Kelet-Magyarország, 1995. december (52. évfolyam, 283-306. szám)

1995-12-11 / 291. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1995. december 11., hétfő Havannai filmfesztivál Havanna (MTI) — Havan­nában megkezdődött a XVII. Nemzetközi Film- fesztivál, amelyen decem­ber 15-ig összesen mintegy 250 alkotást mutatnak be. Az Új latin-amerikai mo­zi elnevezésű fesztivál La- tin-Amerika legfontosabb ilyen jellegű rendezvénye, amelyen a nézők és a kriti­kusok a földrész legújabb játék-, dokumentum- és rajzfdmjeit, továbbá a Ja­pán, Olaszország és Spa­nyolország filmjeiből ké­szült válogatást ismerhetik meg. A legfontosabb résztve­vők hagyományosan Ar­gentína, Brazília és Mexi­kó. Ezen országok alkotói nyerték el eddig legtöbb­ször a havannai fesztivál Korall-díjait. Mexikó ezúttal Jorge Fons rendező a Nagib Mah- fuz Nobel-díjas egyiptomi író regénye nyomán készült A csodák sikátora című fű­met indította a versenyben, amely a spanyolországi Valladolidban rendezett fesztiválon az Ezüst Kalász díjat nyerte el. Nagy érdeklődés előzi meg a Guantanamera című kubai-spanyol alkotást, amelynek rendezői — Tho­mas Gutierrez Alea és Juan Carlos Tabio — Eper és csokoládé című alkotásuk­kal nem csupán az 1993-as havannai Korall-díjat nyer­ték el, hanem világszerte si­kert arattak. A versenyen kívüli prog­ramban a legnagyobb vára­kozás alighanem a spanyol Pedro Almodovar új film­jét, A titkom virága című alkotást előzi meg. , . ♦ -',/V Hírcsokor Szalagavatót... ...tartanak a nagykállói Ko­rányi Frigyes Gimnázium negyedik osztályos tanulói december 16-án 14 és 16.15 órai kezdettel. A rendez­vény helyszíne a városi mű­velődési központ; a szalag­tűzést követő bált a gimná­zium aulájában bonyolítják le. (KM) A Táncművészet... ...című szakfolyóirat támo­gatására immár ötödik alka­lommal rendezik meg a Táncművészek a Táncmű­vészetért elnevezésű, jóté­kony célú gálát. A decem­ber 11-i operaházi est fő­védnöke Novak Ferenc Kossuth-díjas koreográfus, a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke. (MTI) Elmarad... ...(betegség miatt) Dinnyés Magda keramikus és Ka­cséra András grafikusmű­vész december 12-re terve­zett kiállítása a nyíregyházi Városi Galériában. (KM) Elisabeth... ...Schwarzkopf a kivételes hangkultúrájáról, tökéletes szerepalakításáról és magá­val ragadó személyiségéről ismert opera- és koncerté­nekesnő, december 9-én ünnepelte 80. születésnap­ját. Nemcsak az opera nem­zetközi csillagai közé sorol­ják őt, hanem mint zenepe­dagógus is elismert. (MTI) Indiai Hét... ...kezdődik ma 15 órakor a nyíregyházi Városi Műve­lődési Központban. (KM) A Cantemus Pazonyban Nyírpazony (KM) — Ka­rácsonyi hangversenyt ad a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola Cantemus gyermekkórusa december 16-án 18 órától a nyírpazo- nyi görög katolikus temp­lomban. Vezényel: Szabó Dénes Liszt-, Bartók-Pász- tory-díjas karnagy; zongo­rán közreműködik Szántó­né Éles Júlia. * * * A nyíregyházi Kodály Zol­tán Általános Iskola kórusai közül a legnagyobb létszá­mú a Cantemus gyermek­kar, a 12-15 évesek közös­sége. Az énekkar jelentős bel- és külföldi sikereket ért el, nagy utazásokat tett. számos versenygyőzelmet aratott. 1975 óta a zeneiro­dalom remekműveit éne­kelhette hangversenyein. Hangjukat hanglemezek, rádió- és televíziófelvételek őrzik. Ez év nyarán hét hetet töltöttek Japánban, ahol magyarul előadott dalaikról CD-felvételt készítettek. Hazatértüket követően első honi szerepléseik között Nyírpazonyba az ünnepek előtt látogatnak el. A napokban rendezte meg megyei önkormányzatunk közművelődési irodája a középiskolások tehetségku­tató vers- és prózamondó versenyét. Képünk a szak­közepes és szakmunkásképzős diákok döntőjének a helyszínén, a nyíregyházi városi művelődési központ­ban készült Balázs Attila felvétele Édes mesterségek műhelye Az ÉLIP-es tanulók Nyíregyháza mindegyik péküzemében jelen vannak A műhelyavató finomságokkal teli, ünnepi asztalai Elek Emil felvétele Kállai János Nyíregyháza (KM) — Me­gyeszékhelyünk a napokban újabb, a szakmai oktatás szempontjából előrelépést jelentő objektummal gyara­podott: a Jósavárosban át­adták az Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet pék-cukrász tanműhelyét. Az intézmény életében azért számít különleges esemény­nek a képzőhely birtokba véte­le, mert az iskolának ez az első olyan tanüzeme, melyet saját erőből fog működtetni. — Iskolánkban 1970 óta fo­lyik élelmiszeripari szakkép­zés — tájékoztat Halász Zol­tán igazgató. Pék-cukrász szak — Ennek keretein belül 1974 óta képzünk sütőipari szak­munkásokat. E specializáció- ban évente mintegy harmincán szereznek szakmunkásbizo­nyítványt. Tanulólétszámunk — összesen — jelenleg 327 fő; közülük százhuszonnyol­cán „sütősök”, negyvenhetén pedig az új, pék-cukrász sza­kon sajátítják el a fortélyokat. O Hogyan pattant ki a kom­binált szak ötlete? Egyáltalán: mióta képeznek pék-cukrászo­kat? — 1993 tavaszán felmérést végeztünk. Ekkor fogalmazták meg a sütödék tulajdonosai: többoldalúan képzett szakem­berekre lenne szükségük; olyanokra, akik a hagyomá­nyos péktermékek mellett a cukrász és a finom pékáru el­készítésére is képesek, alkal­masak. A felvetésben megfo­galmazott óhaj találkozott a szülők és a tanulók igényével, elképzeléseivel: másfélszeres, kétszeres volt a túljelentkezés az új szakmára. O Az összetett tartalmú szakmai oktatás nyílvánvalóan magával hozott újabb igénye­ket a gyakorlati oktatás meg­szervezésében. — A magyar gazdaságban bekövetkezett változások első­sorban a vállalkozások fellen­dülését eredményezték. Me­gyénkben jelentősen megnö­vekedett a magánpékségek, sütödék száma. Korábban két nagyvállalat (a mátészalkai és a nyíregyházi sütőipari) adta a szakmai-gyakorlati hátteret; pillanatnyilag a tanulóink har­minckét pékségben teljesítik a gyakorlati penzumukat: Nyír­egyházán pl. mindegyikben ott vannak, dolgoznak a mi gyere­keink. OAz új tanműhely beüzeme­lésével — bárki meggyőződhet róla — ugrásszerűen javultak a képzés feltételei. Mibe került e korszerű képzőhely kialakí­tása. berendezése? — Nem volt olcsó, de bizto­san megtérül a befektetett mintegy tízmillió forint. Városunk közgyűlése az 1994 /95. tanévtől engedélyez­te a pék-cukrász szak beveze­tését. Egyidejűleg átadta tan­műhelyi célokra az önkor­mányzati tulajdonban levő, Ungvár sétány 23. szám alatti helyiséget az iskolánknak. Va­lamint „állta” a szak indításá­hoz szükséges pénzügyi fede­zetet. Felújítás, bővítés Ránk, az ELIP-re hárult az üzem felújítása, bővítése, a tárgyi feltételek előteremtése, O Tízmillió forint, nagy pénz még inflációs időkben is. Milyen forrásokból meríthet­tek? — A szakképzési támogatás másfél milliója az OKT által kiírt szakképzési decentrali­zált pályázatból származott; a Megyei Munkaügyi Tanács tá­mogatása egy és egynegyed millió volt; az élelmiszeripari üzemek részéről közel hat és fél millió jött össze szakképzé­si hozzájárulás címén. Sokan, nagyon sokan támogattak ben­nünket; de ez érthető, hiszen ötvennyolc élelmiszerfeldogo- zó üzemmel vagyunk kapcso­latban. A műhely átépítésé­ben, felújításában nagy szak­mai segítséget nyújtott a Nyír­ség Sütőipari Kft. O Milyen kapacitással fog dolgozni a tanműhely? — Lehetőség nyílik benne a megváltozott piaci igényeknek megfelelő szakemberek kép­zésére, a végzett tanulók to­vábbképzésére, a mesterkép­zésre, a szórványgyakorlaton levő tanulók tudásbeli hiá­nyosságainak a pótlására. Értékesítés Jelenleg a tanműhely 8-10 ta­nuló foglalkoztatására alkal­masígy-egy-műszakban. Ter­veink között szerepel, hogy a gyakorlatokon készített termé­kek égy részét a város oktatási intézményeinek közétkezteté­sében fogjuk „felhasználtatni” — magyarul: ott fogjuk érté­kesíteni a pék- és cukrászter­mékeket. Mégsem adják ki a Szolzsenyicin-összest A Nobel-dijas író tévéműsorának „levétele" híveit a szovjet időkre emlékezteti Moszkva (MTI) — A szovjet cenzúra már a múlté. He­lyette ma a piaci viszonyok rántják sárba azt a tervet, amely minden orosz könyv­tárba eljuttathatná Alek- szandr Szolzsenvicin mű veit. Az Izvesztyija című lap szerint a Vojenizdat kiadó (amely ko­rábban a szovjet hadsereg ki­adója volt) elállt attól a tervtől, hogy nyomdába adja Szolzse- nyicin összes műveinek 24 kö­tetét, miután asorozatra nem talált elég vevőt. A kiadó, amikor néhány napja előállt tervével, arra szá­Bukarest (MTI) — Három­napos ünnepségsorozattal emlékezett meg a bukaresti Ady Endre elméleti líceum arról, hogy 180 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit az első magyar tannyelvű iskola a városban. A jubileum idején tudomá­nyos ülésszak színhelye volt az iskola. Demény Lajos törté­nész professzor tartott tovább­gondolkodásra késztető elő­adást a bukaresti magyarság és a bukaresti magyar iskola tör­ténetéről, a referensek között ott volt a jelenlegi igazgató, mított, hogy az orosz konnány legalább egy-egy sorozatot megvásárol az ország húsz ezer helyi könyvtára szá­mára. A kiadó eleinte támogatta az ötletet, később azonban közöl­te, hogy csak az első kötetet állja. Az orosz könyvtárak azonban nincsenek abban a helyzetben, hogy a többit ma­guk vegyék meg. Kudarcba fulladt a Vojenizdat azon kí­sérlete is, hogy magánszemé­lyek megrendelései révén te­gye nyereségessé vállalkozá­sát. „Oroszország nem érett egy ilyen bonyolult vállalkozásra, Pufulete Rudolf és több előd­je is. Szobor- és zászlóavatás, ün­nepi műsor színesítette a prog­ramot, majd a volt és jelenlegi tanárok, diákok találkozója tette emlékezetessé az évfor­dulós rendezvénysorozatot, amelyet ökumenikus istentisz­telet és a budapesti Musica Hístorica régizene-együttes koncertje zárt. Az iskola históriájáról tudni kell, hogy 180 éve Síikéi Imre református lelkész kezdte meg Bukarestben — ahová egyre több magyar mesterember, iparos érkezett — papi lakásá­mint Szolzsenyicin műveinek kiadása” — vélte az Izvesztyi­ja. Szolzsenyicin 1970-ben irodalmi Nobel-díjat kapott a sztálini elnyomásról és a mun­katáborok brutalitásáról szóló regényeiért. Odahaza üldözték és lecsukták, majd emigráció­ba kényszerítették, ahonnan csak 1993-ban, a Szovjetunió összeomlása után tért haza. Vastag könyvei, amelyek a gorbacsovi reformok idején jutottak el a szovjet olvasók tömegeihez, hatalmas népsze­rűségre tettek szert. Az utóbbi években azonban — ahogy az oroszok politikailag egyre kö­zömbösebbé váltak — vissza­ban a magyar nyelvű oktatást. Az iskola, amely az elmúlt száznyolcvan évben folyama­tosan. bár különböző létszám­mal, helyeken és körülmények között működött, a század ele­jén négyszáz magyar diákot oktatott. Jelenleg százhatvan növen­déke van. Az 1989 decemberi fordulat után az iskola felvette Ady Endre nevét. A Kárpátok­tól délre ez az egyedüli ma­gyar nyelvű oktatási intéz­mény. E minőségében napja­inkban is fontos művelődési, oktatási, kulturális bázisa a magyar szellemiségnek. esett az érdeklődés írásai iránt. A mostani kudarc, hazatéré­se óta már a sokadik csalódás a szakállas írónak. Szeptem­berben az állami televízió állí­totta le Szolzsenyicin kéthe­tente képernyőre került mono­lóg-műsorát, amelyben met­sző bírálattal illette a kor­mányt. A televízió vezetői azzal ér­veltek, hogy a decemberi par­lamenti választások kam­pányműsorainak kellett adás­időt szakítaniuk. Szolzsenyi­cin híveit azonban a műsor le­vétele a szovjet időkre emlé­kezteti. Iskolaszék Budapest (MTI) — Az is­kolaszékeknek nem a vál­ságkezelés az alapvető funkciójuk, hanem az isko­lakoncepció, a pedagógiai ethosz kimunkálásának tá­mogatása. Ugyanilyen fon­tos a részvételük az iskola működési szabályainak ki­dolgozásában. valamint közreműködésük a szüksé­ges anyagi feltételek meg­teremtésében. Erről Fodor Gábor mű­velődési és közoktatási mi­niszter beszélt a tárca állal szervezett — budapesti — Iskolaszék '95 szemináriu­mon. . ........................................................................................ Bukaresti magyar oktatás A Kárpátoktól délre az Ady Endre líceum az egyetlen

Next

/
Thumbnails
Contents