Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-31 / 26. szám

1996. január 31., szerda HAZAI HOL-MI Az utolsó szó jogán Még egyszer az ügy „fővádlottja" a vásárosnaményi kórházról A legutóbbi napok történései, amelyeknek sajnálatos jellem­zője a túlfűtött indulatosság, a józanabb mérlegelés és érve­lés szinte teljes hiánya, arra in­dítanak, hogy az ügyben meg­szólaljak. Az utolsó szó jogán azért, mert — méltánytalanul — hovatovább az ügy „fővád­lottja” leszek, aki — úgymond — „eladta a vásárosnaményi kórházat”. Szeretném ezért elmondani: 1. Az egészségügyi kor­mányzat eredeti szándékának (hogy a kórház rendelőintézet­ként működjön tovább) nincs politikai motívuma. Ez a gon­dolat már a megelőző ciklus­ban felmerült. Ezért utasította el az akkori szakminisztérium a Vásárosnamény részéről be­nyújtott rekonstrukciós pályá­zatot, ezért nem adott lehető­séget műszaki, technikai fej­lesztésre. 2. Az egészségbiztosítás, il­letve a minisztérium illetékes szakértőinek szakmai állás­pontja volt a kórházbezárás szándékának hivatkozási alap­ja, s ez egyaránt tartalmazott orvosegészségügyi és gazda­ságossági érveket. 3. Nem vagyok orvos, ezért nem a szakértői állásfoglalást vitattam, amikor a térség kép­viselőjeként határozottan elu­tasítottam a javaslatot. Mind­végig a szociális indíttatású egészségpolitikai mérlegelést ajánlottam, amely tekintetbe veszi a térség közlekedési, hír­közlési viszonyait, a munka- nélküliség rátáját, a szegény­ség mértékét, a betegségsta­tisztikai és halálozási mutató­kat. (Itt kell köszönetét mon­danom szakmai segítségükért dr. Vadász Máriának és dr. Vojnik Máriának, akik mind­végig mellettem álltak, vala­mint dr. Hajnal Bélának szíves közreműködé sért). 4. Szeretném megosztani az érdeklődő közvéleménnyel, hogy a megye egészségügyi intézményeinek vezetői rész­vétlennek mutatkoztak a vásá­rosnaményi kórházat illetően és kezdetben a megyei szak- irányítás sem volt eléggé hatá­rozott. így történhetett, hogy a nyár eleji minisztériumi egyeztetésen előadott terve­zetre (rendelőintézetté válás fekvőbetegháttér nélkül) egye­dül mondtam kategorikusan nemet. Ezt azzal egészítettem ki, hogy mindenfajta átszerve­zésnek költségvonzata van, s ennek fedezetéül szolgáló közpénz híján tett intézkedés ráadásul még felelőtlen is len­ne. 5. Közreműködtem a de­monstráció szervezésében is, mert úgy gondoltam, hogy a közvélemény nyomása erősít­heti tárgyalási pozícióm(nk)at. (Vannak néhányan, akiket megkérdeztem: segítenek-e a tüntetésben? Nem, vagy csak fél lélekkel, mondták, mert igazában célravezetőnek azt tartanák, ha a kórház rendelő- intézetté alakulna. Döbbenten tapasztalom, hogy néhányuk- ból váltak a „dacos” hangulatú harcosság képviselői — velem szemben). 6. A petíciók átadásakor le­folytatott tárgyalás világossá tette: a minisztérium kész va­lamit engedni. Elfogadja leg­alább a bel- és gyermek-, vala­mint a krónikus fekvőbeteg­osztályok megtartását és köte­lezettséget vállal az átalakítás pénzügyi feltételeinek biztosí­tására. Már ekkor szó esett a mentőállomás korszerűsítésé­ről, esetkocsi beállításáról. A jelenlevő polgármesterekkel (Hegedűs Antal, Szűcs Ilona, Pécsi László) közös és egybe­hangzó volt az értékelésünk: kísérletet kell tenni további engedmények elérésére, de va­lószínű, hogy a kórház jelenle­gi konstmkciója nem tartható. 7. Ekkor és csak ekkor kap­csolódott a naményi kórházról folyó tárgyalásokhoz dr. Bakai Zoltán képviselőtársam. Neki is meg kellett győződnie arról, hogy a két kórház fenyegetett­sége közös. Az általa előter­jesztett fúzió gondolatát a mi­nisztérium üdvözölte, mert al­kalmas modellnek ítélte (vol­na) mintegy három tucat ha­sonló gondokkal küszködő in­tézmény számára. Ennek az elképzelésnek Namény szem­pontjából előnyös eleme volt véleményem szerint a sürgős­ségi betegellátás szervezetbe illesztése, a számítástechnikai rendszer kiépítése, a műtő­blokk, a röntgendiagnosztika és a sürgősségi laboratórium korszerűsítése, valamint a költségek címzett támogatás­beli garanciája. Kétségtelen veszteség a sebészet és szülé­szet áttelepítése. A térség szempontjából viszont előny a mintegy 2,5—3 milliárd forint­nak a foglalkoztatásra gyako­rolt jótékony hatása és egy korszerű egészségügyi intéz­mény léte. 8. Ezt az elképzelést a vásá­rosnaményi önkormányzat el­vetette. Ebben szerepet ját­szott az is, hogy a laikus testü­let számára a kórházvezetés nem tette nyilvánvalóvá, hogy a jelenlegi állapot szerint a kórházi tevékenység akkredi­tálása (és az egészségbiztosí­tás oldaláról történő finanszí­rozása) lehetetlenné válik. 9. A döntést és a felelősség- vállalást nem vitattam, nyilvá­nosan soha nem bíráltam. Saj­nálattal tudomásul vettem. Ek­kor keresett meg dr. Séra Gyu­la igazgató főorvos úr telefo­non, véleményemet kérve egy újabb kísérletről. Kifejtette azt a nézetét, hogy a rekonstrukci­óra szánt pénzeszköz visszau­tasítása azzal a veszéllyel jár­hat, hogy a négy lábon álló megyei kórházi szerkezet hár­mas osztatúvá válik. (Nyíregy­házán, Kisvárdán és Mátészal­kán jelentős korszerűsítési munkálatok folytak, illetve folynak.) Azt javasoltam, kér­je fel a megyei közgyűlés el­nökét közreműködésre és kí­séreljenek meg újabb kompro­misszumot. 10. Az új forduló ismét ho­zott eredményt Vásárosna­mény számára: az úgynevezett egynapos sebészet megvalósí­tásának minisztériumi befo­gadásával. (Ebben taktikusan a sebészet megmaradásának lehetőségét — a miniszteri döntést könnyítendő — ismer­ték el hallgatólagosan a felek. A szerződéstervezet szövege tartalmazta (volna) azt a kité­telt is, hogy profilbővítés csak a naményi telephelyen történ­het. A szülészet megmaradását a minisztérium elutasította. 11. Vita tárgyát képezte az is, hol kezdődjön a rekonst­rukció. Mindvégig azt az ál­láspontot képviseltem, hogy ennek Vásárosnaményban kell előbb teljeskörűen megtörtén­nie. Ebben láttam a fennmara­dás egyedüli biztosítékát. Ezt a tervezetet a megyei szakmai grémium támogatta, beleértve dr. Szele Ildikó igazgató főor­vos asszonyt is. Az érintett ön- kormányzatok elfogadták, majd röviddel ezután, az utol­só pillanatban a vásárosnamé­nyi testület elutasította. 12. Álláspontom változat­lan. A döntést elhibázottnak tartom, mert lényegében azt a tervezetet hozza vissza, amelyről mint kiinduló hely­zetről keserves küzdelmek után elmozdultunk. Világosan felmérhető, hogy jelentős be­ruházás nélkül a két kiskórház helyzete tarthatatlanná válik. Népszerűtlen dolog a köz­hangulattal és érzelmekkel szemben higgadtan érvelni. Egyáltalán a szembenállást felvállalni, nyugodt lelkiisme­retid tettem. Legjobb meg­győződésemmel szerettem volna a térség lakosságának érdekeit képviselni. Most is az a véleményem, hogy a leg­utóbbi szerződéstervezet sok­kal inkább szolgálta volna a naményi kórház biztonságos, hosszú távú fennmaradását, mint a hajthatatlan, nem any- nyira az előrelátáson és számí­táson, mint inkább hibás hely­zetértékelésen és indulatokon alapuló képviselő-testületi döntés. Az utolsó szó a (döntés ér­telmében) azonban az önkor­mányzatot illeti. A következ­ményekkel együtt. Kiss Gábor országgyűlési képviselő Ultrahangos vizsgálat a vásárosnaményi kórházban Harasztosi Pál felvétele Kirabolták a kéjvágyót A tetteseket kevesebb, mint egy nap alatt elfogták Képzés Nyíregyháza (KM) — Együttélni a diabétesszel nem könnyű, de nem is le­hetetlen. S erre a feladatra különösen a betegeket kell megtanítani. Egyebek közt ez a célja a február 2-4-e közti szakmai továbbképző tanfolyamnak, amelyre a 14-20 év közti korosztály tagjai jönnek el a megye- székhelyre az ország min­den részéből. Ezúttal a tan­folyam első részére kerül sor. A programot a Nyírség Diabétesz Társaság és a közelmúltban alakult Ma­gyar Cukorbetegek Orszá­gos Szövetsége gyermek- és ifjúsági tagozata, a DO- TE-vel közösen állította össze. A részt vevő mint­egy ötven fiatal orvostól, dietetikustól tanulhatja meg a betegség kezelését, a maga által is megteremt­hető állapot kialakítását. Kováts Dénes Nyíregyháza (KM) — Azt mondják, vannak emberek, akikről szinte ránézésre meg lehet állapítani, hogy „szüle­tett áldozatok”. Nyilván jó szemük van a tolvajoknak, rablóknak is, mert rendszerint az ittasakra, könnyelműen vi- selkedőkre „utaznak” — több­nyire sikerrel. Az alábbi ügy tipikusnak nevezhető, még ak­kor is, ha az esetek egy része egyszerű lopással, s nem rab­lással végződik. Szerencsére ezúttal — bravúros nyomozás eredményeképpen — keve­sebb, mint egy nap alatt rend­őrkézre kerültek a tettesek. „Hősünk” szlovák állampol­gár, Ukrajnában járt egy barát­jánál, majd Nyíregyházáról vonattal akart hazautazni azon a januári estén. Volt nála pénz bőven, főként dollár és schil­ling, nem is nagyon dugta, amikor a pénztárnál megvette a jegyét. Szomjas volt, hát kortyintott a büfében, ettől vi­szont vágya is gerjedni kez­dett, gondolta, jó lenne nőhöz jutni. Balszerencséjére — bár elő­ször talán szerencsének vélte — kettő is hamar akadt, az őket kísérő férfiak tán fel sem tűntek neki. Elvonultak a bü­fésor mögé, úgy gondolva, hogy a sötétben mindent elin­téznek. Nem tudtak azonban megegyezni az árban, talán a simogatás hatására a pénztár­cát sem sikerült elemelni, így az egyik asszony segítségért ment. Férfitársa vélhetően ha­ragra gerjedt az eredményte­lenséget hallva, így mérgében a tetthelyre sietve leütötte az áldozatot. Ha már földet fo­gott, le is nyúlták, 200 dollár, 400 schilling és 400 forint lett zsákmányuk, valamint egy karóra. Majd, mint akik jó vé­gezték dolgukat, otthagyták a szlovákot. O azonban nem volt annyira ittas, hogy ne tud­ta volna, mi történt vele, így feljelentést tett. Nagy erőkkel indult a nyo­mozás, s még nem kelt fel a nap, már az egyik megyeszék­helyi panzióban fülöncsípték az egyik — álnéven bejelent­kező — párt, az ágy alól a pénz egy része és az óra előke­rült. Néhány óra múlva kézre került a másik páros is. Száz dollár, száz schilling és az óra meglett, a többi pénzt addigra elköltötték. Tanulság? Bőven akad. An­nál inkább, mivel az állomás környékén szép számmal megtalálhatók azon honfitár­saink, akik arra utaznak, hogy elvegyék mások értékeit. Lei­tatással, a közösülés ígéreté­vel, vagy ha kell, erőszak­kal. Csökkent a bűn Ülést tartott a záhonyi testület Záhony (KM-K B.) —A határváros önkormányzati ülésének egyik kiemelt na­pirendi pontja volt dr. Bor­bély Menyhért alezredes, Záhony rendőrkapitányá­nak a tavalyi esztendőt bűn­ügyi szempontból értékelő beszámolója. A kapitány kiemelte: a két esztendővel ezelőttiekhez képest idén jelentősen javultak a város bűnügyi mutatói. Ennek bi­zonyítására említette, hogy 1995-ben nem történt Zá­honyban egyetlen emberö­lés, sőt még utcai rablás sem. A közhiedelemmel el­lentétben magyar állampol­gárok jóval több esetben követnek el külföldiekkel — elsősorban a FÁK-álla- mokból érkezettekkel — szemben bűncselekményt, mint fordítva — derült ki a beszámolóból. A lefülelt it­tas gépjárművezetők mező­nyének döntő többségét — a város speciális helyzeté­ből adódóan — továbbra is a kamionsofőrök „adják”. A rendszeres éjszakai járő­rözésnek köszönhetően a korábban egyre gyakoribb, a bűnözők körében már- már slágernek számító pin­cefeltöréseket sikerült tel­jes mértékben lecsökken­teni — hangzott el az ülé­sen. Egyébként, ha a Záhony- specifikus vasúti dézsmálá­sokat és a határátkelőhelyi okirathamisítási ügyeket kiveszik a statisztikából, akkor a határváros bűnügyi mutatói a megyei átlagnál is jobbak, pedig Szabolcs- Szatmár-Bereg az országos rangsorban az előkelőnek mondható 9. helyezéssel büszkélkedhet. Utóbbi gon­dolattal az ülésen ugyan­csak részt vevő dr. Házi Ist­ván, a megyei rendőrfőka­pitány bűnügyi helyettese egészítette ki a kapitány be­számolóját. Oktatás, művelődés határokon át Baktalórántháza (KM ­K. J.) — A baktalórántházi Regionális Közoktatási Központban (RKK) január 30-án programegyeztető ta­nácskozást tartottak. Az idei munkatervet összehangoló megbeszélé­sen részt vett a munkácsi Tanítóképző Főiskola igaz­gatója, a Beregszászi Ma­gyar Tankerület vezetője, valamint hazánk Művelő­dési és Közoktatási Minisz­tériumának illetékes főosz­tályvezető-helyettese. A tanácskozás kezdetén Hegedűs Gyula, az RKK vezetője számolt be az in­tézmény 1995-ben folyta­tott tevékenységéről, külö­nös tekintettel a pedagó­gus-továbbképzésekre, ta­pasztalatcserékre. Az 1996-ra összeállítan­dó program hangsúlyozott részeként két dolgot emlí­tett. Az egyik, hogy a Mun­kácsi Tanítóképző Magyar Tagozatának hallgatói szakmai (tanítási) gyakor­latukat a baktalórántházi Reguly Antal Általános Is­kolában, illetőleg a környék tanodáiban fogják végezni — részképzés keretében. A másik, ugyancsak a határa­inkon túl élő magyar okta­tás szempontjából fontos momentum: a baktai köz­pont megszervezi a bereg­szászi és a szatmárnémeti középfokú ápolónőképzős diákok részére a szakmai gyakorlatot. Mindezek mel­lett az RKK folytatja a ko­rábbi években már bevált tevékenységeket; hatféle tanfolyamot indít, módszer­tani továbbképzéseket szer­vez, kulturális eseményeket támogat és bonyolít le. ’l/’itMl.CfÁI rocfA : w mmm wE ' mEEE lr#l mm. . Örmény klubot... ...szervez a nyíregyházi ör­mény kisebbségi önkor­mányzat, amelybe várja a városból az érdeklődőket. A megbeszélést ma, január 31-én, 16.30-kor tartják a városháza kistermében, ahol az idei működési terv­vel is megismerkedhetnek az érdeklődő résztvevők. (KM) A strandfürdő... ...rekonstrukciójára benyúj­tott pályázat alapján a ter­vezési költségek felére 2 millió forint támogatást biztosít az IKM Országos Idegenforgalmi Hivatal tu­rizmus főosztálya. A nagy- kállói képviselő-testület az 1996. évi költségvetése is­meretében erősíti meg a hozzárendelendő saját for­rást. (KM) Az Essor-trade... ...kultúrcentrum nagyter­mében február elsején, csü­törtökön tartja soron követ­kező testületi ülését az újfe­hértói képviselő-testület. A főbb napirendi pontok: az 1996. évi költségvetés elő­irányzatai, rendelet a teme­tőkről és a temetkezési te­vékenységről, az első la­káshoz jutók támogatása. (KM) Jótékonysági bált... ...rendez a vásárosnamény- gergelyiugomyai Petőfi Sándor Általános Művelő­dési Központ szülői mun­kaközössége a közeljövő­ben a művelődési ház nagy­termében. A szervezők a bál teljes bevételét az isko­lás gyermekek javára kí­vánják fordítani. (KM) Fogadóórát... ...tart a megyei kereskedel­mi és iparkamara központja Nyíregyházán a Szarvas u. 1-3. sz. alatt hétfőtől csü­törtökig 9-15, pénteken 9-12 óráig. Mátészalkán kedden, szerdán és pénte­ken 8-12-ig, hétfőn és csü­törtökön 12-16 óráig, Fe­hérgyarmaton a polgármes­teri hivatalban hétfőn, szer­dán és pénteken 8-12-ig, Kisvárdán a helyi áfész központi irodáján hétfőn, szerdán, csütörtökön 8-14 óráig tart fogadóórát a ka­mara kirendeltségvezetője. (KM) Kelet-Magyarország o

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents