muzsalyi kaolinkészlet feltárása már 1949-ben megtörtént. (Más kérdés, hogy az ettől a helytől nem messze található Kuklya és Derekaszeg mellett már a század elején bányásztak kaolint, s azt a Bécs környéki porcelángyáraknak adták el.) Visszatérve a mostani lelőhelyhez: több mint negyven esztendeig nem történt semmi, amikor is a ’90-es évek elején a Geológiai Expedíció kebelén belül megpróbáltunk létrehozni egy káeftét a kaolin kitermelésére. Számos külföldi céggel is tárgyaltunk, s reméltük, hogy sikerül olyan partnerre találni, aki kész megfinanszírozni a bánya beindításához szükséges anyagiak egy jelentős részét. Am, mint kiderült, mindenkinek a késztermék kellett, befektetni senki sem kívánt. Mígnem tavaly eljöttek a pozsonyi székhelyű Kerametal szakemberei, akik hajlandók mutatkoztak minderre. Bányakombájnt hoztak, s számos más felszerelést, megfinanszírozták a kitermelési tervdokumentáció költségeit, így tavasszal megindulhatott a fővájat kialakítása. Ok különben főleg samot- tot fognak készíteni a részesedésük fejében kapott kaolinmennyiségből. Ismétlem, nekünk is az a célunk, hogy valamilyen formában készterméket állítsunk elő a fennmaradó mennyiségből. Nagy kár, hogy Kárpátalján gyakorlatilag nincs olyan vállalat, amellyel összefoghatnánk ebből a célból. Az első időkben természetesen kénytelenek leszünk feldolgozatlan formában értékesíteni a kitermelt kaolint, ám nyersanyagot eladni ma már nem kifizető dolog. Különösen, ha nem kifejezetten stratégiai cikkről van szó. Ukrajnában jelentős kaolinkészletek találhatók, s Európában is van belőle csaknem elegendő. □ Egy új bánya, majdan egy új gyár — mindez általában ökológiai problémákat vetít elő. — Mint a fentiekből kiderült, nem külszíni fejtésről van szó, tehát a külső környezet gyakorlatilag érintetlen marad. A" kitermeléskor pedig olyan technológiát alkalmazunk, mely a mellékvágatok újbóli feltöltését irányozza elő. A porcelángyártás pedig a hagyományos, úgymond környezetbarát technológiára épül, nincsenek egészségre káros anyagok. Bárha egyszer Beregszász egy neves porcelángyárral büszkélkedhetne... 1945-1996: atomkronológia Több mint 2000 robbantás végrehajtását ismerték el Videorabszolgák Budapest (MTI-Press) A képernyő mai, ifjú rabszolgáiból lesznek a holnapi koravének — fogalmazta meg lehangoló következtetését a japán oktatásügyi minisztérium illetékese. Mint a tények bizonyítják, nem is alaptalanul. Megvizsgáltatták ugyanis, hogy van e valamiféle hatása, következménye a mind szélesebb körbén terjedő videojátékoknak? ■A gyanú igazolódott. A 6-17 éves diákok látása feltűnően romlott. Elemisták esetében 10 százalékos, középiskolásoknál majdnem 12 százalékos a korábban, rövidlátóként mért, negatív változás. Ez volt az első eset. hogy már az elhízás mértékét is a videózás rovására írhatják azon a jogcímen, hogy 2 százalékkal több a dagi gyerek, mint korábban. Azok nem lehet vitás; az orvosok ezt a gyerekek izomzatának satnyuíásá- ban vélik felfedezni, a tornatanárok pedig pontos adattal is szolgálnak, az ötödik osztályban 10 centiméterrel alacsonyabb a magasugrás átlaga a videojátékok előtti nemzedék sportteljesítményéhez képest. I. ...................................,............ Budapest (MTI-Panoráma) — Szombat óta a nemzetközi moratórium ellenére végrehajtott immár hatodik francia nukleáris robbantás is szerepel azon a hosszú listán, amely az 1945 óta végrehajtott több mint kétezer kísérleti nukleáris robbantás helyét és időpontját tartalmazza, pontosan 1945. július 16-tól kezdődően, amikor is az Egyesült Államok, Új-Mexikó államban felrobbantotta a világon az első kísérleti atombombát. A The Bulletin of the Atomic Scientists című amerikai folyóirat 1995. május-júniusi számának kimutatása szerint az öt deklarált atomhatalom 2039 robbantás végrehajtását ismerte el 1945 óta, amihez azonban hozzá kell még számítani a legutóbbi kínai és francia robbantásokat — írja háttéranyagában az AFP. A listát az Egyesült Államok vezeti 1030 robbantással, ebből 942-őt Új-Mexikó és Nevada államokban hajtott végre; majd a volt Szovjetunió következik, 715 nukleáris kísérlettel. Franciaország 1960 óta 209 kísérleti atomrobbantást hajtott végre előbb Algériában, majd a csendes-óceáni térségben. Az első kísérletre a Szahara algériai részén, Reggane-ban került sor. 1966. július 2-a óta a francia kísérleti robbantások színhelye a Mururoa és Fanga- taufa korallzátony. Nagy-Bri- tannia 44 kísérleti robbantást hajtott végre, ebből 23-at az amerikai nevadai kísérleti telepen. Kína 1964-ben robbantotta fel első kísérleti nukleáris töltetét és 43 kísérlet áll mögötte. Az utolsó robbantás 1995. augusztus 17-én történt, de helyéről és erejéről nem közöltek adatokat. India egy kísérleti robbantást hajtott végre 1974-ben. Ennek ellenére Indiát nem tekintik atomhatalomnak. Az Atomsorompó Szerződés értelmében ugyanis csak azok az államok számítanak atomhatalomnak, amelyek már 1967. január 1-je előtt végrehajtottak ilyen kísérleteket. Kína és 1995. szeptember 5- e óta Franciaország az a két állam a világon, amelyik nem tartja magát ahhoz a nemzetközi robbantási moratóriumhoz, amelyet Bili Clinton amerikai elnök javaslatára 1992- ben deklaráltak. A moratórium utal egy az atomkísérletek teljes betiltását tartalmazó, az angol kezdőbetű alapján CBT- egyezményként (Comprehen- sives Test Ban Treaty) emlegetett, majdani megállapodás létrejöttére, amelyről Genfben folynak a tárgyalások, és amelyet 1996 őszén kellene aláírni. Franciaország már közölte, hogy kedvezően fogadná a teljes betiltást, és kész lenne aláírni egy ilyen értelmű megállapodást. Az új egyezmény kiegészítené az 1963-ban már megszületett, az angol elnevezés kezdőbetűi alapján PTBT-szerző- désnek (Partial Test Ban Tre- aty-nek) nevezett dokumentumot, miszerint tilos az at- moszfréban, a világűrben, vagy a víz (tenger) alatt ilyen robbantásokat végrehajtani, valamint azt az 1974-ben Washington és Moszkva között létrejött megállapodást, amely 150 kilotonnában határozza meg a földalatti nukleáris robbantások hatóerejét. (Jacques Chirac francia köztársasági elnök hétfő este bejelentette, hogy a vasárnapi kísérlettel befejezték az atomrobbantásokat. Chirac a kísérletek befejezését rövid televíziós beszédben jelentette be, mondván, hogy azok sikeresek voltak. „Most új fejezet nyílik. Franciaország tevőleges és határozott szerepet fog játszani a világ leszerelésében és Európa jobb védelmében. A következő hetekben kezdeményezéseket teszek ebben az irányban” — tette hozzá az államfő. A dél-csendes-óceáni francia kísérleti telepeken — Mururoán és Fangataufán — tavaly ősztől hat atombombát robbantottak fel, mit sem törődve a világ tiltakozásával.) 10O óra a földben Újdelhi (MTI) — Egy indiai jógi csütörtökön kimászott abból a három méter mély föld alatti lyukból, ahova azt megelőzően négy nappal ezelőtt ereszkedett le. A hindu aszkéta majd’ 100 órát meditált a fedett, vizes, a levegőtől szinte teljesen elzárt odúszerű helyen. „Minimálisra kellett csökkentenem légzésemet, étlen-szomjan kelleti kibírnom a négy napol” — mondta a Reuter szerint a 57 éves jógi, miután előbújl a föld mélyéből. A hírügynökség szerint bőven akadtak olyanok, akik megkérdőjelezték a lyuk levegőtlenségét, ám ennek ellenére több mint 10 ezer csodálója köszöntötte az aszkétát a földben eltöltött négy nap után. Filatéliai bosszú Washington (MTl-Panorá- ma) — A postafiókok bajban voltak, mert az ügyfelek nemigen kapkodták a bélyeget: sokaknak nem tetszett, hogy a néhai, botrányos körülmények között lemondott amerikai elnököt, Richard Nixont ábrázolja. Egy nyugat-virginiai polgár azonban túltette magát politikai finnyásságán, és egy százhatvan darabos ívet vásárolt a 32 centes, rendes postai bélyegből. Azt már csak otthon vette észre, hogy Richard Nixon arcmása félre van csúszva a bélyegen, és az elnök neve is fordítva van rányomtatva. Akkor még nem is sejtette, hogy talán a legnagyobb értékű, hibásan nyomtatott filatéliai ritkaságot vásárolta meg a helyi postafiókban. A The Washington Post szerint a százhatvan bélyegből álló készlet egy darabját a világhírű New York-i kikiáltó cég, a Christie’s most készül aukcióra bocsátani — potom tízezer dolláros kikiáltási áron. A tulajdonos nevét szándékosan nem hozzák nyilvánosságra. A Richard Nixon emlékére kibocsátott bélyeget április 26-án hozták forgalomba a Yorba Linda-i Ni- xon-könyvtárban rendezett ünnepség keretében. A bélyegből mintegy nyolcvanmillió darabot nyomtattak, de csak az az egy, Nyugat- Virginiában megvásárolt ív hibás. (A szakértők valószínűnek tartják, hogy az ívet valamelyik nyomdász filmé a ritkaság AP-felvétel gyelmetlenségből fordítva helyezte be a nyomdaprés alá.) A The Washington Post szerint minden esély megvan rá, hogy a Nixon-bé- lyeg az eddigi két „filatéliai ritkaság” fölébe kerekedjen. Az egyiken, egy 1918- ban kibocsátott bélyegen fejjel lefelé repül egy két- számyú gép. A másikat — ugyan hoJ másutt! — a Központi Hírszerző Hivatalnál (CIA) fedezték fel 1986-ban: azon egy gyertya ég —csak éppen fordított helyzetben. Bíró után gyilkos Stallone rajongói ismét örülhetnek Nyíregyháza (KM) — Alig pár hete, hogy kedvencük a mindenható Dredd bíróként hurrikán erejével söpörte le ellenségeit a vászonról, máris itt vannak a Bérgyilkosok, benne a nagy Sly Stallone. A Bérgyilkosok izgalmas piff-puff mozi, olyan film, ami több akar lenni, mint sors- és kortársai, de nem nagyon sikerül neki. A történet két rosszfiú (Sylvester Stallone és Antonio Banderas) macskaegér harcáról szól, átszőve némi intellektuális filozó- fálgatással és megszórva egy csipetnyi romantikával. Régi hollywoodi recept, mindig beválik. Ráadásul az alkotópáros, Richard Donner rendező és Joel Silver producer, a Halálos fegyver filmek szülőatyjai, szintén „tuti leosztás” — a telt kasszák biztosítottak. No és persze ott van a Stallone név, ami már önmagában is pénztárgép-csillinge- lést asszociál a producerekben. Nos, a befektetőknek nem kellett csalódni, Amerika szerette a Bérgyilkosokat, még a néhol alig titkolt lopások (Tarantino és Leone filmjeinek igen erőteljes hatása) sem befolyásolták a kedvező fogadtatást. De végül is nincs új a nap alatt! A siker azért nem véletlen. A film igazán jól sikerült akciómozi, unalom helyett inkább ólommérgezés fenyegeti a nézőt. A rendezés esetleges hiányosságait illetve túlkapásait (néha bizony még a rutinos öreg rókák is tévednek) a szereplők játéka maximálisan pótolja. Igazán telitalálat volt a fiatal, spanyol szívtipró, Banderas szerepeltetése a szuperhős forróvérű ellenlábasaként, Stallone pedig (tőle szokatlanul) teljes mimikatárának bevetésével bebizonyítja, hogy azért nem véletlenül végezte el a Miami egyetem dráma szakát. A Bérgyilkosok tehát akciófilm, nem több, de annak jó. Aki szereti az izgalmat, és elég gyorsan tudja kapkodni a fejét a lövöldözős jeleneteknél, ne hagyja ki. A Stallone-rajongók pedig pihenhetnek egy kicsit, mert egyelőre kedvencük is azt teszi. Reméljük nem kell jövő évig várni Rambo következő filmjére! (A fűm Nyíregyházán ma a Krúdy és a Montázs moziban látható.)
