Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-29 / 281. szám

1995. november 29., szerda CSUPA ÉRDEKES Jobb tanulás — agykontrollal Az alfa agyhullámok elősegítik az ember kreatív energiáinak érvényesülését Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — Ki ne szeretne jobb jegyeket sze­rezni az iskolában? A kérdés költői, mert általában igen rá a válasz. Ám a tanulás sok gyereknek fáradságos tevé­kenység, szeretné azt ered­ményesebbé, gyorsabbá ten­ni. De hogyan? Erre és még számos érdekes kérdésre kaphattak választ a napokban a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központ­ban szervezett agykontroll tanfolyamon a gyerekek. Az amerikai-mexikói Jose Silva által kidolgozott agykontroll- program az egész világot meg­hódította, s már a nagycsalá­dos J. Silva alkalmazta a gya­korlatokat a saját gyerekeinél. Megdöbbentően kiváló ered­ménnyel. Erre alapozva ha­zánkban is kialakítoták a gyer­mekeknek szóló tananyagot és míg a felnőttek négy, a kiseb­bek két napon át sajátítják el az ismeretanyagot. No és ren­geteget gyakorolnak, mert ez a tevékenység is akkor eredmé­nyes, ha nem egyszer-kétszer vesszük elő, hanem napi szük­ségletté válik. Az egész országban szer­veznek a kicsiknek is agykont­roll tanfolyamot, ahová a négygyermekes Bakos Kor nélt és Magda Katalint hívják meg. Nyíregyházán ez alka­lommal is ők irányították a gyermekek képzését. Tőlük kérdeztük: miért szükséges néhány éveseknek elsajátítani ezt a módszert? — Nem szükséges, hisz enélkül is lehet valaki eredmé­nyes, de az Agykontroll révén nyu- godtabb, kie­gyensúlyo­zottabb lehet bárki — fo­galmaz elöl­járóban Ba­kos Koméi, aki maga is pedagógus. — A gyere­kek teljesít­ményét gya­korta rontja az, hogy néhány óra múlva fá­radtak lesznek, unják a tanu­lást. Az agykontroll játékosan segíti őket az ismeretszerzés­ben. felbecsülhetetlen módon javítja a memóriát. — Az egész azon alapszik — veszi át a szót Magda Kata­lin —, hogy a relaxált állapot­ban az agy nem béta-, hanem alfa agyhullámokat termel. Ezek elősegítik a kreatív ener­giák érvényesülését. Míg a hétköznapjainkban használt bétaszinten a bal agyféltekénk racionális, ok-okozati össze­függéseket vizsgáló tulajdon­ságai határozzák meg a műkö­désünket, addig az alfa álla­potban az intuitív, ösztönös, megérző jobb agyféltekénk jut fontosabb szerephez. A kis­gyermekeknél természetes do­log, hogy a megérzéseik, sejté­seik, érzelmeik alapján köze­lednek szemé­lyekhez és dolgokhoz, később ezt a tanulás során mindinkább az észérvek vezérlik. Jól tudjuk felnőtt­ként is, ha az ész és a szív csatázik, a szív kerül ki győztesen. Ezt a megfigye­lést használja fel és dolgozza ki komplex rendszerré az agykontroll, amely ma már az ország sok iskolájában szinte tananyag­nak számít. Melegítőben, edzőcipőben relaxál a kis csoport a művelő­dési központ egyik helyiségé­ben. Érdekes, hogy itt nem kell egyetlen percet sem fordí­tani a fegyelmezésre, pedig a tinédzserkorosztály tagjait nemigen a csendes magukba fordulás jellemzi. Az agymű­ködés alapjait, gondolkodásuk formáját, módjait megismerve egy másik oldalról közelítenek a világhoz. Barátnők állítják: azért jöttek, mert a szüleiktől is csupa jót hallottak a mód­szerről, s eddig igencsak fel­keltette az érdeklődésüket mindaz, amit itt hallottak. A kamaszfiú szeretne felszaba- dultabb lenni a környezetében, a gátlásosságától kíván szaba­dulni — agykontrollal. A ki­váló képességű tanuló még nagyszerűbb teljesítményt vár el önmagától, azért jött el. — Évek óta sikerrel hasz­nálják felnőttek és gyerekek a módszert szerte az országban és a világon — idéz néhány statisztikát a szolnoki házas­pár. — Mivel egyre több in­formációt kellene agyunknak elraktározni és mintegy számí­tógépből előhívni, meg kell ta­lálnunk hozzá a megfelelő módszert. Az agykontroll mindemel­lett a testi állapot javítására, közérzetünk harmonikusabbá tételére, szellemi képessége­ink kibontakoztatására is kivá­ló. A felnőttek tanfolyamain ennél jóval tovább mennek, mert felhasználva a bioenergi­át és telepatikus képességeket, a távolból is lehet segíteni em­bertársainknak. A gyerekek viszont a saját szintjükön ér­nek el nagyságrenddel jobb eredményeket, ha rendszere­sen alkalmazzák az agykont- rollt. Jose Silva Archív felvétel Egy magyar kém Amerikában Marik Sándor Nyíregyháza (KM) B — Fociztak a tá- maszpontépítő oro­szok, kitört a kubai rakétaválság. Miért használt Brezsnyev külföldön saját mo­bil illemhelyet? Hogyan adhat magyar hírszerző Mercedest érő ékszereket egy amerikai szép asszonynak? A komoly dolgok mellett ilyen érdekes­ségeket is megtudhatunk Mo- zsik Imre Washingtoni embe­rünk (Hírszerző voltam Ame­rikában) című, most megjelent könyvéből. A kémvilág mindig is, izgal­mas, de arról valóságos, doku­mentumértékű információk­hoz a nagyközönség ritkán jut­hat, akkor is többnyire évtize­dekkel korábbiakhoz. Mozsik Imre az ötvenes évektől kez­dődő karrierje (debreceni mű­szerésztanulóból lett katonai hírszerző) és beszámolója azonban friss eseményekkel zárul, hiszen a kilencvenes Audi-BMW verseny Cannes (MTI) — A német Audi AG olyan iramban növeli autói eladásait, hogy elemzők szerint ha­marosan megelőzheti a né­met piacon bajor riválisát, a BMW-ét — ismertette az AP-DJ a Wall Street Jour­nal Europe című lap hétfői számában megjelent be­számolót. Az Audi idén szeptemberig 6,3 százaké- kos részt mondhat a magá­énak a német új autók pia­cán, ugyanakkorát, mint a BMW. A Mercedes-Benz AG 7,3 százalékot ért el. Az Audi az első tíz hónap során 174 ezer gépkopcsit adott el Németországban, 33%-kal többet, mint egy évvel korábban. évek elején még ő volt a was­hingtoni rezidens. Közremű­ködött az akkor még ellenzéki Antall József és Jeszenszky Géza emlékezetes amerikai lá­togatásának megszervezésé­ben, s ott volt a magyarországi rendszerváltozás utáni ameri­kai nagykövet- és diplomata­cserék idején is. Ez utóbbi azonban csupán rövid aktuálpolitikai fejezet a könyvben, a hírszerzői munkát inkább az a harminc évnyi „él­ménybeszámoló” illusztrálja, amiből a szerző húsz eszten­dőt Nyugaton dolgozott, öt évig Londonban, tizenötig az „oroszlánbarlangban”, az Egyesült Államokban. Meg­tudhatjuk, miként térképezte fel az amerikai atomrakéta-in- dító bázisok nagy részét, ho­gyan élt együtt az amerikai kémelhárítókkal, akik minden lépését figyelték, s milyennek látta a „nagypolitikusokat” a hírszerző sajátos szemüvegé­vel. Több történelmi esemény jobb megértéséhez is kínál né­hány érdekes részinformációt H I R D E TÉS __________ a kötet. Az ’56-os forradalom­mal kapcsolatban idéz egy amerikai ezredessel jóval ’56 után folytatott beszélgetést. Az illető annak idején diplo­máciai szolgálatot teljesített Budapesten. A Nyugat akkori határozatlan magatartásáról így vélekedett: egyszerűen nem voltak tisztában a Szovjet­unió nukleárlis képességével, a rendelkezésére álló hordozó- eszközök helyzetével, meny­nyiségével. Az amerikai hír­szerzés nem tudott határozott javaslatot előterjeszteni Eise- hower számára és ilyen bi­zonytalan helyzetben az elnök „nem hazárdírozhatott”. Végül a bevezetőben emlí­tett ’62-es kubai rakétaválság történetéről. Egy szemfüles lé- gifénykép-értékelő egy kém­repülőgép fotóján „kiszúrta”, hogy Kuba egy bizonyos pont­ján, közel Havannához euró­pai típusú labdarúgópályán fo­ciznak. Szöget ütött a fejébe, hiszen arrafelé a baseball van divatban. Elemezni kezdték a dolgot, az újabb felvételeken aztán már hamar megtalálták az épülő rakétasilókat és raké­tafedezékeket — s beindult a gépezet: az elnök, a Biztonsá­gi Tanács, a Kennedy-Hrus- csov pengeváltás, amelynek során az oroszok egy darabig tagadtak, aztán visszavonulót fújtak. A két szuperhatalom valós konfrontációjának lehe­tősége így szelídült érdekes hírszerzőtörténetté. (Helikon Kiadó, Más Könyvek sorozat) Százesztendős a Nobel-díj Stockholm (AFP/MTI-Pa- noráma) — Kerek száz esz­tendővel ezelőtt, 1895. no­vember 27-én alapította Alfred Nobel a róla elneve­zett díjat, amely ma is je­lentős nemzetközi elismert­séget biztosít a díj kitünte­tettjeinek. Párizsban kelt, egy oldal terjedelmű végrendeletében a svéd tudós és kémikus ki­kötötte, hogy vagyonának legnagyobb részét azok megjutalmazására fordít­sák, akik „a legméltóbbak erre...., mivel a legnagyobb szolgálatokat tették az em­beriségnek”. A végrendeletet csak 1897. januárban nyitották fel. Különböző jogi bonyo­dalmak miatt Alfred Nobel végakaratát csak néhány évvel később hajtották vég­re, s az első Nobel-díjakat 1901-ben ítélték oda. Azóta mintegy 650 személy és szervezet részesült ebben a kitüntetésben. Az Alfred Nobel által vá­lasztott öt terület ma is vál­tozatlan és ezeken a terüle­teken azok az intézmények ítélik oda a díjakat, amelye­ket ő erre kijelölt: a Svéd Királyi Tudományos Aka­démia (fizika és kémia), a stockholmi Karolinska In­tézet (orvosi), a Svéd Aka­démia (irodalom) és a Nor­vég Nobel-díj Bizottság (béke vagy „a népek közöt­ti testvériség”). A hatodik Nobel-díjat, a közgazdaságit 1968-ban alapította a Svéd Központi Bank és azt első ízben 1969-ben ítélték oda. A Nobel-díjak közül az egyetlen a Nobel-békedíj, amelynek odaítélését Osló­ban jelentik be: végrendele­tébe Alfred Nobel be akarta vonni Norvégiát is, amely 1905-ig, a függetlenség el­nyeréséig államszövetség­ben volt Svédországgal. Napjainkban a Nobel-béke­díj változatlanul az egyik legrangosabb elismerés, amely a kitüntetettnek a di­csőség és a hírnév mellett minden más díjnál nagyobb egyetemes ismertséget biz­tosít. Alfred Nobel, a dina­mit és számos más robba­nóanyag feltalálója mindig „az emberiséget szerető hu­manistának” nevezte ma­gát. A rendkívüli általános műveltséggel rendelkező tudós (folyékonyan beszélt öt nyelven) egész életén át meggyőződéssel vallotta, hogy „a világ jóléte minden rosszat képes legyőzni”. Szinte állandóan úton volt Svédország, Németor­szág, Franciaország, Orosz­ország, az Egyesült Álla­mok és Olaszország között. Állandó lakóhely és család nélkül, magányosan élt. Nem nősült meg soha. Emlékének tiszteletére a Nobel-díjak ünnepélyes át­adására minden év decem­ber 10-én kerül sor Stock­holmban, illetve Oslóban, azon a napon, amelyen a svéd tudós 1896-ban az olaszországi San Remóban elhunyt. Kórházak vadász­sólymoknak Abu Dzabi (MTI-Panorá- ma) — A Perzsa(Arab)- öböl országaiban külön kórházak működnek va­dászsólymok számára. A sólyommal történő vadá­szat, amelyet már Harún ar- Rasid is folytatott, s amely­ről szó van az Ezeregyéj­szaka meséiben is, ősrégi hagyomány a Közel-Kele­ten. Az Öböl országaiban ma modem technikát is hasz­nálnak, hogy zavartalanul élhessenek ennek a szen­vedélynek. „A legtöbb befolyásos sejk rendszeresen vadászik sólyommal. Egyik-másik­nak 200-500 ilyen vadász­sólyma van” — mondta Mark Hitchkok amerikai ál­latorvos a dpa német hír- ügynökség tudósítójának. Hitchkok az Egyesült Arab Emírségekben kórházat ve­zet, amelyben csak vadász­sólymokat kezelnek. A kór­házat 1987-ben nyitották meg, tulajdonosa Abi Dza­bi uralkodója, Zaid bin Szultán an-Nahajan. A kór­házat a legmodernebb mű­szerekkel látták el. A vadászsólymok leg­gyakoribb betegsége a kör­mök gyulladása. Ezt az okozza, hogy kemény rú­don ülnek, mielőtt vadá­szatra indulnak. Mark Hitchkok kórházá­ban 22 orvos és ápoló dol­gozik. Az épületben műtők, röntgen és endoszkópiára szolgáló berendezés, labo­ratórium és gyógyszertár található. A kényelmes „kórtermekben” egyszerre száz vadászsólymot kezel­hetnek. A termeket léghű­téssel is ellátták. Németországban immár harmadik alkalommal ren­dezték meg a szánhúzó kutyák versenyét, a kedvelt alaszkai sportágat a turizmus fellendítése érdekében is szeretnék meghonosítani. A legutóbbi kilenc kilo­méteres versenyen 33 szán indult AP-felvétel HL 0 I JJL ^ _ _ ivein vivHi nony*«* ...<*nokiamio-c.<mohnuicumt még mhidtg akció,* áron vásárolhatja meg Tessek. Meg ez is!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents