Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-30 / 282. szám

1995. november 30., csütörtök GAZDASÁG Kelet-Magyarorszag 13 A dnyeprosinai ab­roncsgyárral és a kremencsuki pánt­gyárral közösen mu­tatkozott be a közel­múltban zárult han­noveri Agrotechnika Kiállításon a nyír­egyházi Marso Kft. A társaság közös fej­lesztésű abroncsot állított ki, valamint bemutatta a TERRA széles profilú ab­roncshoz kifejlesz­tett felniket. A társa­ság eredményesen zárta a vásárt, hi­szen több jelentős szerződést is kötött Amatőr felvétel A ködből felsejlik a Kánaán A dédelgetett angol farmerek számolnak a magyarok EU-csatlakozásával Kukoricaátvétel Már kötik a kalászosszerződéseket Nyíregyháza (KM) — Fel­sőfokú agrármenedzsment képzésen vett részt idén Nyá- rádi Attila a PRIMOM Ag- rámarketing Centrumának (AMC) alapító munkatársa Angliában, a szigetország egyik jeles intézményében a Sparsholt College Hampshi­re nyári egyetemén. A mező- gazdasági gépészmérnöknek a kinti menedzserképzésről szerzett élményeiről már egy alkalmommal beszámol­tunk. Ezúttal azokat a be­nyomásait mondja el, ame­lyek az angol mezőgazdaság­gal kapcsolatban érték. — Az első dolog, amit azon­nal észre vesz egy magyar ag­rármérnök, hogy az angol me­zőgazdaság hatalmas inputok­kal, igen jelentős ráfordítások­kal dolgozik. Rendkívül inten­zív a gazdálkodás. Ennek kö­vetkeztében igen magas a gé­pesítettség színvonala. Az inf­rastruktúra sem hagy kívánni­valókat maga után: út, telefon hálózat mindenüvé ki van épít­ve. — A magas ráfordítások ter­mészetesen a tápanyagután­pótlásra, a tetemes műtrágya­adagokra is értendők, így ért­hető, hogy Angliában igen magasak a termésátlagok. Amelyik kalászos gabona ter­melőfarmon csak jártam, sőt dolgoztam — kombájnoltam, azután mérlegeltem is, tehát magam győződhettem meg ró­Vizes info Budapest (KM) — A Uni­sys Magyarország Kft. nyerte az Eszak-Magyaror- szági Regionális Vízmű­vek Rt. informatikai rend­szerének kiépítésére kiírt pályázatot, s vállalta, hogy 3 év alatt olyan integrált informatikai rendszert épít ki, amely különböző funk­cionális területek (ügy­félszolgálat, gazdálkodás, műszaki információk) mindegyikének igényeit kielégíti. A beruházással az ÉRV Rt. ügyfélcentrikusabb szolgáltatást szeretne nyúj­tani a fogyasztók számára: naprakészebb nyilvántar­tást, pontosabb kimutatá­sokat, ezáltal kevesebb al­kalmat a reklamációkra. Emellett a vízművek saját készpénzforgalmuk javu­lását is várják az új rend­szertől, hiszen kinnlevősé­geiket is jobban tudják majd követni. Az Unisys a nyáron kiírt felhívásra rendszerintegrá­torként adta be pályázatát két másik céggel társulva. la —, ott hektáronként 7-10 tonna közöttiek voltak a búza és 6-8 tonnásak az őszi árpa termések. Pedig a földjeik mi­nősége meglehetősen rossz. Agyagos és köves, sokfelé tő- zeges, de drénezik, mulcsoz- zák és nem egy helyütt a vetés előtt egy géppel például a mélyből újra és újra felbukka­nó köveket szedik, rostálják ki a termőrétegből. — Szembeötlő volt, hogy mindegyik farmerhez, min­denféle szakmai és piaci infor­máció eljut, amiket a gazdák fel is használnak természete­sen. Akárhol voltam, három négy mezőgazdasági szakla­pot minden farmer járatott. — Mik voltak a negatívu­mok, amit Anglia agráriumá- val történt beható ismerkedé­sem során láttam? Nos, az a kötöttség volt a legfeltűnőbb, amely az Európai Unió-tag­sággal jár együtt. Az angol far­merek az EU által diktált ag­rárpolitikán belül kötelesek mozogni. Előírják például ré­szükre az ugaroltatást, amely­nek megadott mértékét kötele­sek betartani, hiszen szigorúan ellenőrzik is. Azután nem sze­rencsés magyar szemmel néz­ve az sem, hogy óriási támo­gatottságot élveznek, ezáltal el vannak zárva a valós piaci kö­rülményektől. A termelés mér­téke, az előállítható termék mennyisége korlátozva van termőterület nagyságával és mennyiségi kvótákkal. Budapest (MTI) — Hazánk­ban is hamarosan életbe lép az Európai Unió élelmiszerekre vonatkozó 150 előírásának el­ső magyar honosított rendel­kezése. Ezeket az előírásokat a magyar Élelmiszer Könyv el­ső kötete tartalmazza, ame­lyeknek 81 tételét január 1-jé- től kell alkalmazniuk az élel­miszer-feldolgozó üzemek­nek. Erről a földművelésügyi miniszter rendelete intézke­dik, amelyet a legutóbbi Ma­gyar Közlönyben tettek közzé. Katona László, az FM főta­— Angliában a lakosságnak csak 2 százaléka dolgozik az agráriumban, de ennek a ré­tegnek a feladata az is — per­sze az állam anyagi támogatá­sával —, hogy gondoskodjon az egész vidék szépségének, hagyományos arculatának megőrzéséről. — Földet venni alig lehet. A több százéves tulajdonosi struktúrának köszönhetően 50-100 éves bérleti viszony­ban és igen magas bérleti díjak mellett gazdálkodnak. Időköz­ben már volt itt Szabolcsban három angol vendég, s amikor a 14 arany koronás földet meg­látták, azt mondták a föld mi­nőségére :„ez itt maga a Kána­án”. — Feltűnt, hogy szakmai berkekben legalábbis tudnak Magyarországról, számolnak velünk és EU-csatlakozásunk­kal. Azt hiszem ők is érzik, hogy ha mi itt kihasználjuk ki­váló termőhelyi adottságain­kat, lesz keresni valónk az unióban. Angol szemmel fel­tétlen pozitívum Magyaror­szág számára a termőhelyi adottsága, a szakember-ellá­tottsága, a kisebb tájegységen­kénti termelési hagyományok, azután a magyar ember mun­kához való hozzáállása és a termékeink egyedi minősége. — Azt azért már csak önbi­zalmunk növelése miatt is jó, ha tudjuk, hogy az EU közös agrárpolitikája hamarosan megreformálásra kerül. Csök­a keleti mezőgazdasági árakat, s ha a szubvenció csökkentése komoly károkat okozna a nyu­gati gazdáknak, azt közvetlen segélyekkel lehetne kompen­zálni — idézte a lap az EU-bi- zottságban most tárgyalt ta­nulmányt. Az esetleges csatla­kozások az agrárszférában azért okoznának problémákat, ipert Kelet-Európábán jelentős a mezőgazdaságban foglal­koztatottak aránya (25 száza­lék, szemben az EU 8 százalé­kával), s ez a szektor a gazda­nácsosa szerint: az új jogsza­bállyal mindenekelőtt a ma­gyar élelmiszerek bejutását kí­vánják előmozdítani az Euró­pai Unió országaiba. Nagy sú­lyt helyeznek az élelmiszerek minőségének garantálására. A jövő év elején életbe lépő 81 rendelkezését valamennyi ma­gyar gyártónak alkalmaznia kell. Ezek az előírások lénye­gében technikai jellegűek, ám nagyon fontosak. A jogsza­bályban meghatározott normá­kat azok az előállító üzemek, amelyek már eddig is expor­kentik a jelenleg igen magas támogatottság mértékét, ami­vel ha azonos súlycsoportba nem is kerülhet mezőgazdasá­gunk a közös piaci országoké­val, de mindenképpen javulni fognak esélyei. Ézért lénye­ges, hogy a csatlakozás idejére megerősödjön a magyar me­zőgazdaság! Egyelőre vi­szonylag szabad piac van az EU-ban számunkra: annyit termelünk, amennyit akarunk és oda adjuk el, ahová akarjuk (vagy ahová tudjuk a szerk.). — Ám ha ezen körülmé­nyek között meg tudunk erő­södni, amihez elengedhetetlen lesz a szövetkezés, az integrá­ció és a termelői tömörülések különböző útjai, akkor erős pozícióban tudunk majd csat­lakozni az EU-hoz és sokkal kedvezőbb helyzetet vívha­tunk ki magunk számára „oda­bent”. Ehhez persze az is kell, hogy elősegítsük a szövetke­zetek, mezőgazdasági érdek- képviseletek létrejöttét, meg­erősödését és a feladatokat okosan sikerüljön elosztani a mezőgazdaságon belül úgy, hogy a termelők is tömörülje­nek önnálló érdekeltségre ala­pozott szervezetekbe. EU- konform agrárgazdaságot kell kiépítenünk közösen, amiben az előbbiek mellett az agrár- marketingre, így az Primom AMC-re is rendkívül fontos szerep hárul — fejezte össze­hasonlító élménybeszámolóját Nyárádi Attila. ság összteljesítményében is nagy szerepet játszik: a GDP 8 százalékát adja, miközben ugyanez a mutató az Európai Unióban 2,5 százalék. Ami pedig a nyugat-európai gazdák szinte biztosra vehető tiltakozását illeti, a Libération szerint a gazdák legyenek megértőbbek: ők ugyanis már három éve, a legutóbbi re­formnál is tüntettek, s közben éppen annak köszönhetik, hogy tavaly 11,5, idén pedig 10,8%-kal nőtt jövedelmük. táltak a közösség országaiba, általában alkalmazták, mivel másként áruikat nem vihették be. A magyar Élelmiszer Könyv második része a hazai minősé­gi előírásokat tartalmazza majd, a harmadikban pedig azokat a minőségi vizsgálati módszereket írják le, amelye­ket az élelmiszerek minő­ségellenőrzésénél alkalmazni kell. Az Élelmiszer Könyv előírásainak alkalmazását a nemrégiben elfogadott élelmi­szertörvény teszi kötelezővé. Nyíregyháza (KM) — A kukorica felvásárlása még tart, bár a korábbi­nál lényegesen kevesebb mennyiséget ajánlanak fel cégünk számára a terme­lők, nyilatkozta Czomba Lajos, a Szabolcs Gabona Rt. malomipari igazgató­ja, aki hozzátette: néhány helyen még lábon van a kukorica, a gyenge hava­zás nem döntötte le a lá­báról, bár nagyobb a víz­tartalma az eddig beszál- lítottaknál. A száraz, napsütéses ősz kedvezett a kukorica beta­karításának, értékelte a szakember az eddigi mun­kát, a szemek nedvességtar­talma a korábbi évek átla­gának felel meg. Várhatóan december első napjaira be­fejeződik a kukorica átvéte­le. Czomba Lajos szólt ar­ról is, hogy az rt. az őszi ka­lászos gabonákra (búza, rozs, őszi árpa, triticálé) el­kezdte a termeltetési szer­ződések kötését a termelők­kel. Egy részüknél a rész­vénytársaság vetőmagot is adott, amelynek árát a kalá­Valuta Deviza Pénznem ______Vétel Eladás Közép árf. Angol font 209.13 213,37 210,45 Ausztrál dollár 101,39 103,43 103.00 Belgafrank(IOO) 459,76 468.90 464.50 Dán korona 24.40 24$ 24,66 Finnmarka 31,78 32,40 32,12 Francia fiánk 27.52 28,06 27,86 Holland forint 84.39 86.07 85.26 ír font 215.93 220,25 217.60 Japán jen (100) 133.81 136,49 134,90 szosok leadásakor számít­ják le. Emellett a tavaszi ár­pára és zabra is kötnek szer­ződést a cégnél. A szerző­dés feltételei a múlt évihez hasonlóak, az ár viszont magasabb. Ezenkívül az is szerepel a szerződésben, hogy a szerződéses ár és a piaci ár közötti különböze- tet a Szabolcs Gabona meg­osztja a termelőkkel. — A tavalyival hasonló mennyiségű gabonára kö­tünk szerződést Nyíregyhá­zán, Mátészalkán, Nyírbá­torban, Kótajban és Tisza- lökön — mondta a malom­ipari igazgató. — A ter­mékértékesítési szerződés sok termelőnek azért is fon­tos, mert a hitelnél fedezet­ként szolgál. A búzánál egyébként kikötés, hogy ét­kezési minőségű, őrlésre al­kalmas terményt várunk, csak kis mennyiségű takar­mánybúzára kötünk szerző­dést. A termelőknek plusz­szolgáltatást is nyújtunk, hiszen aktuális piaci infor­mációkat közlünk, emellett tájékoztatjuk őket például a növényvédő szer beszerzési lehetőségekről. Kanadai dollár 99,69 101.69 101.80 Kuvain dinár 45856 459,80 457,15 Német márka 94,51 96,39 95,48 Norvég korona 21.46 21$ 21.65 Olasz lírai 1000) 84,92 86,58 85,88 Oszsáksc. 13.44 13.70 13,57 Port. esc.(IOO) 90.56 92,36 91.76 Spanyol pes.(100)UU2 113$ 112,12 Svájci frank 117,07 119,41 118,02 Svéd korona 20,81 21,19 21,06 USA dollár 135,35 138,03 137,19 ECU^.^ 175$ 178,54. 176$, Készül a magyar Élelmiszer Könyv Egyedüli út az agrárreform Gv őrsit íréit Ismét fuvaroz... ...a MÁV Kis-Jugoszláviá­ba, miután november 23-án az ENSZ feloldotta a gaz­dasági embargót. A MÁV átengedi a tranzitszállítmá­nyokat. (KM) Európa építési... ...tevékenységét elemzik majd az EBRD és a Világ­bank szakértői, valamint hazai és külföldi szakem­berek az Euroconstruct 40. Nemzetközi Építőipa­ri Konferenciáján, amelyet hazánk rendez meg decem­ber 1—2. között. (KM) Üzletember... ...Találkozót rendez decem­ber 11-én 10.30 órai kez­dettel a GATE Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Kara a Hűtő- és Klímatech­nikai Vállalkozások Szö­vetségének társszervezésé­ben. A zöldség- és gyü­mölcstárolás helyzetét, technológiai kérdéseit érin­tő előadásokat vitafórum zárja. (KM) A likviditási... ...gondok megoldása után több év után először 50,2 millió forint adózás előtti eredménnyel zárta az el­múlt évet a Hungexpo Rt. Mozdonycsere... ...nélkül közlekednek a vas­úti szerelvények Magyaror­szág és Szlovákia között. Többek között erről szüle­tett megállapodása a ma­gyar és a szlovák vasutak, valamint az érintett határőr­ségi, vám-, növény- és ál­lategészségügyi, közbiz­tonsági szervek közötti tár­gyalásokon. (KM) Árfolyamok Kárpótlási jegy 9M Tőzsde Index (ideiglenes) november 29-én: 1477,10 (-7,03) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. november 29. Párizs (MTI) — Az Európai Unió brüsszeli bizottsága sze­rint legkésőbb 1999-ben meg kell reformálni a szervezet kö­zös mezőgazdasági politikáját, mert a kelet-közép-európai or­szágok felvételének előkészí­tése során erre elengedhetetle­nül szükség lesz — írja keddi számában a Libération című francia napilap. Jelentősen csökkenteni kel­lene a közös EU-költségvetés által garantált árszintet, köze­lebb kellene hozni a nyugati és

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents