Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-16 / 13. szám

1996. január 16., kedd A HITVILÁGA Világtalálkozóra készülnek A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium öregdiákjainak terveiből A találkozó színhelye, az alma mater Elek Emil felvétele honi előadásokat, gyakran kezdeményeznek akciót egy- egy szeretett tanárunk alakjá­nak emléktáblával való megö­rökítésére, egyszóval az öreg­diákok hűségesek egykori is­kolájukhoz, amelytől nemcsak tudást, de erkölcsöt, méltó em­beri tartást és sok szeretetet is kaptak. A gimnázium — a 190. jubileum okán — ez év nyarán, augusztus 17-ére összegyűjti, hazahívja egykori diákjait. Ezt a napot a szerve­zők bensőséges, baráti hangu­latú öregdiák-találkozóvá kí­vánják tenni. Keresztény szemlélet A Kossuth-öregdiákok világ- találkozója nagytemplomi áhí­tattal kezdődik, ahol a lelkészi hivatást végző öregdiákok — így Lábossá Lajos tatabányai ev. püspökhelyettes és Bán István miskolci református lel­kész — mondanak köszönetét a történelem urának, hogy újra együtt lehetünk, hogy a gim­názium újra keresztyén élet- szemléletre nevelheti diákjait. Zsoltár drámában Ezt követik az osztálytalálko­zók a tantermekben. A közös ünnepi ebéd után kezdődik a díszteremben az az előadásso­rozat, ahol a tudományos és kulturális téren szép eredmé­nyeket elért öregdiákok mond­ják el pályájuk gyakorlása so­rán szerzett élettapasztalatai­kat. Az előadókat dr. Kecskés Mihály öregdiák, az Akadémi­ai Bizottság megyei elnöke Az élet: szeretetkaland Beszélgetés Puskely Máriával arról, kik azok a szerzetesek Nyíregyháza — Az ezeréves magyar iskolarendszernek immár 190 éve szerves része a megye elsőként alapított középiskolája: a Nyíregyhá­zi Evangélikus Kossuth La­jos Gimnázium. Az elmúlt hosszú, történelmi évek so­rán ez a gimnázium approxi­mative mintegy tízezer érett­ségizőt bocsátott ki patinás falai közül. Az itt végzett diákokat a tudo­mányos és kulturális élet szin­te minden területén megtalál­hatjuk. Volt köztük miniszter- elnök és pénzügyminiszter, kutatómérnök és gyáralapító, író és műfordító, lelkész és pszichoterapeuta, tanár, orvos, jogász és atomtudós... és hosszan sorolhatnánk még a nagyívű életpályákat. Hűség az iskolához A magyar történelem tragikus fordulatai (1944-45, 1956- 57) a Kossuth-diákokat is szét­szórták a nagyvilágba. Sokan élnek az USA-ban és Ausztrá­liában, többen Izraelben és jó néhány öregdiák lakik Európa számos országában, elsősor­ban Angliában, Franciaor­szágban, Svájcban, Itáliában és Németországban. Tudunk róluk, hiszen osztálytalálkozó­ra — ha nem is minden öt év­ben —, de egyszer-egyszer már szinte minden diák vissza­tért az alma materba. Igen sokan kerültek és ma­radtak — egyetemi tanulmá­nyok után — Budapesten. Ők — immár 30 éve — meg is alakították a megyei öregdiá­kok klubját és dr. Bemáth Zol­tán elnökletével élénk kapcso­latot tartanak az ősi gimnázi­ummal. Szívesen vállalnak — az iskola meghívására — itt­Imahét Nyíregyháza (KM) — Ökumenikus imahét kez­dődött vasárnap a nyíregy­házi evangélikus templom­ban. Igét Sipos Kund Kö- töny református esperes, tegnap Bosák Nándor püs­pök hirdetett, ma Usz Ist­ván ortodox parókus, csü­törtökön Sztankó Gyöngyi evangélikus, pénteken Csernák István metodista lelkész, szombaton dr. Ob- bány László görög katoli­kus teológiai tanár, vasár­nap dr. Koncz Lajos nyu­galmazott római katolikus teológiai tanár vezeti a szertartást. Láthatók az ökumenikus szertartás egységet kifeje­ző szimbólumai: a biblia és a kereszt, mert Jézus hité­ben és követésében egyek a keresztény egyházak. Az igehirdetés után közösen imádkozzák el a többféle felekezetű hívek a Hiszek­egyet, majd kézfogással fejezik ki, hogy Krisztus közös családjába tartoz­nak. Kifejezi a liturgia, hogy az imában, az igében és a hitben sok közösség van a keresztény egyházak hívei között, de még nincs meg az euharisztikus vagy úr­vacsorái közösség. Erre készülve és várakozva a lelkipásztorok körülveszik az úrvacsorái oltárt és úgy imádkozzák el a közösség­gel az úr imáját a Miatyán- kot, ami az asztalközössé­get is előkészíti az egy csa­lád számára. Nyíregyháza (KM) — Pus­kely Mária, a Miasszo­nyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregáció­jának tagja tizenkét évig a Vatikáni Rádió magyar adá­sainak szerkesztője volt. Megírt tizenöt könyvet, s le­fordított vagy harmincat. Már a nyomdában van a pannonhalmi Bencés Kiadó gondozásában megjelenő egyetemes Keresztény szer­zetesség történetének első része. O Mennyit tudnak az embe­rek arról, hogy kik a szerzete­sek? — A magyar társadalom­nak, érthető okokból, nincs re­ális képe arról, hogy ki a szer­zetes. Vagy ha van, akkor az többnyire torz vagy nevetsé­ges, karikatúra. Megyek az ut­cán, hallom, mögöttem ordítva éneklik jól nevelt fiataljaink: „Nem vagyok én apáca!” Visszanevetek rájuk: — Lá­tom! Máskor meg a villamo­son: Maga apáca? Ima egész nap A kerekre tágult szemekből nem rosszakarat, hanem teljes tájékozatlanság sugárzik. Vá­laszom egyszerű: — Igen. Mi­re a kissé zilált külsejű két lány: — Akkor mindig imád­koznak? — Igen. Egész nap. Mert életünk lényege az Isten­nel való állandó, bensőséges kapcsolat. — Jaj, de jó! — lel­kesednek. Sőt az egyik meg­kockáztatja a döntést: — El­megyek apácának! A faggató­zás folytatódik: — Dolgoznak is? — Igen. — Mennyit? — Egész nap! A válasz nem ké­sik: — Akkor nem leszek apá­ca! EJ Ez a mentalitás? — Általában igen. A Nap Tévében néhány éve nekem szegezték a kérdést: — Mit csinálnak a szerzetesek? Mi­lyen hasznos munkát végez­nek az apácák? — A kérdés nem egészen sikerült — mondtam akkor a TV nyilvá­nossága előtt. így kellene in­kább felvetni: Kik azok a szer­zetesek? — A válasz akkor és 2000 éve: azok az Isten által megszentelt nők és férfiak, akik létükkel hirdetik, hogy van Isten. Megszentelt tiszta­ságban, evangéliumi szegény­ségben és Isten tetszését kere­ső engedelmességben élnek saját korukban, és társadalmi környezetükben szolgálva épí­tik Isten országát, a „szeretet civilizációját”. Az élet titka Ez legfőbb hivatásunk, prófé­tai küldetésünk. Ha minket ezért üldöznek, meghurcol­nak, vagy egyszerűen semmi­be vesznek, akkor is prófétai jel maradunk. Az a néhány év­tized, amit e földön leélhe­tünk, nagy-nagy szeretetka­land... Az Isten- és embersze- reteté... Nem azt kell tehát kér­dezni: milyen hasznos munkát végzünk, hiszen akkor a szem­lélődő szerzeteseknek nincs létjogosultságuk. Végsősoron a „bírás”, az anyagelvűség szintién a szerzetesi életálla­szervezi, ám a megszólalás le­hetőségét nem csak a tudomá­nyos fokozattal rendelkezők kapják meg. Az est méltó befejezése — a tervek szerint — az Evangéli­um Színház előadása lesz. Ko- vách Aladár: Téli zsoltár c. drámai játékában az Erdélyből indult és ide visszatért európai magyar tudós-lelkész: Apá­czai Csere János életéről szóló művet mutatják be, Bitskei Ti­bor főszereplésével. A világtalálkozóra jelenik meg Erkölcs és Tudomány címmel az a kiadvány, amely a 190. éves gimnázium egykori és újkori történetét mutatja be számos színes fotóval és gaz­dag dokumentumanyaggal il­lusztrálva. Dr. Bánszki István pótnak nincs értelme. Életünk titkát a lét szintjén kell megkö­zelítenünk. □ Ön egy jelentős munka első kötetét tette le a kará­csonyfa alá. Amolyan történel­mi és spirituális kalauzt nyúj­tott át a keresztény szerzetes­ségről. — Több mint húsz éve vég­zek tudományos kutatásokat a szerzetesek történetéről. A Keresztény szerzetesség két­kötetes mű, s az 1200 oldalon 700 kép is lesz. Évezredünk elejétől pedig az egyes rendek­hez kapcsolódóan a magyar szerzetesség története is szere­pel benne. Objektív tudást ajánlok fel. Úgy vélem, senki­nek sem árt meg, ha tudja, hogy a szerzetesek az egyipto­mi pusztaságból jöttek; Krisz­tus után az első századoktól kezdve. A kultúra része A nyolcszázhúsz szócikkben többek között arról is lehet ol­vasni, hogy milyen szerzetes- rendek voltak és vannak a vi­lágon. Ezt ismernünk kell, hozzátartozik a kultúránkhoz. Nekünk nem volna magyar irodalmunk szerzetes írók nél­kül. Az első kódexírók is szer­zetes írók voltak. Szent Margit szigetén a domonkosoknál csodálatos kódexíróműhely működött, vagy Óbudán a Klarissák kolostorában. Az Érdy-kódexet névtelen szerze­tes írta. Q Mikor jelenik meg a má­sodik rész? — Húsvétra ígérte a kiadó. Kelet-Magyarország Uj püspök Munkácson Munkács (KM) — Beiktat­ták hivatalába vasárnap Munkácson Majnek Jenő Antal ferences szerzetest, akit II. János Pál pápa szen­telt püspökké a Vatikánban. A beiktatási szertartáson hatalmas tömeg között vo­nult be a hosszú papi, püs­pöki asszisztencia körülbe­lül húsz püspök, illetve püs­pöki rangú főpap vett részt a beiktatáson. Különösen jelentős, hogy Ukrajna leg­távolabbi részeiből, például Zsitominból is eljöttek a ró­mai és görög katolikusok. A nép örömét a tömeges részvételen kívül az is nö­velte, hogy a helyi városi vezetőség is részt vett, s kö­szöntötte a templomban az új püspököt. Áz új püspök minden nemzetiségű katolikusnak püspöke lesz. Ez kifejező­dött a beiktatási szertartás­ban is, mert nemcsak ma­gyarul, hanem ukrán nyel­ven is mondott szentbeszé­det, a mise imádságai pedig négy nyelven hangzottak el. A Miatyánkot például latinul énekelték, a pápai himnuszt és a Boldogasz- szony anyánkat minden nemzet a saját nyelvén — szlovákul, ukránul, ruszi­nul, magyarul — énekelték. A szertartást Paskai László bíboros, Seregély István, a Magyar Püspöki Kar elnöke, egri érsek, Ter- nyák Csaba püspök, a Püs­pökkari Titkárság vezetője, Bosák Nándor a Debre- cen-nyíregyházi Egyház­megye püspöke végezték. Templomszentelés Nyiregyghaza (KM) — Mintegy másfél ezren gyűl­tek össze Akiihegyen az újonnan felépült ökumeni­kus templom felszentelésé­re. E szent és kivételes al­kalomra vendégek érkeztek a megye számos településé­ről, a Romániához tartozó Halmiból, a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Hollandiából. Macsiovszky József ne- vetlenfalui tanácselnök, Oroszi Pál helybéli refor­mátus lelkipásztor, Engi Gábor, a helyi gazdaság ve­zetője, Mihajlo Dorzsanyin járási tanácselnök beszédé­ben egyaránt méltatta azt a tényt, hogy a közös össze­fogás, a krisztusi szeretet és megbecsülés révén felépült az itteniek temploma. Melyben mindhárom fele­kezet hívei — a római és görög katolikusok, illetve a reformátusok — dicsérik majd az Urat. Természete­sen nem egy időben, de egy fedél alatt. Mindez példaér­tékű, hisz szerte Úkrajná- ban nem találni ehhez ha­sonlót. De hogyan is jutottak a közel 600 lelket számláló, alig 150 esztendős múltra visszatekintő ugocsai tele­pülés lakói erre a nem min­dennapi elhatározásra? A sors úgy hozta, hogy a köz­séget nagyjából mindhárom felekezet tagjai azonos számban lakják, s az előz­mények: mintegy négy esz­tendeje nagy megértésben közösen használják az ima­házat is. Amúgy az egyik it­teni felekezet sem alkotott önálló egyházközösséget: szórványként Batárhoz (görög katolikusok), Nevet- lenfaluhoz (római katoliku­sok) illetve Akiihegyhez (reformátusok) tartoztak. — Az utóbbi néhány év­ben immár az ötödik újon­nan felépített templomun­kat szenteljük fel — méltat­ta a megújuló református hitéletet Gulácsy Lajos Kárpátalja református püs­pöke. — Történelmi mérföldkő a mai — hangsúlyozta Ho- lovács József, a görög kato­likusok segédpüspöke. — Követésre méltó tett, mely egymás megbecsülésének, a krisztusi felebaráti szere­tetnek a megnyilvánulása. Bárcsak a járás más telepü­lésein is ez a szemlélet vál­na uralkodóvá — utalt a szentatya arra, hogy bizony a környék jó néhány falvá- ban még nem született egyezség a görög katoliku­sok és a pravoszlávok kö­zött a helybéli templom használatát illetően. Ezen a helyen, ahol a hár­mashatár szorításába kény­szerítette a történelmi sors az itt élőket, most hármas szent kötelék fűzi őket össze: az Atya, Fiú és Szentlélek — e szavakkal kezdte igehirdetését Hege­dűs Lóránd püspök, a Ma­gyarországi Református Egyház lelkészi zsinatának elnöke. — íme itt a fényes bizonyíték: Ékességet és rendet ember csak Isten se­gítségével teremthet. □ Az akiihegyi templom Amatőr felvétel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents