Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-18 / 15. szám
1996. január 18., csütörtök ZÖLDÖVEZET ■arc™™*" Génbank az országút mellett Kocsányos tölgy, gyertyán és akác • Roppant gazdag az erdő madárvilága Baktalórántháza (KM - BG) — A Nyíregyháza és Baktalórántháza környéki falvak kedvelt kirándulóhelye a híres baktai erdő. A Nyírség kellős közepén elhelyezkedő ősi erdőmaradvány, mely 340 hektár, országos jelentőségű természetvédelmi terület, értékeivel érdemesebb közelebbről is megismerkedni e hasábokon. Az erdő történetében egészen az 1525-ös évig tudunk visszatekinteni, már ekkor a Baktay család tulajdonában volt, olvashatjuk többek között a szabolcs-szatmári környezetvédelmi olvasókönyvben. Az erdőterületet hosszú története során birtokolta a Báthory, a Tatay, a Barkóczy család, majd a Károlyiak és a Haller család, végül a Degen- feld grófok tulajdonába került. 1945-ben államosították. Eltolódott az arány Évszázadok során, annak ellenére, hogy kisebb-nagyobb sebet ejtett rajta a fejsze, mindig meg tudott újulni. így maradhatott fenn napjainkig, és vele együtt az értékes élővilága. Ma az erdő összterülete 1328 hektár. Állományalkotó fafaja a kocsányos tölgy és a gyertyán. Az 1930-as évek elején a kocsányos tölgy a területnek a felét foglalta el, a gyertyán 36 százalék körül volt. Napjainkra ez az arány lényegesen eltolódott a gyertyán javára. A védett erdőt övező új telepítésű erdőkben az elegyarány nagymértékben változott a század eleji telepítési elvnek megfelelően. Most az akác az uralkodó, a tölgy mintegy 15 százalékot tesz ki. Az erdő életében nagy változást a múlt század végén tevékenykedő „Nyírvíz Szabályozó Társulat” ténykedése jelentett. A pangó vizeket, mocsarasodó részeket lecsapolták, kiszárították, így a magasabban fekvő buckahátak talajvízszintje is megsüllyedt. Ez is oka lehet a kocsonyás tölgy visszaszorulásának. A védett terület délkeleti részén a mélyebb fekvésű területen napjainkban is van kisebb időszakos tócsa, tavaszi olvadásból összegyűlt víz, amely nyáron legtöbbször kiszárad. Az Alföldre jellemző ősi erdőtársulás, a homoki gyertyános, kocsányos tölgyes és a hozzá Az Alföld egyik legszebb erdeje szorosan csatlakozó gyongy- virágos tölgyes még ma is meglehetősen nagy területen és jó állapotban fennmaradt ezen a vidéken. A baktalórántházi erdő egy részének védelmét növényföldrajzi és fejlődéstörténeti adottságai, gazdaságtörténeti, állományszerkezeti és génmegőrző szerepe indokolják. A kocsányos tölgyön és a gyertyánon kívül mezei juharral, mezei szillel és madárcseresznyével is találkozhatunk. Lágyszárú növényfajai közül különösen figyelemre méltó a ritka debreceni csormolya, s azok a hegyvidéki elemek, melyek az Alföldön másutt ritkák. Ide is a peremhegységekből érkeztek, és a hegyvidéki gyertyános tölgyesekkel való rokonságról vallanak. Előfordul az erdőtípust alkotó szagos müge, a kapotnyak, a ritkaság- számba menő borzas imola, az erdei varázslófű, az odvas és ujjas keltike, a gumós fogasir, az erdei gombemyő, erdei ibolya és a kis télizöld. Tatárjuhar, csormolya A társulás délkelet-európai jellegét az itt-ott megjelenő tatárjuhar és a magyar kőris, valamint a változó boglárka és a debreceni csormolya jelzi. Ott, ahol a gyertyános tölgyes fokozatosan, szinte észrevétlenül megy át a gyöngyvirágos tölgyesbe, megjelenik a daci- kus elterjedésű montán-szu- balpin jellegű bihari csormolya, valamint a széles levelű salamonpecsét, a berki perje kíséretében. A baktalórántházi gyertyános tölgyes erdekesse- ge, hogy elegyfaja a természetes előfordulású ezüsthárs is. Az erdőnek magas törzsszáma és jelentős fatömege van. Nem ritka a 28-30 méteres famagasság és a 70-80 centiméteres mellmagassági átmérő. Az uralkodó kocsányos tölgy és a második lombkorona- szintben elhelyezkedő gyertyán nagyszerű növekedésviszonyai genetikai szempontból is jelentősek. A területen álló egyedek genotípusa kiváló, megőrzésük génbankgaz- dálkodásunk, az erdészeti genetikai kutatások szempontjából elsőrendű fontosságú. Az erdő legöregebb részein nem ritka a 120 éves vagy annál idősebb kocsányos tölgy sem. Ezek a fák nemcsak korukkal tűnnek ki, hanem szép törzsükkel és jó szerkezetű faanyagukkal is. Ezért fontos, hogy megőrizzük és tovább szaporítsuk, így töltheti be a génbank jellegét. A madárvilág igen gazdag. A ragadozó madarak közül az egerészölyv, a darázsölyv és a héja fészkel az erdőben. A vércsék közül a vörösvércse a leggyakoribb. Telente nagy csoportokban telelnek a fülesbaglyok a sűrűbb részekben. Említést érdemel a feketeharkály, mely csak a nagy, összefüggő, csendes erdőkben marad meg. Természetesen a többi harkályféle is előfordul, hiszen az öreg, odvas fákban sok a harkály vágta odú. Az énekesmadarak felsorolása szinte lehetetlen. Sok a fülemüle, és természetesen más rigófélék is Balázs Attila felvétele előfordulnak. A seregélyek közül a rózsás seregélyt, más néven a pásztormadarat is megfigyelték itt. Valószínűleg átvonuló egyedek voltak, mert nálunk csak nagyon ritkán költenek. Nyest és hőscincér Nevezetesek az emlősök közül a pelefélék, közülük az erdei pele, melynek példányait többször is megfigyelték. Megtalálható még az erdőben a menyét és a nyest, s természetesen a róka is. A rovarevők közül a cickányfélék és a denevérek nevezetesebbek. Az erdő gerinctelen faunájában az erdőt járó szemlélődő mindig talál valami érdekességet. Bogarak közül gyakran találkozhatunk a nagy testű futrinkákkal is. Május végén, júniusban elég gyakran előfordul a nagy hőscincér, valamint a kis hőscincér. Ritkán, de előfordul az óriás orrszarvúbogár. A nagy lepkék közül igen sok érdekes és szép faj található az erdőben. Ezek közül érdemes kiemelni az Alföldön ritka apácalepkét. A hártyás szár- nyúak közül igen gyakori a magyar gubacsdarázs. E kis darázs szúrásának hatására a tölgyágakon hatalmas guba- csok képződnek, benne a gubacsdarázs lárvájával. Ez a gu- bacsképződmény nemcsak hazánk, de Közép-Európa legnagyobb gubacsa. Feltétlen említést érdemel a rengeteg gomba. Csapadékosabb nyári, tavaszi hónapokban hatalmas tömegben jelenik meg, és igen sok fajjal találkozhatunk. Üvegpor száll a váci levegőben Vác (MTI) — Hosszabb ideje panaszkodnak Vác lakói, hogy a Tungsram GE Rt. váci üzemének fénycsőhulladék-meg- semmisítő telepéről a széllel üvegpor érkezik, ami káros az egészségre. Bíró György, a városi önkormányzat környezetvédelmi illetékese megpróbált eljárni az ügyben, de hiába, ezért most levéllel Baja Ferenc miniszterhez fordult támogatást kérve a gond megoldásához. Az előzményekhez tartozik, hogy a Tungsram a hulladékfénycsövek megsemmisítésére még évekkel ezelőtt a Natura Rt.-t bízta meg, s az eleget is tett e feladatnak. A tevékenységre az engedély 1994 végén lejárt, ám a telepen ennek ellenére folytatták a munkát, sőt a Tungsram nagykanizsai üzeméből is ide szállították megsemmisítésre a selejt fénycsöveket. A technológia során az összezúzott finom üvegpor egy része a levegőbe kerül, s rárakódik a környék kertjeinek terményeire, belélegzik az emberek. Emiatt a város többször sürgette az engedély nélküli megsemmisítés leállítását, felszólította a gyárat, a Natura Rt.-t az engedélyek bemutatására, s miután ez nem történt meg, a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőséget kérte fel, vizsgálják ki a panasz jogosságát. Miután innen sem érkezett érdemi válasz, a Környezetvédelmi Főfelügyelőséghez fordult, ám az ügyben továbbra sem történt semmi. Ezért kérik a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert, hogy a lakosság érdekét szem előtt tartva szólítsa fel egy környezeti hatástanulmány benyújtására a megsemmisítő üzemet, s indokolt esetben kötelezze a gyárat a környezetbarát technológia bevezetésére. Védett madarakat csempésztek Tompa (MTI) — Kishíján 15 millió forintot tesz ki azoknak az Európa-szerte védett énekesmadaraknak az eszmei értéke, amelyeknek az életét ugyan már nem. de Olaszországba való átcsempészését sikerült megakadályozni a tompái vámosoknak. A pénzügyőrök a közelmúltban más határszakaszon történt hasonló ügyek nyomán kezdtek gyanakodni egy olasz vadásztársaságra. Kiderült: nem alaptalanul, a hét elején az egyik hajnali órán a jugoszláviai oldalról hazánkba érkezett Ford Tranzit mikrobusz átkutatásakor nem kevesebb, mint 1500 darab lőtt madarat találtak. A vámosok által időközben segítségül hívott magyar vadász megerősítette a gyanút, hogy a madártetemeket nem véletlenül rejtették el járművükben, ugyanis védett fenyőrigókról van szó. A természetvédelmi hivatal utóbb helyszínre érkezett szakértője lényegében ugyanezt állapította meg. Azzal a pontosítással, hogy a lefoglalt vadászzsákmány között van néhány darab, ugyancsak nagy eszmei értékű szőlő-, illetve léprigó is. Az olasz vadászok egyébként meghallgatásuk során azt mondták, hogy a rigóféléket Macedóniából hozták. Mi célból, arról egyelőre hallgattak. csak feltételezhető: ínyenc csemegének valamely olasz étterembe. Ami viszont bizonyos: a vadásztársaság ellen csempészet alapos gyanúja miatt eljárás indul. Tiszta vizet Budapest (MTI) — A fejlődő országokban a városok háromszor olyan gyorsan növekednek mint a vidéki települések. Tizenöt éven belül a fejlődő világban élők fele városi lakos lesz, és egyszerűen csak a status quo fenntartásához meg kell majd kétszerezni az olyan alapvető fontosságú szolgáltatások kapacitását, mint amilyen a vízellátás és a szennyvízkezelés. Honduras fővárosa, Tegucigalpa jó példája ennek a problémának és az itteni megoldás követésre méltó. Húsz év alatt lakosainak száma megháromszorozódott, és elérte a 750 ezret, mert vidékről munkalehetőség reményében sokan települnek át ide. Kétharmaduk nyomornegyedekben él. A vizet sokan magánárusoktól vásárolják, de ez a víz gyakran szennyezett, és tízszer annyiba kerül, mint amennyit más lakosok a vízműveknek fizetnek. Megfelelő vízellátás és szennyvízkezelés hiánya miatt gyakoriak a megbetegedések, a gyerekek visszamaradnak a fejlődésben. Minden tizedik gyermek nem éri meg az ötéves kort, a halálesetek egyharmadát hasmenéses betegség okozza. A hondurasi víz- és csatornaművek 1987-ben az UNICEF támogatásával újító programot indított. Ennek keretében a szegénynegyedekben közutak, kommunális tartályok és teherautók igénybe vételével szolgáltatnak vizet. Öt év elteltével 26 szegénynegyedben 50 ezer ember juthatott hozzá ily módon tiszta vízhez állandó, megbízható forrásból, és jövedelmüknek már nem a 40, csak 4 százalékát kellett vízre költeniük. A kerületenként megválasztott vízügyi testületek önkéntes munkások segítségével tartják fenn és irányítják ezt a vízellátási rendszert, beszedik a vízdíjakat, törlesztik a befektetést az UNICEF-nek és a kormánynak. A kormányok és segélyező országok jelenleg évente körülbelül 10 milliárd dollárt fordítanak vízellátásra, és ebből csak mintegy 2 milliárdot olyan, a hondu- rasihoz hasonló programra, amely olcsó szolgáltatást nyújt a szegényeknek kéziszivattyús fúrt kutakból és utcai közkutakból. A többi pénzt viszonylag költséges létesítményekre fordítják, víztisztító üzemekre, szivattyútelepekre és szennyvízelvezető csatornákra, amelyek főleg a jobbmódú lakóközösséget szolgálják. A legtöbb kormány 70 százalékos támogatást nyújt a közművek létesítéséhez és fenntartásához. A fejlődő országokban megközelítően 1,2 milliárd ember nem jut hozzá egészséges ivóvízhez. A fejlesztés mostani üteme mellett a század végén a becslések szerint 770 millióan nem ihatnak tiszta vizet. Az a cél, hogy 2000-ben már mindenki egészséges vizet ihasson és a szennyvízkezelés higiénikussá váljék, csak oly módon érhető el — mutat rá az UNICEF —, ha a leszegényeb- beket szolgáló, közösségi összefogáson alapuló, olcsó szolgáltatást nyújtó programok javára átalakítják az állami támogatás és a nemzetközi segélyezés szerkezetét. Röviden A Bodrogközben... ...még mindig mintegy 3000 hektárnyi területet borít jég, emiatt veszélybe kerültek a frissen telepített véderdők. Ajég alól ugyanis kifolyik a víz, majd a sok tonnás jégréteg tönkrezúz- za, vagy elnyesi a fiatalos erdőket, ami ellen sajnos védekezni sem lehet. Csak egy hirtelen jött gyors olvadás segíthetne. (MTI) Hat tonna... ...delfinfejet talált a tajvani rendőrség egy tengerparti hűtőházban. Feltételezések szerint az állatok ellen elkövetett tömegmészárlás hátterében egy kiterjedt bűnszövetkezet áll. A rendőrség letartóztatta a hűtőház üzemeltetőjét, a férfi azonban nem árulta el a delfinek származási helyét. (MTI) Megnyúzott... ...rókatetemekre bukkantak Szekszárd városközpontjában a minap. Kiderült, hogy az egyik róka veszett volt, ezért az állategészségügyi állomás szakemberei azt kérték, aki a rókákat megnyúzta, illetve mindazok, akik hozzáérhettek a tetemekhez, jelentkezzenek vizsgálatra, védőoltásra. Környezeti... ...katasztrófa fenyegeti a Galapagos-szigeteket, miután egy turistákat szállító nagy komp hajótörést szenvedett a szigetek partjainál. A megsérült hajó tartályaiból ugyanis 160 000 liter dízelolaj ömölhet a Csendes-óceán vizébe, s bármely pillanatban robbanás következhet be. Ezért lét- fontosságú a dízelolaj kiszivattyúzása a tartályokból. Éldegélünk, éldegélünk, így telnek napjaink... E-misszió-karikatúra □
