Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-13 / 11. szám
MAGÁNVÉLEMÉNY Kultúra Hamarosan országszerte megemlékeznek a magyar kultúra napjáról. Nemcsak Kölcsey Fe- rencre irányul ilyenkor a figyelem — bár egyre inkább kiderül, hogy a gondolatai átragyognak a századokon —, hanem általában a magyar kultúrára. Akik ebben a témában megszólaltak az elmúlt években, szinte kivétel nélkül a kultúra siralmas állapotáról beszéltek. Itt nem pusztán arról van szó, amelyet írásbelinek nevezhetnénk, nem csak a költészet vagy a prózairodalom háttérbe szorulása a fájdalmas. Bár az is igaz, hogy az elmúlt években ritkábbak a relevációval felérő költői vagy prózaírói jelentkezések. Ennek bizonnyal a fogadókészség visszaszorulása az egyik oka, mert az alkotó úgy érzi, hogy „hasztalan esik fütyörészése”, ezért aztán jövedelmezőbb foglalatosság után néz, hagyja a „lélek balga fényűzését”. Elgondolkodhatunk: vajon valóban fényűzés-e a kultúra? A mai negyvenesek, ötvenesek, hatvanasok még megérték a kulturális értékek befogadásának tágasságát. De a mai fiatalok, a videóba, a számítógépbe születettek már valóban nem tudják, hol született Vörösmarty Mihály. Csak térkép a táj, völgyeket, hegyeket kínál, ha magasra emelkednek. De nem idézi fel Petőfi végtelen rónáját, Juhász Gyula szőke mezőit, vagy éppen Váci Mihály nyírségi porát. Kikopik a hazai táj élménye a felnövő nemzedék szívéből, mert télen Zakopánéba, a Tátrába jár síelni, nem a Mátrába. A múlt nyáron Magyarországon Korfu volt a sláger, és nem a Balaton, vagy valamelyik fo- lyónk selymes homokja. Esténként nem a mesék mozdítják meg a képzeletet, hanem a videokölcsönző legújabb kalandfilmje, vagy az HBO infantilis kínálata. Amikor a magyar kultúráról beszélek, nem pusztán az írott szöveget értem alatta, hanem a magatartást, a környezet szeretetét is. Annak a szépségét, ami naponként körülvesz bennünket, különféle arcát mutatja télen és tavasszal, nyáron és ősszel. Minden évszakban mást, megismétel- hetetlent. Jaj, nekünk, negyveneseknek, ötveneseknek, hatvanosoknak, ha elvesszük a felnövő nemzedéktől a magyar kultúra szépségére való ráisme- rés felfedező izgalmát. Ha nem kínáljuk meg fogékony lelkűket Arany János, Petőfi vagy Radnóti költészetével; ha nem mutatjuk meg a beregi tájat, a szelíd szatmári réteket, játékos, de félelmetes folyóinkat. Jaj, nekünk, ha nem mutatjuk meg önmagunkat! Arcunkat végképp maga alá temeti az idő. i Nagy István Attila tartást vezet arról, hogy mely költségvetési szervnek milyen feladatra milyen összeg áll rendelkezésére a költségvetésben, s ennek terhére milyen összegű kötelezettségvállalások (megrendelés, szerződés) történtek. Valamennyi költségvetési szerv pénzforgalma egy bankszámlán bonyolódik le, emiatt a költségvetési szervek között tényleges pénzmozgás nincs, a kiadásokra a fedezetet a kincstár utólag biztosítja, maximum a meglévő fedezet erejéig. Mindezek lebonyolítása zárt rendszerben, munkafolyamatba épített belső ellenőrzés mellett valósul meg, amely kizárja — a jelenleg igen sok helyen megfigyelhető — túlköltekezést. szerepe van, elsősorban annak hosszabb távú kiszámíthatatlansága miatt. □ Talán az első önkormányzati csőd is ebben a megyében volt. A környék szegénysége, vagy a hozzá nem értés vezetett idáig? — A megye szegénysége többek között érzékelhető az önkormányzati gazdálkodási szférában is, amely a csődhelyzet egyik oka lehet. A szabályozórendszer nem vehette figyelembe az ellátási színvonalban Kenéz Sándor Elek Emil felvétele Az önkormányzatok nem képesek alkalmazkodni a szabályzórendszer változásaihoz. □ Eddigi tapasztalataik szerint az önkormányzati gazdálkodás hiányosságai helyiben keletkeztek, vagy a szabályozórendszer okozta azokat? — Ha röviden akarok válaszolni, akkor azt kell mondanom, hogy is-is. Az önkormányzati rendszer kialakulásával jelentős fordulat következett be a helyi gazdálkodásban, érdemben és teljeskörűen érvényesülhet a tulajdonosi önállóság. Ennek keretében kellett elkészíteni a gazdálkodás helyi szabályzatait, a jogokat és kötelezettségeket szervezetenként és személyenként meghatározni. A szabályzatokat azonban nem minden önkormányzatnál készítették el, s a korábbi években kialakult gyakorlatnak megfelelően rutinszerűen végzik ma is feladataikat. A feltárt hiányosságok egyrészt tehát alapvetően helyi eredetűek. A szabályozórendszer annyiban „segítheti” a hiányosságok előfordulását, hogy változásaihoz annak gyakorisága és bonyolultsága miatt az önkormányzatok nem képesek megfelelően alkalmazkodni. A gazdálkodás nehézségeinek kialakulásában azonban már a szabályozórendszernek nagyobb meglévő elmaradottságunkat, az itt élő lakosság alacsony jövedelmi viszonyait, munkanélküliség mértékét stb. Emiatt az elmúlt évben a megyében 134 önkormányzat — az önkormányzatok közel 60 százaléka — részesült mintegy 800 millió forint terven felüli állami támogatásban éppen az önhibájukon kívül hátrányos helyzet miatt. A lakosság eladósodása miatt korábbi években a helyi infrastrukturális beruházások többsége lakossági pénzből valósult meg, helyi adó kivetésére csak kevés helyen került sor, ott is az összes költségvetési bevételnek 1-3 százalékát teszi csak ki. A csődhelyzet másik oka, hogy az önkormányzatok többsége az elmúlt évtizedek infrastrukturális elmaradottságát egy ciklus alatt akarta megszüntetni, emiatt a pályázatokra saját erejüket meghaladó mértékű igényt jelentettek be, a megvalósításhoz szükséges saját erővel azonban nem rendelkeztek. — A pénzügyi gondok keletkezésében szerepük volt a bankoknak és pénzintézeteknek is. Úgy folyósítottak hitelt, hogy nem volt garancia a hitel visszafizetésére, de mobilizálható vállalkozói vagyon sem állt rendelkezésre, amely jelzálogul szolgálhatott volna. Egyes önkormányzatok ráadásul egy-egy feladat megvalósításához több pénzintézettől is vettek fel hitelt, s évről évre csökkent az állami támogatás mértéke is. E tényezők és a megalapozatlan, döntések hatására az önkormányzatok vagyoni és pénzügyi helyzete egyre kritiku- sabbá válik, a fizetésképtelenség — még a városi önkormányzatoknál is — állandósult. Az elmúlt év végén csődhelyzet alakult ki a bátorligeti önkormányzatnál, egy nagyközségi önkormányzat pedig csődközeli helyzetbe került. Mindez azonban mi pénzalapok számának és pénzügyi lehetőségeinek radikális csökkentése egyre kevesebb lehetőséget ad fejlesztési pályázatok benyújtására, az önkormányzatok egymás közötti fejlesztésekben megnyilvánuló rivalizálására, amely eddig meghatározó volt az önkormányzati szintű pénzügyi egyensúly felborulásában, eladósodás folyamatának megindulásában. A gazdálkodási fegyelem erősítését kell, hogy eredményezze az a törvényi kötelezettség is, amely szerint a megyei jogú városi és minden nagyobb — 100 millió forintot meghaladó költségvetéssel és hitelállománnyal rendelkező vagy hitelt felvenni szándékozó — önkormányzat köteles megbízni könyvvizsgálót a gazdálkodás adatainak (mérleg, eredménykimutatás stb.) hitelesítésére, mely adatokat nyilvánossá kell tenni. Mindez megfelelő és alapos információt nyújthat egyrészt a helyi képviselő-tes- tületek, másrészt a bankok számára is, s várható, hogy csak hitelképes önkormányzatok részére nyújtanak majd hitelt. Mindezek hatására számítani lehet a pénzügyi problémák mérséklődésére, hosszabb távon a megoldásra is. Segít ebben a kormány rendelkezésére álló elkülönített pénzből igényelhető támogatás és a közeljövőben megjelenő önkormányzati csődtörvény. AKTUÁLIS INTERJÚNK Szigorúan ellenőrzött forintok Beszélgetés Kenéz Sándor számvevővel az önkormányzatok gazdálkodásáról nincs. Az ellenőrzési megallapita- sok hasznosulásának egyik legfontosabb — az eddigi kellően ki nem használt — eszköze a nyilvánosság. (Sajtótájékoztatók, rádió-tv riportok, stb). Jelentéseinket egyrészt megküldjük az Országgyűlésnek, illetve bizottságainak, másrészt az ellenőrzött szervek vezetőinek. Egyéb esetekben jelezzük észrevételeinket a kormánynak, minisztériumoknak, esetenként a Közigazgatási Hivatalnak, illetve felelősségre vonási javaslatot fogalmazunk meg, vagy büntetőeljárást kezdeményezünk. A vizsgálati megállapításaink egy részét a központi szervek a szabályozás módosításakor figyelembe veszik, ön- kormányzatok esetében a büntető- eljárást folyamatba teszik, de az egyéb felelősségre vonások elmaradnak. □ Év eleje lévén, illő a kérdés: várható-e a radikális változtatástól a gazdálkodás számottevő jaklasszikus csődhelyzetet nem jelenthet, hiszen az önkormányzatoknak a törvény által előírt kötelező feladatai vannak, amelyeket minden körülmények között el kell látniuk. □ Milyen lehetősége van a Számvevő- széknek a hibák feltárásán túli cselekvésre? — Az Állami Számvevőszék tevékenységét nem hatósági jogkörben látja el, így saját hatáskörben szankcionálási lehetősége Balogh József Nehéz évek köszöntöttek az önkormányzatokra. Talán nem is volt olyan időszak, amikor pénzben bővelkedhettek volna, azért egy kis ügyességgel, egy kis hitellel sok-sok beruházást valósíthattak meg. Most pedig nyögik a törlesztést, néha még az intézmények dolgozóinak bérére is várni kell. És ez a helyzet ettől az évtől még rosszabb lesz: a kincstár létrehozásával már saját pénzükkel sem gazdálkodhatnak. Ézt látjuk, gondoljuk kívülállóként. Mit lát, s hogyan értékel aki belülről ismerheti? Erről beszélgettünk Kenéz Sándorral, az Állami Számvevőszék megyei hivatalának számvevő tanácsosával. □ Önök látták, s látják el az ön- kormányzatok gazdálkodásának ellenőrzését. Ebből a székből ítélve szükség volt a kincstár felállítására? — A Magyar Államkincstár létrehozására — az államháztartási reform keretében — alapvetően gazdasági érdekből, a gazdasági strukturális válság és a magas költségvetési hiány miatt került sor. Ezeket az okokat figyelembe véve a kincstár felállítása, működése hasznos lehet. □ Mi lesz a kincstár dolga? — A kincstár összevont nvilvánJJ?----------:..;.....;....:....:— "A vagyoni es pénzügyi helyzet egyre kritikusabbá válik, a fizetésképtelenség ________áUa^dósuL____„ vulása, vagy az önkormányzati csődök számának további növekedésére kell számítanunk? — A gazdasági stabilizáció, az államháztartás reformja, az 1996-os költségvetési pénzügyi lehetőségei szinte kikényszeríthetik a gazdálkodásban az ésszerűségi, szabályszerűségi, takarékossági elemek fokozottabb érvényesülését, a gazdálkodás színvonalának a javulását. Az állami támogatások nagyságrendje, az elkülönített álla^ Számítani lehet a pénzügyi problémák mérséklődésére, hosszabb távon a megoldásra is.
