Kelet-Magyarország, 1995. december (52. évfolyam, 283-306. szám)

1995-12-04 / 285. szám

1995. december 4., hétfő 12 Keiet-Magyaroiszág KULTÚRA A tűz síroszlopa Nyéki Károly Mátészalka — Az 1910. évi szatmárökörítói tűzka- tasztrófára idén tavasszal emlékeztünk. Éppen 85 éve, december 4-én, vasárnap délelőtt a fa­lu temetőjében kegyeletes gyászemlékünnepség volt. Ekkor leplezték le Harká­nyi Ede szatmári szobrász- művész monumentális al­kotását, mely 12 méter szé­les, 4 méter magas sírosz­lop, lángnyelvben végződő oszlopokból állt, középen egy felirat: „Az 1910. márczius 27-én történt tűz- katasztrófa áldozatainak emlékére”. Az oszlopok között 5-5 fekete márvány­kockán a felismerhetetlen- ségig összeégett áldozatok nevei aranybetűkkel voltak feltüntetve. A temetői szertartást megelőzően istentisztelet volt az ökörítói református templomban, ahol Kovács Lajos lelkész beszélt a sok ezer főnyi gyülekezethez. Ezt követte a temetői gyászünnepély, melyet az ökörítói dalárda gyászéne­ke vezetett be. A lelkészi gyászbeszéd után Szuhányi Ferenc, a csengeri kerület képviselője mondott em­lékbeszédet. A gyászünnepély befeje­zése után Németh Jenő bir­tokos házánál gyűltek össze a meghívottak, ahol Csaba Adorján főispán szép be­széd kíséretében adta át Né­meth Jenóné sz. Ferenczy Irénnek a király által ado­mányozott koronás arany érdemkeresztet, a tűzka- tasztrófa alkalmával tanúsí­tott bátor, életmentő maga­tartásáért. (Köztudott volt, hogy Németh Jenőné a be­tegek ápolásában tevéke­nyen részt vett, Berky Júlia nevelőnő a súlyosan sérül­tek kötözésénél segédke­zett.) Ezen a házi ünnepségen részt vett a megyei közigaz­gatási vezetés számos tagja, köszöntve azt a személyt, akinek nevéhez fűződik a temetői emlékmű születése, ami végül közadakozásból készült. Nem érdektelen megjegyezni, hogy Németh Jenőné édesanyja volt an­nak a Németh Lilinek, aki­nek nevéhez fűződik a ké­sőbbi szatmárökörítói fer­geteges születése. Hírcsokor Megkezdte... ...munkáját a magyarorszá­gi Gyermekbarát Mozga­lom kelet-magyarországi regionális központja. Az iroda Nyírbátorban székel, az Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Szak­iskolában. (KM) Indiai... ...kulturális, művészeti he­tet rendeznek december 11. és 17. között a nyíregyházi Városi Művelődési Köz­pontban. (KM) Vencsellei... ...István fotóművész alkotá­saiból nyílt tárlat a debrece­ni Déri Múzeum időszaki kiállítótermében. Megte­kinthető: január 30-ig. Interjúinak ...gyűjteményes kötetét je­lentette meg a napokban la­punk munkatársa Bodnár István. A mintegy félszáz, érdekes beszélgetést magá­ban foglaló kötet címe: Marsallbot a kezemben. A Banchieri ...Énekegyüttes kazettabe­mutató koncertjét decem­ber 6-án 19 órától rendezik meg a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola dísztermében. (KM) Tomkins-hangverseny Babka József Nyíregyháza — A Nemze­ti Filharmónia legutóbbi bérleti hangversenyén a nyíregyházi Városi Műve­lődési Központ nagytermé­ben a budapesti Tomkins Énekegyüttes (művészeti vezető Dobra János) és Hauser Adrienne zongora- művésznő működött közre. A koncert műsorának változatos összeállítása és színvonala gondtalan, fel­hőtlen hangulatú, tartalmas esttel ajándékozta meg a hallgatóságot. A megszó­laltatott művek igényeihez alkalmazkodva, a hol 10, hol 13 fős énekegyüttes tel­jes illúziót keltő hatást ért el. A nyitószámként el­hangzott reneszánsz tánc­dalok — ütő kísérettel — könnyed derűvel, az együt­tes névadójának Tomkins- nak a műve mély átéléssel szólalt meg. Élő előadásban ritkán hallható Schubert és Rossini énekegyüttesekre írt műveihez Hauser Adri­enne virtuóz zongorajátéka társult, majd J. Strauss Kék Duna keringője csendült fel elegáns interpretációban. Az est művészi és mély tartalmi szempontból legér­tékesebb művei Rachmani­nov liturgikus tételei vol­tak. Az énekegyüttes tagjai­nak lehetőségük nyílt egyé­ni tudásuk bemutatására. A koncert záró részében néger spirituálék és örökzöld dal­lamok arattak frenetikus si­kert A kitűnő énekegyüt­tesnek méltó kamarazenei partnere volt Hauser Adri­enne zongoraművésznő, akinek két szólószáma is nagyban hozzájárult az est sikeréhez. Táncosokat toboroznak Nyíregyháza (KM) — Nagyszabású bált rendez­nek 1996. február 17-én Budapesten, az Operaház­ban. Á szervezők a báli nyi­tótánc előadásához tánoso- kat toboroznak; olyan lá­nyok és fiúk jelentkezését váiják, akik elmúltak 16 évesek, és kedvet éreznek a bálkezdő tánckoreográfia elsajátításához. Jelentkezé­si határidő: december 10. Cím: Operabál Szervezési Iroda, 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. Tel.: 06- 1-202-3019; 06-1-156­9847. A Sinatra-varázs évtizedei Frankie boy még napjainkban is a szórakoztatóipar igazgatótanácsának elnöke Frank Sinatra és barátnője egy jótékonysági bálon 1961-ben EcoFoto Budapest (B. P.) — „Azok a csupakék szemek” — sóhaj­toztak a Sinatra-varázs tit­kát kutató szakírók és külö­nösen szakírónők azokban az időkben, amikor a holly­woodi énekes színész haja még sötét, hangja sima, híre pedig kétes volt. A sötét haj mára szinte elfelej­tődött, talán a hang sem a régi, aminthogy a nyolcvanas éve­kig még sokat firtatott maffia­kapcsolatok felett is napirend­re tér lassan a pletykasajtó. De a varázs, s vele a hatalom vala­miképpen megőrződött. Frank Sinatra még ma is a szórakoz­tatóipar igazgatótanácsának elnöke. A tűz közelében A Variety, az iparág tekintély­adó világlapja nyolcvanadik születésnapja alkalmából a legnagyobbaknak, vagy in­kább a legfontosabbaknak fenntartott ceremoniális hang­nemben ír róla: .Amióta csak 1942 decemberében először lépett a New York-i Para­mount Színház színpadára, Frank Sinatra egyfolytában a showbusiness meghatározó ereje és több művésznemze­dék ihletője” — írja a lap, melynek szerkesztője szerint a csupakék szemek legendája és gazdájuk befolyása sosem volt nagyobb mint napjainkban. Nos, egy születésnapra il­lendő ilyesmit írni, de maga a Sinatra-történet csak annyiban közhelyes, amennyiben a pop­főváros banális egyformaság­gal forgatja meg a nyárson mindazokat, akik elég tehetsé­gesek és elég bátrak ahhoz, hogy a tűz közelébe merész­kedjenek. Annyiban viszont mégis­csak egyedi sztori ez, hogy amikor az üzleti kockázat va­lakinek a hangszálaiban (lábá­ban, kezében, arcvonásaiban) van, a bukás, vagy legalábbis a sárbanfürdés a legritkább eset­ben elkerülhető. Nem volt el­kerülhető Marilyn Monroe, Elvis Presley, John Belushi, Michael Jackson esetében sem. Ugyanis valamenynyiük sikerének megőrzésében más művészek és főképpen más vi- gécek ezrei voltak érdekel­tek egzisztenciálisan. És vala­mennyien rosszul viselték a hétköznapok nagyfeszültsé­geit. Ilyen értelemben számíta­nak banálisnak Sinatra elnök úr grandiózus művészi és eg­zisztenciális válságai. Ezeket ő a maga módján oldotta meg. Botrányos helyzeteket bőven teremtett, például amikor egy ideig egy Giancana nevű olasz maffiavezérrel osztotta meg Monroe kisasszony kegyeit, vagy amikor 1952-ben elvesz­tette hangját és más folytatást hirtelenében nem találván, pénzét a Casino-iparba fektet­te. Fergeteges filmkarrier Ám nem csupán születésnapi kötelezettség mondatja most a szakmabeliekkel, hogy Frank Sinatra nyolcvanévesen nyer­tesnek látszik a maga anyagi és művészi létküzdelmeiben. Lemezeinek szaporasága csak Elvis Presley termékenységé­hez hasonlítható, filmben vagy ötvenben játszott, illetve sok­szor, például a Nyolcvan nap alatt a föld körűiben csak fel­tűnt, hogy megint egyszer je­len legyen, és még egy siker részese lehessen. A szórakoztatóipar legva­gyonosabb vállalkozóinak egyike. Hangszálainak beteg­sége után fergeteges filmkarri­ert csinált, méghozzá úgy, hogy 1952-ben, amikor hang­szálai megbetegedtek, kikö­nyörögte és szégyenletesen alacsony gázsiért játszotta el a Mostantól az örökkévalóságig című film egyik epizódszere­pét, s mindjárt Oscart nyert ve­le. A következő húsz évben aztán fáradhatatlanul filmezett és — most már megerősödött, teltebb hangon — énekelt. 1971-ben humanitárius te­vékenységért kapott Oscart, s ugyanebben az évben bejelen­tette teljes visszavonulását. Tíz évvel később újra megje­lent a színpadon, a volt szí­nész, Ronald Reagan elnökké választása alkalmából rende­zett gálán, s azóta ismét ott áll a rivaldafényben. Legutóbbi lemezét 1993- ban jelentette meg, mintha csak válaszolni akart volna az előző évben Kitty Kelly által megjelentetett botrány-könyv­re, mely valóban hányatott magánéletét, négy házasságát és kalandjait teregette nyilvá­nosság elé. Nyolcvanéves legenda Ma már inkább csak régi fel­vételeivel tudja megdobogtat­ni a (régi?) szíveket. De egy New Yorkban készülő televí­ziós szórakoztató műsor nap­jainkban is kötelezően a New York, New York... című dalra építkezik hangulatilag, s most már az sem kétséges, hogy a nyolcvanesztendős legenda­ember az utolsó lehelletéig dolgozni fog. Legutóbbi kon­certjét ugyan meghűlés miatt Las Vegasban le kellett mon­dania, de most egy rádiós szu­perkoncertre készül, mely mint hírlik, nem kizárólag nosztalgia dalokból áll majd. A pusztító szenvedély rabjai Időnként pornográfiára hangolódik át a szenvedély Karádi Zsolt Nyíregyháza — Régen unatkoz­tam a moziban ennyire. Pedig minden együtt volt ahhoz, hogy élvezhető le­gyen Roman Polanski leg­újabb munkája, a Keserű méz, amely azonban alig elviselhe­tő terjedelmével (139 perc!) alaposan próbára tette a türel­met. A bizarr históriát még Vangelis muzsikája sem tudta fogyaszthatóvá tenni. A műtől való idegenkedésem oka nem a pornográfia és a perverzió határán egyensúlyozó törté­netben keresendő, hanem sok­kal inkább a terjengős semmit- mondásban, a filozófiává álcá­zott eredetieskedésben lelhető fel. Mert mi másnak nevezhető az a kimódolt sztori, amelyben a főhős, a Párizsban élő, siker­telen amerikai író Peter Co- yotte felhevült líraisággal ára­dozik arról, milyen csodálatos érzés volt az, amikor szerelme, Mimi Emmanuelle Seigner le­vizelte őt? De ne legyünk teljesen igaz­ságtalanok: Polanski filmjé­nek akadnak értékei is. Az 1933-as születésű, lengyel származású rendező mindig is vonzódott a különöshöz, a hát- borzongatóhoz: első jelentő­sebb alkotása, a Kés a vízben (1962) már fölvillantotta at­moszférateremtő képességét. Az Iszonyat (1965), az ötletes Vámpírok bálja (1967), a Ro­semary gyermeke (1968), a szörnyűségekben tobzódó Macbeth (1971), majd a Kínai negyed (1974), a felejthető Kalózok (1986), s az Őrület (1988) jelzik ezt a tendenciát. A botrányos életű Polanski 1979-ben egy időre felhagy a szörnyűségekkel, s leforgatja Nastasja Kinskive 1 az Egy tiszta nő-t. A Keserű méz, a liliomtiprás miatt Amerikából kiutasított Polanski új kísérlete azonban nem szervesül jelentős művé! Ötletparádé marad: annak is halovány. Halovány és hosszú, mint az az utazás, amely a mese keretéül szol­gál. Eszerint az Indiába igyekvő hajó fedélzetén egy tolókocsis úr részletekbe menő pontos­sággal tárja fel szerelmi életé­nek különböző ínyencségeit egy angol házaspár férfi tagja előtt, aki időközben beleszeret a nyomorék démonira csigá­zott feleségébe. A végzet asz- szonyaként aposztrofált nőről, s az elvetélt íróról sok minden kiderül; kár, hogy a hatásos drámához elegendő életanyag megreked a felszínen. Az időnként pornográfra áthango­lódó szenvedélyben a hősök végül nem tudnak mit kezde­ni önmagukkal, így egymás pusztítóivá lesznek. A Keserű méz sablonokat vonultat fel irodalomról, eroti­káról, házasságról, féltékeny­ségről, csalásról, megcsalatta- tásról, önérzetről és szabad­ságvágyról: férfiról és nőről. A film elkoptatott ötletekkel dolgozik, bár olykor-olykor megmutatkoznak a polanskis elemek. Kár, hogy a kiadhatatlan könyveket gyártó, tehetetlen író alakja sem új ötlet, bár Pe­ter Coyotte emlékezetesen játssza az önnön válságai elől hol az alkohol, hol a nők nyúj­totta mámorba menekülő fér­fit. A legtöbb gondot azonban Emmanuella Seigner Mimi-je okozza: az enyhén hízásnak indult, még ugyan szemrevaló színésznő csak néhány pilla­natra képes hitelesen megfor­málni a végzetes és perzselő nőt. A „FOLIE" Budapest (MTI) —. Tize­nöt kulturális és társada­lomtudományi folyóirat megalakította a Folyóira­tok Ligája Egyesületét, rö­vidítve a Foltét Az egyesületet a Cafe Babel kezdeményezésére az Alföld, a Filmvilág, a Győri Műhely, a Határ, a Holmi, a 2000, a Lettre In­ternational, a jelenkor, a Liget a Nappali Ház, a Pannonhalmi Szemle, a Pompeji, a Replika és a Vi­lágosság hozta létre. A tagok kölcsönösen nyitottak más lapok felé, a közös célokért együtt lép­nek fel. Szerelnének egy alternatív terjesztői hálóza­tot létrehozni, hogy köz­vetlenül juttassák el kiad­ványaikat a könyvesbol­toknak, az egyetemijegy- zet-boltoknak és a könyv­táraknak. Remélik, hogy közösen hirdetést is kony- nyebben tudnak szerezni. Az egyesület nem az anya­gi gondok megoldására jött létre, a lapok továbbra is versengeni fognak az olva­sókért, Céljaik elérése ér­dekében szeretnének esz­mecserét folytatni a kor­mányzattal.

Next

/
Thumbnails
Contents