Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-15 / 12. szám

KULTÚRA 1996. január 15., hétfő Hírcsokor Szómágia... ...címmel tart önálló elő­adói estet Varjú Olga szín­művész a Móricz Zsigmond Színház kamaraszínpadán január 16-án 19 órától. (KM) Ki mit tud?... ...városi selejtezőt rendez­nek a nyíregyházi művelő­dési központban január 20- án. A 10 órakor kezdődő vetélkedőn pop-rock együt­tesek és az ének-zene kate­gória versenyzői mutatkoz­nak be. (KM) Bábszínházi... ...előadás lesz a nyírjákói óvodában január 16-án 10 órától. A gyerekek örömére a Mesekert bábszínház a Lusta kismalac című játé­kot mutatja be. (KM) Számviteli ...ügyintéző, mérlegképes könyvelő és okleveles könyvvizsgáló tanfolyam indul márciusban a Perfekt nyíregyházi kirendeltségén. Jelentkezni Nyíregyházán a Szabadság tér. 11. szám alatt lehet. (KM) Helyismereti... ...vetélkedőt tartanak Tisza- vasváriban a Vasvári Pál Általános Iskolában január 18-án 15 órától. A nemes versengésen általános- és középiskolások vesznek részt. (KM) Másoddiplomás képzés Győr (MTI) — Bár még meg sem kezdődött a máso­dik félév a felsőfokú intéz­ményekben, sokan máris a továbbtanulás gondolatával foglalkoznak. Az ő figyel­mükbe ajánljuk a követke­ző új lehetőséget. Másod- diplomás képzés indul feb­ruárban, gazdálkodási sza­kon, távoktatási formában Győrött, a Széchenyi István Főiskolán. A gazdasági profilú főiskolán végzettek öt féléves képzést követően kaphatnak okleveles köz­gazdász diplomát. Más szó­val egyetemi végzettséggel „fejelhetik meg” főiskolai oklevelüket. Az egyetemi végzettséget tanúsító okmányt a Buda­pesti Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem (BKE) állítja ki, a képzést ugyanis a BKE és a győri SZIF közötti ok­tatási együttműködés kére tében szervezik. A diploma megszerzésének feltétele — a tanulmányi kötelezett­ségeken túl - a szakmai anyaggal bővített állami nyelvvizsga két idegen nyelvből. A távoktatásban — az eddigi levelező képzés ha­vi konzultációi és beszámo­lói helyett — a hallgatók egyénileg ütemezhetik a kötelező és a választható tárgyak követelményeinek teljesítését. A másoddiplo­ma megszerzésére a főisko­lát végzett pedagógusok­nak, műszakiaknak is lehe­tőséget teremtenek Győrött. Ők négy féléves tanulmá­nyi időt követően kaphat­nak újabb főiskolai okleve­let. Megyénk több településének iskolájában tartottak a pedagógiai intézet szervezésében tanácskozást az ál­talános iskolai nevelők számára a Nemzeti Alaptan- tervvel kapcsolatban. A fehérgyarmati általános isko­lában is erről volt szó Molnár Károly felvétele A taljánok Mizser Lajos Nyíregyháza — Egyes né­peket nem az önelnevezé­sükön hívnak (akárcsak bennünket nem sok ország­ban). Ez nem is baj, legfel­jebb az a feltűnő, ha az önelnevezés valami más ér­telmet, gúnyt, lenézést (is) tükröz. Évszázadokon át békésen élt egymás mellett a szláv eredetű olasz, illetve az italiano közvetlen átvé­telével a tálján — talián szó. Ám ez utóbbi vagy két évszázaddal ezelőtt kezdte felvenni a vásári komédiás, bohóc, csepűrágó jelentést (igaz, javarészben olaszok is voltak). A lengyelek polak-nak hívják magukat, ebből ná lünk pólyák lett. s aligha­nem azért vált negatív han­gulatúvá meri hangalaki hasonlóságot mutat a pu- lyával. Frankhon lakóit ré­gebben franc-nak (és nem franciának) neveztük, csak­hogy később más jelentést vett fel ez a szó: vérbaj, — s átkozódáskor ma is hallhat­ni és az eredeti jelentésére már senki sem gondol. A szkipetár (albán) szónak a hangzását kissé komikus­nak érezzük, sőt a nyelve­ket hiányosan tudó vagy ezeket összezavaró embe­rekre mondjuk: őrült szki­petár. S alighanem az első világháború bakáink hono­sították meg századunkban a ruszki szót. amely már erős lenézést takar Mintha összebeszéltünk volna a finnekkel, mert ők is hason lóképpen jártak el: az önéi nevezés a gúnyos, a más nyelvből átkerült népnév pedig már közömbös han gulatú Kanadában volt sikeres kiállítása Különleges kerámiába öntik a bronzot, ezáltal érdekes patinát kap Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Mos­tanában egyre több képzőmű­vészünk kap meghívást kül­földről. Legutóbb a Nyíregy­házán élő Krupiczer Antal szobrászművésznek volt kiál­lítása Montreálban. A szob­rász több hetet töltött Kana­dában, és nemrégen tért ha­za. Legelőször természete­sen a kiállításáról érdeklőd­tünk. — A kanadai Magyar Egye­sület meghívásának köszönhe­tő a bemutatkozó tárlatom. Kanadában több mint 100 ezer magyar származású ember él, és az egyesület fontos szere­pet tölt be a magyarságtudat ápolásában. A rendezvénye­ikre sokan ellátogatnak, a ki­állításomnak is sok nézője volt. O Bizonyára tájékozódott a kanadai képzőművészeti élet­ben is... — Több kiállítást is meglá­togattam. Nagyon tanulságos volt számomra, hogy a mai eu­Krupiczer Antal: Madárka rópai művészetnek nem kell szégyenkeznie. Láttam példá­ul olyan kiállítást, amelyen há­rom megye képzőművészei mutatták be legfrissebb alko­tásaikat. A legmodernebb tö­rekvések mellett bizony olyan is akadt, amit giccsnek neve­zünk... O De azért tanult is vala­mit... ■— Elvittek egy modem ön­tödébe is, ahol szuper techni­kával dolgoznak. Itt különle­ges kerámiába öntik a bronzot, és ezáltal a szobrok különleges felületet, patinát kapnak. Igye­keztem ellesni ezt a technikát, több videofilmét is készítet­tem. Ha lesz pénzem, én is megpróbálkozom majd ezzel. O Egy ilyen külföldi út so­rán a művész új kapcsolatokra is szert tehet... — Meghívást kaptam egy 1997-ben megrendezendő nemzetközi szimpozionra, amelyen nagyméretű alkotáso­kat állítanak majd ki. Ez a sza­badtéri kiállítás Quebec me­gyében lesz, egy félszigeten. Izgalmasnak ígérkezik... Nemzedékek bachátoztak a nyelvészettel A hallgatók gyakran felkészületlenül jöttek a tanárképző főiskolára Nyíregyháza (Minya Károly) — Bachát László nyelvészt az Anyanyelvápolók Szövetségé­nek elnökségi ülésén Lőrin- cze-díjjal jutalmazták. Ez alkalomból élet- és pályaívé­ről érdeklődtem. O Deme László nyelvész- professzor a következő szavak­kal nyújtotta át a kitüntetést tanár úrnak: a grammatikus­nak, az ifjúsági nyelv kutatójá­nak, a tanárképzés kiemelkedő képviselőjének, országos hírű ismeretterjesztőnek, anyanyel­vi táborok szervezőjének. Ta­nár úr melyiket tartja a legjel­lemzőbbnek? — A grammatikust és a di­áknyelv kutatót. Egyébként én latin nyelvésznek indultam, nem magyar nyelvésznek, és ha a professzorom nem mene­kül el zsidó volta miatt Svájc­ba, akkor én nála doktoráltam volna klasszika filológiából. Színnevek a latin költészetben —ez volt a témám. De ez nem sikerült, így elmentem taníta­ni. 1962-ben pályáztam aztán a főiskolára, és ki is neveztek a magyar nyelvészeti tanszékre. Ekkor vált ketté a TIT-ben a magyar nyelvi és irodalmi szakosztály, s a nyelvinek én lettem a vezetője. Ennek aztán az len a következő állomása, hogy 1979 körül a Hazafias Népfront keretein belül mega­lakult a Beszéd- és magatar­táskultúra bizottság, s ebbe en­gem is felkértek részvételre. Amikor a Hazafias Népfront megszűnt, akkor ez a bizottság is befejezte a munkáját, azon­ban létrehozták az Anyanyelv­ápolók Szövetségét. Énnek az elnökségének kezdettől fogva tagja vagyok, szerveztem a magyar nyelv hetét, előadást tartottam az egri anyanyelvok­tatási napokon, s úgy vélem ezek játszottak közre abban, hogy most Lőrincze-díjat kap­tam. O Visszatérve a nyelvműve­lő írásokra, nemrég azt olvas­tam egy szakmabeli tanulmá­nyában, hogy bizony csekély hatása van ezeknek a cikkek­nek. Igaz ez? — Igen, igaz. Sajnos nem azok olvassák, akiknek kelle­ne. Egy magyar szakos tanár, egyetemi, főiskolai hallgató ezeket úgyis tudja. O Akkor amit mi csinálunk, az szélmalomharc, sziszifuszi munka? — Hellyel-közzel az. — Sándor György humoris­ta amikor Nyíregyházán járt, a fáma szerint azt kérdezte a fő­iskolásokból álló közönségtől; maguk is itt „bachátkoztak” a nyelvészettel? Ezzel humoro­san utalt tanár úr szigorára. így visszatekintve tényleg szigorú volt? — Tényleg. Középiskolá­ban is, a főiskolán is bevasal­tam azt, amit leadtam. Azt val­lottam, hogy én igyekszem megtanítani mindenkit, s tőlük csak egyet várok el: azt amit tőlem hallottak, azt igenis ta­nulják meg és tudják. Ö Bár az is az igazsághoz tartozik, s ezt ne hallgassuk el, hogy maguk a hallgatók mondták, amit a Bachát-szi- gorlatra megtanultak, azt so­hasem felejtették el. Voltak eb­ből a szigorúságból konfliktu­sai? — A nappalisokkal nem. A levelezősökkel igen. Már úgy, hogy feljelentgettek. „Meg­buktat, hirhedett!” — ilyene­ket mondtak. Ezeken a felje­lentéseken milyen jókat lehe­tett utólag nevetni! O Mit tart tanár úr életében sikeresnek, és mit kudarcnak? — Nehéz erre válaszolni. Annak mindig örültem, ha jó tanulmányom jelent meg. Most éppen végignézegettem őket, s rájöttem, 10-15 jó kö­zülük igazán. Ilyen például a bécsi hungarológiai értekezle­ten tartott előadásom a XIX. század végi és a XX. század eleji nyelvváltozatok fejlődé­séről, vagy a magyar Nyelvjá­rásokban megjelent Bonyhádi diáknyelv a 30-as években cí­mű tanulmányom. A kudarc­ról... Az mindig elkeserített, amikor egy-egy szigorlat után vagy húszán megbuktak. A hallgatók gyakran annyira fel­készületlenül jöttek a közép­iskolából, hogy egyszerűen nem voltak képesek elsajá­títani tisztességesen a tananya­got. O Nyugdíjasként hogyan telnek a napok? Tevékenyen, tudom. — Mindig alig várom a ta­vaszt, mert a kertemben na­gyon szeretek tevékenykedni. Sajnos a szemem elég rossz, nehezen, nagyítóval olvasok, írni tudok, de aztán a felesé­gem olvassa fel, és úgy javí­tom a stílushibákat. Van egy csomó dolog még azért, ami­vel foglalkozom. A diáknyelvi szótárt én is szeretném megír­ni, valahol az 1-nél tartok. És a nyelvészeti terminológiai szó­tárt is mindenképpen tető alá akarom hozni. Ehhez kívánok erőt, egész­séget és köszönöm a beszélge­tést. Éremgyűjtemény a Jósa András Múzeumban Papp D. Tibor Nyíregyháza — Közhely, de természetellenesen tudomásul vett tény, hogy az emberek be­tegek, halandók, kinek a lelke, kinek a lába sajog, a piros­pozsgás arcok érbetegséget rejtenek, a kiegyensúlyozott nyugalom gyomorfekélyt eredményez. A rendszeres ko- cogóknál gyakori az ízületi kopás, a vegetáriánus kolesz­terinszintje még mindig ma­gas. Orvoshoz kell menni! Az orvos segít a világra, olt be, ír gyógyszert, feltár és vissza- varr. tapintja a gyengülő pul­zust. És eljut tudományának egyetlen biztosan megtehető kijelentéséhez: a beteg meg­halt. Ugyanis a tapasztalatra épülő diszciplínák esetében márpedig az orvosé ilyen, a megfigyelt esetek számának növelése csak a valószínűsé­get erősíti, bizonyosságot nem eredményez. Természetesen az ok-okozati összefüggések feltárása nem elősorban az igazság keresésének vágyából fakad, hanem azért történik, mert ott, mellettünk ordít a fáj­dalomtól egy ember. Dr. Jakó János főorvos ér­mein e vég nélküli küzdelem magyar kiválóságainak portré­ival találkozhatunk: a humani­tás polihisztor nagyjaival, Zsámboky Jánossal (Borsos Miklós műve), aki 22 évig gyűjtötte a tudást Európa egyetemein, Kolozsvári Jor­dán Tamással, (Osváth Má­ria), aki többek között a ma­gyar hőforrásokat analizálta, kiknek kortársa volt Jessenni- us, akinek 1621-ben II. Ferdi- nánd lándzsahegyre tűzette a fejét különös paraszolvencia­ként. Láthatjuk Madarassy Walter megformálásában Be­ne Ferenc portréját, akit 1794- ben így fogadott falusi jegyző édesapja: „Igaz-e, hogy hóhér­legény lett belőled?” Kiss Nagy András érméről Semmelweis Ignác Fülöp te­kint ránk, aki nem tudott bele­nyugodni abba, hogy a „divi­num aliquid”, az isteni valami meg ne neveztessék és meg is találta a szülés közben szerzett fertőzések okát. Apja és nagy­apja is orvosprofesszor volt Lenhossék Mihálynak, akiről 1937-ben halála évében készí­tett érmet Beck Ö. Fülöp. Ana­tómiai ismereteit harmadéves korában már írásban tette köz­zé, s ezt a leíró tudományt vi­lágszínvonalon művelte. Megyénk szerencsés, talán a szükség termelte nagy orvosa­it. Korányi Frigyest négy kü­lönböző alkotó ábrázolta, leg­utoljára Tóth Sándor 1977- ben. Az orvos-régész minden­tudó Jósa.András, aki a hozzá forduló panaszost ilyen taná­csokkal látta el: „Ha egy po­hárka pálinkát iszol, mindig harapj utána valamit, még ha tengelyvégszeg is az.” Négy érmen szerepel. A legutóbbi korszak nagy orvosegyéniségeit többek kö­zött Szentgyörgyi Albert (Os­váth Mária, Lapis András, Szentgyörgyi István, Fritz Mi­hály), Szentágothai János (Rétfalvi Sándor, Csíkszentmi- hályi Róbert), Gerlei Ferenc (Tóth Sándor), Eisert Árpád (Tóth Sándor), Endes Pongrác (Lakatos Aranka) képviselik. A felsorolás csupán ízelítő a több száz éremből. Képzelet­ben kezünkbe foghatjuk az emlékőrző nemes fémet, hol míves, hol kevésbé eltalált megformálásban. Láthatjuk a múlandósággal szembeszálló ember arcát, aki a tudottat, a tudni véltet évszázadok isme­retmorzsáit használta, hogy néha egy életet, néha csak egy percet adjon. Honor Medicis! Tisztelet az orvosoknak

Next

/
Thumbnails
Contents