Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-22 / 18. szám

1996. január 22., hétfő GAZDASÁG Kele*«Magyarország 13 Szemelgetés az szja újdonságaiból 1. Az új adótörvénybe enged bepillantást az APEH megyei igazgatóhelyettese Nyíregyháza (KM) — Bár ezekben a hetekben nagy va­lószínűséggel inkább a régi adójogszabály rejtelmeibe mélyülnek el az állampolgá­rok — hiszen nyakunkon a múlt évi adó bevallásának nem éppen lélekemelő idő­szaka —, ám úgy gondoltuk az igazán szemfüles jövede­lemtermelők, már fél szem­mel arra is gondolnak, mi­képpen adózik majd egy év múlva, a januártól képződő jövedelme után. Ezért kér­tük meg az APEH megyei igazgatóságának igazgatóhe­lyettesét, Szikora Jánost, se­gítsen kiszemelgetni az új szja-törvény újdonságait. — A személyi jövedelemadó­ról szóló törvény már az elején megfogalmazza alapelveit. Nevezetesen, hogy az adóked­vezmények, adómentességek csak annyiban érvényesíthe­tők, amennyiben a jogalkotó által kitűzött társadalmi-gaz­dasági célok megvalósítását szolgálják. A kedvezmény ér­vényesíthetőségét annak kell bizonyítania, akinek az érde­kében áll. Ha a jogügyletben részt ve­vő felek az adómentesség, il­letve adókedvezmény érvé­nyesítése érdekében színlelt szerződést kötnek, vagy eltér­nek a szokásos piaci értékek­től, az adókötelezettség szem­pontjából az ügyletet figyel­men kívül kell hagyni. — Nézzük az adómentes jö­vedelmeket. Megszűnt az ön­segélyező egyesületi kifizeté­sek korlátlan adómentessége, ezentúl csak a társadalombiz­tosítási szolgáltatásokat kiegé­szítő szociális segély adható adómentesen. A tartási, életjá­radéki vagy öröklési szerző­désből származó jövedelem csak abban az esetben adó­mentes, ha a jövedelem kifize­tője is magánszemély. — A munkáltató által ter­mészetben nyújtott étkeztetés adómentes értékhatára 1600- ról 2000 forintra nőtt. Meg­szűnt a szociális gondozásért, lelki segélyszolgálatért kapott, havi 300 forintot meg nem ha­ladó összeg adómentessége, de a nyugdíjhoz hasonlóan évi 36 ezer forint adója a számított adóból levonható. — Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár egyösszegű nyugdíjszolgáltatása csak ak­kor adómentes, ha a magán- személy legalább 3 éves tagsá­gi viszonnyal rendelkezik. E feltétel hiányában a járadék­szolgáltatás adómentességé­nek is feltétele, hogy az leg­alább 3 évig tartson, és az első 3 évben a járadék éves szinten nem csökkenhet az előző évi összeg 15 százalékánál na­gyobb mértékben. — Az egyéni vállalkozókra vonatkozó új rendelkezések közül egyik legjelentősebbnek tekinthető, hogy lehetőségük lesz bevételük pénztartaléko­lás címén történő csökkentésé­re, azaz adómentes pénzmeg­takarításra. Ezt akkor tehetik meg, ha nem választották az átalányadózást és a megelőző évben a havi minimálbér 24- szeresének megfelelő jövedel­met vallottak be. A tartaléko­lás céljából az APEH számlát nyit a Kincstárnál. Az év fo­lyamán tartalékolt átlagos pénzállomány növekmény a bevételből levonható, de an­nak csökkenésének mértéké­vel a bevételt növelni kell. — A szakmunkástanulók és a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásához fűződő be­vételcsökkentő kedvezmény mértéke 2000 forintról 3000 forintra emelkedett. — A veszteség elhatárolásá­val kapcsolatos új rendelkezés szerint a kezdő egyéni vállal­kozó a kezdő és az azt követő 2 évben keletkezett vesztesé­get csak akkor számolhatja el korlátlan ideig, ha a kezdés évét követő harmadik évtől fo­lyamatosan legalább az adott évi költség felét kitevő bevé­telt ér el. Új rendelkezés, hogy ha az egy összegben költségként el­számolt eszközt a beszerzéstől számított 3 éven belül ellen­szolgáltatás nélkül elidegení­tik, a beszerzési értéket — idő­ben csökkenő mértékben — bevételnek kell tekinteni. — A mezőgazdasági kister­melésbe ezentúl nem tartozik bele a saját termelésű alap­anyagból történő termék-elő­állítás (a mesterségesen szárí­tott dohány, a szőlőmust, a fél­kész szőlőbor és a hordós sző­lőbor előállítása maradt csak ebben a körben). A 2 millió fo­rintnál magasabb bevételt el­érő kistermelő nem válik auto­matikusan egyéni vállalkozó­vá, hanem választhat, hogy te­vékenységét a továbbiakban önálló tevékenység keretében vagy egyéni vállalkozóként, vállalkozói igazolvány birto­kában végzi. A veszteség el­számolására csak ez utóbbi esetben van lehetősége. — A nem önálló tevékeny­ségek köre kibővült az önkor­mányzati képviselők és jog­szabály alapján választott tisztségviselők tevékenységé­vel. A bevételnek része lett a költségtérítés címén kapott összeg, de a jövedelem meg­állapítása során levonható be­lőle a törvény rendelkezései szerint elismert költség. A sa­ját gépjárművel való munkába járás adómentes költségtéríté­se 2 forint/km-ről 3 Ft/km-re növekedett. — Az összevont adóalap — amely az önálló, a nem önálló tevékenységből származó és az egyéb jövedelem összege — adójának meghatározásá­hoz először az ún. számított adót kell kiszámítani az adó­tábla szerint. Az új adótáblá­ban legszembetűnőbb válto­zás, hogy a 0 kulcs megszűnt és a 900 ezer forint feletti jö­vedelmeket 48 százalékos adókulcs terheli. — Azok a magánszemé­lyek, akik kizárólag bér for­májában szerzik jövedelmü­ket, s az adóévben nincs más összevonandó jövedelmük és osztalék, árfolyamnyereség vagy külterületi termőföld bérbe adása miatt sem kell adózniuk, az ún. adójóváírást teljes egészében igénybe ve­hetik. Összevont adóalapjuk adója megegyezik a béradóe- lőleg-tábla alapján számított adóval. — Akik máshonnan is húz­nak jövedelmet, akokat csak olyan arányban illeti meg adó­jóváírás, amilyen arányt az összes jövedelmükön belül a bér képvisel. A „bér” fogalmát a törvény értelmező rendelke­zései határozzák meg. E meg­határozás szerint bérnek minő­sül: a munkaviszonyból szár­mazó jövedelem (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a dolgozó javára fizetett mun­káltatói hozzájárulás, illetve a biztosítási díj munkáltató által történő díjfizetése kivételé­vel), az adóköteles társada­lombiztosítási ellátás, az adó­köteles szociális ellátás (a nyugdíj és az azzal azonosan adózó jövedelmek kivételé­vel), a munkanélküliek adókö­teles ellátása. — Az adójóváírás kiszámí­tásánál meg kell állapítani egyrészt, hogy a bért az adó­tábla szerint milyen adó összeg terhelné, másrészt, hogy milyen adóösszeg terhel­né a béradóelőleg-tábla sze­rint. Eztán ki kell számítani a kétféle tábla szerinti adó­összeg különbségét, majd azt, hogy a bér milyen arányt kép­visel az összjövedelmen belül. Az adóösszegek különbségét a bér- és összjövedelem arányá­val megszorozva megkapjuk az adójóváírás összegét. — A számított adót csök­kenti a nyugdíj és az azzal azonosan adózó jövedelmek, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj és az ösztöndíj adója. A szociális gondozásért és a lelki segélyszolgálatért kapott összegek eddig adó­mentesek voltak, de 1996-tól teljes összegük beszámít az adóalapba. E két jogcímen együttvéve legfeljebb 36 000 forintot lehet figyelembe ven­ni a levonható adó kiszámítá­sához. Ebből a jövedelemből év közben nem kell adóelőle­get levonni. Nőtt a világ olajtartaléka Háromszáz évre elegendőek a lelőhelyek készletei Valuta Varsó (MTI) — Lengyel- ország nettó keményvalu- ta-tartaléka 450 millió amerikai dollárnak megfe­lelő összeggel gyarapodott tavaly november folya­mán. 1994 novemberéhez mérten a növekedés 8,3 milliárd dollár. A nettó va­lutatartalék magában fog­lalja az ország teljes bank- rendszerében lévő ke­ményvaluta mennyiségét. Hamburg (MTI) — Az elmúlt évben is nőtt a világ olajtarta­léka. Az Oil and Gas Journal szaklap becslései szerint a készletek az évi 3 milliárd ton­nás kitermelés ellenére 1 milli­árd tonnával 137 milliárd ton­nára emelkedtek. Ez a mennyiség elegendő arra. hogy mai technikával és mai árakon a jelenlegi kiter­melést több mint 40 évig fenn lehessen tartani. A még fel nem fedezett olajjal, az olajho­mokban és olajpalában rejlő lelőhelyekkel a világ még 300 évig biztosítani képes a jelen­legi fogyasztási szintet. A Deutsche Shell AG sze­rint jóllehet az olaj véges ener­giahordozó, belátható időn be­lül nem leszünk szűkében. Harminc évvel ezelőtt a világ bizonyított oljatartaléka még csak 48 milliárd tonna volt. Azóta 84 milliárd tonnát hasz­náltak fel világszerte és 173 milliárd tonna olajat rejtő új előfordulásokra bukkantak. Ide tartozik az északi-tengeri olajlelőhelyek felfedezése, amelyek harminc évvel ezelőtt még nem voltak olajtermelő területnek, és időközben jelen­tősen járulnak hozzá a világpi­aci olajellátáshoz. Tésztaipari célra állítanak elő lisztet a Nyír-Gabona Kft. három műszakban dolgozó nagykállói malomüzemében, amelynek hengerpadjainál a jelenleg őrölt, nagy acélos- ságú durum búza feldolgo­zását ellenőrzik. A napi 50 tonna kapacitású malom tíz­napos ciklusokban felváltva őröl hagyományos és durum búzát. Ez utóbbiból készült lisztet, melynek különleges­ségét az adja, hogy belőle készülnek a korszerű táplál­kozást szolgáló tojás nélküli tészták, a székesfehérvári Cerbona, valamint a kör­nyék tésztakészítő üzemei vásárolják Elek Emil felvétele Fizetési morál Kelet-Európábán Bécs (MTI) — A legtöbb kelet-európai vállalat fize­tési morálja meglehetősen gyenge — állapítja meg az osztrák Hitelvédelmi Szö­vetség, a Kreditschutzver- band (KSV). Ennek egyik oka, hogy noha a kiterjedt privatizáció során a gazda­ság számos területe teljesen új struktúrát nyert, sok pénzügyileg megroggyant kelet-európai cég rövid tá­von még képes eltengődni valahogy. A fizetésképtelenségi mutatók hellyel-közzel fél- revezetőek a kelet-európai fizetési morálról. A legtöbb országban, így például Csehországban. Szlovákiá­ban és Szlovéniában is a fi­zetésképtelenségek száma elmarad a feltételezhetőtől. Ez a tény főként arra vezet­hető vissza, hogy mind a hi­telezőknek, mind pedig a bíróságoknak előbb meg kell tanulniuk, milyen lehe­tőségek rejlenek egy csőd­eljárásban, és azt miként kell lebonyolítani. A hitele­zők gyakran nem is tudják, hogy maguk is kezdemé­nyezhetnek fizetésképte­lenségi eljárást. Ha a bíró­ságokat közelebbről is szemügyre vesszük, nyom­ban szembeötlik a szakkép­zett bírák hiánya. Ennek következtében az ügyeket csak vontatottan dolgozzák fel, és így sok csődeljárást csak hónapok múlva kezde­nek el. A kelet-európai csődstatisztikákból ennél­fogva nem lehet megbízha­tó következtetéseket levon­ni egy ország fizetési mo­rálját illetően. Ezzel szemben a Kredits­chutzverband. mely tizen­három irodával képviselteti magát Kelet-Európábán, és évente több ezer inkasszóe­setet bonyolít le kelet-euró­pai adósok ellenében, meg­bízható rálátással rendelke­zik a különböző országok és ágazatok fizetési morál­járól. Az ennek alapján ké­szült legújabb besorolásban Csehország és Lengyelor­szág megelőzi Magyaror­szágot, Szlovákiát és Szlo­véniát. A Kreditschutzver- band magyarországi leány- vállalatát 1990-ben hozta létre, Intercredit Budapest Kft. elnevezéssel. ; 'l ' ÜJ Kelet-európai... ...befektetési alapot létesí­tett 7,72 millió német már­kával a Mercury Asset Ma­nagement (MAM) nevű brit befektetési cég, amely júni­usig 30-40 millió márkát szándékozik felhajtani, s főként tőzsdén jegyzett len­gyel, cseh, szlovák és ma­gyar vállalatok részvényei­ből kíván vásárolni. (MTI) Lengyelországban... ...az idei infláció várhatóan a hivatalosan becsült 17 százalék alatt lesz, jelentet­te ki a lengyel pénzügymi­niszter. (MTI) Az eladósodott... ...Moszkvics autógyárban az év eleje óta még egyetlen autó sem készült, mivel nincs pénz alkatrészek vá­sárlására, s az Ufában ké­szülő motorok beszerzésé­hez szükséges napi 5 milli­árd rubel is hiányzik. (MTI) A Fiat... ...az európai autópiacon ta­pasztalható válság miatt februárban több tízezer munkását kényszerül ideig­lenesen szabadságra külde­ni mert a régebbi modellek­ből 21 ezerrel kevesebbet gyártanak. (MTI) Vietnamot... ...súlyos energiahiány fe­nyegeti az idén, mert az aszály miatt nem tudnak elegendő áramot termelni vízerőművei. (MTI) HF ' * d £ íj I jb, 11 f T» J Kárpótlási jegyi Index (ideiglenes) 1996. január 19-én: 1745,88 (+34,25) Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1996. január 19. Valuta Deviza Pénznem ______Vétel Eladás Közép art. Angol főni 214.25 218,49 216,71 Altatói dollár 104,65 106.69 105,49 Belga franki 100) 466.46 475,60 471,29 Dán korona 24.77 2525 25.04 Finn márka 31.56 32,18 31.88 Francia frank 28.07 28,61 28,35 Holland forrni 85.56 87.24 86.51 ír font 22172 227.04 224,94 Japan jen (100) 134,04 136.72 135,73 Kanadai dollar 104.01 106.01 104,90 Kiivaiü dinár 472,37 481,31 477,10 Némel márka 95.83 97,71 96.91 Norvég korona 21,88 2230 22,10 Olasz, lírai I0Q0) 89,48 91.14 90.29 Osztrák«. 13,63 13,89 13.78 Port.esc.(lOO) 92.60 94,40 93.57 Spanyol pes.( 100) 113,72 115.88 114,73 Svájci frank 118:85 121,19 120.11 Svéd korona 21.08 21.46 2U8 ISA dollár 141.76 144.44 143,13 ECU 177,22 180.69 178,93 Tőzsdei

Next

/
Thumbnails
Contents