Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-18 / 15. szám

1996. január 18., csütörtök GAZDASÁG Keiet-Magyarország A dohánytermelők apanázst várnak Piaci zavarok a vertikumban • Az állam a bevételből visszaoszthatna Nyíregyháza (KM-MCS) — Jelentős piaci zavar keletki- zett 1995-ben a dohányvert) kumban, amelyet a dohány termesztők képviselői sze­rint egyszeri áilami tőkein­jekcióval lehet megoldani. A térségben mindez 8-10 ezer családot, kb. 20 ezres mun­kaerőt érint, akik 5300 hek­táron termesztenek dohányt és főleg ebből tartják el ma­gukat és családjukat. 1995- ben olyan mértékben emel­kedtek a költségek, amit a felvásárló Nyidofer Rt. már nem tudott ellensúlyozni, így hosszú évek után negatív eredménnyel zártak a ter­melők. Az elmúlt évi veszteségek el­lensúlyozására a Dohány Ter­méktanács dr. Lakos László szakminiszterhez fordult és kérte a kompenzálást az inter­venciós alapból. Ennek össze­ge 260 millió forint. Többszö­ri halasztás után az összeg nagyságáról január végéig döntenek. Persze mindez csak a tavalyi mínuszokat törölné el, az idei és a jövőbeni támo­gatás legalább ugyanolyan fontos a termelők számára, hi­szen a szubvenció megvonásá­val egy évszázados növény- kultúra tűnhetne el a palettá­ról. A jövedelmezőség csökke­néséről, a szubvenció lehető­ségeiről a dohánytermesztők képviselőit, Semsey Andrást, a Dohánytermelők Szövetségé­nek elnökét, valamint a kék­esei Kocsi Istvánt, a leveleki Székely Jánost, az apagyi Gál Mihályt, az ófehértói Tóth Lászlót, a hajdúsámsoni Papp Ferencet, Pócspetriből Bényei Illést, a gyulaházi Király Gé­zát és dr. Kővári Viktort, a debreceni Agrotab Kft. ügyve­zetőjét kérdeztük. Valamennyien elmondták, a ||f £*0 if* J w- I I ilA.bl k ÄI Élelmiszer... ...előállítók számára szer­vez február 15-re tovább­képzést az új élelmiszer- törvény végrehajtási ren­deletéről a Primom Vállal­kozói Központ, a Kereske­delmi és Ipari Kamara. (KM) Együttműködési... ...szerződést kötött a Tau­rus Mezőgazdasági Ab­roncs Kft. és a nyíregyházi Regionális Munkaerő-fej­lesztő és -képző Központ az abroncsgyár igénye sze­rinti munkaerő-állomány átképzésére. (KM) A Seat... ...tavalyi veszteségei mint­egy 30 milliárd pezetát (349 millió márka) tettek ki, ami az 1994. évi körül van és ötödé az 1993. évi­nek. (MTI) A finn... ...infláció miközben gya­korlatilag „megszűnt”, ad­dig a vártnál is magasabb­ra, 19,6 %-osra emelkedett a munkanélküliek aránya decemberben. (MTI) A chilei... ...magántőke eddig 65 mil­lió dollárt fektetett be Ku­bában a két ország 1990. évi gazdasági kapcsolatai­nak rendezése óta. A pén­zek elsősorban a mezőgaz­daságba és az idegenforga­lomba áramlottak. (MTI) A szbolcsi dohánytermesztés léte forog kockán Elek Emil archív felvétele dohánermesztés jövedelme­zősége 1994-ben és tavaly kezdettelentősen csökkenni, ami elisorban a költségek (kemikáfc, energia, műtrá­gya stb.drasztikus emelésé­nek köszihető. Ráadásul eb­ben az ideákban a termelők a Nyidofe valamint a kor­mányzat seggével közel 1 milliárd foltos beruházással komoly mvaki fejlesztést (öntözőművt gázüzemű szá­rítók) hajtőt; végre, ami azért is szüks<>s volt, mert a cigarettagyártc új minőségi igényekkel jeleztek. Mi­vel a pályázati azek egy ré­sze visszatérítei; pluszként tőke és kamasszafjzetúsj kötelezettségek ierhelték a termelőket. Ezekvj költség- emelkedéseket peia Nyido­fer Rt., amely idér Virginia dohánynál 20 szánkkal, a káliói és Pallagi tiin£] \ß míg a kerti dohánym szaza. lékkai emelte a fes^rlási árakat, nem tudta koknz^i_ ni. Nincs arról szó, ho,nem akarunk dohányt te>ini5 hangsúlyozták a termelCgp. viselői, akik hozzátették^. runk is és tudunk is megfelelő minőségben, viszont ilyen pénzügyi viszonyok között egyszerűen nem érdemes hoz­zákezdeni, hiszen csak a vesz­teség csökkentése lehet a cél és nem valamilyen nyereség elérése. Emiatt az egész sza­bolcsi dohánytermesztés léte forog kockán. Amennyiben a 260 millió forint állami támo­gatást nem kapják meg a ter­mesztők, akkor a termelők nagy része kilátástalan hely­zetbe kerül. A bizonytalansá­got és a pénzügyi alap hiányát az is jelzi, hogy 1994 őszén, a tavalyi dohánytermesztés megalapozásaként, 60 ezer négyzetméter palántanevelő felületet készítettek elő, 1995 őszén ez a szám 20 ezerre apadt. És ez a több mint ne- gyedmilliárd forint csak a ta­valyi év mérlegét hozná egyensúlyba, ezután követ­kezne az idei év támogatásáról szóló „csatározások”. Legalább 2-3 évre szóló tá­mogatási program kidolgozá­sát várják a dohánytermesztők a szaktárcától, ami nemcsak tűzoltás jelleggel, hanem leg­alább középtávra megoldani helyzetüket. Ehhez áthidaló megoldásként a legjobbkor jött a magyar cigarettagyártók kezdeményezése, amely alap­ján közel 300 millió forintos alapot hoznának létre a terme­lők megsegítésére. Ennek for­májáról az érintettek rövide­sen döntenek. Mindezek a dohánytermesz­tés finanszírozási oldalát je­lentik. A termelők képviselői egy kimutatást tettek elém, amely fényesen bizonyítja: Magyarországon egy kilo­gramm dohány előállításához 1,71 dollár, míg az Európai Közösség országaiban átlago­san 3 dollár szükséges. Vi­szont a magyar dohány mellé az állam nem tesz tőkekarót, ugyanakkor a görög állam ki­lónként 2,81 dollár szubvenci­ót fizet. Sajnos ez a folyamat a hazai dohánytermesztés elsor­vasztásához vezethet. Persze a kormányzatnak sem mindegy a honi dohány- termesztés, ugyanis idén kb. 70 milliárd forint bevételt vár­nak a cigaretta eladásokból. Ez a szám évről évre több mil­liárd forinttal emelkedik és biztos forrást jelent a nagyka­lapban. Ehhez képest a 260 millió az egész összeg töredé­két jelenti, főleg ha azt néz­zük, hogy egy doboz cigaretta árában mindössze 2 százalékot képvisel a termelők részesedé­se. A termesztők kilencpontos javaslattervet terjesztettek elő, amelyben például az is szere­pel, hogy a Dohány Termékta­nács minden legálisan eladott cigaretta árából néhány fillér­rel részesülne, amellyel az időnként jelentkező piaci za­varokat napok alatt elsimítaná. Hogy ebből mit fogadnak el, az még kérdés. Bár sürgős vá­laszra van szükségük a ter­mesztőknek, akik már legszí­vesebben a palántanevelést terveznék. Kamara \z idegenforgalomért Izraelbe, Thaifölc mehetnek — külföldiek jöhetnek gozat elnökeve Oláh Berta- lannét, a Riviera Tours Kft. ügyvezetőjét választották. O tájékoztatta lapunkat az elkép­zelésekről. Elmondta, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos stratégiájához kap­csolódik a tagozat most induló tevékenysége. Vagyis elvárás, hogy a tagozat hasson me­gyénk gazdaságára, a környe­zetre, munkahelyeket teremt­sen, ezáltal enyhítse az önkor­mányzatok és a társadalom ír a közeli jövőben ki kell aani a szükséges informá- clálózatot. íj tagozat már a tervek klűásánál — és a konkrét "^folyamán is — együtt m, megyénk önkor­áéival és az Országos ir^galmi Szövetséggel. I arP^ régi parasztház he- yen . óztak egy panziót, ez mifhgt a fajusi turiz­mus fásához, illetve fej­lesztése Cél hogy df0_ gadható áron minél több hazai és külföldi turista látogassa megyénket. S az idegenforgal­mi, turisztikai helyeket hosszú távra alakítják ki, illetve fej­lesztik. A tagozat, illetve a kft. a ki­felé irányuló forgalomra is gondolt. Szakmai vásárokra, nemzetközi kiállításokra szer­veznek utakat. Tavasszal Izraelben mező- gazdasági kiállítás és vásár lesz, minden bizonynyal me- gyénkbeli résztvevőkkel. Szintén tavasszal Thaiföldön gazdasági és turisztikai szak­emberek nemzetközi tanács­kozást tartanak, ide is szeret­nének kijuttatni szabolcsiakat, azért is, mert fel akarják venni a kapcsolatot egy-két thaiföldi utazási irodával. Bejelentés nikül emelhet Nyíregyháza (KM) — A kor­mány határozatot hozott a napraforgó-étolaj és a mar­garin termékek tervezett ár­emelése előzetes bejelentési kötelezettségének megszün­tetéséről. Az árak megállapításáról szó­ló törvény alapján kormány- rendelet szabályozta azoknak a termékeknek a körét, ame­lyeknél az áremelés előzetes bejelentési kötelezettségét ír­ták elő. Ez az 1990-es rendelet egyes, a lakossági fogyasztás szempontjából fontos termé­kekreY?y arikára, a nö­vényolajra, jnra és az iro-nyomó ra vonatko, zott. Az map kozott meg. jegesével, Llők be,|_ pesevelahely áUozott es a módosig delet mar csak > napraforgo-e ol,s a mar_ gannra irt elő ,,és dő_ zetes bejelentési ezettsé_ get. Ez az előírás a j vényolajipari Rt. cJnile[ ver Elelmiszeripar.íos(,_ szergyártó Rt.-re vi { A két cég a megválr^ dasági és piaci körülményekre hivatkozva a bejelentési köte­lezettségét hátrányos megkü­lönböztetésnek tartotta és kér­te a bejelentési kötelezettség megszüntetését. Tekintettel arra, hogy az elmúlt években a napraforgó-étolaj és a marga­rinpiac többszereplőssé vált, az árviszonyokat a fogyasztói piacon jórészt a kereskedelmi vállalatok határozzák meg, a kormány megszüntette az elő­zetes bejelentési kötelezettsé­get és egyidejűleg hatályon kí­vül helyezte a 106/1990-es kormányrendeletet. HATÁRIDŐK cégvezetőknek Január 20. Az általános forgalmi adó befizetése, a negyedéves előlegfize­tési kötele­zettek tár­sasági adó- befizetése, a játékadó befizetése, a munkaadói, a munkaválla­lói és a bérgarancia-járulék befizetése, az szja befize­tése. Fogyasztási adó 1995. évi CXVI. törvény módosította a fogyasztási adóról és a fogyasztói árki­egészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvényt. A jog­szabályváltozás pontosítot­ta az export-import fogal­mát, valamint az adó, az ár- kiegészítés alanyát, azok meghatározását. A törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a nem adóalany termelőről, termeltetőről történő beszerzés esetén az adót a vevő, a felvásárló fi­zeti. A nem adóalanyok köré­be az adó- és vámhatóság és a bíróság is beletartozik. Az adófizetés kötelezettségre vonatkozó új rendelkezés a manipulálás kizárására irá­nyul. így az adófizetési kö­telezettség keletkezését a jogszabály az értékesítés teljesítéséhez és nem a számlaadáshoz kapcsolja, mint korábban. Készpénzfizetés esetén ez a kötelezettség az ellen­érték kiegyenlítésének, jó­váírásának időpontjában keletkezik, ha az adóalany termékértékesítésének tel­jesítését megelőzi. Nem adóalanytól belföldi értéke­sítésre beszerzett termék esetén a nem adóalany ter­mékértékesítésének, ter­mékátadásának időpontjá­ban a bérmunkáltatóhoz kapcsolódó (5. paragrafus (1) bek. d. pont) esetben a nem adóalany által az el­lenérték kiegyenlítésének vagy termékértékesítésének időpontjában keletkezik adófizetési kötelezettség. A törvénymódosítás a sa­ját kiskereskedelmi háló­zatban történő értékesítés, valamint a nem termelési és reprezentációs célú termék­felhasználás esetén az adó alapját a termék adót és áfát nem tartalmazó forgalmi értékben határozza meg. Változik az árkiegészítés alapja is. Kedvezményes személyszállítási szolgálta­tás esetén például ez a jövő­ben az áfával növelt díjbe­vétel. Az árkiegészítés mértéke 300 százalékról 233 száza­lékra csökken, míg a fo­gyasztási adó mértéke bizo­nyos esetekben nő (pl. etil­alkohol, pálinka, ólmozott motorbenzin), más esetek­ben pedig csökken (pl. ólmozatlan motorbenzin, borpárlat). A módosítás 1996. január 1-jén lépett hatályba. Kamat A költségvetési törvény módosította a Ptk-nak pénztartozások ügyleti és késedelmi kamatára vonat­kozó egyes rendelkezéseit is. A változás lényege, hogy ezentúl korlátozások nélkül lehet megállapodni mind az ügyleti, mind a ké­sedelmi kamat összegében. A felek által megállapított túlzott kamatot azonban a bíróság mérsékelheti. En­nek szempontjait az ítélke­zési gyakorlatnak kell majd kialakítania. A késedelmi kamattal kapcsolatos fontos válto­zás, hogy a kamatos pénz- tartozás után járó késedelmi kamat összege a felek elté­rő megállapodása vagy kü­lön jogszabály eltérő ren­delkezése hiányában az ere­deti (ügyleti) kamat +8 szá­zalék, de minimum 20 szá­zalék. Külön jogszabály a Ptk-ban meghatározottaktól eltérő mértékű kamatokat továbbra is megállapíthat. Árfolyamok Kárpótlási jegyi Index (ideiglenes) 1996. január 17-én: 1732,01 (+4,28) Valuta Deviza Kanadai dollár 102,71 104,71 103.58 Pénznem _______Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 468,94 477,88 473,24 Német márka 95,83 97,71 ■ 96,92 Angol font 215,64 219,88 217,50 Norvég korona 21,91 22,33 22.13 Ausztrál dollár 104,40 106,44 105,20 Olasz líra(IOOO) 88,75 90.41 89,53 Belga frank(IOO) 466,56 475,70 471,67 Osztrák se. 13.62 13,88 13,78 Dán korona 24,82 25,30 25.og Pon. ese t 100) 92,84 94.64 93,73 Finnmarka 31,71 32,33 32,04 Spanyolpesf 100) 114.02 116,18 115,01 Francia frank 28,06 28.60 28.367 Svájci frank 118.88 121,22 120,03 Holland forint 85,64 87,32 86,54 Svéd korona 21.13 21,51 21,28 ír font 223,15 227,47 225,07 USA dollár 140.54 143,22 141.83 Japán jen (100) 132,38 135,06 134,27 ECO 177,45 180,91 179.22 Nyíregyhaza (N. L.) — A ki g0ndjait. A helyi sajátosságo- zelmúltban a megyék kö,kat ejőtérbe helyezve a tagozat elsőként — megalakult a helyzetelemzést bolcs-Szatmár-Bereg Megyei^geZ) aztán elkészíti a szük- Kereskedelmi és^ Iparkamara-,ges marketingstratégiát. A idegenforgalmi és turisztikai -atégia részletesen taglalja tagozata. A kamarai tagok jú a megyénk régióira vo- kezdeményezésére létrejött ta- C0Z(e konkrét elkérizelése­Tőzsdei Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1996. január 17.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents