Kelet-Magyarország, 1995. december (52. évfolyam, 283-306. szám)
1995-12-27 / 303. szám
1995. december 27., szerda KM-POSTA Forum olvasóink leveleiből Balázs Attila felvétele másunkra jutott, hogy az érdekképviselet tájékoztatása nélkül — pénzügyminiszteri intézkedésre — a hadigondozottak közalapítványától elvonták azokat a pénzeszközöket, melyekből ki kellett volna fizetni 1996-ban a volt hadiárvák egyösszegű kárpótlási jellegű térítését. Ezen túlmenően tudomásunkra jutott az is, hogy a Pénzügyminisztérium, a Népjóléti Minisztérium a gazdasági megszorító intézkedések keretében előtérbe helyezte az alanyi jogú hadigondozás megszüntetését. Úgy tűnik, reális veszély fenyeget, hogy a hadigondozás visszaessen oda, ahol az elmúlt ötven évben helyet kapott. Érthetetlen és minősíthetetlen ez a törekvés. Úgy érezzük, ez ellen fel kell lépnünk, tájékoztatnunk kell az országos és nemzetközi közvéleményt. Dr. Nagy Miklós MAHONSZ megyei elnöke Tévédíj Szeretnénk tudni, mi történik azokkal, akik nem hajlandóak televíziódíjat fizetni? A mi falunkban sokan ezt egyszerűen megtagadják és már több hónap tartozásuk van. Úgy tűnik, mégsem történik semmi, nem esik bántódásuk, sőt kinevetik azokat, akik bérből, munkanélküli-segélyből élnek és rendszeresen eleget tesznek kötelességüknek. Ha nem történik változás, érdemes lesz nekünk is összefogni és megtagadni a fizetést. Név és cím a szerkesztőségben. Olvasónk észrevételére a Debreceni Postaigazgatóságtól Makó Albert, igazgatóhelyettes válaszolt: a Magyar Posta a Magyar Rádió és a Televízió megbízása alapján havonta beszedi az előfizetési díjakat. A nem, vagy késedelmesen fizető televíziótulajdonosok adatait összegyűjti és további eljárásra Budapestre küldi a Magyar Televízióhoz. A televí- ziódíj-tartozások behajtása Jól jön a lóerő is a téli tüzelő hazaszállításakor meghaladja a posta hatáskörét, így nem tudnak arról tájékoztatást adni, hogyan járnak el a tartozókkal szemben. Fenyőfa Egyetértek én is azokkal, akik meghozták a döntést: az idén Milyen jogon? Problémánk, gondolom rengeteg embert érint. Két éve szenvedünk egy felettünk lakó családtól, akik dübörgésükkel, lábdobogásukkal, mennydörgésszerű robajaikkal elviselhetetlen pokollá teszik életünket. Teljesen kimerültünk, kikészültünk idegileg, nincs nyugalmunk, magánéletünk. Nem tudunk sem élni, sem pihenni otthonunkban. Nem bírjuk tovább a feszültséget, a veszekedéseket, amelyeket ez a család okoz nekünk. Ha szólunk, azt hangoztatják, a saját lakásukban azt csinálnak, amit akarnak. Segítséget kértünk már a közös képviselőtől (hiába!), és egy hete kérelmet nyújtottunk be a polgármesteri hivatalhoz. Kérdéseink: tönkre teheti-e ez a család jogosan az életünket? Rájuk nem vonatkozik a csendrendelet? S-né Nyíregyháza, Fazekas J. tér jobban kell a fiatal fenyőfákra vigyázni. Rémes látni azt a pusztítást, ami egy-egy fenyvest ér ilyenkor. Nem értem az embereket, a saját jövőjüket teszik ezzel tönkre. Ahhoz, hogy egy csemetéből óriás fa legyen, sok időnek kell eltelni. A természet így is keményen megleckézteti a fácskát, hát még ha az ember sem vigyáz rá! Azzal a pár száz forint spórolással nagyobb kárt okoz az illető, mint gondolná. S vajon milyen szívvel teszi a szeretet ajándékát a lopott fa alá? Össze kell fogni a tolvajok ellen. Az idei jó példa talán más dolgokban is eredményt hoz. B. Aladár Nagykálló Hadigondozottak A Magyar Hadigondozottak Országos Szervezete nevében több fórumot is megkerestünk panaszunkkal. Ugyanis tudóÖsszeragasztják a fizetést A tulajdonos állta adott szavát: most már újra termel a pátrohai fűrészüzem Györke László Pátroha (KM) — November 30-ai számunkban Elfűrészelték a fizetést címmel az ez idő tájt nem működő pátrohai fűrészüzemről írtunk. A Tolna megyében élő Tóth József tulajdonos akkor úgy nyilatkozott, hogy a fűrészüzem rajtra készen áll. Egy tőkeerős osztrák céget is említett, melynek révén, és a tényleges munkahelyteremtő támogatás segítségével decemberben, januárban újraindíthatná a fűrészüzemet. Nemrég kaptuk a jó hírt, hogy a korábbiaktól eltérően a Regfa Kft. december 12-én, kedden valóban újraindította a pátrohai fűrészüzemet. Előzmények Mivel cikkünk közel egy hónapja látott napvilágot, dióhéjban összefoglaljuk az előzményeket. A pátrohai fűrészüzem 1994 novemberében indult be, s csakhamar közel kétszáz dolgozója volt; több műszakban folyt a termelés. A dolgok azonban tavasszal kezdtek rosszul menni, a termelés visszaesett, a bért a dolgozók már nem kapták meg rendszeresen, illetve hiányosan. Az üzem nyár elején végül is leállt. Többen elbizonytalanodtak, volt aki új munkahely után nézett, volt, aki vállalkozásba kezdett. Mivel azonban Pátro- hán nincs túl sok munkalehetőség, az emberek nagy része munka nélkül maradt a faluban. Visszaindítás Tóth József tulajdonos szerint a Kisvárdai Munkaügyi Központnak nem kis „érdemei” voltak abban, hogy a kialakult helyzet csőddel fenyegetett, ugyanis a bértámogatás mértéke — ami indulásnál igen sokat nyom a latba — méltánytalanul alacsony volt az alkalmazottak számához képest, s az is — sajnos — csak ígéret maradt. Márpedig egy kezdő vállalkozás manapság támogatás nélkül nem tud igazán kibontakozni. Persze egyéb körülmények — ennek részletezésétől emitt eltekintünk — is közrejátszottak abban, hogy a fűrészüzemet ideiglenesen be kellett zárni. Előző cikkünk egyik alcíme is a fenti volt, annyi különbséggel, hogy ott kérdőjel volt a végén. Ezt most elhagyhatjuk. Kintjártunkkor a dolgozók egy része (aznap harmincán voltak összesen) a futballpálya körüli öreg fákat termelték ki. Itt tudtuk meg, hogy a dolgozók zömmel azok, akik az első felvonásban is itt voltak. Nehéz errefelé —- Higgye el, igen nagy megrázkódtatás volt számunkra, hogy ideiglenesen le kellett állnunk —- mondja Tóth József né. — Csaknem teljesen ráment a család vagyona arra, hogy megpróbáltuk életben tartani a vállalkozást, bért fizetni az embereknek. Nem panaszképpen mondom, csupán a tényeket közlöm: el kell adnunk lányom otthoni boltját, a kocsinkat, hogy fizetni tudjunk. Mi magunk is szabolcsi származásúak vagyunk, tudjuk, milyen nehéz errefelé az élet. — Ezért is ragaszkodtunk ahhoz, hogy ha csak egy mód van rá: felálljunk. Sajnos ebben nemigen segített mindenki nekünk. Na, de ezt most hagyjuk... A lényeg az, hogy visszaindultunk. Folyamatossá válik Tóth József, a Regfa Kft. tulajdonosa: — Szeretném mindazoknak megköszönni a bizalmat, a türelmet, akik kitartottak, akik hittek abban, hogy visszaindulunk. Sajnálattal kellett viszont tudomásul vennem, hogy a volt vezetők némelyike — neveket most hadd nem említsek — mindent megtettek annak érdekében, hogy a vállalkozás kudarcba fulladjon. — Közölhetem: akinek van elmaradt bére — akár újra nálunk dolgozik, akár nem — meg fogja kapni a hátralékot, ha nem is egyszerre. Szeretném, ha megértenék, mint ahogy eddig is ezt tette a többség, ahogy folyamatossá válik a termelés, a szállítás, úgy lesz mód a kiegyenlítésre. A jelenlegi harmincas létszámnál nem állunk meg. Terveink szerint január-februárban 2-3 műszakban dolgozunk majd, s ekkor 80-90 dolgozót tudunk foglalkoztatni. Természetesen zömmel pátrohaiakat. Most nem követjük el azt a hibát, hogy magára hagyjuk az üzemet. Megtudtuk még, hogy egy tőkeerős osztrák cég segítette a vállalkozás újraindulását, illetve a folytatást. Ezentúl csak megbízható és azonnal fizető partnereknek szállítanak Nyugatra. Osztrákokkal van már szerződésük. A vállalkozás sikere és egyben az itt dolgozók biztonsága azonban továbbra is függ attól, milyen támogatást kapnak a Munkaügyi Központtól. Főleg a kezdeti szakaszban van ennek nagy jelentősége. Ne szalmaláng... — Azt szeretném még elmondani — mondta Tóth József —, hogy esetünk bizonyítja: nincs olyan nehéz helyzet, amelyből ne lehetne felállni. De ahhoz, hogy ne szalmaláng legyen az egész, nem egymás ellen, hanem egymásért kell dolgoznunk. Becsmérlőmentes és szeretetben is gazdag boldog új évet kívánok még azoknak is, akik csalódottan vették tudomásul a tényt: felálltunk. Engedtessék meg, hogy a krónikás a fentiekhez ezúttal ne fűzzön megjegyzést. Szerkesztői üzenetek A szociálpolitikai... ...(most már lakásépítési) kedvezmény nyújtását, a lakáscélú támogatásokról szóló, többször módosított 106/1988. (XII. 26.) sz. MT. rendelet szabályozza, amelyet a 45/1995. (IV. 24.) s2. Korm. rendelet módosított. A rendelet szerint 1995. május 2-től a kedvezményt a gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni — üzenjük N. Sándornénak Berkeszre. A fodrászati... ...tevékenységet végző vállalkozónak — az 1996. január 1-sején hatályba lépő 24/1995, (XI. 22.) PM. rendelet melléklete alapján — nyugtaadási kötelezettségüket nem fontos pénztárgéppel teljesíteni — válaszoljuk M. Sándornénak Záhonyba. Állami... ...közjegyző ma már nincs. Nyíregyházán négy magánközjegyző dolgozik, akiknek a díjtételeik azonosak a korábbi állami közjegyzőkével — tájékoztatjuk D. M.-et Nyíregyházán. A munkáltató... ...a munkahelyen elszenvedett balesetből eredő károkért teljes mértékben felel, amely vagyoni- és nem vagyoni kár megtérítéséből áll — üzenjük L. A.-nak Nagy- kállóba. Általános... ...elv, hogy mindenki köteles kiskorú gyermekének tartásához hozzájárulni, függetlenül attól, hogy az melyik szülőnél tartózkodik, vagy a bíróság melyik szülőnél helyezte el — válaszoljuk K. Barnabásnak Mátészalkára. Munka iooi tanácsok I _____LH__________I Leltárhiány Nagy Mihály C. M. nagykállói levélírónk ez év október 15-én munka- viszonyt létesített egy magánvállalkozónál. A munkaszerződést nem foglalták írásba. Szóban két hét próbaidőben és napi 1200 forint munkabérben állapodtak meg. Tudomása szerint az egészségbiztosítási és a személyi jövedelemadót nem fizette a munkáltató. Amikor panaszosunk ezt sérelmezte, valamint a következő havi bérét követelte, a vállalkozó leltárt készített. Osszeségében 18 ezer forint hiányt állapított meg, ezért a munkabérét is visszatartotta. Levélírónk a leltárhiányt nem ismerte el. Kérdése: ezek után hogyan kaphatná meg a munkabérét? Szerződés írásban Levélírónk esete sajnos, nem mondható egyedinek. A munkáltató többszörösen figyelmen kívül hagyta a hatályos törvény előírásait. Folyó év szeptember 1-től minden munkaszerződést írásba kell foglalni. írásbeli megállapodás hiányában a munkaszerződés érvénytelen, amit a legrövidebb időn belül meg kell szüntetni. Harminc napon belül a munkavállaló azonnali hatállyal, a munkáltató írásban, rendes felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt. Amíg a munkáltató írásban nem közli a felmondást, a munkaviszony fennáll és a munkavállaló részére jár a személyi besorolási bér, de csak akkor, ha a munkaköri kötelezettségét hajlandó teljesíteni. 1995. február 1-től a havi minimálbér 12 200 forint, ami teljes munkaidőre (napi nyolc órára) vonatkozik. Az ezen felül végzett munka túlmunka, amit munkanapokon 50%-os, szabadás munkaszüneti napokon 100%-os pótlékkal kell elszámolni és fizetni. Bizonyítani kell Nem tartjuk valószínűnek, hogy a vállalkozó rendelkezik kollektív szerződéssel, ezért a leltárhiány megfizetését csak a bíróság előtt érvényesítheti gondatlan károkozás címén. Ha tudja bizonyítani, hogy a munka- vállaló munkaköri kötelességét vétkesen megszegte és ezzel a munkáltatónak kárt okozott. A gondatlan károkozást a munkáltatónak tényszerűen, pontos időponttal kell megjelölni és bizonyítani. Ebben az esetben, a munkavállaló kárfelelőssége — függetlenül a kár mértékétől — egy havi átlagkeresetének 50%- a. Kivétel ez alól a szándékos károkozás. Lehetőség van a teljes kár megtéríttetésére is, úgynevezett „megőrzési felelősség” alapján. Ennek azonban szigorú előfeltételei vannak. Az áruk, anyagok, eszközök tételes jegyzék szerinti átadás-vétele, állandó kezelés és őrizetben tartás. Ezek alapfeltételek, amihez számtalan körülmények is tartoznak. A leltározásnak is meg vannak az eljárási szabályai. A munkáltató egyedül nem leltározhat és a leltárfelvételnek teljes körűnek kell lenni. A munkabérből levonni csak bírósági, közigazgatási határozatok végrehajtására vonatkozó szabályok szerint lehet. Tartozás címén munkabért visszatartani, beszámítani nem lehet. Azt tanácsoljuk, olvasónk haladéktalanul kezdeményezzen munkaügyi jogvitát. Kérje a munkáltatót az egyeztető eljárás lefolytatására, amit az nyolc napon belül köteles lefolytatni. Felmerült kár Kérje, a kifizetett és a havi 12 200 forint közötti mun- kabér-különbözetet, az elmaradt túlóradíjat és a visszatartott munkabér megfizetését. Ha biztosítás hiányában keletkezett (orvosi, gyógyszer- és egyéb költség) felmerült kár címén kérje, annak megtérítését. Ha az egyeztető eljárás eredményre nem vezetne, keresettel lehet fordulni a Nyíregyházi Munkaügyi Bírósághoz, Nyíregyháza, Toldi u. 1. A felsorolt igények három évre visszamenőleg érvényesíthetők.
