Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-25 / 21. szám

1996. január 25., csütörtök MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Kelet-Magyarország Keleti György honvédelmi miniszter szerda délelőtt szemlét tett a magyar mű­szaki alakulat horvátorszá­gi szálláshelyén, az Okuca- ni közelében lévő táborhe­lyen, ahol nagy erőfeszíté­seket tesznek a NATO ke­retében tevékenykedő ma­gyar egység bázisának mi­előbbi kiépítésére. Az idő­járás, a kemény fagy miatt azonban négynapos csú­szás várható, és a tábor valószínűleg február else­jén fogadhatja majd a főerőt. Jelenleg mintegy 100 magyar katona dolgo­zik a szálláshely kialakítá­sán. A katonák hangulata jó, és fegyelmezetten vég­zik a munkát Nagy Gábor (ISB) felvétele Nehéz lesz az átmenet A kuratórium nem fog további vitákat kikényszeríteni Szabadulás Moszkva (MTI) — Szerda este kiszabadult a csecsen terroristák fogságából a tú­szok egy része — szám szerint 45-en —, akiket a dagesztáni Kizljarban, il­letve Pervomajszkoje tele­pülésen ejtettek foglyul a csecsen fegyveresek két héttel ezelőtt. A dagesztáni hatóságok átadták a csecseneknek 42 megölt társuk holttestét. A foglyul ejtett orosz rend­őröket viszont hadifog­lyoknak tekintik a csecsé­nek, és csak fogságba esett társaik szabadulása után készek elengedni azokat, ugyanúgy, mint a Groznij melletti erőműben egy hete foglyul ejtett 30 munkást. A túszok szabadulása az utolsó pillanatig bizonyta­lan volt. mivel elhúzódott a Kizljarban és Pervomajsz- kojéban megölt terroristák azonosítása. A hivatalos közlések szerint 153 cse­csen vesztette életét, s a többi holttestet feltehetően később adják ki. Budapest (MTI) — A parla­menti pártok médiapolitikusai szerdán a Magyar Rádió veze­tőivel folytattak munkameg­beszélést. A rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény­ből adódó legfontosabb teen­dőket vitatták meg. A tanács­kozás után megtartott sajtóbe­szélgetésen Szirányi János, a rádió elnöke, továbbá Sinkó János és Závecz Ferenc alel- nök tájékoztatta az újságírókat az eszmecseréről. Szirányi János elmondta: még decemberben kezdemé­nyezte ezt a találkozót, ame- lyent végül is négy párt médi­apolitikusa és Révész Tamás a miniszterelnök személyes ta­nácsadója is megjelent. Nem volt viszont ott a megbeszélé­sen a KDNP és az MSZP kép­viselője. A rádió elnöke a továbbiak­ban azt hangsúlyozta, hogy megnyugvással, megkönnyeb­büléssel és megelégedéssel fo­gadták a törvény megszületé­sét, remélik, hogy megszűn­nek az eddigi viták és jó álla­potok teremtődnek a közszol­gálati műsorsugárzás számára. Elmondta, hogy a rádióban úgy ítélik meg, hogy az átme­neti állapot, tehát a törvény ha­tályba lépésének időszaka, il­letve a részvénytársaság meg­alakulásáig tartó idő nehezebb lesz, mint az azt követő folya­mat, s ez mindenképpen plusz­terheket ró a rádióra. Az elnök arról is szólt: egyetértés ala­kult ki abban, hogy a rádióban az átalakulás időszakát a kura­tórium tudná leginkább segíte­ni, a parlamenti biztos viszont akadályozná az átalakulási fo­lyamatot, mert a kuratórium­mal ellentétben nem kezdemé­nyezheti a könnyítő folyama­tok elindítását. Ezzel kapcso­latban még a rádió elnöke megjegyezte: reméli, hogy a megalakuló testületek, így a kuratórium, olyan összetételű lesz, amely nem fog további vitákat indukálni. A sajtóbeszélgetésen el­hangzott: a Magyar Rádiónak van programja az átalakulásra, és ezt a programot le tudja ten­ni a majdani kuratórium aszta­lára. A politikusokkal folyta­tott megbeszélés során azon­ban az is kiderült, hogy napi működési gondjai vannak a rá­diónak, annak ellenére, hogy már 1995 második félévében szigorító intézkedéseket ve­zettek be. s azokat tovább folytatták 1996-ban is. így például összesen 35 szá­zalékkal csökkentették a mű­sorkeretet. A rádió számára a legnagyobb gondot az jelenti, hogy jelentős az elmaradás az előfizetési díjaknál, ugyanak­kor az Antenna Hungária 1996. január 1-jétől már érvé­nyesíteni kívánja a tavalyi 10 százalékos műsorszórási díj­emelést és az információk sze­rint ebben az évben is további jelentős díjnövekedést lehet valószínűsíteni. Mindent összevetve több száz millió forint kiadásnöve­kedéssel kell a rádiónak szá­molnia. amelyet természetsze­rűen a költségvetés nem terve­zett, így nem is tudja azt finan­szírozni. Kedd éjszaka pusztító erejű gázrobbanás rázta meg Nápoly egyik külterületét. A baleset egy éppen építkezés alatt álló alagútban történt, de a szivárgás helye pontosan még nem ismert. A robbanás nyomán az utcán jelenleg egy harminc méter mély kráter tátong, egy üres, háromemeletes épület összeomlott, több száz embert pedig kitelepítet­tek környező lakóházaik­ból. A szerencsétlenség­nek 7 halálos áldozata van, sok a sebesültek száma. A robbanást követő tűz lángjaival a tűzoltók szerda hajnalig harcoltak AP-felvétel Vizsgálat Varsó (MTI) — A varsói katonai ügyészség szerda délután bejelentette, hogy megindítja a vizsgálatot Józef Oleksy kormányfő ellen. A miniszterelnököt ta­valy decemberben azzal vádolta meg a belügyi tár­ca akkori vezetője, hogy együttműködött egy kül­földi titkosszolgálattal. Oleksy a napokban azt mondta: ha megindítják el­lene a vizsgálatot, benyújt­ja lemondását. Mitterrand-könyv az Interneten Párizs (MTI):— A törvények megkerülésével ismét a nagy- közönség elé került Francois Mitterrand volt francia állam­fő egykori orvosának, Claude Gublemek az államfő betegsé­géről szóló, s Franciaország­ban betiltott könyve. Egy besanconi vállalkozó az egész könyvet számítógépre vitte, s betáplálta az Internet nevű nemzetközi kommuniká­ciós hálózatba, ahonnan az In­ternet összes előfizetője lehív­hatja, s elolvashatja. Az illető szerint az új szol­gáltatás iránt máris hatalmas az érdeklődés: szerdára virra­dó éjszaka, azaz az akció be­indítása óta több mint száz­ezren akarták lehívni a köny­vet tartalmazó memóriaré­szeket. Magát a művet egyéb­ként negyvenezer példányban adta ki a párizsi Plon kiadó, s ez a mennyiség már az első nap — még a betiltás előtt — elkelt. A besanconi vállalkozó ötle­te komoly fejtörést okoz a francia igazságügyi szervek­nek, hiszen a bíróság múlt heti döntése csak a könyvre vonat­kozik. s az úi információs csa­tornák, így az Internet megje­lenése Franciaországban is felkészületlenül érte a jogsza­bályalkotókat. A kiadó ugyan feljelentést tehet „kalózkiadás” címén, de jogi szakértők a könyv betiltá­sára hivatkozva úgy vélik, hogy az ő esetében megkérdő­jelezhető a fellépés legitimitá­sa; maga a vállalkozó pedig előre bejelentette, hogy ha el­járást indítanak ellene, akkor a „számítógépes könyvet” — az Internet nemzetközi jellegével élve — egyszerűen áthelyezi egy külföldi szolgáltatóhoz. Hivatalos lett a küldetés Brüsszel (MTI) — Simonyi András nagykövet, a brüsszeli Atlanti Összekötő Hivatal vezetője és Javier Solana NATO-főtitkár szerdán aláírta a magyar katonai kontingensnek a boszniai béketeremtésben való részvételéről intézke­dő megállapodást. Ezzel hivatalosan is vég­legessé váltak azok a felté­telek és biztosítékok, ame­lyek mellett a magyar egy­ségek küldetése zajlik majd. A közvetlen IFOR-pa- rancsnokság alá rendelés­hez azonban még egy lépés hátra van: a magyar hon­védség parancsnoka várha­tóan ezen a héten küld majd hivatalos levelet George Joulwan tábornoknak, a NATO főparancsnokának, hivatalosan is jelezve a ma­gyar katonák IFOR-irányí- tás alá helyezését. Simonyi szerint szerdán voltaképpen két dokumen­tumot is aláírtak: az egyik a részvételi feltételeket számba vevő megállapo­dás, a másik a pénzügyi, fi­nanszírozási kérdéseket szabályozó egyezmény. Ez utóbbi tisztázza, hogy mi­lyen jellegű költségeket kell a részt vevő országnak állnia — ilyen például az élelmezés, az orvosi ellátás, az elhelyzés vagy az üzem­anyagellátás költsége —, s melyeket a NATO-nak (például az IFOR-parancs- nokság kiadásait). Az egyezmény értelmé­ben a magyar egységek — összhangban az Ország- gyűlés vonatkozó határoza­tával — legkésőbb ez év december 31-ig maradhat­nak IFOR-irányítás alatt. E kitétel újabb kölcsönös megállapodás alapján mó­dosítható. Orosz veszteségek Moszkva (MTI) — Az utóbbi 24 órában hat orosz katona meghalt, ketten pe­dig megsebesültek csecsen lázadók támadásai közben. Ezt szerda délután közölte a Reuter az Interfax nyomán. Az orosz belügyminisztéri­um sajtószolgálatát idéző hírügynökségi jelentések szerint az említett időszak­ban a csecsen fegyveresek 19 alkalommal intéztek támadást orosz egységek ellen. Az akciók közül 13-at Groznijban hajtottak végre Dudajev emberei. A Világbank véleménye Bécs (MTI) — A privatizá­ciót illetően a kuponos pri­vatizációt megvalósító Csehország a mintadiák a Világbank számára Kelet- Európában, de elégedett a szervezet Lengyelországgal is, amely pedig hosszú ide­ig elodázta a népi privatizá­ciót — jelentette az APA osztrák távirati iroda a Vi­lágbank privatizációs szak­értőjét, Ira Libermant idéz­ve. Liberman a magyarorszá­gi privatizációt nem minő­sítette, csupán megemlítet­te, hogy Magyarország a klasszikus módszert válasz­totta, s ennek keretében a múlt év végén nagyszabású ügyletekre került sor. Hibát követtek el viszont a Világbank szakértője sze­rint Oroszországban, ahol a privatizációt a makroöko­nómia alakulásától függet­lenül, magas inflációt meg­engedve hajtották végre, s ezért a lakosságban az a be­nyomás alakult ki, hogy a drasztikus áremeléseket a magánosítás okozta. Liberman a kuponos pri­vatizációhoz képest vissza­lépésnek tartja azt a megol­dást, amelyben az állam vállalatok részvényeit zálo­gosítja el (valójában pri­vatizálja) bankhitelek fejé­ben. Romániában a lakosság érdeklődésének hiánya a baj, s az állami vagyonala­pok inkább akadályt jelen­tenek. Ukrajnában a politi­ka a privatizáció fékezőjévé vált — mondta a Világbank szakértője szerdán egy bé­csi fórumon, amelynek fő témája a kelet-európai be­fektetések. Bére kifiztését követelte az a mintegy 800 bányász, aki szerdán a moszkvai kormányhivatal épülete elé vonulva kérte számon Viktor Csernomirgyin minisz­terelnöktől korábban tett ígéretének betartását AP-fp|v/pfpl

Next

/
Thumbnails
Contents