Kelet-Magyarország, 1995. december (52. évfolyam, 283-306. szám)
1995-12-04 / 285. szám
1995. december 4., hétfő 12 Keiet-Magyaroiszág KULTÚRA A tűz síroszlopa Nyéki Károly Mátészalka — Az 1910. évi szatmárökörítói tűzka- tasztrófára idén tavasszal emlékeztünk. Éppen 85 éve, december 4-én, vasárnap délelőtt a falu temetőjében kegyeletes gyászemlékünnepség volt. Ekkor leplezték le Harkányi Ede szatmári szobrász- művész monumentális alkotását, mely 12 méter széles, 4 méter magas síroszlop, lángnyelvben végződő oszlopokból állt, középen egy felirat: „Az 1910. márczius 27-én történt tűz- katasztrófa áldozatainak emlékére”. Az oszlopok között 5-5 fekete márványkockán a felismerhetetlen- ségig összeégett áldozatok nevei aranybetűkkel voltak feltüntetve. A temetői szertartást megelőzően istentisztelet volt az ökörítói református templomban, ahol Kovács Lajos lelkész beszélt a sok ezer főnyi gyülekezethez. Ezt követte a temetői gyászünnepély, melyet az ökörítói dalárda gyászéneke vezetett be. A lelkészi gyászbeszéd után Szuhányi Ferenc, a csengeri kerület képviselője mondott emlékbeszédet. A gyászünnepély befejezése után Németh Jenő birtokos házánál gyűltek össze a meghívottak, ahol Csaba Adorján főispán szép beszéd kíséretében adta át Németh Jenóné sz. Ferenczy Irénnek a király által adományozott koronás arany érdemkeresztet, a tűzka- tasztrófa alkalmával tanúsított bátor, életmentő magatartásáért. (Köztudott volt, hogy Németh Jenőné a betegek ápolásában tevékenyen részt vett, Berky Júlia nevelőnő a súlyosan sérültek kötözésénél segédkezett.) Ezen a házi ünnepségen részt vett a megyei közigazgatási vezetés számos tagja, köszöntve azt a személyt, akinek nevéhez fűződik a temetői emlékmű születése, ami végül közadakozásból készült. Nem érdektelen megjegyezni, hogy Németh Jenőné édesanyja volt annak a Németh Lilinek, akinek nevéhez fűződik a későbbi szatmárökörítói fergeteges születése. Hírcsokor Megkezdte... ...munkáját a magyarországi Gyermekbarát Mozgalom kelet-magyarországi regionális központja. Az iroda Nyírbátorban székel, az Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Szakiskolában. (KM) Indiai... ...kulturális, művészeti hetet rendeznek december 11. és 17. között a nyíregyházi Városi Művelődési Központban. (KM) Vencsellei... ...István fotóművész alkotásaiból nyílt tárlat a debreceni Déri Múzeum időszaki kiállítótermében. Megtekinthető: január 30-ig. Interjúinak ...gyűjteményes kötetét jelentette meg a napokban lapunk munkatársa Bodnár István. A mintegy félszáz, érdekes beszélgetést magában foglaló kötet címe: Marsallbot a kezemben. A Banchieri ...Énekegyüttes kazettabemutató koncertjét december 6-án 19 órától rendezik meg a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola dísztermében. (KM) Tomkins-hangverseny Babka József Nyíregyháza — A Nemzeti Filharmónia legutóbbi bérleti hangversenyén a nyíregyházi Városi Művelődési Központ nagytermében a budapesti Tomkins Énekegyüttes (művészeti vezető Dobra János) és Hauser Adrienne zongora- művésznő működött közre. A koncert műsorának változatos összeállítása és színvonala gondtalan, felhőtlen hangulatú, tartalmas esttel ajándékozta meg a hallgatóságot. A megszólaltatott művek igényeihez alkalmazkodva, a hol 10, hol 13 fős énekegyüttes teljes illúziót keltő hatást ért el. A nyitószámként elhangzott reneszánsz táncdalok — ütő kísérettel — könnyed derűvel, az együttes névadójának Tomkins- nak a műve mély átéléssel szólalt meg. Élő előadásban ritkán hallható Schubert és Rossini énekegyüttesekre írt műveihez Hauser Adrienne virtuóz zongorajátéka társult, majd J. Strauss Kék Duna keringője csendült fel elegáns interpretációban. Az est művészi és mély tartalmi szempontból legértékesebb művei Rachmaninov liturgikus tételei voltak. Az énekegyüttes tagjainak lehetőségük nyílt egyéni tudásuk bemutatására. A koncert záró részében néger spirituálék és örökzöld dallamok arattak frenetikus sikert A kitűnő énekegyüttesnek méltó kamarazenei partnere volt Hauser Adrienne zongoraművésznő, akinek két szólószáma is nagyban hozzájárult az est sikeréhez. Táncosokat toboroznak Nyíregyháza (KM) — Nagyszabású bált rendeznek 1996. február 17-én Budapesten, az Operaházban. Á szervezők a báli nyitótánc előadásához tánoso- kat toboroznak; olyan lányok és fiúk jelentkezését váiják, akik elmúltak 16 évesek, és kedvet éreznek a bálkezdő tánckoreográfia elsajátításához. Jelentkezési határidő: december 10. Cím: Operabál Szervezési Iroda, 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. Tel.: 06- 1-202-3019; 06-1-1569847. A Sinatra-varázs évtizedei Frankie boy még napjainkban is a szórakoztatóipar igazgatótanácsának elnöke Frank Sinatra és barátnője egy jótékonysági bálon 1961-ben EcoFoto Budapest (B. P.) — „Azok a csupakék szemek” — sóhajtoztak a Sinatra-varázs titkát kutató szakírók és különösen szakírónők azokban az időkben, amikor a hollywoodi énekes színész haja még sötét, hangja sima, híre pedig kétes volt. A sötét haj mára szinte elfelejtődött, talán a hang sem a régi, aminthogy a nyolcvanas évekig még sokat firtatott maffiakapcsolatok felett is napirendre tér lassan a pletykasajtó. De a varázs, s vele a hatalom valamiképpen megőrződött. Frank Sinatra még ma is a szórakoztatóipar igazgatótanácsának elnöke. A tűz közelében A Variety, az iparág tekintélyadó világlapja nyolcvanadik születésnapja alkalmából a legnagyobbaknak, vagy inkább a legfontosabbaknak fenntartott ceremoniális hangnemben ír róla: .Amióta csak 1942 decemberében először lépett a New York-i Paramount Színház színpadára, Frank Sinatra egyfolytában a showbusiness meghatározó ereje és több művésznemzedék ihletője” — írja a lap, melynek szerkesztője szerint a csupakék szemek legendája és gazdájuk befolyása sosem volt nagyobb mint napjainkban. Nos, egy születésnapra illendő ilyesmit írni, de maga a Sinatra-történet csak annyiban közhelyes, amennyiben a popfőváros banális egyformasággal forgatja meg a nyárson mindazokat, akik elég tehetségesek és elég bátrak ahhoz, hogy a tűz közelébe merészkedjenek. Annyiban viszont mégiscsak egyedi sztori ez, hogy amikor az üzleti kockázat valakinek a hangszálaiban (lábában, kezében, arcvonásaiban) van, a bukás, vagy legalábbis a sárbanfürdés a legritkább esetben elkerülhető. Nem volt elkerülhető Marilyn Monroe, Elvis Presley, John Belushi, Michael Jackson esetében sem. Ugyanis valamenynyiük sikerének megőrzésében más művészek és főképpen más vi- gécek ezrei voltak érdekeltek egzisztenciálisan. És valamennyien rosszul viselték a hétköznapok nagyfeszültségeit. Ilyen értelemben számítanak banálisnak Sinatra elnök úr grandiózus művészi és egzisztenciális válságai. Ezeket ő a maga módján oldotta meg. Botrányos helyzeteket bőven teremtett, például amikor egy ideig egy Giancana nevű olasz maffiavezérrel osztotta meg Monroe kisasszony kegyeit, vagy amikor 1952-ben elvesztette hangját és más folytatást hirtelenében nem találván, pénzét a Casino-iparba fektette. Fergeteges filmkarrier Ám nem csupán születésnapi kötelezettség mondatja most a szakmabeliekkel, hogy Frank Sinatra nyolcvanévesen nyertesnek látszik a maga anyagi és művészi létküzdelmeiben. Lemezeinek szaporasága csak Elvis Presley termékenységéhez hasonlítható, filmben vagy ötvenben játszott, illetve sokszor, például a Nyolcvan nap alatt a föld körűiben csak feltűnt, hogy megint egyszer jelen legyen, és még egy siker részese lehessen. A szórakoztatóipar legvagyonosabb vállalkozóinak egyike. Hangszálainak betegsége után fergeteges filmkarriert csinált, méghozzá úgy, hogy 1952-ben, amikor hangszálai megbetegedtek, kikönyörögte és szégyenletesen alacsony gázsiért játszotta el a Mostantól az örökkévalóságig című film egyik epizódszerepét, s mindjárt Oscart nyert vele. A következő húsz évben aztán fáradhatatlanul filmezett és — most már megerősödött, teltebb hangon — énekelt. 1971-ben humanitárius tevékenységért kapott Oscart, s ugyanebben az évben bejelentette teljes visszavonulását. Tíz évvel később újra megjelent a színpadon, a volt színész, Ronald Reagan elnökké választása alkalmából rendezett gálán, s azóta ismét ott áll a rivaldafényben. Legutóbbi lemezét 1993- ban jelentette meg, mintha csak válaszolni akart volna az előző évben Kitty Kelly által megjelentetett botrány-könyvre, mely valóban hányatott magánéletét, négy házasságát és kalandjait teregette nyilvánosság elé. Nyolcvanéves legenda Ma már inkább csak régi felvételeivel tudja megdobogtatni a (régi?) szíveket. De egy New Yorkban készülő televíziós szórakoztató műsor napjainkban is kötelezően a New York, New York... című dalra építkezik hangulatilag, s most már az sem kétséges, hogy a nyolcvanesztendős legendaember az utolsó lehelletéig dolgozni fog. Legutóbbi koncertjét ugyan meghűlés miatt Las Vegasban le kellett mondania, de most egy rádiós szuperkoncertre készül, mely mint hírlik, nem kizárólag nosztalgia dalokból áll majd. A pusztító szenvedély rabjai Időnként pornográfiára hangolódik át a szenvedély Karádi Zsolt Nyíregyháza — Régen unatkoztam a moziban ennyire. Pedig minden együtt volt ahhoz, hogy élvezhető legyen Roman Polanski legújabb munkája, a Keserű méz, amely azonban alig elviselhető terjedelmével (139 perc!) alaposan próbára tette a türelmet. A bizarr históriát még Vangelis muzsikája sem tudta fogyaszthatóvá tenni. A műtől való idegenkedésem oka nem a pornográfia és a perverzió határán egyensúlyozó történetben keresendő, hanem sokkal inkább a terjengős semmit- mondásban, a filozófiává álcázott eredetieskedésben lelhető fel. Mert mi másnak nevezhető az a kimódolt sztori, amelyben a főhős, a Párizsban élő, sikertelen amerikai író Peter Co- yotte felhevült líraisággal áradozik arról, milyen csodálatos érzés volt az, amikor szerelme, Mimi Emmanuelle Seigner levizelte őt? De ne legyünk teljesen igazságtalanok: Polanski filmjének akadnak értékei is. Az 1933-as születésű, lengyel származású rendező mindig is vonzódott a különöshöz, a hát- borzongatóhoz: első jelentősebb alkotása, a Kés a vízben (1962) már fölvillantotta atmoszférateremtő képességét. Az Iszonyat (1965), az ötletes Vámpírok bálja (1967), a Rosemary gyermeke (1968), a szörnyűségekben tobzódó Macbeth (1971), majd a Kínai negyed (1974), a felejthető Kalózok (1986), s az Őrület (1988) jelzik ezt a tendenciát. A botrányos életű Polanski 1979-ben egy időre felhagy a szörnyűségekkel, s leforgatja Nastasja Kinskive 1 az Egy tiszta nő-t. A Keserű méz, a liliomtiprás miatt Amerikából kiutasított Polanski új kísérlete azonban nem szervesül jelentős művé! Ötletparádé marad: annak is halovány. Halovány és hosszú, mint az az utazás, amely a mese keretéül szolgál. Eszerint az Indiába igyekvő hajó fedélzetén egy tolókocsis úr részletekbe menő pontossággal tárja fel szerelmi életének különböző ínyencségeit egy angol házaspár férfi tagja előtt, aki időközben beleszeret a nyomorék démonira csigázott feleségébe. A végzet asz- szonyaként aposztrofált nőről, s az elvetélt íróról sok minden kiderül; kár, hogy a hatásos drámához elegendő életanyag megreked a felszínen. Az időnként pornográfra áthangolódó szenvedélyben a hősök végül nem tudnak mit kezdeni önmagukkal, így egymás pusztítóivá lesznek. A Keserű méz sablonokat vonultat fel irodalomról, erotikáról, házasságról, féltékenységről, csalásról, megcsalatta- tásról, önérzetről és szabadságvágyról: férfiról és nőről. A film elkoptatott ötletekkel dolgozik, bár olykor-olykor megmutatkoznak a polanskis elemek. Kár, hogy a kiadhatatlan könyveket gyártó, tehetetlen író alakja sem új ötlet, bár Peter Coyotte emlékezetesen játssza az önnön válságai elől hol az alkohol, hol a nők nyújtotta mámorba menekülő férfit. A legtöbb gondot azonban Emmanuella Seigner Mimi-je okozza: az enyhén hízásnak indult, még ugyan szemrevaló színésznő csak néhány pillanatra képes hitelesen megformálni a végzetes és perzselő nőt. A „FOLIE" Budapest (MTI) —. Tizenöt kulturális és társadalomtudományi folyóirat megalakította a Folyóiratok Ligája Egyesületét, rövidítve a Foltét Az egyesületet a Cafe Babel kezdeményezésére az Alföld, a Filmvilág, a Győri Műhely, a Határ, a Holmi, a 2000, a Lettre International, a jelenkor, a Liget a Nappali Ház, a Pannonhalmi Szemle, a Pompeji, a Replika és a Világosság hozta létre. A tagok kölcsönösen nyitottak más lapok felé, a közös célokért együtt lépnek fel. Szerelnének egy alternatív terjesztői hálózatot létrehozni, hogy közvetlenül juttassák el kiadványaikat a könyvesboltoknak, az egyetemijegy- zet-boltoknak és a könyvtáraknak. Remélik, hogy közösen hirdetést is kony- nyebben tudnak szerezni. Az egyesület nem az anyagi gondok megoldására jött létre, a lapok továbbra is versengeni fognak az olvasókért, Céljaik elérése érdekében szeretnének eszmecserét folytatni a kormányzattal.
