Kelet-Magyarország, 1995. december (52. évfolyam, 283-306. szám)

1995-12-18 / 297. szám

1995. december 18., hétfő HÁTTÉR Vizeink is veszélyben vannak Környezetvédelmi tennivalók • Nemrég készült el Nyíregyháza cselekvési programja Orémus Kálmán Nyíregyháza (KM) — A vá­rosra vonatkozóan koráb­ban már számos, környezet- védelmi kérdésekkel is fog­lalkozó tanulmány, pályázat készült, ezek azonban a meg­felelő források hiányában nem vezettek eredményre. Ezért az illetékes szakembe­rek bevonásával nemrég el­készítették Nyíregyháza kör­nyezetvédelmi koncepcióját, melyet az alábbiakban kivo­natosan ismertetünk. A koncepció elsősorban a környezetvédelmi hatóságok már meglévő adatbázisaira és tapasztalataira épül, ám részét képezik a korábbi tanulmá­nyok ide vonatkozó részei is. Több forrásból Természetesen a program ki­dolgozása előtt fel kellett mér­ni a jelenlegi környezeti álla­potokat. Kiderült, hogy a szennyező források számát és jellegét tekintve az utóbbi idő­ben jelentős változások követ­keztek be. Egyrészt nőtt a vál­lalatok és telephelyek száma, másrészt az autósok közül sokan élnek azzal a lehetőség­gel, hogy olcsó benzint vásá­roljanak a hozzánk érkező kül­földiektől. Ezen benzinek fi­nomításának hiánya miatt a gépjárművek kipufogógázai­nak ismeretlen az összetétele. Az elemzést szolgáló műsze­rek száma viszont kevés, s a meglévők műszakilag elavul­tak. Ennek alapján a feladatok között szerepel a városrende­zési tervek felülvizsgálata, a forgalomelterelés lehetőségé­nek számbavétele. A levegő szennyezettségének csökken­tését segítheti a 4-es főút vá­rosközpontot elkerülő szaka­szának megépítése, a sétálóut­ca bővítése, fasorok, cserjesá­vok telepítése. Vizeink veszélyben A város klimatikus viszonyai­ban nem történtek jelentősebb változások, számottevően romlott azonban a helyzet a vízgazdálkodás terén. A nagy Az orosi hulladéktároló környezetvédelmi szempontból korszerűnek tekinthető számú helytelen egyedi szennyvízelhelyezés és a kör­nyezetvédelmi szempontból megfelelő, de a talajvizet mennyiségi szempontból ter­helő vizek miatt oly mérték­ben leromlott a a vízminőség, hogy ma már öntözésen kívül a talajvíz semmilyen más célra nem használható. Igen kedve­zőtlen jelenség, hogy a koráb­bi állapotokhoz képest emel­kedett a talajvíz szintje. A jö­vőre nézve tehát fontos feladat a csatornahálózat bővítése, a meglévő rekonstrukciója, va­lamint a rákötések számát nö­velő feltételrendszer kialakítá­sa. Nyíregyháza város és térsé­ge felszíni vizekben szegény, legjelentősebb felszíni vízfo­lyása az Ér-patak. A patakot az utóbbi 20 évben 28 esetben ér­te rendkívüli szennyezés, mely döntően olaj és olajszármazé­kok vízbejutásának következ­ménye. A város területén több állan­dó vízfelületű és néhány idő­szakos jellegű tó található. Ezek vízminősége változó, gondot jelent, hogy jelentős mértékben feliszapolódtak. Vízminőségvédelmi szem­pontból is fontos az illegális szemétlerakók felszámolása, a szippantott szennyvizek ille­gális ürítésének megakadályo­zása. A külterületek és parkok je­lentős mértékben fásítottak, ennek következtében jelentős zöldterülettel rendelkezik a város. A részletes rendezési terv tartalmazza egy új nagy­méretű parkrendszer kialakítá­sát a Benczúr-Bessenyei tér folytatásaként a Mártírok tere felé. Ezen a téren a kiemelt feladatok közé tartozik a Sós­tói-erdő védetté nyilvánítása, a favágási rendelet felülvizsgá­lata, valamint, kisajátítások után, a várost övező parkerdő kialakítása. Nyíregyháza megfelelő mű­szaki védelemmel ellátott kommunálishulladék-lerakó- val rendelkezik, ám ez 2000-ig megtelik. Gondot jelent, hogy a jelenleg alkalmazott hagyo­mányos hulladékgyűjtési módszerrel a kommunális hul­ladékok hasznosítható kompo­nensei részben elvesznek, il­letve a kommunális hulladék­ban maradnak a lakosságtól származó veszélyes hulladé­kok. E probléma megoldását a szelektíven begyűjtött kompo­nensek feldolgozása jelentené. A jövőben a Köztisztasági Kft. a kommunális hulladék lerakását javarészt hulladék- feldolgozással kívánja kiválta­Harasztosi Pál felvétele ni. A cél megvalósítása érde­kében került sor egy olyan technológia megvásárlására, amelyet öt önkormányzatból létrejött közhasznú társaság fog a jövőben üzemeltetni. Ez­zel mintegy 35-40 százalékos lerakóhely-kapacitás megta­karítása érhető el. Természeti értékek Különösen fontos szerepet szán a koncepció a természeti értékek védelmének. A Sóstói­erdő jövőjének megrajzolása végett egy olyan testületet kell létrehozni, melyben az önkor­mányzat mellett az illetékes hatóságok, valamint a tanár­képző főiskola is képviselteti magát. Az Igrice-mocsarat már korábban védetté nyilvá­nították. A koncepció szerint értékes, további vizsgálatok után védelemre javasolt terü­letek: a császárszállási víztá­rozó, a nyíregyházi Sóstó, va­lamint a Bujtosi-tavak. Jelenleg azonban a városnak nincs kezelési terve és kialakí­tott rendszere a természeti ér­tékek kezelésére, őrzésére, vé­delmére. Hiányzik a jogszabá­lyi háttér, a gyakorlati cselek­vési program. Ezek nélkül ter­mészeti, kultúrtörténeti érté­keink állapota folyamatosan romlik. Áruk és árak A dvent van. Az em­ber megáll egy pilla­natra, bámészkodik a kirakatokban, szeretteire gondol, hátha felfedez vala­mit. Főleg valami hasznost, mert fontos a praktikus­ság, hogy a megvett áru meg­valósítsa azt, amiért készí­tették. Szolgálja az embert, mely által könnyebbé vá­lik az élete, kényelmesebben él. / És ekkor meglepődik, hogy mennyire széles skálája van a rossz árunak, a bóvlinak, a csak kirakatba, nem haszná­latba szánt holmiknak. Az el­adó sokszor nem is ért hozzá, mert alkalmilag besegít, vagy családtag. Hívná a fő­nököt. a főnök éppen besze­rez. Rengeteg a selejtes, a különféle csatornákon az or­szágba behozott áru. Ha rá­jön az ember, hogy rossz, visszaviszi, kicserélik. Sok­szor cirkusszal, mintha az a szándék lappangna mögötte, hogy csak az eladás volt fon­tos. Akinek ajándékba adják, az úgysem megy utána. (Kü­lönben is, ajándék lónak ne nézd a fogát! dívik a közmon­dás.) Az az áru már úgyis el van adva, pech, ha éppen be­jön a megajándékozott, és ki kell cserélni. Van miből, mert az ilyenfajta áruk előbb-utóbb ott maradnak az árusok nyakán. Aratnak a csomagküldő szolgálatok. Sorban álltam a postán, feladni a számlákat. Meglepődve láttam, hogy vi­lágoskék papírdobozokat vesznek át az egyik ablakban. A mögöttem álló bácsi tőlem tudakolja, mi lehet az. Végre kisütöttük a forgalmazót. A gyártó sokszor sohasem de­rül ki, de eltűnik egy idő után a forgalmazó is, mögötte a sok károsulttal. Néha felháborító, ahogy rátelepszenek az emberre reklámlevelükkel, kábító ajánlatokkal, pontosan tudva az ember lakcímét. Ezúton közlöm, hogy öt éve megvál­tozott az az utca neve, nézze­nek utána jobban! Sokszor milliós ígéretekkel, már eleve sanda szándékkal, hátha ren­del valaki, mennyi hiszékeny embert feltételeznek még eb­ben az országban? Még az általa megválasztott vezetői­ben sem bízik, hát még a szemtelenül tolakodó idege­nekben? Töprengek rettenetesen a kirakat előtt, hogy annyi-e az ára, mint ami ki van írva. Ta­pasztaltam, hogy építőa­nyag-kereskedőnél hetente átírták az árat. Ha meg akar­tam vásárolni, sohasem any- nyi volt odabent, mint ami kint volt kiírva. Pedig ezen a téren irreális árak vannak. Csak azt nem tudom, hogy végül is kinek akarják eladni, ha nem az építkezőknek? Hát ilyen a mi piacgazda­ságunk. A szociális vonásai rég eltűntek, piac meg nincs, csak a kereskedő egyoldalú diktátuma, eszi nem eszi, nem kap mást. Valahol sántít azonban ez a gondolkodás- mód. Végtére is ki kiért van? Egy pillanatra el lehetne me­ditálni rajta. Persze, tisztelet a rendes, becsületes kereske­dőknek. Nyilván anyagi javai határozzák meg a vevőt, saj­nos többségük egyre keve­sebbet tud felhalmozni. So­kan csak annyit, hogy élje­nek. Könnyű eldönteni, ki ki­ért van. Mert aki az építőa­nyagot eladja, megveszi a ke­nyeret, és minden más árut. Nyilván ő is drágábban. így aztán az ő ceruzája is fog rendesen. Ekkor bezárul a kör. mert nem lesz, aki meg­vegye. Ismerek egy péket, akinek nemrég sorban álltak az üzlete előtt. Most ő is má­sutt eszi a kenyerét, mert úszik az adósságban. y alamit mégis kellene vásárolnom. De nyug­tatom magam, még van idő, hátra van még az aranyvasárnap is. Pár évvel ezelőtt karácsonyfát csak az utolsó pillanatban vettem. Akkor még leengedte az árát a faárus, mert tudta, hogy rajta marad, ha nem teszi. Most? Inkább rohadjon meg, legyen tűzrevaló, mintsem ol­csóbban jusson hozzá egy rá­szoruló. Megdöbbent, ahogy alkuszik néhány letört faágra egy idős néni. így már a kira­katot sem érdemes nézni. Majd holnap veszek ajándé­kot, kis idő még van az ünne­pig■ Mesteri tévedés Balogh József Tk T aí>y beszédet mon- l\J dott Csutka István, 1 V a MIÉP IV. orszá­gos ülésén. A tartalmat ille­tően nyilvánvalóan eltérnek a vélemények, de eltérnének akkor is, ha történetesen a kisgazdapárt vagy a szocia­lista párt vezetője mondana szónoklatot. Ezért nem is a beszéd tartalmáról, csupán annak egy piciny szeletéről szeretnék valamit mondani. Abban a részben, ahol a hazaárulás ^ fő fészkéről szólt a MIÉP elnöke, azt mondta: „A legtöbb oda nem való ember jelenleg Magyarországon a médiu­mokban dolgozik, mégpe­dig zsíros vezető állásban. Ezt mindenképpen gyöke­restül meg kell változtat­nunk, Itt van ugyanis a nemzetellenes uszítás, a ha­zaárulás fő fészke. Ez egy magyartalan hazugságköz­pont, amely közpénzen bu­títja a magyart, irtja a ma­gyar szellemet. Most példá­ul — apróság — sokan ta­lán még észre sem vették, be tettek a Híradóba egy Mester névre hallgató höl­gyet — minő véletlen! —, aki erősen ide genes akcen­tussal beszél magyarul. Mintha nem ez volna az anyanyelve. „Bé” helyett csak „pé"-t tud ejteni, azaz Bécs helyett Pécs-et és a „víz”-be is hát ejt, mármint a wassehrba. Addig nincs kibontakozás, ameddig a médiamaffiákat fel nem számoljuk.” Csut ka István minden bi­zonnyal Mester Ákossal hozhatta összefüggésbe a „Mester” nevet. Pedig ha egy kicsit érdeklődik, érde­kes információkat kapha­tott volna. Mester Agnes annak a Mester Attilának a lánya, aki 1956-ban gimna­zistaként a forradalom ak­tív résztvevője volt, akit ezért utána alaposan meg­hurcoltak. Nevét az író Csurka biztosan ismeri is, hiszen tizenévesen nagy te­hetségként robbant be a költészet világába, s elis­mert költőként halt meg alig ötvenévesen. Mester Áginak lehet, hogy rosszak a pé vagy a bé betűi, hiszen bébysitterként kellett mun­kát vállalnia Amerikában, hogy özvegy édesanyja nya­kából levegye a taníttatás terheit, s maga keresse meg azt a pénzt, ami a főiskola elvégzéséhez szükséges. Maffiózónak tehát — ha Mesternek hívják is —, aligha nevezhető. Szöveg nélkül Kommentár Ferter János rajza Földkiad(ogat)ás Galambos Béla úlyos lemaradások V vannak a földek tulaj- kj donba adása terén. Ebben közrejátszik a földhi­vatalok, földmérők hatal­mas leterheltsége. A rész­arány-tulajdonú földek ese­tében számos megyei telepü­lésen gondok tapasztalhatók az ezek sorsát év végéig ren­dezni életre hívott földkiadó bizottságokkal. Föl kell gyorsítani a föl­dek tulajdonba adását, ha­tározták el a mezőgazdaság sorsát formálók. Ennek a szándéknak megfelelően, külföldi anyagi támogatás­ból történő műszaki fejlesz­téssel az elvégzendő mun­kához illeszkedő, megfelelő technikai szintre hozzák ha­marosan a földhivatalokat. Am ez az igény hangzott el többek között a megyei ag­rárkamara pénteki elnöksé­gi ülésén is, a szervezet kér­désekre válaszoló politikus elnöke részéről. Lépten-nyomon érkeztek jelzések az elmúlt év során arról, milyen erős gátját je­lenti az ágazat fejlődésének a rendezetlen földtulajdon. Amíg nem biztos egy gazda abban, hogy végérvényesen övé a használatába adott és tulajdonául ígért tábla vagy táblarész. addig bizony nem hiszi el. Ameddig nem hisz, addig nem úgy kezeli a földet, nem fektet bele any- nyit, amennyit egyébként a szíve, szakmai igénye (vagy pénztárcája) diktálna. Má­sik gond, hogy vannak tele­pülések, ahol kihasználva a „szentírásnak" számító tu­lajdoni lap hiányát, az ügyeskedők a jobb minősé­gű földeken használatba adott részarány-tulajdono­kat megpróbálják áthelyez­ni gyengébb táblákba. Ki akarván tehát mozdí­tani a kátyúba jutott és így csak gondok forrását jelen­tő földkiadásokat, a kor­mányzatfél évvel automati­kusan meghosszabbítja a földkiadó bizottságok man­dátumát a jövő év közepéig. Ha ez alatt az idő alatt sem sikerül pontot tenni a folya­matra, kérhető a hosszabbí­tás. de nem árt tudni az érintett polgároknak, hogy akár le is válthatják az ed­digit és új, hatékonyabban dolgozó földkiadó bizottsá­got választhatnak. ............................... ..............-wg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents