Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-20 / 17. szám

14 Napkelet • A KM hét végi melléklete 1996. JANUÁR 20., SZOMBAT BÉLYEGGYŰJTŐK A jövő lehetőségei!? Horváth Sándor Sokan megírták már a jövő század re­gényét, az emberiség, a tudomány és a technika csodálatos diadalútját. A bélyegkibocsátás és a bélyeggyűjtés jövőjét még kevesen próbálták meg­jósolni. Milyen is lesz száz év múlva a bélyeg, vagy lesz-e még egyáltalán forgalomban bélyeg földünkön száz év múlva? Automatával 1 Egyes filatéliai szakcikkírók tudni vé­lik, hogy az évtizedek során a mai szép, színes emlékbélyegek kibocsátá­sa és postai forgalma szép lassan meg fog szűnni és helyüket földünk min­den országában fel fogják váltani az egyszerű, csupán számokkal ellátott automata bélyegek, vagy a még egy­szerűbb automata bélyegzők. Lehet­séges, hogy ez lesz a bélyeg sora a jövő században. Európában az első automata bélye­geket Svájc, Norvégia és a Német Szövetségi Köztársaság adták ki 1977-ben. Magyarország első auto­mata bélyegei 1990-ben jelentek meg három- és ötforintos címletekben. A legújabb automata bélyegeket 1995 decemberében Liechtenstein adta ki tizenegy értékben. Ezek külsőre eltér­nek az eddig kiadott egyszerű auto­mata bélyegektől, mert sokkal színe­sebbek és több szövegrészt is tartal­maznak. A bélyegek Bal felső sarká­ban egy-egy liechtensteini város címe­re látható, mellette pedig a város — vagy inkább városka — történelmé­nek rövid leírása olvasható. Belgiumban mindennapos Belgiumban napjainkra már minden nagyobb postahivatalt felszereltek Frama típusú bélyegautomatákkal. Egyébként több ország gyárt már napjainkban bélyegautomatákat, de a legnépszerűbb, és legelterjedtebb a Frama típusú svájci gép. Ausztriában az előbb említett készülékeket első íz­ben 1983. június 1-jén Bécsben és a tartományi fővárosokban állították fel. Azóta az Osztrák Posta harmadik automata bélyegsort bocsátotta ki, a legutóbbit 1995. május 26-án. Napjainkban a világon a legna­gyobb bélyegkatalógusokat kibocsá­tó kiadó a német Michel Kiadó. Ez a kiadó néhány évvel ezelőtt összeál­lította és kiadta az „Automata Bélye­gek Katalógusá”-t, és ezzel lehetővé vált az automata bélyegek módsze­res gyűjtése. Száz év múlva Ezek után önként adódik a kérdés: mi lesz száz év múlva a bélyegkibocsá­tással és a bélyeggyűjtéssel? Megint csak a szakírók feltételezésére kell tá­maszkodni. Az ő véleményük szerint a bélyegkiadás teljesen meg fog szűn­ni, a bélyegek helyét felváltják az au­tomaták, vagyis a gépek. A bélyeg­gyűjtés viszont új aranykorát fogja megélni, mivel könnyebb lesz egy or­szág, vagy motívum bélyegeit komp­lett kigyűjteni. De a postások helyét is gépek fogják elfoglalni. A budapes­ti 72. sz. postahivatalban 1978. szep­tember óta működik hazánk első Tos­hiba gyártmányú automatikus levél­feldolgozó berendezése, amely órán­ként mintegy 60 ezer küldeményt ké­pes fogadni és feldolgozni. Ez már a jövő század postája. KERESZTREJTVÉNY Időjáték A január 6-i rejtvény jó megfejtése: „Min­denféle csupa hó. / Döcög a Hold, a fakó. / A fagyos fák kérge pattan, / a jég recs- csen a patakban.” Könyvjutalmat nyertek: Tóth Dezsőné, Márföldi Józsefné, Szőke Sándor, Barzó Erzsébet, Nyíregyháza; Cserepes Balázs, Csaroda; Kemecsei Lászlóné, Tiszanagy- falu; Botos Kálmán, Nyírbátor; Bállá Jenő, Mátészalka. Az Interspan nyíregyházi márkaboltja ajándékát nyerte: Dudás Józsefné, Vásárosnamény. Mai rejtvényünk megfejtésének beküldési határideje: 1996. január 29. Címünk: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3-5. 4401. Inters^)©® Márkabolt, Nyíregyháza, Pacsirta utca 23-25. Tel./Fax: {42) 310-204 PARDON... Biológiaórán Móricka jelentkezik: — Tanító bácsi csak azt szeretném megkérdezni, hogy miért hívják a fe­keterigót feketerigónak? — Hogyhogy miért? Hát természe­tesen azért, mert fekete. — Jó azt én is tudom. De miért rigó? TÖRD A FEJED VÍZSZINTES: 1. Sorsoláson szerzett pén­ze, tárgya. 6. Tág. 7. Gyulladás. 8. Két­jegyű mássalhangzó. 9. Löttyint. 11. Egy, angolul. 12. A Balaton jege teszi. 14. Ró­mai 499, 99. 16. Megfejtendő. 18. Téli­sport. 20. Bejglitöltelék. 21. Bróm vegy- jele. 22. Derékszíja. 24. Méreg, erős fel- indultság. 25. Személyénél. 27. Tetemes idő múlva. 28. Vissza: élő személy, ál­lat. 29. Hangtalanul kibékít!!! FÜGGŐLEGES: 1. Méretben gyarapod­ni. 2. Tova. 3. Omladék. 4. Házőrző. 5. Létezni, vegetálni. 6. Megfejtendő (zárt négyzetben: Z). 10. ...-tam dobok. 11. Ama helyre. 13. Vízi növény. 14. Regény szerzője. 15. Megfejtendő (zárt négyzet­ben: SE). 17. Tyúk a Dunántúlon. 19. Férfinév (június 24.) 21. Megfejtendő. 23. Majdnem elég!! 24. Vet, hajít. 26. Alu­mínium vegyjele, vagy rangot kifejező előtag. 27. Saját kezűleg, röv. Megfejtendő: Észak-magyarországi-hegy- ségek (vízszintes 16, függőleges 6, 15, 21). Múlt heti megfejtés: Antarktisz, Alpok, Amazonas, Bajkál. Könyvjutalomban részesültek: Kovács Gergő, Újkenéz; Balázs Judit, Balkány; Sütő Zoltán, Lónya; Hajdú Tünde, Gesz- teréd; Fazekas Géza, Kisvárda; Kutasi Lí­via, Zsurk; Balogh Viktória, Szatmár- cseke; Nagy Gábor, Tiszakóród; Kosa Gabriella, Vámosatya; Gere László, Ib- rány. HORGÁSZOKNAK A jő dobás a parton félsiker Oda kell dobni Harasztosi Pál felvétele Dankó Mihály Minden horgász emlékszik rá, hogy kez­dő korában a legnagyobb problémát a készségek bedobása jelentette. Bizony gyakran megesik, hogy hangos vitatkozás, urambocsá’ veszekedés hallatszik a vízpar­ton, mert egyik „spori” keresztbe dob a másiknak. Nem könnyű eltalálni a meg­felelő helyet, különösen, ha növények kö­zött egy alig négyzetméteres területet aka­runk megcélozni. Rengeteget kell ahhoz gyakorolni, hogy elsőre sikerüljön a találat. A szakemberek tapasztalatai szerint a horgászok mintegy 20 százaléka dob ki­tűnően és messzire. Általában száz mé­tert mindenki elérhet, de pontossággal gon­dok vannak. A nagy többség szépen — vagy csúnyán — ha nem is túl pontosan, dé olyan 50-60 méter körül dobál. Pedig a halak a legtöbbször távolabb húznak, a mélyebb részekben, gödrökben és csak nagy dobásokkal érhetjük el őket. Külö­nösen ott gond a pontatlan célzás, ahol 10- 15 percenként ki kell venni a szereléket. Barth Róbert többszörös cél- és távdo­bó világbajnok tanácsait érdemes megszív­lelni. O a következőket javasolja: ahhoz, hogy messzire dobjunk, először is sportos alapállást kell felvenni. A dobáskor olyan testsúlyhelyzetbe kerülni, amelyből a leg­könnyebben hajthatjuk végre a mozdula­tot. Tehát bal láb elől, a jobb hátul, ki­csit megrogyva. A törzs kicsit jobbra for­dulva, a bot a fej síkjában hátrafelé tart­va, minél nyújtottabb karok­kal, úgy hatvanfokos szög­ben. Természetesen a dobás mi­lyenségét sok minden befolyá­solja, például az őszi időszak­ban jól felöltözve nem könnyű az optimális mozgássorozatot végrehajtani. Figyelni kell a megfelelő széljárást is. De fon­tos, hogy minden zavaró kö­rülményt meg kell szüntetni. Megfelelő figyelmet kell szen­telni annak is, hogy hová aka­runk célozni, mert nehogy odakeveredjen egy csónakban ülő sporttársunk, vagy ha keskeny a víz, nehogy a szemben lévőket veszélyeztessük. Elővigyázatosnak kell lenni, mert könnyen balesetet okozhat az elszabadult ólom, vagy etetőkosár is. A nagy dobások másik alapfeltétele a technika, amit el lehet sajátítani. Érdemes időt és fáradtságot nem kímélve „szára­zon” (homokpadon) gyakorolni. A világ­bajnok ezzel kapcsolatban azt tanácsolja: a dobásra készült botot úgy kell tartani a fej fölött, hogy az orsó és a vezetőgyűrű felfelé nézzenek. Az orsó szára a jobb ke­zünk középső és a gyűrűs ujjunk közé es­sen, s a mutatóujjunk első percén feszül­jön a zsinór, amelyet semmiképpen nem szabad hozzáfogni a bothoz. Lényeges, hogy mikor engedjük el a zsinórt. Ha ko­rán, a céltól jobbra, ha később, balra ér vizet a szerelékünk. Nem érdemes a felcsa­lizott készség útját figyelni, inkább a bot spiccén futó zsinór ívét kell szemmel tar­tani. A nagy dobáshoz hozzátartozik a jó sze­relék is. Más felszerelés „illik” egy ala­csony termetű kisebb súlyú horgászhoz, mintegy 100 kilós, közel kétméteres óri­áshoz. Fontos a megfelelő zsinór és elő- zsinór megválasztása. Az a jó, ha a főzsi­nór nem vastagabb 0,25-ösnél, az élőké pedig 0,35-ös. Átlagos termetű horgász, ha távolra akar dobni, akkor 50-150 gram­mos dobósúly és három méter hosszú bot az ajánlatos. Ettől termetesebb horgászok­nak már 100-300 grammos dobósúly is el­megy. (Persze mindez nem szentírás.) Ma már annyi fajta bot, orsó és zsinór van for­galomban, hogy érdemes a használati uta­sításokat elolvasni és annak megfelelően cselekedni.

Next

/
Thumbnails
Contents