Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-29 / 24. szám
1996. január 29., hétfő HÁTTÉR Kelei-Magyarország Lobbyzás a vasút érdekében Záhonyi beszélgetés Lotz Károly közlekedési miniszterrel a régió fejlesztéséről A szárazföldi kikötő Harasztosi Pál felvétele Vincze Péter Záhony — A közelmúltban Záhonyban és Kisvárdán járt Bokros Lajos pénzügy-, és Lotz Károly közlekedési miniszter, a MÁV vezetőinek, Kálnoki Kis Sándor a MÁV Rt. elnöke, valamint Rigó Zoltán, a társaság vezérigazgatójának kíséretében. A záhonyi gazdasági fórumot követően a két miniszter és a MÁV vezetése megtekintette a határátkelő- helyet, az épülő kamionterminált s látogatást tettek az átrakókörzet több munkahelyén. Ezt követően kértük rövid értékelésre a közlekedési minisztert és a MÁV Rt. elnökét. Centrum lehet O Miniszter úr! Milyen tapasztalatokat szerzett a látogatás során? — Legelőször is azt, hogy ez a terület Záhony központtal kiválóan megfelel annak az elvárásnak, amely a következő időszakban Magyarország szempontjából nélkülözhetetlenné válik. Egy olyan elosztó központnak a kialakítása történik a MÁV, azaz a vasúti szállítás közreműködésével, ami az úgynevezett kombinált szállításoknak a kiindulópontja lehet, s kielégíti azokat az igényeket, amelyeket ma a Nyugat- és Dél-Európa egyre inkább megkövetel, azaz hogy a kamionok a vasúti szállítás közreműködésével jussanak el a rendeltetési helyükre. Ennek nagyszerű kiindulópontját jelentené Záhony és az a logisztikai központ, mely már ma is megtalálható, de még tovább kell fejleszteni. Fejleszteni a raktározást, a tárolást, a csomagolást, s az elosztáshoz nélkülözhetetlen elektronikai, távközlési s a számítógépes rendszereket. Ezek a fejlesztések nélkülözhetetlenek egy nagy komplexum irányításához, s nyugodtan mondhatom, hogy hazánk egyik legjelentősebb, a vasúti forgalomra alapuló logisztikai centrummá kell, hogy kinője magát ez a terület. Cl Jövőre átadják a korszerűsített hidat, emellett befejezéséhez közeledik a kamionterminál építése. A kettő együtt mit jelent hazánknak és ennek a régiónak? — A híd fejlesztése, — melynek szerződését a közelmúltban írtuk alá az ukrán közlekedési miniszterrel — korszerűsítése, építése rövidesen elindul. A konkrét kivitelezés májusban kezdődik, s 1997 júniusában fejeződik be. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy megduplázódik az áthaladó forgalom. Egy korszerű, új szerkezetű és új kivitelezésű híd valósul meg. Ehhez tartozik kiegészítésként a forgalom megduplázását célzó kamion- terminál, s a megbeszélésünk szerint egy olyan vámkezelési kapacitásnövelés is, ami nélkülözhetetlen, hogy megfelelő kihasználtságú legyen a jelentősen megnövekedett hídkapa- citás. Ez így együtt az egyik legjelentősebb határ menti, s határt érintő beruházás, amit egyébként az UNIÓ és a Pha- re-programból is támogattak. Ez így összességében egy rendkívül jelentős európai határátkelőhely-fejlesztésnek tekinthető. Záhony a kapu O Elnök úr, mit jelent Záhony és a régió történetében az itt aláírt megállapodás? — Záhony részére azt jelenti, amit az egész vasutasság részére. A MÁV számára Záhony és körzete egy meghatározó elem mint kapu, s mint szárazföldi kikötő. Ilyen értelemben biztonságot nyújt a záhonyi vasutasság és a záhonyi vasút számára, ismerve Záhony térségnek fejlesztési elképzeléseit, amelyek a különleges gazdasági övezet kapcsán fölmerültek. Ezen elképzelések megvalósításához a MÁV is hozzá kíván járulni, nem csupán csak jó szándékból, hanem alapvető érdekünkből. A Záhonyban már kialakult logisztikai szolgáltatást fejleszteni szükséges. Már létezik egy olyan szolgáltatási vállalkozás a térségben, amely elősegíti a további letelepülő beruházások, fejlesztések, a különböző vállalkozások beindítását és azoknak a jó működését. így vagyunk mi együtt, s egymásra utalva a termelés és a vasút, tehát a beindult és a jövőbeni fejlesztések mindkettőnk érdekeit szolgálják. O Ez a szerződésaláírás Záhony történetében — nyugodtan mondhatjuk — történelmi jelentőségű. Miért Záhonyt választották színhelyül? Alkalom volt — Ezt tulajdonképpen a véletlen hozta. A véletlen az volt, hogy Bokros Lajos pénzügy- miniszter úrnak Bajor Tibor képviselő meghívásaként volt egy meghívása a térségbe egy gazdasági és egy lakossági fórum megtartására. Ezt megtudva kihasználtuk az alkalmat, ide- és visszafelé a vonaton végig dolgozzunk, s megismertessük a pénzügyminiszter urat a vasút problémáival, szándékaival. Az is cél volt, hogy közelebb hozzuk őt a vasúthoz. Ki kellett használni a lehetőséget. — Remélem sikerült elérnünk hogy a mi gondolkodásunkat közelebb vigyük a pénzügyminiszter úr gondolkodásához a vasút jövője érdekében. Becsülettel bevallom és bevalljuk, hogy lobbyzni akartunk ezért. Legények a gergelyiugornyai gáton Gergelyiugornya (KM) — A gergelyiugornyai polgárőrszervezet a napokban tartotta meg éves értékelését a helyi általános iskolában. A szervezet 42 tagot számlál, vezetője Kiss László, aki egyben a megyei szövetség híradó főnöke. A gergelyiugornyai polgárőrök az 1995-ös évben 1120 órát szolgáltak az éjszakában. Az elmúlt hetekben a polgárőr-szervezet minden tagja részt vett az árvízvédelmi készültségben, aktívan dolgoztak a gátak megerősítésében és vállalták, hogy a polgári védelmi parancsnokság felkérésére az esetleges kitelepítésekben is teljes létszámmal részt vesznek. Az éves záró értekezleten részt vett Hegedűs Antal vásá- rosnaményi polgármester is. A megyei polgári védelem három polgárőrt jutalmazott meg, Gelsei Gábor az Országos Polgárőr Szövetség megyei szövetségének elnöke pedig kettőt. A megjutalmazott polgárőrök az árvízvédelmi készültségben igen kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A megyei vízügyi igazgatóság képviselője a polgárőr szervezetnek 50 ezer forint készpénzt adott át az árvízvédelmi készültségben nyújtott példamutató segítségért. Az éves értekezlet igen jó hangulatú bállal fejeződött be, ahol a polgárőrök családtagjai is jelen voltak. [ I pl * .1 á ij i; í Tí m k T:! I n n I & 1.1~ I» 1 ■ / ózsi bácsi negyven éve élt a feleségével boldog házasságban. Sose hitte, hogy egyszer még épp a nagy békesség miatt fogják megszólni. Persze, észrevette ő, hogyne vette volna észre, hogy valami nincs teljesen rendjén a családban. Mert az mégiscsak furcsa, hogy a környéken mindenütt zajosan zajlik a családi élet, ők meg csak úgy éldegélnek kezecskén. Egyesek kétszer-három- szor is elváltak, vagy ha nem, hát egymást érték a veszekedések, verekedések. Persze, voltak látszólag jó házasságok is. de ezeknél aztán hol az emberről, hol az asszonyról kezdtek félrelépést emlegetni. . — Maguknak valami nagy takargatni valójuk van — szegezte neki a szentenciát Jónás szomszéd az estj étetés után egy pohár bor mellett. — Nekem ne momdja, hogy maguknál egy hangos szó se esik, mert ilyen nincs. Vakaró Pista, aki épp a Haragcsalók harmadik nejét fogyasztotta, azzal állított be egy este, ugyan árulják már el a titkot, mert ő már ezt a feleségét is unja. A háziorvos pedig egy baráti társaságban annak a hipotézisnek adott hangot, hogy az ilyen házasság hátterében valami pszichés devi- encia állhat. A polgármester pedig kifejezetten megorrolt Józsi bácsira. Történt ugyanis, hogy egy éjfélbe nyúló testületi ülést követően felesége nem engedte be, és abbeli véleményének adott hangot, hogy hites ura Józsi bácsihoz képest férji minőségében egy selejt. Ezt követően Józsi bácsi és neje szentül meg volt győződve arról, hogy családjukban abnormális állapotok uralkodnak. Valamit tenni kellett, mert ez nem mehetett így tovább, ám egyszerűen képtelenek voltak kiabálni egymásra, nem is beszélve a testi fenyítés alkalmazásáról. Ezért aztán sajátos eljárást dolgoztak ki. Ahogy leszállt az est, Józsi bácsi egy söprű nyelével püfölni kezdte a párnát, Terka néni pedig nagyokat jajongott. Össze is szaladtak a szomszédok a szokatlan zajokra, de bemenni nem tudtak, mert a háziak kulcsra zárták az ajtót. Ellenben, a gazda kikiáltott az ablakon a csődületnek, menjenek a dolgukra, mert ő most öli a feleségét. Néhányon látványosan sajnálkoztak, de ezeket a hangokat elnyomta az össznépi megkönnyebbülés. Az egész falu megnyugodott, lám ők sem különbek másnál, az ő házasságuk sem jobb. Józsi bácsiék pedig ettől kezdve minden este szorgalmasan püföltek és jajong- tak. Talán ki sem derül soha a turpisság, ha valamelyik jóakarójuk nem írja meg az újságnak, él itt egy megátalkodott öregember, aki rendszeresen bántalmazza a feleségét■ — Mondja, Józsi bátyám, mért veri maga ezt a szegény asszonyt — szegezte neki együttérzéssel, ám mégis szigorúan a kérdést az újságíró. — Hát... sok oka van annak, szerkesztő úr — felelte tanácstalanul az öreg. — No de legalább egyet mondjon — makacskodott a másik. — Mondhatnám, hogy azért, mert nagy a szája, mert igaz. Meg azt is, hogy meguntam, mert ez is igaz — találta fel magát Józsi bácsi. — De őszintén szólva leginkább csak azért verem, mert megérdemli. A z esetből sohasem lett újságcikk. Az asz- szony ugyanis nem bírta tovább, és négyszemközt, csöndesen elsírta a színtiszta igazságot. Csak azt kérte, hogy meg ne írják, mert senkinek sem akart csalódást okozni. Zsúfoltság Balogh József jy riminogén nap volt IS tegnap — mondta JL \_ szombat reggel a rádió krónikájának műsorvezetője arra utalván, hogy az előző nap telis-tele volt olyan eseményekkel, amelyek a kriminológiával függenek össze. Igaza volt. Beszéltek arról, mennyire elterjedt a középiskolások körében a drogfogyasztás, az alkohol és gyógyszerek együttes „élvezete”, szó volt a fiát vesztett apáról, aki ötvenezer aláírást gyűjtött eddig a halálos ítélet visszaállításáért. Említették a 2-es főúton Vác közelében elkövetett rablást, a Berettyóújfalu szomszédságában lezajlott ukrán fegyveres útonállási, ahol honfitársaik voltak a kifosztott áldozatok, s hogy a középmezőny élén állunk az autólopásban, csupán tavaly 12 131 esetet jelentettek be. De az igazi meglepetést nem is ezek az ügyek okozták. A nagy hír inkább az volt: az Európa Tanács hazánkban tartózkodó szakembe-. rei vizsgálatot tartottak a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben és azt állapították meg, hogy ott bent nagy zsúfoltság van. Hát nem tudom, ha ők mondják, biztosan igaz. Bár mi inkább a ellenkezőjét tapasztaljuk. Szemünkbe röhögnek a bankokból tíz- és százmilliókat felvevők s eltüntetők, hisz a mi adóforintjainkból hozzák egyenesbe a miattuk lerobbant pénzintézeteket: itt vannak közöttünk az értékpapírokra, autókra, külföldi utakra összeszedett milliókat elsí- bolók, a nem létező tevékenységet hamis papírokat igazoló adóvisszaigénylők. Es akkor még nem szóltunk a cserbenhagyó gázotokról, a fegyveres útonállókról, vagyis a mindennapos ügyek kintiévá elkövetőiről, hiszen a felderítés nem mindig eredményes. Hát ezért gondolom én az Európa Tanács vizsgálatáról: nézőpont kérdése, hogy a fegyházak zsúfoltak, vagy itt, kívül vagyunk sokan. Cégmegőrző Nyéki Zsolt-» -r apirenden tartott l\/ téma az ország kü- L V lönböző területeinek összehasonlítása társadalmi és gazdasági megközelítésben egyaránt. A keleti térségre nézve nem túl hízelgő eredményt, annak okait és felelőseit nevesítették már szakemberek, közéleti személyiségek, de a jogos követelések megfogalmazása mellett többször tapasztalható téves megközelítés. Legalábbis erre figyelmeztetett a közelmúltban egy világbanki szakember, aki úgy vélte: a dunántúli fejlesztésekben és a külföldiek letelepítésében gyakorlatilag nincs kormánypénz. Vitathatatlan tény, hogy ott olyan épületbázis, ipari objektum állt már rendelkezésre, amelyre könnyebben alapozhattak a befektetők. A beruházások pedig vonzzák egymást, így egy térség fejlődése egyfajta gazdasági láncreakció eredménye. Ezt a folyamatot kell beindítani, ezt szeretnék elérni a székesfehérvári csoda megismétlésén, egy keleti ipari park létrehozásán fáradozó megyei szakemberek. A problémákat a központi támogatás hiányával magyarázóknak mondanak ellent a nyugati befektetők, akik úgy látják: nem az alkalmi segélyek vezetnek az üdvözüléshez. Még a profitadó elengedésének is sokkal kisebb a jelentősége, mint ahogy azt a közvélemény gondolná. A kezdő vállalkozások beindítása olyan erős költekezéssel jár, hogy működésük emiatt jó pár évig veszteséges. Rögtön kiderül, hogy a három-négy évre adott nyereségadó-könnyítés esetükben szinte lényegtelen. Olyan hátrányos helyzetű térségben, mint megyénk, inkább képzések támogatásával, foglalkoztatási kedvezményekkel kell elérni, hogy olcsóbbá váljon a munkaerő. A profitadó elengedése már csak azért is megkérdőjelezhető, mert könnyen előfordulhat: egy cég itt jelenti be magát, s mondjuk a fővárosban működik. Ám ha munkaerőpiaci kedvezményeket csak akkor kap, ha itt veszi fel a munkást, akkor már nem mehet el innen. „Városi bőrönd" Ferter János rajzi
