Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-23 / 19. szám

1996. január 23., kedd HATTER A nadrágszíj is szélesebb Adatok, számok, örömök és csalódások forrása volt és maradt a kárpótlás Balogh József Nyíregyháza (KM) — Két- három éve ötszáz forintért li­citálhattak földet akár Nyír­egyházán is a kárpótoltak, most meg nemegyszer elő­fordul — és ez nem vicc —, hogy néhány új tulajdonos­nak 43-45 négyzetméter te­rület jut, amit nem csak megművelni nem lehet, még számítógéppel sem lehet le­osztani, szélessége 12-17 centiméter, nem éri el egy rendesebb nadrágszíjét. És ahogy közeledünk a kárpót­lás befejezéshez, egyre több­ször ismétlődnek az ilyen ese­tek, mert föld nincs, illetve na­gyon kevés van, a kárpótlási jegy értéke pedig a gyalogbé­ka feneke alá kúszott, egyedü­li érték, ami szerezhető vele, a termőföld lenne. Hogyan is ál­lunk papírforma szerint két hónappal a földárverezések befejezése előtt? Miben re­ménykedhetnek a földre vá­rók? Hogy halad feladatainak végrehajtásával a hivatal? Ezekről beszélgettünk dr. Sve- da Bélával, a megyei Kárren­dezési Hivatal elnökével. — Kezdjük a végén, tehát azzal, hogyan dolgozik a hiva­tal. Épp most készült el az Or­szágos Kárpótlási és Kárren­dezési Hivatal múlt évi mérle­ge, amelyből az állapítható meg, hogy a meghozott hatá­rozatok és a megtartott árvere­zések számai alapján a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Kárrendezési Hivatal az ötö­dik helyet foglalja el a rang­sorban. Számokban ez annyit jelent, hogy az első kárpótlási törvény által kijelölt földalap­ból 146 500 ha területet hirdet­tünk meg árverésre, ennek 1 768 000 aranykorona volt az értéke. Ebből 96 000 hektár — 1 176 644,07 — aranykoma — elkelt. A licitálásból 810,6 millió forint értékű kárpótlási jegy és 60 millió forint névér­tékű utalvány folyt be. Az első földalapból 28 561 ember ju­tott tulajdonhoz, akkor átlago­san 740 forint volt egy arany­korona értéke. □ Úgy tudom, két éve elké­szültek az úgynevezett Il-es földalap előkészítésével. Az árverezés azonban annál las­sabban halad. — Valóban 1993 december 15-ig megtörtént a földalap ár­verezésének előkészítése. Saj­nálatos módon azonban az ál­lami tulajdonban lévő termő­földek árverezésére csak 1995. május 29-én került sor, első­ként éppen Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, Fülesden. Az árverések folyamatos meg­hirdetését kezdetben a pontat­lan földalap akadályozta, ké­sőbb pedig több helyről kérték a földalapok cseréjét. Ötven településről érkezett ilyen ké­relem, s eddig mindössze két ügyben döntött az arra illeté­kes, a privatizációs miniszter. Ezeken a helyeken nemcsak árverezni nem tudunk, hanem ki sem tudjuk tűzni az árvere­zés időpontját. □ Most akkor beállt a pihe­nőidő? — Arról szó sincs. A kény­szer rávitt bennünket, hogy azokon a településeken foly­tassuk az árverezést, ahol az elsőt már megtartottuk. Az közismert a kár­pótlásra várók előtt, hogy a kormány úgy döntött: ha már kevés a föld, legalább a hely­belieké lehessen a nagyobbik ré­sze, vagy azok licitálhassanak rá, akiktől ott vették el. így ár­vereztük el a 48 település kivéte­lével a földalap 80 százalékát, s most — míg a cserét kérő tele­pülésekre vá­runk —, árve­rezzük a meg­maradt 20%-ot, amiből az ország bármelyik ré­szén élők tulaj­dont szerezhetnek, mint ahogy a mi megyénkből is elmehet­nek az ország más vidékeire a kárpótlási jeggyel rendelke­zők. Egyébként az állam tulaj­donában lévő termőföldárve­rezés 116 települést érint. Mi 335 árverést terveztünk, mely­ből eddig 103-at tudtunk meg­tartani, február 28-ig 125-öt terveztünk. □ A nagy érdeklődés miatt jutnak drágábban földhöz, vagy kevés az árverezhető te­rület? — Az első kárpótlási tör­vény úgy rendelkezik, hogy az árverésre bocsátott termőföl­dek aranykorona-értékének el kell érnie a szövetkezetek által árverésre bocsátott termőföl­dek aranykorona-értékének legalább húsz százalékát. Saj­nos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ezt a törvényi elő­írást nem sikerült teljesíteni. Mint említettem már, a szövet­kezeti tulajdonban lévő föl­dekből összesen közel 1 800 ezer aranykorona értékű ter­mőföldet hirdettünk meg, ez­zel szemben az úgynevezett li­es földalap mindössze 96 421 aranykoronát ér. Ez tehát a kí­vánatos 360 000-nek még egy- harmada sincs. A II. földalap­ból 5170,87 hektár, 43 760 aranykoma-értékű földet hirdettünk meg, a licitáláso­kon eddig 4901,10 hektár, 41 523,62 aranykoma-érték kelt el, 2925 család szerzett tu­lajdont. Az árveréseken 71,6 millió forint névértékű kárpót­lási jegy folyt be, s átlagosan 1723 forintért kelt egy arany­korona. □ Ha a két földalap árvere­zésének körülményeit összeha­sonlítja, milyen következteté­sek vonhatók meg? — Az eddig lefolytatott ár­verések azt bizonyítják, hogy megnőtt az igény a termőföld vásárlása iránt. Mivel az árve­rések befejezéséhez közele­dünk, a megszerezhető AK ér­ték pedig kevésnek bizonyul a kintlévő kárpótlási jegyekhez képest, így egyre élesebb ver­seny alakul ki a kárpótoltak között a földtulajdon szerzésé­ért. Ennek következménye az árverésen tapasztalható szél­sőséges esetek sora. Vannak olyan települések ahol a kár­pótoltak megegyezésével vi­szonylag alacsony értéken, 500-1000 forintért szereznek tulajdont. — A legtöbb esetben azon­ban ilyen megegyezés nem jön létre, az árakat felfelé licitál­ják. így fordult elő, hogy 20 000 forint kárpótlási je­gyért tudunk licitálni egy AK értékű területet. Erdő esetében nem ritka ha 50-60 ezer forin­tért szereznek meg egy arany­korona-értékű terület. így for­dult elő, hogy egyik települé­sen néhány tulajdonosnak csak 43-45 négyzetméter terü­let jutott, amit még számító­géppel sem lehet leosztani, mert 12-17 cm széles. □ Tudják-e teljesíteni határ­időre a feladatot? — A befejezéssel egy kis baj lesz: most március 5-ig meghirdettünk 49 árverést a maradék 20 százalékra. Az el­várás az, hogy március 31-ig érjenek véget az árverezések, ám ha ilyen ütemben dönt a privatizációs miniszter a föld­cserék ügyében, akkor még a kitűzésre sem kerül sor. Oréimis Kálmán szatírája Már a közeljövőben a ma­gyar gazdaság egyik húzóá­gazatává válhat a szépség­ipar, mivel a Sajóberkenyei Kozmetikai Kutatóintézetben a világon elsőként tenyésztet­ték ki a fotogént. Ennek segít­ségével bárki vonzóvá és hó­dítóvá válhat. Egyes hírek szerint a gént a Bokros-cso­magba is beültetik. m A Nemzetközi Bűvészszövet­ség tiszteletbeli tagjává vá­lasztotta F. Zoltán magyar vállalkozót, aki tavaly egy szempillantás alatt eltüntette ötvenmillió forintos jövedel­mét. A produkciót a közönség soraiban helyet foglaló adó­ellenőrök viharos tapssal ju­talmazták. Ili Egy luxemburgi lap felméré­se szerint az albán lakosság 99 százaléka elégedett a ma­gyar jövedelmekkel. »> Kemény hangon bírálta a szociális kiadások csökkenté­se miatt tegnapi sajtóértekez­letén a kormányt P. László, a Magyar Nemzeti Intelektuá- lis Párt elnöke. A sajtóérte­kezletet követő fogadás kere­tében az érdeklődők a pártel­Valódi álhírek nők igazgatótanácsi kineve­zéseiből rendezett tárlatot te­kinthették meg. m Gyehennatűzhöz riasztották tegnap a zalalatorcai tűzol­tókat.'Kiderült, pánikra sem­mi ok, a kénköves ménköve­ket K. Boriska néni bocsá­totta ki részegen hazatérő férjének megpillantása után. Ili Radikálisan csökkent a tej­termelés Kenesepatakon és környékén. A szakemberek az elszomorító jelenséget a he­lyi bikák liberális magatartá­sával magyarázzák. Ill Miniatűr pénztárcák sorozat- gyártását kezdték meg a Pet- rencei Bőrdíszműveknél, mellyel a cég már be is került a Rekordok Könyvébe. Az el­ső hírek szerint az új termék iránt rendkívül nagy a keres­let, elsősorban kisnyugdíja­sok vásárolják. Ili Szenzációs mélyfúrási rekor­dot értek el egy amerikai olajcég szakemberei. A mun­kálatokat azonban jelenleg kénytelenek szüneteltetni, ugyanis beleütköztek a ma­gyar életszínvonalba, ami komoly nemzetközi bonyo­dalmakkal fenyeget. Ili Harminchetedik alkalommal okozott balesetet K. László kúnmogyorósi ügyvéd azzal, hogy személygépkocsijával a kiskapun akart behajtani. Az eljárás során ezen furcsa szokását foglalkozási ártal­makkal magyarázta. Az Amerikai Légierő kétszáz vezető szakembere érkezett tegnap hazánkba tapaszta­latszerzés céljából. Egyes hí­rek szerint a népes küldöttség tagjai elsősorban a pilótajá­tékok szervezésének fortélya­ival szeretnének megismer­kedni. Ili Bensőséges keretek között búcsúztatták el tegnap Sípos György játékvezetőt, aki pá­lyafutása során több mint ezer mérkőzést vezetett. Az ünnepségen a játékosok és az edzők közös képviselője egy aranykeretes, nyolcdioptriás szemüveget nyújtott át a vete­rán sportembernek. Ili Százötven méter széles pa­pírsárkányt készített G György petneberényi nyugdí­jas. A sárkány készítésénél a legolcsóbb hazai papírt, a kárpótlási jegyet használta. Ili Nyílt napot tartottak tegnap a bodrogbikfándi önkor­mányzatnál. A rendezvény záróakkordjaként ismeretlen tettes felnyitotta a polgár- mesteri hivatal páncélszekré­nyét, ahonnan kétszázezer fo­rintot tulajdonított el. Ili Privatizációs versenytárgya­láson kívánja értékesíteni 66 éves feleségét Z. Sándor bu­dapesti lakos. A pályázati ki­írás értelmében az új tulajdo­nosnak legalább öt évig eddi­gi profiljának megfelelően kell működtetni a hölgyet. Ili Sörivóversenyt rendeznek holnap a Sajó megyei Lapos­gután. A nagyszabású ren­dezvényt K. Jánosné, helyi illemhelyipari vállalkozó szponzorálja. Nézőpont Fogas kérdés Kovács Éva L ehetséges, hogy még­is felülvizsgálják a nemrég életbe lépte­tett fogászati ellátási rend­szert, s bizonyos szolgálta­tások az állampolgároknak ismét a régi formájukban, ingyenesen járnak — derült ki a napokban egy lakossá­gi fórumon, ahol Horn Gyu­la, Magyarország minisz­terelnöke szólt az egybe­gyűltekhez. A hírnek termé­szetesen nem csak a fórumon jelenlévők örülnek nagyon, örülnekannakmég rajtuk kí­vül is sokan. Különösen azok, akik épp a fenti rendel­kezés miatt lettek, vagy len­nének a jövőben fogatlanok, mivel a drasztikusan meg­emelt árakat képtelenek megfizetni. Hogy unják már hallani az emberek: pazarlás és hiány együttesen van jelen a hazai egészségügyben. Igaz, so­kaknak ma már nemcsak unalom, hanem a bosszúság is eszébe jut a téma kapcsán, főképp akkor, ha mondjuk épp gyógyszerét igyekszik kiváltani, vagy éppen más orvosi szolgáltatás ellenér­tékétakarja megfizetni vala­ki. Hiány és pazarlás, és hi­ány. Ugyan mit tudunk mi, egyszerű állampolgárok, valamikori vagy majdani betegek e két fogalommal kezdeni? Mit mondhatunk mi még azon kívül, hogy esetleges gyógyításunk, or­voslásunk díját valójában az évek során, munkavállaló­ként, havi kötelezettségként már jó előre megfizettük?! Igaz, mostanság nem csak a polgár, országa is nagy baj­ba került. Fokozatos az elöregedés, a társadalombiztosítás kint­lévőségei egyre gyarapod­nak, s a magyar egészségügy mindezek tetejébe strukturá­lis gondokkal is küszködik. Nincs könnyű dolga az ága­zatért felelős népjóléti tár­cának sem, mert a legdrá­gábbnak minősített kórházi ellátás visszaszorítására tett lépései unos-untalan ellen­állásba ütköznek. Lehetséges tehát, hogy is­mét változás lesz a honi fo­gászatban. Lehet, minden lehet. Az viszont biztos, hogy a változások megvise­lik az érintetteket. Akik nem csak fogaikat vesztik, veszí­tik lassan a türelmüket is... Kommentár Rokonainkkal együtt Kállai János Ö rvendetesen szapo­rodnak a magyar honfoglalás 1100. évfordulójával kapcsolatos híradások, tudósítások az országos sajtóban, rádió­ban, televízióban. Lapunk­ban is mind gyakrabban szá­molunk be szűkebb pátriánk millecentenáriumi előké­születeiről. A kezdeménye­zések, felhívások, konkrét programtervezetek ellenére vannak, akik úgy vélik: akadnak majd (és máris), akik e jeles jubileumot nem kívánják különösebben ün­nepelni — vélvén: sok okunk nincs a parádéra —, illetve nem szeretnék, ha a sorra-rendre lebonyolítan­dó események túl hangosra sikerednének. A napokban — mintegy vitázván a borúlátókkal — érdekes tartalmú, felhívás jellegű levelet hozott szer­kesztőségünkbe a nyíregy­házi Móricz Zsigmond Szín­ház jeles művésze, Szabó Tünde. Az ő aláírása, vala­mint a Jósa András Múze­um kiváló régészéé — Ist- vánovits Eszteré—hitelesí­ti a benne foglaltakat. El­képzelésük szerint (számít­va a hozzájuk csatlakozó, további ötletekkel előruk­koló közreműködőkre) az augusztus 12-vel kezdődő héten akarnának „nyélbe ütni” egy nagyszabású programsorozatot, melynek központi helyszíne Nyíregy háza-Sóstó, a múzeumfalu lenne. Vállalkozásuk külön­legességét sejteti, hogy az eseményekre meginvitálják rokon népeink—a vogulok, az osztyákok, a cseremiszek — zenészeit, táncosait, fes­tőit, kézműveseit, de hívnak előadókat a török népek családjából is. Nem túlzás azt állítani: a szervezők nagy fába vágták a fejszéjüket. A sokszínűnek ígérkező kultúr-kavalkádot úgy szeretnék lebonyolíta­ni, hogy benne minden kor­osztály megtalálja a neki leginkább tetsző műsort. Ha minden jól alakul, lesz­nek majd az ifjabbaknak játszóházi foglalkozások, a felnőtteknek izgalmas te­matikájú vitakörök, előadá­sok, filmvetítések. Kamara­tárlatokat szintén tervez­nek: pl. zászlók, címerek, jelképek bemutatóját a hon­foglalástól napjainkig, de a témához kapcsolódó műve­ikkel felvonulhatnak kor­társ képzőművészeink is. Szóval, amint a megaján­lásból kitetszik: nemes szándékokban nincs hiány. Csak erő, kitartás, kellő se­gítség legyen hozzá ugyan­ennyi! Kelet-Magyarorszag Dr. Sveda Béla Harasztosi Pál felvétele Hóié bólé Ferter János rajza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents