Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-08 / 263. szám

1995. november 8., szerda KULTÚRA Nyelvtörvényre várva Minya Károly Nyíregyháza — Vajon mit ér a Kazinczy érem? A vá­lasz sajnos az, hogy keve­set. Ugyanis ez nem jár közéleti népszerűséggel, nincs becsülete, pedig a magyar nemzeti kultúra egyik értéke ez is. S szük­ség van-e nyelvvédelmi tör­vényre vagy rendeletre? Ilyen, s ehhez hasonló kér­dések és válaszok vetődtek fel az Anyanyelvápolók Szövetségének elnökségi ülésén, aminek ismét a Pe­tőfi Irodalmi Múzeum Bárt- fay szalonja adott otthont. Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvání­tásra — ez benne van a tör­vényben, de hogy ezt mi­lyen köntösben teszi, arról már nem szól a passzus. Kétségtelen, hogy nem le­het megkülönböztetés alap­ja az anyanyelvi ismeret hi­ánya, de bizonyos helyeken és szinteken ez kötelezően elvárható némi etikai nor­mával kiegészülve. A fran­ciák nyelvvédelmi törvénye tanulmányozható és ele­mezhető, azonban semmi­képpen nem szabad lemá­solni. Mindenesetre a szö­vetség — immár sokadszor — ez ügyben előterjesztés­sel fog élni az illetékes he­lyen. Ugyanitt az is elhangzott, hogy a jövő évi magyar nyelv hetének Jász-Nagy- kun-Szolnok megye lesz a központja, témája pedig a honfoglalási ünnepségsoro­zathoz kapcsolódik: Anya­nyelvűnk 1100 éve. Hama­rosan kellemes meglepetés­sel is fog szolgálni az anya­nyelvápolók szervezete, megjelenteti ugyanis a rég hiányolt diáknyelvi szótárt Diáksóder címmel. Szindbád... ...hazamegy címmel Márai- est várja az irodalom bará­tait a nyíregyházi művelő­dési központban november 14-én 18 órától. Közremű­ködik Pálfy Margit színmű­vész. (KM) Bábelőadás... ...szórakoztatja a gyereke­ket a nyíregyházi Kölyök- várban november 12-én 10 órától. Vasárnap délelőtt a miskolci Kalamajka Báb­színház a Furfangos Jankó kalandjai című darabot mu­tatja be. (KM) Dunántúli... ...turnéra indul a jövő héten a Mandala Dalszínház. A társulat Körmenden, Celdö- mölkön és Szombathelyen öt előadásban viszi színre a Légy jó mindhalálig című musical-t. (KM) Különbuszt... ...indít a nyíregyházi műve­lődési központ a Madách Kamara Színház Ölelj át! című november 25-i elő­adására. (KM) Németh Péter... ...tart előadást a millecen- tenáriumi ünnepségek Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyei eseményeiről a Jósa András Múzeum baráti kö­rének következő, november 13-i 17 órakor kezdődő ren­dezvényén. (KM) Ádám, hol vagy? Mizser Lajos Nyíregyháza — E szálló­igét a Bibliához szokás köt­ni, lényegében onnan való, csak éppen az idézés pon­tatlan. Mózes I. könyve 3. része 9. verse így hangzik: „Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy?” Az Ádám nevet majd csak a 20. versben kapja meg az ember. A bib­likus szellemet megtartva Ady Endre Az Illés szeke­rén című kötetének egyik versének ezt a címet adta: „Ádám, hol vagy?” (így, idézőjelek között). Hein­rich Böll német író II. vi­lágháborús regényéből is ismert a szállóige, csak­hogy itt már múlt időben: Ádám, hol voltál? Böll egyik mottója Theodor Ha- eckertől való, s ezzel indo­kolja, hogy miért is írta meg regényét: „A világka­tasztrófa sok célt szolgál­hat. Többek között azt is, hogy alibit igazoljuk Isten előtt. Ádám, hol voltál? — Én, kérem? A világháború­ban”. Bármelyiket is nézzük a hivatkozások közül, akár Adyt, akár Haeckert, marad az eredeti (bibliai) gondo­lat: a bűn elkövetése; ennek következményeitől való fé­lelem, illetőleg a büntetés elodázása vagy kijátszása. Attól függetlenül, hogy al­kalmanként tréfás, könnyed értelemben is használjuk, miként a 60-as években az egyik sláger címe is ez volt. Kótics Ferenc (felvételünkön középen) tárlatát a na­pokban nyitották meg a nyíregyházi KPVDSZ Művelő­dési Házban. A kiállítás november 20-ig látogatható Harasztosi Pál felvétele Szakképzés Phare-támogatással A mátészalkai Gépészeti Szakközépiskolában hónapok óta folyik a rekonstrukció Zajlik a nagyszabású épületrekonstrukció Szűcs Róbert felvétele Mátészalka (KM — Sz. E.) — Sokat hallunk napjaink­ban arról, hogy átalakul ha­zánkban a szakképzés. Az átalakuláshoz azonban pénzre, és szemléletváltásra van szükség. A fenntartó önkormányzatok nehezen birkóznak meg intéz­ményeik támogatásával, ezért szinte minden fejlesztés csak valamilyen külső erőforrás, pályázat segítségével valósul­hat meg. A mátészalkai Gépé­szeti Szakközépiskolában hó­napok óta folyik az a rekonst­rukció, amely az új képzéshez szükséges épületet, tanterme­ket biztosítja. A szakképzés fejlesztéséhez azonban mo­dem technikára is szükség van ezekben az új tantermekben. Pankotai Ferenc igazgatóval beszélgettünk a Gépészeti Szakközépiskola jövendő ter­veiről. — Az 1996/97-es tanévtől kezdődően 23 szakközépisko­la kapott lehetőséget arra, hogy középfokú szakembere­ket képezzen az úgynevezett világbanki program szerint, a Phare-segély támogatásával. Sikeres pályázat Nagy örömünkre szolgál, hogy mi is a sikeres pályázók között vagyunk. A pályázat­nak természetesen feltételei is voltak, többek között, hogy öt tanéven keresztül folyamato­san indítunk osztályokat gépé­szeti és elektronikai jelleggel, vállaljuk a Phare-standamak megfelelő számítógép szak­szerű működtetését. A fenntar­tó önkormányzat támogatása is kell hozzá, ami azt jelenti, hogy az öt éven belül nem szünteti meg az iskolát. A tan­testületnek is vállalnia kell az azonosulást a pályázati célok­kal. Ugyancsak alapkritérium volt, hogy a pályázó iskola most először részesüljön kül­földi kölcsönből vagy segély­ből származó támogatásban. Ezeket a feltételeket teljesít­jük, s ennek alapján kaphatjuk meg a segélyt. Á pályázat el­nyerésében jelentős szerepet játszott az éppen nálunk folyó rekonstrukció is. — A szakképzés-fejlesztési program célja, hogy a munka­erőpiaci igényeknek megfele­lő és a változó igényekhez gyorsan alkalmazkodó közép­fokú szakembereket képez­zünk, akik kielégítő általános műveltséggel és nyelvismeret­tel rendelkeznek, s alkalmasak az érettségit követő viszony­lag rövid időtartamban meg­valósítható szakképesítés megszerzésére, illetve a felső­fokú képzésbe való bekapcso­lódásba. Mind a világbanki képzési módnak, mind az új szakkép­zési törvénynek ez a közös célja. Egy mobilisabb oktatás­ra van szükség, amely úgy va­lósítható meg, hogy 18 éves korig nem történik szakkép­zés, csak egy alapozó képzés és csak az érettségi után sze­rezheti meg a tanuló a szakké­pesítést. Támogatás — A pályázaton 18 milliós tá­mogatást nyertünk. Természe­tesen előírják számunkra, mire fordíthatjuk ezt az összeget. Iskolánk az elektrotechnika és az informatika tantárgyak ok­tatását szeretné még magasabb szintre emelni. Független Pha- re-szakértő állapította meg, milyen eszközökre van ehhez szükségünk. A felmérések szerint számítógépeket, s az ehhez kapcsolódó perifériát, hangkártyát, CD lejátszót ka­punk. Május körül szállítják s így sikerül berendeznünk új épületünk három tantermét. Is­kolánkban minden gyermek tanul számítástechnikát, így nagy segítség lesz ez szá­munkra. A nyelvoktatás szín­vonalasabbá tételéhez is jól használhatók a gépek. — Nemcsak a tárgyi eszkö­zökkel támogat minket a Pha­re, hanem segítségükkel peda­gógusaink is továbbképzésen vehetnek részt. Egy új prog­ram bevezetéséhez szemlélet- váltásra is szükség van, és ez csak az igazgatón és a szaktan­árokon keresztül valósulhat meg. Szemléletváltás A nyertes iskolák igazgatói úgynevezett menedzsertrénin­gen vesznek részt, ahol megis­merkedhetnek a nyugat-euró­pai oktatási rendszerrel. Intéz­ményünkből négy pedagógus vehet részt egy nyugat-európai körúton, ahol tanulmányoz­hatják az elektrotechnika, in­formatika és nyelvtanulás nyugati módszereit. Termé­szetesen az egész tantestületet is fel kell készíteni erre az új programra. A Phare azt is vál­lalja, hogy mindannyiunk szá­mára egyhetes tanfolyamot tart. — Nemcsak a megyében, hanem az egész térségben egyedül kaptuk meg ezt a le­hetőséget, ezért úgy érezzük, bizonyítanunk kell, hogy nem érdemtelenül jutottunk hozzá és megfelelően hasznosítjuk mindezt tanulóink érdekében. Élete összefonódott az oktatással Nyíregyháza (KM) — Nyír­egyháza és a megye hangver­senyre járó közönsége számá­ra hihetetlen, hogy az általuk oly jól ismert, és becsült Erdős Jenő — azaz Jenő bácsi 75 éves. Élete összefonódott a megye oktatásával, kulturális életével. Tanított, énekkart, iskolát vezetett, volt szakfelügyelő, osztályvezető. Dolgozott töb­bek között Vaján, Baktalóránt- házán, Mátészalkán, majd nyugdíjazása után került Nyír­egyházára és vette át az Or­szágos, később Nemzeti Fil­harmónia hangversenyeinek szervezését, rendezését. Első­ként hozott létre kulturális ala­pítványt ezért, hogy a neheze­dő anyagi körülmények ellen­ére is megmaradjanak a me­gyében az általános, középis­kolás szakmunkás és felnőtt bérleti hangversenysorozatok. Több mint egy évtizedes ez irányú tevékenysége folytán évente száznál is több hang­verseny rendezése fűződött nevéhez. A tanulóifjúság ezrei ismer­kedhettek meg falvakban, köz­ségekben is neves művészek­kel, általuk a zeneirodalom és népművészet kiemelkedő mű­veivel. Munkáját szeretettel végezte, ezért nem jelentett számára terhet, hanem örö­möt. Minden hangversenyt vé­gighallgatott, melyet ő rende­zett, volt úgy, hogy naponta hármat is. Ő örült legjobban az előadók sikerének, és annak, ha sikerült egy kis helyen is felemelő, ünnepi perceket te­remteni. A Kodály Társaság Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei tagcsoportja a múltkorában Vásárosnaményban tartotta ki­helyezett ülését. Az ülés után a római katolikus templomban a Pro Musica Leánykar adott hangversenyt Szabó Dénes Liszt-díjas karnagy vezényle­tével. E koncert keretén belül Tárcái Zoltán, a Kodály Tár­saság megyei tagcsoportjának elnöke meleg szavakkal kö­szöntötte Erdős Jenőt és át­nyújtotta a Scmidt Sándor fa­faragóművész által készített alkotást. Palló Sándor a me­gyei közgyűlés nevében a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Emlékérmet és oklevelet adott át az ünnepeknek. A halhatatlan Istenhegyi kert Karádi Zsolt Nyíregyháza — Pintér Lajos a ma negyvenes éveiben járó költőnemzedék tagja, aki húsz esztendővel ezelőtt, 1975-ben debütált a Fehéringes folyók című könyvével. Lírája a Nagy László és a Kilencek által kép­viselt művészeteszményhez állt közel: népi indíttatású, lá- tomásos világot akart teremte­ni, amelyet morális igényesség és tárgyias-objektív hangvétel jellemez. A tehetséges ifjú költő az írást feladatként értelmez­te: „Zászló helyett / kézről kézre adhat akárki, akárhol” — írta a Zászló helyett című versében. Következő köteteiben (Eu­rópai diákdal, 1981, Didergő ünnep, 1984) tovább finomí­totta az általa választott mo­dellt, gazdagította nyelvének expresszív-evokatív erejét. Ekkoriban számára az írás a létezés értelme, sőt bizonyíté­ka volt: „írj verset, igazold, hogy élsz” (írj verset!). Munkásságában folytonos ihletformaként szerepelt a kö­zösségi gondok mellett a ma­gánélet szférája: a születés, a család, a származás élménykö­re (1953, Apánk, anyánk ha­talma, Apám elvermelt szemé­re, A kölyke-dajkálta anya). Kortársai között ő volt legin­kább az, aki nemzedékben gondolkodott: „A nemzedék: egy korosztály igénybejelenté­se és igényei által való értékte­remtése, munkálkodása... A nemzedék az egyéni tehetség megsokszorozódása, hatvá- nyozódása” — nyilatkozta 1979 őszén. A Lépcsők az Istenhegyen című új könyvében Pintér két évtized terméséből válogatott; eddigi munkásságából azokat az alkotásokat rendezte össze, amelyek az istenhegyi tájhoz kapcsolódnak. A motívum visszatérő eleme a pintért oe- uvre-nek, hiszen már a Fehér­inges folyókban is megtalálha­tó. Jelenlétét a Sorshelyzet magyarázza: a költő fiatal kora óta gyakran megfordult az itte­ni szanatóriumban. A Lépcsők az Istenhegyen vers helyzete a tér- és időfelet­tiség. Á szanatóriumi kény­szerpihenő azonban nem az önsajnálat terepe, hanem me­ditációra hívó alkalom. A költő a kiadvány elejére helyezte a Radnóti ólomarca előtt című versét, amely az egész kompozíciót determi­nálja. Pintér 1979-ben azt val­lotta az abdai mártírról: „Rad­nóti immáron szoborarca, az ólom-arc előtt úgy álltam meg, hogy tudtam: ez az arc kötelez. Kötelez a kínokon megemelt fővel általmenni”. Az istenhegyi strófákban nemcsak a betegség naplója bontakozik ki, hanem az intel­lektusnak a létezéssel folyta­tott küzdelme is. A lírai alany sétái közben megelevenedik a környék: a Tündér út, a Fel­hő-, a Tücsök-, az Őz-, a Dia­na utca. A vázolt szituációk­ban tapinthatóan jelen van az én, aki a nyelv uralhatatlansá- gát hirdető korban is vállalja a „hűség, felelősség ars poeticá­ját (Istenhegyi dúdoló). Pintér Lajos líráját a képviseleti be­szédmód közvetlensége, s az intellektuális megközelítés el- mélyültsége egyaránt jellemzi. Fontos gyűjtemény a Lép­csők az Istenhegyen, mert benne egy korral — történe­lemmel, hittel-hitetlenséggel, múlttal-jövővel vívódó ember arcképe bontakozik ki. Annak az etikai tartásnak vetületeit kínálja, amely a ,átérés nélkül is/felelősen” (Felhő utcai ma­dáretető) gondolkodó ember sajátja. E tiszteletre méltó hit­vallás — Illyés Gyulára emlé­keztető módon — a Szépen él­ni utolsó soraiban fogalmazó­dik meg: „van képzetem arról, ami nincsen, / költő vagyok, különös és különc, / de halha­tatlan vállalkozásom csak az, / amelyik veletek közös”. (Orpheusz könyvek, 1994) I Hírcsokor ■ ___________________________________________________________________________;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents