Kelet-Magyarország, 1995. december (52. évfolyam, 283-306. szám)

1995-12-05 / 286. szám

1995. december 5., kedd HOBBI Kelei-Magyaroiszág 7 Állatibb életet a kedvenceknek! Svájcban törvény készül arról, hogy nekik is joguk van a társas életre Budapest (MTI) — Miközben Brigitte Bardot a tengerpartról intézi dühödt kamikaze-roha- mait az állatok védelmében a világ ellen, addig Svájc csend­ben, ám következetesen dol­gozik az állatoknak szánt bol­dog sziget kialakításán. Tör­vénnyel kívánják kimondatni, hogy a háziállatoknak is joguk van a társas életre! Az állatvé­dők már el is készítették azt a tervezetet, amely módosítani kívánja az 1981. évi előírást. Eszerint az állati jogok dekré­tuma kinyilvánítaná, hogy a kutyák, macskák, aranyhör­csögök, kanárimadarak, papa­gájok, vagyis a svájci polgár szeretetből választott lakótár­sai csak párosán költözhetnek a gazdihoz. Kutya és macska esetében enyhülne ez a szigor, ameny- nyiben a gazda garantálja, hogy kellő időt tölt majd a tár­Előbb add ide, aztán te is elolvashatod Amatőr felvétel saságukban. Ebben az esetben a magányos állati lét is elfo­gadható. A javaslat kidolgozói 450 ezer svájci kutya és 900 ezer macska védelmében léptek fel, ám azt nem részletezték, hogy a családok 52 százalékánál „lakó” különféle háziállatok közül melyek szenvednek leg­inkább. Gyanítható azonban, hogy a kínzó magány mellett a rabság empátiaélménye hatott, merthogy előírják: a hörcsö­gök ketrecmérete 810-től 1800 négyzetcentiméterig kell, hogy terjedjen, a papagájok nem tarthatók 1800 négyzet­centinél kisebb alapterületű kalitkában — a dél-amerikai, nagyobb testű madarak eseté­ben ez 4 négyzetméter — vagyis a börtönélménytől sze­retnék mentesíteni a ketrecek­ben, kalitkákban lakó társbér­lőket. A háromlábú kutya Sóstóhegyen az Úttörő utca bejáratnál közvetlenül a vasút mellett, a Parti Csemege kör­nyékén feltűnt egy háromlábú kutya. Ezt a kutyát valaki — aki valószínű szerette az állatot — valamikor megvette a gyere­keinek, hogy legyen mivel ját­szaniuk. Időközben olyan bal­esetet szenvedett, hogy az egyik lábát amputálni kellett. A gondos gazdája annyira szerethette, hogy pénzt áldo­zott arra, hogy állatorvoshoz Fajok Washington (MTI) — A Földön 13-14 millió faj él, ám ennek csak 13 százalé­ka van tudományosan meghatározva. A fajok fel­használási lehetőségei éle­lemként, gyógyszerként és az ökorendszer fenntartá­sára még nagymértékben ismeretlenek. Növények és gerinces állatok a várható természetes aránynál sok­szor gyorsabb ütemben tűnnek el, 5400 nyilvántar­tott állat- és 400 növény­fajra vár kipusztulás. vigye, megoperáltassa és szak­szerű ellátást kapjon. Most jött a hideg, és ez a gazda gondolt egyet, s egy szép napon betet­te kocsijába a kutyát és elen­gedte a Kemecsei úton. A szerencsétlen jószág azóta ott ült és várta azt, aki őt annyira szerette, hisz mikor bajba került még orvoshoz is vitte. Remélte, érte jön és újra régi otthonába kerül vissza. De sajnos erről hiába álmo­dott. A környék lakói, az arra já­Bréma (MTI) — Az erő szim­bóluma, a buddhizmusban is­teni jelkép, de háborús gépe­zet, munkagép és vadászzsák­mány is egyben — mindez egyetlen hatalmas test, a Föld legnagyobb szárazföldi állata, az elefánt. Az elefánt és az ember má­gikus, s egyben sokrétű kap­csolata előtt tiszteleg az a kiál­lítás, amely a brémai Übersee- Museumban látható. A mintegy 170 kő-, bronz-, fa-, és elefántcsonttárgy, fotók és írásos szövegek ábrázolják a kiállításon ember és elefánt rók napokig saját pénzükön vásároltak neki eleséget, hogy éhen ne pusztuljon. Ha ennie volt is mit, olyan helyet nem talált, ahol valamilyen véde­lem mellett nyugodtan pihen­hetett volna, hogy ne fázzon. A bolttal szemben lévő telken a szabad ég alatt töltötté éjsza­káit, és őrizte a telek ismeret­len gazdájának területét — a korábbi gazdája telke helyett védelmezte az idegenét. Ezt a kutyát elvittem az Ál­latbarát Alapítványhoz, ahol kapcsolatát az évszázadok alatt. Hódítók és fejedelmek ud­varainak egyik fő állataként karthágói pénzérméken, a ró­maiak és az indiai mahara­dzsák udvaraiból származó ábrázolásokon egyaránt látha­tó. Európa a távoli afrikai és indiai munkákon találkozott először a meghökkentő állat­tal, de az erfurti Petri von Har­tenfels már a 18. században megjelentette az „Elephantog- raphica Curiosa”-t. Európának az elefántcsont és -agyar iránti féktelen étvá­közel száz kutya társaságában várja azt, hogy gazdát találjon, de sokkal inkább arról álmo­dik, hogy régi gazdája megy érte és újra visszakerül abba a családba, amelyikben felnőtt. Ha valaki meg szeretné láto­gatni a háromlábú kutyát (ne­tán gazdájának ébredt volna fel a lelkiismerete), az meg­nézheti az Állatbarát Alapít­vány telepén. Cím: Sóstóhegy, Aranykalász sor, Fekete dűlő. E. L. gya végül az ember-elefánt kapcsolat legszomorúbb feje­zetéhez vezetett: a gyarmato­sítás idején a vastagbőrűek vá­logatás nélküli pusztításához. S ez a fejezet napjainkban is tovább íródik, de mint a kiállí­tás megnyitóján elhangzott, pozitív tendenciák is mutat­koznak. A kiállításszervezők például — akik az állatvédelmi szem­pontokat is szem előtt kíván­ták tartani — szoros együtt­működésben dolgoztak zooló­gusokkal és az Európai Elefánt Csoport állatvédőivel. A mágikus kapcsolat Most tinibútor a párnafotel Budapest (MTl-Press) — Ez az ülőalkalmatosság kedvence lehet a tiniknek, hiszen ebben nem is lehet illedelmesen ülni, ebben aztán elengedheti magát az ember, olyan pozitúrát ve­het föl, amilyenbe csak képes végtagjait össze- vagy kiteker­ni. S ami a fő: otthon is elké­szíthető. Jó erős, strapabíró anyagból (roló- vagy nyugágyvászon, kordbársony, puha műbőr stb.) 90 cm szélességben 5 méter szükséges hozzá, valamint egy 50-60 cm hosszú, erős cipzár és habszivacstörmelék. A megadott szabásrajz mé­retei alapján 10x10 cm-es négyzethálózatra felnagyítva megrajzoljuk a szabásmintát (ráhagyni külön a varráshoz nem kell), majd az anyagra fektetve, próbálgatva a leggaz­daságosabb kihasználást, ki­szabjuk az anyagot. A kiszabott darabokat összegombostűzzük, majd erősebb cérnával összefércel- jük, s ha rendbenlévőnek talál­juk, összegépeljük. Tartósabb lesz, ha kb. 2 mm távolságra kétszer tűzzük le a varrásfelü­leteken. A háta és az alja talál­kozásánál varrjuk be a cipzá­rat, amely 50 cm-nél kisebb ne legyen, hogy kényelmesen ki tudjuk tömni a megfelelő for­mára. A pámafotel kitöméséhez mintegy tíz zacskó habszi­vacstörmelék szükséges, amit -háztartási vagy műanyagbolt­ban lehet megvásárolni. Kakukkmaffia Koppenhága (MTI) — Maffia-típusú szervezett terrorral „veszik rá” a ka­kukkok saját utódaik felne­velésére azokat az idegen madárszülőket, akik ka­kukktojást találnak fész­kükben. A koppenhágai egyetem egyik kutatója az andalúziai kakukkok visel­kedésformáit tanulmányoz­va meglepő eredményre ju­tott: a kakukkok a szarka­fészkek 60 százalékában elhelyezik tojásaikat, a szarkáknak azonban megle­pő módon csak öt százaléka löki ki az idegen tojást. Mint a kutató és csoport­ja megfigyelte, ennek az az oka, hogy a szarka, aki nem fogadja szívesen az idegen utódokat, s nem kí­ván mostohaszülő lenni, később a kakukkok megtor­lására számíthat: vagy sa­ját szarkatojásait teszik tönkre, vagy a már megszü­letett utódokat csipkedik halálra. Kihaló cápák München (MTI) — Euró­pai állatvédő szervezetek egyre gyakrabban emelik fel szavukat a cápák védel­mében. A rákos megbete­gedések ellen csodaszer­ként árult cápaporc iránt néhány éve alaposan meg­növekedett a kereslet, így sok cápafajt immár a kiha­lás veszélye fenyeget. Egyelőre nincs semmifé­le tudományos alapja an­nak, hogy a cápaporcból készült szerek bármiféle hatást gyakorolnának a rosszindulatú daganatokra, állítják az állatvédők. (A cápaporc terápia alapja az a felismerés, hogy a cápáknál — az állatvilágban szinte egyedülálló módon — nem fordul elő rákos megbete­gedés.) Costa Ricában pél­dául egyetlen cápaporc-fel- dolgozó üzemben több mint napi kétszáz állatból nyerik ki az értékesnek tartott ha­tóanyagot. Az állatvédők szerint a cápaszám csökke­nése az ökológiai egyen­súly katasztrofális meg­bomlásához vezethet: sok térségben a cápaközössé­gek helyreállítása már alig­ha lehetséges. A 350 cápa­faj egytizedét a túlhalászás miatt kipusztulás fenyegeti. '''• ^ öjsssii ' x,ss<iy5 í £ '' a* '' x *■’< Mm fsAVfl UM I#J9l 1*491 m llflpli'CI 11171ÍV Két... ...kiscica, egy fiú és egy leány, szürke és vörös iromba színben várja leendő gazdáját. Cím: dr. Szabó Gyula, Nyíregy­háza, Kamilla u. 16. (Bor­bánya). Tel: 491-225. (KM) Héthetes... ...perzsacicát (kandúr) el­ajándékoznának. telefon: (42) 405-982. (KM) Öt hónapos... ...barna kan vizslakölyköt (nem farokvágott) keres két kicsi gazdija. A kutyus a napokban tűnt el Nyíregy­házán, a Kéményseprő u. 12./a alól — vélhetően el­lopták. (KM) Befogadókat... ...keresnek az Állatbarát Alapítványnál elhelyezett cicák és kutyusok. Az ala­pítvány szívesen fogad mindenfajta segítséget és támogatást az állatszerető emberektől. Az állatotthon Sóstóhegyen, a Fekete-dű­lőben található. (KM) A gyepmesteri... ...telepre beszállított szelíd, kedves kutyák nagyon vár­ják régi, vagy új gazdáikat — hogy végre otthonra lel­jenek. Mert ha senkinek nincs szüksége rájuk, örök­re el kell aludniuk. (KM) Idomított pávatyúk Amatőr felvétel Nyíregyháza (KM) — A képen látható pávatyúknak ember volt az „anyukája”. Alig pár perccel azután, hogy kibújt a tojásból, gon­dos kezek melengették, dé­delgették, s ahogy nagyob­bacska lett — gazdái ido­mították is. Napközben a kertben sé­tált, estére pedig mindig ha­zajött, illendően köszöntöt­te gazdáit (két kicsi gyere­ket), majd méltóságteljesen elfoglalta alvóhelyét az elő­szobában. Azért a múlt idő, mert a kétéves, nyírszőlősi páva­tyúk november 17-én el­tűnt. Azóta hiába keresik, s csak abban reménykednek, hogy valaki gondozza, míg gazdái érte nem mennek. A Sóstó-erdei Szabadidő Parkban, a 479-702-es szá­mon várják a hívást. B lvasónk írja:

Next

/
Thumbnails
Contents