Kelet-Magyarország, 1995. december (52. évfolyam, 283-306. szám)
1995-12-12 / 292. szám
1995. december 12., kedd Krónikus véleménykülönbség Nemcsak a városok, a régió, hanem az egész megye érdeke lenne, lett volna Vizsgálat a gyarmati kórházban Balázs Attila felvétele Kovács Éva Fehérgyarmat (KM) — „A két és fél milliárd, adott, a pénz meghatározott időtől és meghatározott feltételekkel felhasználható” — írtuk lapunk szombati számában, amelyben arról számoltunk be, hogy a vásárosnaményi és fehérgyarmati kórház egyesülésének terve veszni látszik, mert bár a lényegben egyetértenek, a részletekben nemigen tudnak megegyezni a felek. A vásárosnaményiak érveit és indokait ismertettük, most a fehérgyarmatiakénak adunk helyet. Képviselőként szól — Szeretném hangsúlyozni, ez ügyben nem mint a fehér- gyarmati kórház igazgatója, hanem mint országgyűlési képviselő kívánok szólni. — mondja Bakai Zoltán, MSZP-s honatya. Azért, mert a két kórház egyesülése fontos kérdés. Fantasztikus lehetőség az a támogatás, amelyet a Népjóléti Minisztérium ígér: „A szervezeti átalakulás célja, hogy az egészségügy modernizációjának programjában foglalt kormányzati célokkal összhangban, hatékonyabb és biztonságosabb egészségügyi ellátást nyújtsanak a két város és városkörnyék lakosai számára. Példaértékűnek tartja a két ön- kormányzat együttműködési szándékát és modellértékűnek tekinti a létrehozandó szervezeti formát. Érdekelt abban, hogy a modell megvalósuljon és bizonyítsa a kezdeményezés helyességét. A közös érdekre való tekintettel a tárca vállalja, hogy anyagilag és erkölcsileg támogatja az új szervezet kialakítását.” — Ez azt jelentené, hogy a minisztérium a pénzt garantálja, illetve ha a naményiak kitartanak, csak garantálta volna... Dr. Bakai Zoltán megerősíti: a két kórház egyesülése, fúziója nem alá- és fölérendeltségi viszony lett volna, hanem egy új, speciális szervezeti egység, amely referenciaként is működhetett volna. — Az új intézmény neve a a két kórház egymáshoz való viszonyát is szimbolizálta volna, hiszen a tervek szerint Szatmár-Beregi Területi Kórházként tartották volna nyilván. Nem igaz, hogy az ötlet derült égből villámcsapásként érte a naményiakat, arról a nyár óta több helyen, több ízben is beszélgettünk. Saját helyzetűket, jövőjüket úgy határozták meg, hogy egy „magasabb rendű szakellátást, mellette krónikus és rehabilitációs fekvőbetegrészleget” kívánnak fenntaitani. Ezt az elképzelésüket még egy hónappal ezelőtt is megerősítette clr. Szele Ildikó ottani kórház- igazgató. Mindenki jól járna Ehhez képest egy mindkét fél érdekeit szolgáló fúzió csakis előbbre lépés lehet. O A naményiak kifogásolják, hogy az aktív ágyakat Gyarmatra, a krónikus részlegeket pedig többnyire Na- ményba tervezték, s hogy a pénz bizonytalan... — Előzetesen mindent egyeztettünk. Tisztáztuk, hogy a két új intézményben összesen hány aktív ágy lesz, megoszlásukról is szót ejtettünk. Ismétlem, mindezekben megegyeztünk, ők ezután két nappal homlokegyenest mást mondtak. A minisztérium referenciaként működtette volna ezt a két kórházat, s a finanszírozásért garanciát vállalt. Ennél többet nem tudom kinek, mikor kellett volna ígérnie. O Ha a Namény környéki betegeknek bizonyos dolgokért Gyarmatra kellene utazniuk, talán szívesebben indulnak inkább Nyíregyháza felé... — Az ilyen feltételezésekre nem tudok mit mondani. Legfeljebb azt, hogy amelyik beteg el akar menni máshová, az el is fog menni. Megoldás, ha úgy dolgozunk és a beteggel úgy bánunk, hogy értünk akár a hosszabb, netán rosszabb utat is válassza. Dr. Bakai Zoltán készséggel sorolja az elképzelt fúzió előnyeit. Mint mondja, legjobban a betegek járnának, hiszen mennyiségileg és minőségileg mindenképpen magasabb ellátásban részesülhetnének. Az „egy kórház két intézmény” dolgozói ugyanakkor garantált, hosszú távú létbiztonsághoz jutottak volna, ráadásul a mostaninál nagyságrenddel jobb munkafeltételek között. Cl Vannak akik azt mondják, teljesen felesleges, hogy ebben a tervezett egyesülésben Gyarmaté legyen a vezető szerep, mivel Vásárosnaményban számos területen lényegesen jobbak a feltételek... — A szakmába nemigen szeretnék belemenni, s arról, hogy mi hol szebb és jobb, mások, nálam autentikusabb személyek döntöttek akkor, amikor a kórházak átvilágításakor a naményi kórházról kimondták az ítéletet. Hogyan tovább? E kérdésre nehéz válaszolni. Dr. Bakai szerint ha a fúzió végképp oda, megtörténik, amit a naményiak önmaguknak megjósoltak: lesz egy jól fejlett szakrendelőjük és krónikus részlegük, Gyarmat pedig a jelenlegi formában működik és dolgozik tovább. A gondolkodási idő igen kevés, fontos lenne, hogy a döntéshozók elhatározzák: akamak-e gyorsan egy garantált, címzett támogatásból megvalósuló rekonstrukciót, s annak befejezésével egy stabil intézményt, vagy nyomorognak, amíg lehet és ahogy tudnak. — Nekem, mint országgyűlési képviselőnek fájdalmas ami történt, hiszen két és fél milliárd forint nem csekély dolog. Lassan azonban az a meggyőződésem, hogy ennek a térségnek negyvenéves hátrányos helyzetét, csak részben magyarázza a gazdasági elmaradottság. Néha azt hiszem, a lemaradásban legalább ennyire bűnösök azok, akiknek adott időben a döntés a kezükben volt, csak nem tudtak, vagy nem akartak élni vele. Ha pedig ez a helyzet, a továbbiakban nem kell sem a minisztériumot, sem pedig a kormányt hibáztatni... Nábrádi Laios tárcaia Videós lagzi A szerelem nem ismer kort és nem ismer határt, leküzd hihetetlenül minden akadályt, szinte öl és ölel, megbosszul és megbocsát, egyik nemzedék a másiknak adja át. A szerelem mint örökség apáról fiúra száll, vágyik rá nagyon, már bakfisan a lány. A sok kacagtató és pikantériával fűszerezett mondandója után nagy komolyan ezt mondta a vőfély Nyíregyházán egy hétvégi lagzi terített asztalánál. E pár mondat után az örömanyának, a menyasz- szony anyjának parázsló fekete szeme fátyolos lett, a vőlgény apja viszont felhörpintette borát és ezt mondta: „Na, azért a fiam nem csak szerelmet örökölt tőlem. Nem csak lelkieket, anyagiakat is hagyok majd rá.” Az iménti jeleneteket — csak úgy mint a menyasszony boldogságtól sugárzó arcát, s a vőlegény kába tekintetét — megőrizte az örökkévalóságnak a video, meg a magnó. A lakodalmakon divattá vált a videózás. Az amatőr operatőrök egy-egy emberpár életének egyik legfontosabb napját örökíthetik meg. A gyűrű felhúzásának megismételhetetlen pillanatát, a boldogító igen kimondásának röpke idejét. Németül az esküvő , a lagzi így hangzik: Hochzeit. Szó szerinti fordításban magas időt jelent. Találó a német nyelv: van-e „magasabb” és fontosabb idő két emberi élet összekötésének pillanatától? Itt-ott szomorú arcokat pásztázott a körbe- körbe járó kamera. A magnószalagok is furcsa mondatokat. párbeszédeket őriznek. A násznép tagjai különböző módon viselkedtek ahogy fogyott az étek. s az ital. Egy középkorú, elvált asszony tekintetéből áradt a hideg. Látszott rajta, hogy mély a magánya. Gyakran idegesen bele túrt a fürtjeibe. Ilyenkor látszott, hogy az egyik ujjába a múló idő szinte beleégette a régi gyűrűt. A kedvetlen asz- szony a mellette ülő fiatalasszonyhoz hajolt és ezt mondta neki: „Nézem az ifjú párt és eszembe jut az én esküvőm. Ilyenkor azt mondom, hogy az elmúlt szerelem soha nem volt az igazi.” A fiatalasszony vitatkozva válaszolt: „Lehet, hogy igazi volt, csak te kioltottad.” Egy kopaszodó úr már pityókás volt, fülig érő száját, pirosló orrát gyakran vette a kamera. Ez az úr — talán hogy oldja a mellette ülők feszültségét — így emlékezett a saját esküvőjére: „A falusi udvaron felállított hosszú sátorban az asztalhoz köze! sűrűn ültünk egymás mellett. Senki nem vette észre, hogy a forró nagy tenyerem egész este a menyasszonyom combján pihent. S alig vártam a hajnalt, hogy a násznép oszoljon, mint a köd.” Az asztalsor végén egy tizenéves lány nyafogta: „Jaj, vacsora után valaki fel ne tegye a Lagzi Lajcsi kezettáját, mert megőrülök!” A pénzcentrikus úr a mellette ülőnek sorolta, hogy manapság egy jó lagzi megrendezése nem telik ki százezer forintból. „Igaz, a meny- asszónytánc és a sok ajándék énnél többet hoz a konyhára. A rendezvény tehát rentábilis” — mondta. A szemben ülő idős úr rosszallóan csóválta a fejét. Bizonyára arra gondolt, hogy e jeles estén nem illik pénzről beszélni, a „rentábilis” kifejezés itt úgy hat mint egy káromkodás. A kamera felvette még, hogy a már említett szomorú asszony valakitől kapott egy szál piros rózsát, ettől mindjárt felhőtlen lett az arca. A menyasszonyi csokor is a szalagra került. A vőlegény zakójára biggyesztett vörös szegfű szintén. E két ifjú ember boldognak látszott a kamera előtt. Ez a boldogság , legalább is a filmen örökké tart. A magnószalag pedig őrzi az ifjú férj mondását, mi szerint egy év sem telik el és jön az élet csodája, a gyermek. Balogh József i működtessen egy IC városi kollégiumot, ÍV amikor abban elsősorban vidékiek laknak? Ki finanszírozza egy színház, egy könyvtár működését, amikor nem csak a helyben lakók a látogatói? Lehetne kérdezgetni ilyeneket napestig, de ennyiből is látható: vannak olyan feladatai a megyei és a nyíregyházi ön- kormányzatnak, amelyeket csak együtt képesek megoldani. Nyilván ezért is született rendelet arról, hogy egyeztető bizottságot kell létrehozni az ilyen határesetnek számító feladatok megoldására. Nyíregyházán eddig is példamutató volt a közös testület munkája, amit a hét végén megtartott ülésük csak megerősíteni tudott, pedig nem is mindenben született egyezség. A sportkollégium támogatásában például nem vállalt szerepet a megye, a Nyírségi Ősz esetében pedig nem a rendezvényt, hanem egy-egy feladat megvalósítását támogatja. A stadion üzemeltetésének támogatásában azért nem vállalt szerepet, mert ilyen alapon a megye minden települése kérhetne támogatást sportlétesítményeinek működtetéséhez. Viszont a megyei fenntartású Móricz Zsigmond Színház működéséhez a kiegészítő támogatás 51 százalékát a város, 49 százalékát a megye, a városi üzemeltetésű megyei könyvtár működéséhez nyolcmillió támogatást ad a megye, BUSZA- CSA költségeihez a megye harminc százalékkal járul, a város hetven százalékot ad, a felújításnál megfordul az arány, 65 százalékot a megye, 35 százalékot a város áll. Abban is egyetértésre jutottak, hogy mivel a város nagyobb összeget ad a BUSZACSA működéséhez, mint a megye, cserében a megye a könyvtár könyvállományának felfrissítéséhez járul hozzá hárommillió forinttal évente. Tulajdonképpen nem precíz így a megfogalmazás, mert a két testület a jövő évi költségvetést, amelyben minden fülérnek szerepelnie kell, még nem fogadta el, így az áldás hiányzik az egyezség szentesítéséről. A bölcsesség azonban azt diktálja majd: az intézményeknek működni kell, s a bizottságok bizalmat is, nem csak felhatalmazást kaptak. Sztrájkos péntek lesz Kállai János y j asárnap este a televí- 1 / zió egyes programjá- X ban hallhattuk, láthattuk: a Pedagógus Szak- szervezet (PSZ) országos vezetősége nem fogadta el a kormány — a pedagógusok bérhelyzetét javítandó — ajánlatát. Mint már korábban is: az 1996-ban összességében 19,5%-os növekmény részletekben történő realizálásától zárkózott el a PSZ, egyidejűleg bejelentve a december 15-re előzetesen már jelzett, egynapos oktatásügyi sztárjk megtartását. A közel húszszázalékos javaslat magában foglalta volna a jövő év eleji egyszeri emelést, az év második felében egy újabbat, valamint a közalkalmazotti törvény (és bértáblázat) korrekciójának elvégzését, illetve az 1992 előtti munka- viszony beszámítását. Ezek együttese adná ugyanis az ominózus 19,5%-ot. A kormányajánlat garanciái között szerepelt még, hogy a bérfejlesztés lépésenkénti folyamatát figyelemmel kísérik, s menet közben a szükséges kiigazításokat megteszik. A PSZ ezt a kétségtelenül elaprózottnak tűnő megoldási variációt utasította el, sejtetvén: nem érzi bombabiztosnak a garanciákat. Az elutasítás következménye: pénteken munkabeszüntetés lesz kisdedóvókban, alsó- és középfokú tanodákban, az oktatással- neveléssel foglalkozó intézményekben. A helyzet így alakult. A fenntartók és a sztárjkbizottságok egyeztetése immár zajlik. Az egészhez hozzátenni talán csak egy aprócska, bár nem jelentéktelen észrevételt érdemes: lehet, nem ártott volna alaposabban mérlegelnie a PSZ vezérkarának, mit és mikor utasított el. Mert, akárhogy csűrjük- csavarjuk — volt ajánlat, volt alternatíva, ami jelenlegi — országos és gazdasági-pénzügyi — helyzetünkben más „kigázolást” is felvillantott. Egyelőre azonban súlyosan közeleg a péntek, a felelősség pedig egy kummányival sem lett kevesebb. i ■ _&■ Jr & s * T s í * & JHi Határesetek
