Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-03 / 2. szám
1996. január 3., szerda UTÓSZILVESZTER B í(h Ih y i! Ha „elsül" a páncélszekrény Érdekes találmányok, nagy ötletek • Tallózás a Találmányi Hivatal irattárában 26597 sz Szállítható berendezés tűz tovaterjedésének meggátlására. szabadaimi leíráshoz SZIM LIPÓT KÉMÉNYSEPRŐ NAGY-MIHÁLYON. J ábra. 3. ábra, Kerekeken mozgatható fal a tűzvész terjedésének megállítására Budapest (MTI-Press) — Az emberiséget állítólag azok vitték előre, akik törték a fejüket, hogyan lehetne az életet egyszerűbbé, kényelmesebbé, praktikusabbá tenni. Magyarországon évenkénti átlagban ezer találmány születik. Igaz, ez a szám a századfordulón ötezer körül mozgott, ami nem bizonyítja, hogy több volt az okos ember. Inkább azt, hogy a vállalkozó szellemnek kedvezett a kor. Azokból a nagy ötletekből választottunk néhányat, melyek a létük első pillanatában halottnak tűntek, mégis túlélték feltalálóikat: a Találmányi Hivatal iratában. Nem kellett például az a kézzel mozgatott számyszer- kezet, amely a függőpályán lógó emberben a madárrepülés érzését keltette volna. Egyszerű horkolásgátló. Miközben álomba ringató ágyak, elmés altatószerkezetek választékát kínálják, senki sem képes megbirkózni a nyugodt alvás rémével: a horkolás megszüntetésével. Pedig a horkolásgátlót már többen is feltalálták. Be is mutatunk egy egészen egyszerű megoldást, a műleírást idézve: „Mikrofonjának kimenete egy erősítőegység bemenetére csatlakozik, amelynek kimenetéhez egy aktív sávszűrő kapcsolódik. Ennek kimenete egy feszültségkétszerező egyenirányítóhoz van kapcsolva és ennek kimenetére egy Schmitt-triggeren keresztül, kapcsoló és differenciáló áramkörön át, nostabil multivibrátor kapcsolódik...” Tűzvész ellen keréken mozgatható fal. Pofonegyszerűnek tűnik, ma mégsem látható sehol egy ceglédberceli kántortanító tűzkár elleni védőkészüléke. Tűzvész esetében — írja a feltaláló — midőn az égő házról a szél szárnyaira kapott zsarátnokeső a közelben álló házakat a kigyulladás veszedelmével fenyegeti, a víz a tető gerince fölé helyezett öntözőcsőbe vezettetik, melyből az oldalnyílásokon kifolyva, mesterséges eső alakjában árasztja el a háztetőt, s eloltja az odahulló tűz- szikrákat és zsarátnokokat.” ... Nem kellett. Sőt az a találmány sem, amely útját állta volna a tűz tovaterjedésének, hiszen kerekeken mozgatható falat tolt volna az égő ház és a szomszédja közé. A nyilvánvaló takarékosság vezérelte, aki feltalálta a kicserélhető súrolókefét. Ha ugyanis elkopik, nem kell a tartót és a nyelet eldobni, hanem csak a kiszolgált kefét kell elhajítani. Kasszafúrók réme. 1896-tól, amióta az Országos Találmányi Hivatalt, illetve jogelődjét felállították, számtalan betörés elleni szabadalmat jegyeztettek be. Minthogy a téma napjainkban is virágkorát éli, közülük a legérdekesebbet, a századik évfordulón, bankárok és újgazdagok figyelmébe ajánljuk. Az egykori nagy ötlet, melynek célja a kasszafúró meg- ijesztése volt. A készüléket a páncélszekrény elé, a padló alá süllyesztjük, majd amikor az illetéktelen behatoló rálép, a kalapácsos szerkezet működésbe lép, nagy erővel ráüt egy csőben elhelyezett töltényre, amely elsül és lövésszerű hangot ad, miáltal a betörő megijed és elszalad... A megijedt és elszaladt kasszafúrók számáról sajnos nincsenek adataink. 20266. sz. szabadalmi leíráshoz Kefetartó kicserélhető súroló kefék számára. GUTGESELL KÁROLY KERESKEDŐ BRUCHSALBAN. J l Az igazi érték az eldobható kefe nyele A bundás hal és a szarvas delfin Érdekes tárgyak a hülyeség múzeumából • Ilyen is van már újabban Londonban A fázós hal bundát növesztett... MTI-Press-illusztrációk Budapest (MTI-Press) — Szárnyas macska, kétfejű hal. A sohasem látott tibeti vadember, a jeti ürüléke. Láb nélkül is sétáló csizma... És a leltár korántsem teljes, csupán néhány kiragadott tárgy a hülyeség múzeumából.' Merthogy ilyen is van most- már Londonban. Egy újság, a magát paranormális jelenségekkel foglalkozónak mondott lap, a Fortean Times munkatársai két évig kutattak a világban a természetfeletti jelenségek tárgyi bizonyítékai után — vagy egyszerűbben szólva a szellemi linkségek, a hamis találmányok után. így aztán a Croydon Múzeum látogatói megcsodálhatják egy múlt századi szellem kezének lenyomatát, melyet annak idején egy lengyel médium rögzített, bizonyítandó, hogy a szellem jelen volt a szeánszon, mert a parafin, amibe tenyereit, megőrizte az utókornak. Nem vitás, hogy nagyobb közönségsikert arat a bundás hal — végül is erről a fajról semmiféle állatrendszertan nem tett említést soha — a titkot azonban a helyszínen föl is fedik a kiállítók, hála egy szakértő véleményének. Eszerint a pisztráng nem bírta tovább a skót vizek fagyos hőmérsékletét, védekezésként — természetesen hosszú fejlődés végeredményéről van szó — bundát növesztett a testére. Bárki meggyőződhet e különös evolúció tényéről: a kitömött állat a tárlóban látható. A kiállított tárgyhoz nyúlni tilos, mert a műszőrme hullik. Látható továbbá az a borostyánkőbe zárt őslégy, melyet korábban a Természettörténeti Múzeumban csodálhattak meg a rovarok kutatói és amatőréi, hiszen borostyánkő börtönében 40 millió éves légy volt látható, mintha csak egy mai piaci legyet fogtak volna be. El is csodálkoztak, hogy ez a hosszú idő semmiféle változással nem járt a legyek körében. Aztán kiderült, egyszerű hamisítványt nézegetett a tudós is, meg a kíváncsi amatőr is. A 40 millió évhez képest elenyésző — bármilyen hülyeség is — a szarvas delfin, melyet állítólag 700 évig tanulmányoztak. Külön teremben állították ki az ufókról, repülő csészealjakról készített fotókat. Sőt látható annak az űrhajónak is néhány darabja, amelyen a Földre szállt egy idegen bolygóról érkezett lény. Kár, hogy ő nem nézheti meg a kiállítást, de bizonyára ennél is jobban sajnálhatja, hogy nem terítheti magára Wilhelm Reich találmányát. A pszichiáter szerint, aki a kiállított csodaköntöst szeretkezés közben magára teríti, a nemi kielégülésekor keletkező energiából biokémiai erőt nyerhet. Bár azt még a hülyeség nagymesterei sem tudják, hogy ezzel mit lehetne kezdeni. Szöveg nélkül MTI-Press-karikatúrák Ilyenek a nők Fiatal, csinos nő csenget este a középkorú úr lakásán. — Uram, maga nem ismer engem. Én azonban tudom, hogy annak az asszonynak a férje, akivel éppen most ágyban van a férjem. Az a véleményem, hogy együtt kell megbosszulnunk a dolgot. És megbosszulják. —Bosszuljuk meg újra — mondja később a hölgy. Megbosszulják. —Én még mindig nagyon dühös vagyok — suttogja később a fiatalasszony. — Őszintén szólva — sóhajt az úr — én már egyáltalán nem haragszom. Ami a nőket illeti, különös dolgot tapasztaltam a feleségemnél — mondja egy úr a kocsmában. — Ha egy hajszál van a zakómon, azt már öt méter távolságból is meglátja. De nem veszi észre a fát az út mellett, ha az autót vezeti. Három év zárka után eljön a rég várt szabadulás órája. A börtön bejáratánál a hitves várja is az urát a karján egy kisbabával. — Csak nem a tiéd ez a kiskrapek? — kérdezi rémülten a férj. —De igen. És a tiéd is lehetne, ha tisztességes lettél volna. MMM — Képzeld, az újgazdag Hlavácsnét autóbaleset érte. — Oh a szegény. És hol sérült meg? — Az arcán. —Jaj, a szegény. — Egy híres sebész azonban rendbehozta. Semmi sem látszik rajta. Ugyanolyan az arca, mint azelőtt. — Oh a szerencsétlen. mit — Előttem nincsenek titkai a férjemnek — mondja a hölgy a barátnőjének. — Almában ugyanis mindent kifecseg. — Jó neked... Az én férjem egy gazember. Állandóan csak mosolyog, amikor álmodik. A süketnéma házaspár minden este vitatkozik. Az asz- szony hevesen és gyorsan önti ki kezén azt, ami a szívét nyomja. Aztán, mielőtt még a férj válaszolhatna, gyorsan leoltja a lámpát. m —Igaz, hogy Edison találta fel az első beszélő szerkezetet? — kérdezi a feleség a férjétől. —Nem. Edison csak azt a hangosbeszélőt találta fel, amit ki is tudott kapcsolni. Egy hónappal az esküvő előtt a férfi beszél, a nő hallgat. Egy hónappal utána a nő beszél, a férj hallgat. Tíz évvel később mindketten egyszerre beszélnek és a szomszédok hallgatnak. Az estélyen egy fiatalember ráakaszkodik egy csinos nőre. Már a negyedik számot táncolják, de meg sem szólal. A hölgy töri meg a hallgatást. —Szeret táncolni? — Imádok — mondja a fiú lelkendezve. — Akkor sürgősen iratkozzon be egy tánciskolába. tudja, hogy már eddig ötször megtették és nem volt semmi eredménye. —Segítség, segítség! — ordít a fuldokló a folyó közepén. — Sajnálom — kiált visz- sza az egyetlen járókelő. — Nekem már megvan az életmentő kitüntetésem. Antonio munkát keres és egy hölgyismerőse azt ajánlja, hogy jelentkezzen a gazdag bankáménál. Két nappal később találkoznak. — Na, sikerrel jártál? — Hát, először is azt kérte a hölgy, hogy mutassam a kezemet. Megvizsgáltam és azt mondta, hogy a fehér kesztyű alatt jó lesz. Aztán a lábamra volt kíváncsi. Felhúztam a nadrágomat, megtapogatta az izmaimat és megjegyezte, hogy a lakájnadrág alatt megjárja. Ezután azt mondta, hogy vegyem elő a referenciát. És azt hiszem, itt követtem el a baromságot... Villanyszerelőt kell hívni a szanatóriumba, a vastüdősök termébe. A mester, fontossága tudatában az udvariasságot is éreztetni kívánja, mielőtt munkához lát. — Vegyenek mély lélegzetet, kérném tisztelettel, mert legalább negyed óráig nem lesz áram! Ilyenek a férfiak Egy úr hosszasan nézelődik a virágüzletben. — Gyorsan csomagoljon be nekem három cserép muskátlit. — Sajnos, már elfogyott. Ajánlhatok valami más virágot? — Nem. A feleségem este érkezik a szabadságáról és én megígértem, hogy öntözni fogom a muskátlijait. — Mi van? Miért ilyen kétségbeesett? — kérdezi az építészmérnök a kőművest. — Összedőlt az állvány, mérnök úr! — Szent ég! A vállalkozó már értesült róla? — Persze. Rajta volt. —Jean, mindenki visszajött a vadászatról? — Igen, báró úr. Úgy tűnik. — És senki sem sebesült meg közülük? — Nem hiszem, hogy így lenne, uram. — Akkor gratuláljon Jean. Azt hiszem, vaddisznót lőttem. m$ A zsebtolvaj már hatodszor várja büntetése kiszabását. —Fel tud hozni valamit a védelmében? — kérdezi a bíró. — Igen, bíró úr. Csak azt szeretném mondani, hogy ne zárjanak be. Maga is