Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-11 / 9. szám

Keiet-Magyarország KULTÚRA 1996. január 11., csütörtök Magyarosan Ajándékvásár Minya Károly Nyíregyháza — Örvend- tes, ha nyelvművelő írás je­lenik meg e lap hasábjain (természetesen ezt nem kis elfogultsággal mondom), mint ahogy nemrég egy új­ságíró tollából ismét szóba került a Nefelejcs utca he­lyes, pontosabban helytelen írása. (Zárójelben hadd je­gyezzem meg, hogy szem­ben a szerző állításával e vi­rágnévnek van köze a „ne felets) igealakhoz, ez egy német tükörszó, s Bárczi Géza Szófejtő szótárában megtalálható az első, 1783- as előfordulási alak: en- gem-ne-felejts. A módosult helyesírás rögzíti a szófaj- váltást.) E rövid pontosítás után térjünk vissza az ere­deti témához. Kétségtelen, hogy nagy kárt okoz egy ut­canév helytelen kiírása, azonban ennél jóval na­gyobbat például az a felirat, ami Nyíregyháza kellős kö­zepén, a Kelet Áruház tete­jén éktelenkedett: Karácso­nyi ajándék vásár. így kü­lönírva, holott egybe kelle­ne: ajándékvásár. Bizonyá­ra a kiírónak vagy reklám­szakembernek fontos volt akkor a helyesírás, amikor gyermeke nyelvtandolgo­zatot írt, vagy felvételizett valamelyik középiskolába. S ha most minden üzlet- tulajdonos, elárusító meg- hézi, hogy vajon helyesen van-e kiírva üzletének ajta­jára, hogy nyitva tartás (te­hát külön), illetőleg nyitva­tartási (tehát egybe), vajon hányán mondhatnák, hogy igen? S a víz-, gáz-, köz­pontifűtés-szerelő cégtábla van-e ahol így, helyesen van kiírva? Vagy nem fontos, lé­nyegtelen mindez? Termé­szetesen lehet, igen. De csak akkor, ha szemellen­zősek vagyunk, ha csak az orrunk hegyéig látunk, s csak a holnapig gondolko­dunk. Ingyenes a Louvre Párizs (MTI-tud.) — Mos­tantól kezdve minden hó­nap első vasárnapján ingye­nes a világ legnagyobb mú­zeumának, a párizsi Louv- re-nak a látogatása. Az ingyenesség egyéb­ként visszatérést jelent a hagyományokhoz: majd­nem egy évszázadon keresztül, 1896-tól 1990 -ig minden vasárnap ingye­nesen látogathatták a fran­cia királyok egykori palotá­ját a művészetek szerelme­sei. Hírcsokor A Padlás... ...és a Képzelt riport című muzikelek láthatók a nyír­egyházi művelődési köz­pontban A Mandala Dal­színház előadásában január 11-én 15, illetve 19 órától. (KM) Nyílt napra... ...várják az óvodásokat a nyíregyházi 14. számú (Vi­rág u. 65.) iskolába január 13-án 8-12 óra között. (KM) Számítógépes... ...tanfolyam, kondicionáló torna gyermekek és kisma­mák számára, valamint rit­mikus sportgimnasztika- foglalkozás kezdődik Nyír­egyházán a városmajori kö­zösségi házban. (KM) Állatmesék... ...címmel bábszínházi elő­adás lesz a nyíregyházi Kö- lyökvárban január 14-én 10 órától. (KM) Ki mit tud?... ...elődöntőt tartanak a vásá- rosnaményi művelődési központban január 20-án, amelyen több műfaj részt­vevői is bemutatkozhatnak. (KM) Kulturáltabb lehetőségek Pátyodon A lakosságot csak úgy lehet megtartani, ha jó körülmények között élhetnek Molnár Károly Pátyod — Január első napjá­nak késő délutánján a kis szat­mári település, Pátyod lakói saját tv-készülékeiken láthat- ták-hallhatták polgármesterük köszöntőjét. A teendőit tiszte­letdíjasként ellátó Pethő And­rás a múltról és jövőről szólt a nézőkhöz. Megfogalmazta: a szülők és nevelők, no meg a gyerekek érdekében, a telepü­lésen kívánják megoldani mind az alsó, mind a felső ta­gozatosok iskolai oktatását. A részletekről a polgármes­ter a következőket mondta el. — Az itt élők többször meg­fogalmazták az önálló iskola működtetésének szükségessé­gét. Igaz közigazgatásilag csak alig öt éve van polgár- mesteri hivatal. A képviselő- testülettel közösen azon mun­kálkodunk, hogy kihasznál­junk minden lehetőséget arra, hogy a falu egyre kulturáltabb legyen. Mindenki egyetértett azzal, hogy a lakosságot meg­tartani csak akkor lehet, ha jó körülményeket biztosítunk. Erre az adott okot, hogy húsz évvel ezelőtt még közel ezer, a ’90-es választáskor pedig már csak 640-en éltek itt. A pátyodi kultúrközpont O Szemre is nagyon mutatós a pátyodi kultúrcentrum... — Az első demokratikusan választott kormány elnökéről elnevezett oktatási, kulturális és szabadidő központ megha­tározó szerepet játszik a köz­ség szinte minden lakója életé­ben. Napközi otthonos óvo­dánkban harmincnál is több gyerekkel foglalkozik a két óvodapedagógus, rendkívül korszerű körülmények között. Munkájukat egy dajka segíti. Nagy szükség van rájuk, ugyanis a szülők közel három­negyede munkanélküli, s a gyermekeknek nyújtott szinte ingyenes ellátás leveszi a gon­A szerző felvétele dot a szülőkről. A differenciált anyanyelvi oktatás jól kiegé­szül az óvodai testneveléssel. A közel két itt töltött év na­gyon pozitívan hatott gyere­kekre, szülőre. O Hogyan oldják meg az ét­kezést? — Irigylésre méltó modem konyhánk szinte teljesen gépe­sített. Naponta 200-250 sze­mélynek főzünk. Ugyanis in­nen biztosítjuk a felnőtt közét­keztetést is. Az ebédlő termé­szetesen fogadja az óvodások mellett az iskolásokat. A tan­évet négy tanuló és egy nap­közis csoporttal indítottuk. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy már alsós diákjaink is ta­nulhassanak idegen nyelvet. Némettel indítottunk, de lehe­tőség lenne az angolra is. Ma még csak alsósok tanulnak az új iskolában, de szeptembertől már mindenki itt tanulhat. Mi­vel tantárgycsoportos oktatás folyik, így megszűnt a tanuló- csoportok összevonása. A kez­désre gondolva már időben megrendeltük a legújabb szemléltető eszközöket. A helyiségeknél némi funk­ciómódosítást eszközölve, minden tanulócsoportnak megfelelő helye lesz. Sok minden mellett az is sejteti a sikert, hogy várhatóan kislét- számú osztályok lesznek, ide­ális munkafeltételekkel. S ha már a feltételek kerültek szó­ba: a tornateremben helyet kap az egész falu a sportolásra. Az aulában közösségi rendezvé­nyekre ugyancsak lehetőség van. Ebbe beleértem a közmeg­hallgatástól, a Mandala szín­ház előadásától Aradszky László koncertjééig. Termé­szetesen szívesen látott vendé­gek a gyülekezetek lelkipász­torai is. Görög katolikus és re­formátus összefogásból befe­jezéséhez közeledik a refor­mátus templom. Tavaszhívogató buli gálaműsorokkal Budapest (MTI) — Nagysza­bású, több napos rendez­vénnyel veszi kezdetét a „’96 Magyarország!” (korábban „Vendégségben Magyarorszá­gon”) rendezvénysorozat 1996. január 12-én. A T avaszhívogató buli olyan nagyszabású rendez­vény lesz, amilyenre már rég volt példa. Január 12-én 18 órakor a Budapest Sportcsar­nok előtt tavaszhívogató tá­bortüzek, disznótoros kóstoló, mohácsi busó álarcosok, kül­földi maszkos csoportok, olasz zászlódobálók, zenekarok vár­ják a budapestiek és remélhe­tőleg a minél nagyobb szám­ban vidékről és külföldről ér­kezőket. Január 13-án, szombaton a Budapest Sportcsarnokban 11 órakor az aprók báljával kez­dődik a program, ahol a gyere­kek találkozhatnak kedvence­ikkel, Halász Judittal, a Kalá­ka együttessel, Sebő Ferenc­cel, Sebestyén Mártával és másokkal. A szombati nap leglátvá­nyosabb programja a Tavasz­hívogató Folklór Gála lesz. A színpadon és a küzdőtéren egyszerre több száz táncos táncol majd. Együtt lép fel valamennyi hivatásos és az amatőr nép­táncegyüttesek legjobbjai. Ez egy olyan nagyszabású elő­adás lesz, mint amilyenre 1990, az emlékezetes „Magyar menyegző” óta nem került sor. Január 14-én 15 órakor a sportcsarnokban a verbunkos zene, magyar- és cigánynóta kedvelőt várják a rendezők. E műfaj legismertebb művészei lépnek fel, mint Szalai Antal cigányzenekara, Balogh Már­ta, Kovács Apollónia, Bangó Margit, Takács Béla, Talabér Erzsébet és a Honvéd Tánc­színház. Az est opera-, operettgála­esttel zárul, amely tizennyolc órakor kezdődik, llosfalvy Ró­bert, Melis György, Miller La­jos, Kertesi Ingrid, Máté Otti­lia és mások közreműködésé­vel. A programok mellett a Bu­dapest Sportcsarnok folyosóin sok-sok büfé, sátor várja a kö­zönséget tájjellegű ételeivel és boraival. A rendezők azt szeretnék, ha a Tavaszhívogató buli valóban vidám, gondtalan szórakozást nyújtana sok-sok ezer buda­pestinek és vidéki érdeklődő­nek. A jegyek árát ezért úgy állapították meg, hogy az min­denki számára elérhető lehető­séget jelentsen. A felnőtt belépők 300 Ft-ba kerülnek, a diákok és a nyug­díjasok 200 Ft-ért válthatnak jegyet. Á gyerekek 130 cm-es ma­gasságig ingyen látogathatják a programokat. A jegyeket minden ismert jegyirodában árusítják. A művészet mögött is Isten áll Székhelyi Edit grafikája című könyve. A kisprózái írá­sokat tartalmazó kötet arról győzi meg olvasóját, hogy az inkább költőként, illetve vallá­sos tárgyú esszék szerzőjeként ismert Vasadi kitűnő novellis­ta is. Kicsoda ez a pár hónap híján hetvenéves alkotó, aki­nek terjedelmes életműve csak kevesek szükséglete? Nos, lexikonszerű tömör­séggel annyi mondható el róla, hogy Budapesten született, de Nagyváradon, majd 1944-től a bajorországi Thaldorfban járt hadapródiskolába. A művé­szethez küzdelmes úton jutott el: több vargabetű után negy­vennyolc esztendősen, 1974- ben adta ki első verses kötetét Jelentés Babilonból címmel. 1967-től az Új Ember és a Vi­gília munkatársa. Az Ének a szomjúságról (1976), a Tama- riszk (1978), a Hó és madarak (1982), a Nem kő, sem csillag (1984), A fényromok (1987), s a Fahíd (1990) című gyűjte­ményeiben az úgynevezett el­vont tárgyiasság jegyében szü­letett lírai műveit közölte. Újabb kísérleteiben (mindenki aranyat sejt, 1993), A Viola hatalma (1995) oldódni látszik a Nemes Nagy Ágnesre, Pi- linszkyre, illetve olykor Tan- dori Dezsőre, Lator Lászlóra, Beney Zsuzsára, Takács Zsu­zsára emlékeztető alkotói mód, s megjelenik egy direkt- be ugyan át nem fordítható, azonban a mindennapok fo­nákságaira markánsabban fi­gyelő etikai ítélkezés. Vasadi egész művészi magatartását átjárja hite: ennek prózai do­kumentumait adják közre az Ahogy én tudom (1994) és A szív tágassága (1994) című könyvei. A Tettetés nélkül huszonöt szöveget tartalmaz, ezek kö­zött — a valódi novellákon kí­vül — találunk hitbéli dolgok­ról történő elmélkedést, bibliai alakokat megelevenítő elbe­szélést, esszét, tárcát, hangu­latrajzokat. A vallásos jellegű írásokat áthevíti a meggyőződés: „megszűnni magunknak s Is­tennek élni, ebben áll az ember boldogsága” (Annak dicsére­te, amit nehéz szeretni). Vasa­di tudja, hogy elsősorban „Is­ten dolgairól” kell szólni (Az üres szív szép). Az aki Isten­nek beszél című novellában fogalmazza meg emberi-írói hitvallását: „Én Istennek be­szélek, aki ott van bennetek és bennem is.” A címadó írás lirizált világát jól egészíti ki a drámai han- goltságú, feszült Jaírus, a vér­beli epikusra valló, négy fiatal lelkész második világháborús áldozatának emléket állító Csillagok és sisakok, s a szin­tén háborús történetet megele­venítő szöveg, A küldetés. Érdekes és tanulságos együtt olvasni Vasadi Péter verses és prózai munkáit. Amíg költészetének kifejező eszköze a végletes tömörítés, a nehezen megfejthető, s a val­lomásosságot kerülő szikár, elvont tárgyias beszédmód, addig prózai formáit az erős emocionális tartalomközvetí­tés jellemzi. Ars poeticája lehetne Az ég kékje utolsó pár sora: „Miről is akar írni? Mit akar írni? Nem jó kérdések: mi is az ami íródni akar általa?” Nos, ami Vasadi Péter által íródni akar, az többnyire olyan katartikus, mint az embereknek a határ- helyzetekben történő végső egymásra utaltságát bemutató Följegyzés a Gyógyulok Há­zából, vagy az egyéniségért perlő esszé, A tömeg amely­nek végén ez áll: „Nézzetek körül, eszméljetek föl, nézzé­tek meg, ki van előttetek, a há­tatok mögött, kétoldalt, ne mondjatok semmit, aztán menjetek tovább! Nincs tö­meg, értitek? Ti vagytok”? Együttélés Békéscsaba (MTI) — Az együttélés évezredes kár­pát-medencei tapasztalata­iról, a Duna-völgy népei együttélésének a népha­gyományokban való tükrö­ződéséről tanácskozik az idén az immár hatodik al­kalommal szerveződő bé­késcsabai nemzetközi nép­rajzi nemzetiségkutató kon­ferencia. A Magyar Népraj­zi Társaság, és a nemzeti­ségi szervezetek, valamint a vendéglátó csabaiak által közösen rendezendő őszi tanácskozás színhelye a békési megyeszékhely ifi­háza lesz. A tanácskozáson három munkacsoportban hangzanak el előadások ar­ról, milyen hatást gyako­rolnak egymás hagyomá­nyaira az együttélő kárpáti népek, milyen egymáshoz kapcsolódó tájak és életke­retek alakultak ki a Duna- medencében, s milyen egyező és megkülönbözte­tő jegyek jellemzik az itte­ni népek népművészetét. A néprajzi kisebbségkutató tanácskozáson a világnyel­veken, illetve a Kárpát-me­dencében élő népek nyel­vén tarthatják majd az elő­adásokat. Az érdeklődők március 31-ig jelentkez­hetnek a konferenciára. Nyíregyháza — Karácsony táján került a kezembe Vasadi Péter Tettetés nélkül Karádi Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents