Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-24 / 20. szám
1996. január 24., szerda KM-POSTA Fórum olvasóink leveleiből Tisztítják a vasúti átjárót Nyírmadán Balázs Attila felvétele Gázdíj Egy nyugdíjasnak nagyon meg kell gondolni, hogyan osztja be a pénzét. Ha a rezsit kifizeti, bizony alig marad valami. Különösen akkor megterhelő ez a családi kasszára nézve, ha nem várt kiadás merül fel. A gyakorlat szerint általában a szolgáltató vállalatok hónap elején szedik a díjat (víz, villany stb.). Egyedül a gázszámlás jön változó időpontokban. Különösen most decemberben volt nagy probléma, hisz 18-án (hat hét után) olvasták le az órát, és több mint 8 ezer forintot kellett fizetni. Elképzelhető, az ünnepek előtt milyen nagy gondot jelentett ezt kiegyenlíteni a 14 ezer forintos nyugdíjból. Jó lenne, ha ez a vállalat is rendszeresen azonos időpontban és legalább havonta hozná a számlákat, mert különben nehezen tudjuk kifizetni a nagy összeget. M. L.-né Nyíregyháza A panasszal kapcsolatban a Tigáz illetékese elmondta: általában az ő embereik is azonos időben jártak korábban, egyedül csak decemberben kezdődött tizediké után a leolvasás. A jövőben viszont minden hónap ötödiké és huszonötödiké között olvassák le a gázmérőt és szedik be az előző havi számla értékét. Arra nincs mód, hogy minden fogyasztóhoz ugyanazon a napon jussanak el mint az előző időszakban. (Különböző okok miatt erre nem is törekszenek!) A díjbeszedők viszont igyekeznek a fogyasztók fizetési és nyugdíjnapjaihoz alkalmazkodni Újság az újság?! Tavaly március 23-án a Press+Print Kft.-nek a nyíregyházi főpostán befizettem a Hírlap egy évi előfizetési díját, 840 forintot. A befizetés tényét a postai feladóvénnyel tudom bizonyítani. Május végéig nem küldtek egyetlen példányt sem. Június első hetében levélben érdeklődtem a kiadónál, de se választ nem kaptam, se az előfizetett lapot. Augusztus derekáig türelmesen vártam, de nem jött rá válasz, se újság. Ez után körülbelül egy hét múlva ismét érdeklődtem a laptulajdonosnál, küldtek 2-3 újságot, de a levelemre nem válaszoltak. Azt mondták telefonon, hogy én nem fizettem be a pénzt. Akkor ezt ajándékba adták? Panaszt tettem a budapesti szerkesztőségnél is, de válaszra sem méltattak. Időközben egy kedves hivatalnok asszony kérésemre végig telefonálta az érdekelteket, beleértve a postát is. Sehol sem tudtak a befizetésemről. Ezek után november 2-án ismét elmentem a postára. Bemutattam a feladóvevényt, kifizettettek velem 40 forint ügyintézési díjat és ígéretet tettek, két héten belül választ adnak, hogy a befizetett összeget átu- talták-e a címzett javára. Az ígért két hétből több mint két és fél hónap lett, de most sem kaptam, se megnyugtató, se elutasító választ. Többszöri érdeklődésemre a főpostán közölték velem: nem tudnak mit mondani az ügyemben, mert központjuk az ő levelükre se válaszolt. Kértek, legyek még türelemmel és adtak egy címet. Javasolták írjak a központjuknak, hátha az én kérésemre hamarabb intézkednek... majd! (De ha nekem kell írni, akkor mire kérték a 40 forintot?) Ennek ellenére írtam. (Már hányadik levelet, ide-oda). Az eredmény: mind a mai napig egy sort se kaptam sehonnan. Nem szép dolog! Idős ember vagyok, tanácstalan és már belefáradtam a pénzem után való koldulásba. R. J. Nyíregyháza Albérlői török átok Harmadmagammal lakom a Nyíregyháza Ungvár sétány egyik emeletes bérházában. A felettünk lévő lakást elég gyakran adják ki, hol ilyen, hol olyan embereknek. De még egyik sem volt ennyire „szörnyű”! Nem lehet velük szót váltani, hogy csendesebben viselkedjenek. A gyerekével nagy dübörgést vágnak le, állandóan kalapálnak. S ha felkopogok, még neki áll feljebb. Az ember idegileg kikészül mellette. Én egy nyugdíjas asszony vagyok, akár az anyja is lehetnék. Kérdem, nem lehet ellenük semmit tenni? Mi már mindent megmozgattunk! A csendrendelet már nem létezik? Szóltunk a közös képviselőnek. Elmentünk a Lakszövhöz, ők sem tudtak jóval biztatni. Felkerestük a házigazdát, a felesége azt mondta: ő a tizenhétezer forintnak nem ellensége. Név és cím a szerkesztőségben A sörre váltott mézesmadzag Üres az önkormányzat pénztárcája, ezt sajnos mindenkinek meg kell értenie Nagykálló (KM - D. M.) — Kevés olyan felsőbb szintű döntés születik, mely ne kavarna vihart. Valószínű manapság ezek között a tüzelőolaj-támogatás vinné el a pálmát. Az érintettektől rengeteg levél, észrevétel érkezik szerkesztőségünkhöz, melyben az elosztás „igazságtalanságára” panaszkodnak. Nagykállóból tízen is aláírták a sérelmeket felsoroló levelet. — Még tavaly december elsején beadtam a kérelmemet a támogatásra — foglalta össze az egyik panaszos. — Az egy főre eső jövedelmünk nem éri el a 15 ezer forintot, mégis elutasítottak, azzal az ürügygyei, hogy elfogyott a pénz. Nem tudom elfogadni, mert hallottam olyan családról, akinél az összeg meghaladja az előírt jövedelmi határt, vagy jóval utánam nyújtotta be a kérelmet és mégis kapott. Közel a tűzhöz Kérdezem, ha elfogyott az összeg, őket miből fizették ki? Miért nem időben közölték a lakossággal, hogy van ilyen lehetőség? Szerintem először egy megadott határidőig össze kellett volna gyűjteni az összes igényt, aztán a rászorultság szerint az alacsony jövedelmű lakosok között szétosztani a pénzt. M. A.-né így mesélte esetét. — Egy bevásárlás alkalmával figyeltem fel, hogy a Sport Klub előtt valamivel több a ráérő italozó ember, mint általában. Sőt hallottam, hogy lelkesen biztatják egymást: „nyugodtan mehetsz, mert van még pénz”. Megtudtam, hogy tüzelőolaj-támogatásként adják a segélyt. Igaz alkalmi ismerősöm kesergett, ő nem volt eléggé élelmes, mert mások beállítottak egy rossz olajkályhát, azzal az indokkal, hogy nem bírják a gázzal való fűtést és így egész nagy összeget ka- szíroztak. Olvasónk felbuzdulva ezen elment a hivatalba. Beadta ő is a kérelmet, de hiába várta az értesítést. Közben látta, egyesek már el is költötték a kapott támogatást. Január 5-én aztán megérkezett a határozat: a hozzájárulásra nem jogosult, de 15 napon belül fellebbezhet. — Nagyon bosszantott a dolog, ezért ismét felkerestem az ügyintézőt — folytatta. — Igaz nem volt fogadóóra, de gondoltam emberek vagyunk, s meghallgatják véleményemet. Az ott ülő hölgy gépelés közben közölte, kinek jár és kinek nem..., különben is nekik ezzel nagyon sok munkájuk volt... Több hasonlóan járt ismerősömmel találkoztam, akik valóban rászorultak volna a segélyre, például kisnyugdíjasok vagy sok gyermekes anyák. Együtt vontuk le a következtetéseket, vajon csak azok kapták a támogatást akik közel voltak a tűzhöz, vagy élelmesek voltak és időben tudtak a lehetőségről. A panasszal kapcsolatban megkerestük a nagykállói polgármesteri hivatalt, ahol a téma legjobb ismerője Dorcsák Ferencné, igazgatási előadó elmondta: a rendelkezés valóban nem jó. Rossz a rendelkezés Már tavaly is voltak gondjaik, hisz néhányan a kapott olajjegyet azonnal sörre vagy borra váltották. 1993-ban született a jövedéki szabályozásról szóló törvény, mely szerint a fűtőolajat csak jegyre lehet adni. Ok hiába nem értettek ezzel egyet, nem tudtak beleszólni. Tavaly a fűtési támogatásról az első jogszabály szeptember 12-én lépett életbe. Ez alapján az önkormányzatok megkapták azt a keretet (Nagykállóban 3,1 millió forintot), amelyből az olajjal fűtőket, s az olajfűtést kiváltókat támogathatták. 173 főt 10-től 57 ezer forintig részesítettek támogatásban. A hozzájárulás mértéke az igénylő „életteréhez” feltétlenül szükséges (szoba, konyha) terület fűtési költségének harminc százaléka lehetett. A másik lehetőséget jelentette: azok (71-en), akik 1995. április elseje után korszerűsítették fűtésüket, s ezt számlával tudták igazolni, egyszeri húszezer forint támogatást kaphattak. Egy később hozott újabb kormánydöntés alapján az ön- kormányzat módosította a rendeletét: most már nemcsak azok kaphatnak támogatást, akik olajjal fűtenek, hanem mások is. December 4-én a testület lakásonként ötezer forintban határozta meg az összeget. A feltételek megmaradtak a régiek. — Legnagyobb meglepetésünkre — mutatott rá az igazgatási előadó — közel 1500 kérelem érkezett hivatalunkhoz. Ebből mintegy 940 embernek tudtuk kifizetni az ötezer forintot. Mivel nem számoltunk ekkora igényre a pénzünk elfogyott. Megpróbáltuk még a szociálissegély-kere- tünket is átvizsgálni és az összes mozdítható pénzt ide átcsoportosítani. A kérelmeket december 20- ig lehetett beadni, s mintegy 4,7 millió forintot tudtunk kifizetni. Elismerjük, hogy bosszantó, ha valaki ugyanazokkal a feltételekkel rendelkezik és nem kapja meg a támogatást. Nem szelektálhattak De meg kell érteni, mi nem szelektálhattunk, a benyújtási sorrendet vettük figyelembe, és ha megpróbáltunk volna mindenkinek támogatást adni, még az önkormányzat 1996-os segélykerete is kevés lett volna. Üres a pénztárca, ezt mindenkinek meg kell értenie. — Mégegyszer megerősítem, ez egy „keserű” mézesmadzag volt, amit a kormány elhúzott az állampolgárok orra előtt, s mi vagyunk az áldozatok, bennünket szidnak, gya- láznak. Napról napra zaklatásnak, atrocitásnak vagyunk kitéve, pedig mi csak végrehajtjuk a határozatot. Szerkesztői üzenetek Konkrét... ...kérdésére csak abban az esetben tudunk pontos választ adni, ha megírja a nevét és lakcímét — üzenjük „Mi az igazság” jeligére. „Egy régi... ...olvasójuk” jeligével érkezett panasszal kapcsolatban, kérjük a levélírót, szíveskedjen személyesen felkeresni szerkesztőségünket. Az 1992. ... ...július l-jével hatályba lépett munkatörvénykönyv szabályai szerint a munkáltató részére akkor jár étkezési hozzájárulás, ha azt kollektív szerződésben előírták — vagy ennek hiányában — az egyéni munkaszerződésben kikötötték — tájékoztatjuk G. I. levélírónkat Nagykállóban. Munkajogi tanácsok Baleseti kárigény Nagy Mihály Egy vásárosnaményi levélírónk fia gimnáziumban érettségizett. Az iskolai szünetekben egy helybeli vállalkozónál dolgozott, így érettségi után — mivel nem tudott elhelyezkedni — szintén nála vállalt munkát. A munkaszerződést nem foglalták írásba, illetve hivatalosan munkaviszonya nem állt fenn. Feladatai közé tartozott a műkövek gépi csiszolása. Állítása szerint védőszemüveg nem volt rendszeresítve, mert az rövid idő alatt beporozódott és gátolta a látást. Munkavégzés közben a csiszológépből kipattanó acéldrót- darab olvasónk egyik szemét megsértette. A munkáltató által adott összeg az orvosi kezelés és a gyógyszer költségét sem fedezte. Olvasónk arra kér választ, hogy ezek után felléphet-e újabb követeléssel? Levélírónk fiának esete jól példázza a törvényesség mellőzésének következményeit, a munkavállaló kiszolgáltatottságát, illetve a pillanatnyi érdekek szem előtt tartását. A balesetből eredő kárigényét további érvényesítésének meg vannak a jogi feltételei. A peres eljárás azért is indokolt, mert egy ilyen balesetnek a jövőben előre nem látható következményei is lehetnek. Ennek érdekében elengedhetetlen az előzetes jogalap tisztázása. A peres eljárás végeredménye azonban bizonyítás függvénye. A munkavállalónak elő- sorban a munkaviszony létesítését és fennállását kell bizonyítani. A munkaszerződés írásba foglalásának hiánya a bizonyítást igen nehézkessé teszi, mert csak közvetett bizonyítékokra van lehetőség. A tanúbizo- nyítás azért kétséges, mert a munkáltató és a többi munkatárs között függőségi jogviszony áll fenn. A munkaszerződés írásba foglalásának hiánya, annak érvénytelenségét vonja maga után. De ettől függetlenül a munkaviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mint egy érvényes munkaszerződés alapján. Úgyancsak a munkavállalónak kell bizonyítani, hogy a balesetet munkaköri kötelezettségének teljesítése közben szenvedte el a dolgozó. Erre a legalkalmasabb a balesetről készült jegyzőkönyv. Ennek hiányában elsősorban a balesetet szenvedettel együtt dolgozókkal lehet a tényt bizonyítani. Nincs annak akadálya, hogy a balesetnél jelenlévőkön kívül más személy is tanúskodjon. Szintén bizonyító ereje lehet a kapott pénzről készített átvételi elismervény is. A munkavállalónak kell továbbá bizonyítani a felmerült kárát. Elsősorban az elmaradt jövedelmet, a balesettel összefüggésbe hozható készkiadásokat és a felmerült károkat. Külön bizonyítást igényel az ún. „nem vagyoni kár”. Erre legalkalmasabb az igazságügyi orvosszakértői vélemény. A munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben keletkezett káráért, vétlenségre való tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Nem felel a kárért pl. ha bizonyítja, hogy a balesetet kizárólagosan a munkavállaló elháríthatatlan magatartása idézte elő. Tíznél kevesebb munkavállalót alkalmazó munkáltató csak akkor felel a balesetből eredő kárért, ha annak bekövetkeztében vétkes. Feltehetően levélírónk fia is ilyen munkáltatónál szenvedte el a balesetet. Ebben az esetben perdöntő lehet a védőszemüveg. A munkáltatónak kell bizonyítani, hogy a védőszemüveg rendelkezésre állt, annak használata kötelező volt, illetve munkaközben annak mellőzését nem tűrte el. Munkaviszony hiányában kárigény csak polgári peres úton érvényesíthető, az viszont a munkavállaló részére sem tárgyi költség- mentes. Joó Miklósné orosi olvasónkat tréfálta meg kedvenc tyúkja ezzel a formabontó tojással Amatőr felvétel Kelet-Magyarorszag másé
