Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-29 / 281. szám
1995. november 29., szerda Fórum olvasóink leveleiből A környezetvédelmi program eredményeként ma már nem szennyezi a levegőt, sőt a hanghatás is a minimálisra csökkent a nyíregyházi Titász-erőműben Harasztosi Pál felvétele Kátyús utca Panaszunkkal már nem tudunk hová fordulni. Ha esik az eső Borbányán, az Elsőházhely utca járhatatlan. Nyak- és tengelytörő gödrök teszik lehetetlenné a közlekedést. Próbáltunk már segítséget kérni a polgármesteri hivataltól, de még nem is válaszoltak, pedig lehet, hogy elég lenne zúzalékkal kitölteni a kátyúkat. Szeretnénk, ha az illetékesek ellátogatnának hozzánk és személyesen is meggyőződnének nehéz helyzetünkről. H. Gy.-né, Borbánya Toldalékra nem?! Van egy saját házunk, két szoba és egy nagyon kicsi konyha, fürdőszobával. Mivel négyen vagyunk, a lakás egyre szűkebb lesz. A gyermekekre eddig még semmiféle „szoc- polt” nem vettünk igénybe, mert készen vásároltuk az épületet. Érdeklődésünkre az OTP-ben elmondták, csak új lakás vásárlására adnak támogatást. Nagyon bosszantó, hogy ezt a jó állapotban lévő házat — amibe egy éve vezettük be a gázt — el kellene bontani, mert csak így kapjuk meg a pénzbeli segítséget. Mi úgy szeretnénk, hogy abból az összegből, amely a gyerekekre jár, toldalékként építhetnénk egy szobát és a konyhát is megnagyobbíthatnánk. P.B., / Ujkenez Az Országos Takarékpénztár megyei igazgatóságának illetékeseitől kapott tájékoztatás szerint: a szociálpolitikai — 1994. november 7-től—lakás- építési kedvezmény: új lakás építésére, értékesítés céljára építettre, építtetett új lakás vásárlására, gazdálkodó szerv által a vevőjétől megvásárolt lakás újraértékesítésére, a települési önkormányzat kijelölése alapján az Ingatlanközvetítő szervezettől való olyan lakás megvásárlására, amelynek a tulajdonosát a nyugdíjasok házában helyezték el — jár. A fentiekből kiderül, hogy a meglévő lakás bővítéséhez eltartott gyermekek után építési kedvezmény nem adható. Áramszünet Felháborítónak tartjuk, hogy a Nyíregyházához tartozó Rozs- rétszőlőn rendszeressé vált az áramszünet. Szinte nem lehet tervezni semmit sem, az elektromos gépek könnyen meghibásodnak. Különösen egy-egy vihar után tapasztaljuk, hogy órákig nincs villany. Az utóbbi időben arról hallottunk, hogy a Titász javítja a hálózatot, ez viszont újabb kellemetlenségeket jelent, hisz az újságban megjelent, hogy napokig nem lesz áram reggel nyolctól délután három óráig. Azért is gond ez, mert itt a tél, s a gázfűtőrendszerek működtetéséhez szintén szükség van az elektromosságra. Rozsrétszőlői lakók A Titász nyíregyházi kirendeltségétől Deák Zoltán kirendeltségvezető ismeri a rozsrétsző- lőiek problémáját. A szakemberek a minőségi romlás okait az utóbbi évek jelentős léptékű építkézéseiben látják. Ezzel kapcsolatban több lakossági felszólalás és újságcikk is jelent már meg. Az áramszolgáltató pénz hiányában eddig csak átmeneti intézkedéseket tudott tenni a panaszok enyhítésére. Most áll módjában egy új transzformátorállomás létesítése. Ehhez viszont szükséges a meglévő hálózatok átalakítása. A munkálatokat a Titász november 19. és december 6. között végzi. A befejezést a téli csúcsterhelések előtti időre tervezik. Mindezért a fogyasztók türelmét kérik és ígérik, a munkavégzéshez szükséges kikapcsolás — a meghirdetett időn belül — csak a feltétlenül szükséges ideig tart. Hiába fizettem Egy vidéki településen lakom, itt nincs munkalehetőség. Szüleim nyugdíjából élünk, nagyon szűkös körülmények között. Nyolc évig voltam bejelentett „besegítő” családtag. Ennek megszűnéséig hiánytalanul fizettük a társadalombiztosítási járulékot (az utóbbi években 4800 forintot havonta). Kérdezem, akkor nekem miért nem jár munkanélküli-segély? Ugyanis nemrégiben jártam a fehérgyarmati munkaügyi központ kirendeltségén — ahol a segélyt megállapítják — és azt mondták, a kormány- rendelet értelmében én nem kaphatok semmit. Nem értem, akkor nyolc éven át hiába fizettem a társadalom- biztosítási járulékot, az adót, úgy, mintha vállalatnál dolgoztam volna?! Egy elkeseredett fiatalember, Petneháza Nagy a kedv, kevés a pénz Az idén negyvenhatan építkeznek, annyian, mint az elmúlt 30 évben összesen Beszterec (KM — D. M.) — Az elmúlt években nagyon megcsappant az építkezési kedv. Az idén viszont a lakásépítési kedvezmények hatására — meglepő módon — egyre többen vállalkoznak saját otthon megteremtésére. Különösen falun érezhető fellendülés, hisz bebizonyosodott, hogy a megélhetés szempontjából itt kedvezőbb a helyzet, mint városon. Természetesen, a magas költségek és a lehetőségek miatt mindenki igyekszik a kedvezményeket a lehető legnagyobb mértékben igénybe venni. Felismerve ezt, a település lakóit megtartó erőt, az önkormányzatok is fontosnak tartják támogatni az új lakáshoz jutókat. B. Zoltán Beszterecről kereste meg szerkesztőségünket: Kétszer fizettek — A községünkben 1995- ben legalább harminc-negyven lakás épül. Ez elsősorban a kedvező szociálpolitikai támogatásnak köszönhető. Az önkormányzat úgy döntött, hogy az építkezőknek százezer forint építési támogatást ad. Az érdekeltek fele a fenti értékben gázcsonkkal ellátott építési telket, a többiek pedig száztól húszezer forintig kaptak pénzbeli támogatást. A nagyobb összegekhez mind azok jutottak, akiknek két-három szobás, fürdőszobával ellátott háza volt, vagy van — panaszolta olvasónk. Olvasónk egy szoba-kony- hás, földes, alap nélküli lakásban él negyedmagával, amiért kétszer fizetett. Először is, aki •benne lakott, attól vette meg a ’80-as években, valamint most, mert mikor építkezni akart, derült ki, hogy tizenkét néven szerepel még az ingatlan, s ezek mindegyikének fizetni kellett. Csak ezután került a nevükre a telek. Eltelt a nyár, mire sikerült a papírokat elrendezni, és beadhatta kérelmét az építési támogatásra. — Azt mondták a hivatalban, augusztustól októberig felfüggesztik a pénzkiosztást, megvárják,, hogy hány kérelem érkezik az önkormányzathoz — folytatta. — Majd akkor döntenek, ki, milyen mértékben részesül belőle. Később a polgármester úr arról tájékoztatott, hogy legfeljebb csak húszezer forintot tudnak adni, de azt is csak nyolc-ki- lenc családnak, nekünk viszont nem jár. Kérte, vigyek olyan papírt, hogy a lakásunk életveszélyes, akkor esetleg figyelembe vesznek. Megismételtem neki, hogy mi egy szo- ba-konyhás házban élünk és az udvar másik oldalára építünk. Akinek nagy háza volt fürdőszobával, több helyiséggel, annak nem kellett vinnie semmiféle igazolást, nem vizsgálták felül, hogy adjanak-e vagy sem támogatást. Nem vizsgálták A panasszal Poór József polgármestert kerestük meg. — Beszterecen 1995-ig százezer forinttal támogattunk mindenkit, aki a településen új lakást épített — kaptuk a tájékoztatást. — Nem vizsgáltunk semmit, ennek ellenére mégiscsak három építkező volt tavaly. Alapelvünknek tartottuk, aki itt telepszik le a községben, megérdemli a támogatást életkortól és anyagi helyzettől függetlenül. (A tehetősek nem Beszterecre építenek!) Az idei költségvetés tervezésekor, a várható megnövekedő igényeket figyelembe véve, hetvenezer forintra mérsékeltük a támogatás összegét. A pénzbeli kiadás csökkentésére tizennyolc építési telket alakítottunk ki, s ezeket ingyen, a támogatás fejében adtuk tulajdonba az igénylőknek. Arra gondolni sem mertünk, hogy kevés lesz a tizennyolc telek. Májusban ismét foglalkozott a testület az üggyel, s a pénzügyi gondok miatt 50 ezer Ft-ra csökkentette a május 1 -je utáni kérelmezőknek adható összeget és kizárta a támogatók közül a lakással rendelkezőket. — Az építkezési kedv viszont tovább fokozódott, látható volt, hogy anyagilag nem tudjuk követni az igényeket. Ezért a testület egy határozattal szeptember végére tolta ki a még el nem bírált kérelmek vizsgálatát. Október 19-én tartottuk ülésünkön az építési támogatásról visszamenőleg alkotott rendeletet. E szerint 20 ezer forintra csökkentettük az adható összeget (kivéve a már korábban határozatilag megállapított esetekben). Arról is döntöttünk, nem jár támogatás annak, aki a lakható lakását eladta vagy lebontotta. Nincs miből osztani A képviselő-testület tudatában volt annak, hogy mélységesen igazságtalan döntést hozott, de sajnos, késve „kullogott” az események után. Mentségére legyen mondva, az utóbbi harminc évben összesen negyvenhatan építkeztek a községben, s az idén ugyanennyi volt az igény. Közülük tizenhatan kaptak 50-70 ezer forintos támogatást. Az összes e célra fordítható pénzük egymillió forint volt, ami a „rossz” döntések miatt közel kétmillió lesz év végére. Kényszerhelyzetben vannak, s mivel nincs mit kiosztani, így valahol határt kellett húzni. Jövőre előre biztosan senkinek sem fizetnek, s most még nem tudni, kinek lesz ez jó?! Szerkesztői üzenetek :::: A Pénzügy-... ...miniszter 33/1991. (XII. 18.) PM. rendelete 4. paragrafus c/pontja szerint, mentesül a televíziódíj fizetése alól, az az egyedül élő 70 éven felüli személy és az a 70 éven felüli állampolgár, aki önálló nyugdíjjal, keresettel, vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkező közeli hozzátartozója eltartásáról gondoskodik — tájékoztatjuk K. Istvánt Tisza- vasváriba. Kérjük... ...írják meg konkrétan problémájukat, valamint pontos nevüket és lakcímüket is közöljék szerkesztőségünkkel, mert csak így áll módunkban ügyükkel foglalkozni, az illetékes hatósághoz panaszukat eljuttat- - ni — üzenjük K. Péternek, T. Ferencnének, Olcsvára és Petneházára. Az ingatlan... ...tulajdonosa ellenszolgáltatás nélkül köteles tűrni, hogy a szomszédos ingatlanon folyó építkezés elvégzéséhez szükséges mértékben az ő területére állványzatot helyezzenek, továbbá telkén átjárjanak, a mérési munkákat elvégezzék, az építőanyagot átvigyék vagy lerakják — válaszoljuk P. Andrásáénak. Az áthelyezésről Nagy Mihály Nyíregyháza — A vállalatok átalakulása, a végkielégítés rendszere, az új munkatörvény bevezetése a megszokott gyakorlattól eltérő magatartást feltételez a munkaviszony kapcsolatában. Az átalakult egységek igyekeznek mentesülni a végkielégítés kifizetés kötelezettsége alól. A munkavállalók a munkaviszony megtartása érdekében gyakran kötnek számukra hátrányos megállapodást, amit utólag nem mindig lehet orvosolni. Egy ilyen jellegű sérelemmel fordult szerkesztőségünkhöz sényői olvasónk. A levelében leírtak szerint az egyik nagyvállalatnál, majd annak jogutódjánál 24 éves folyamatos munkaviszonnyal rendelkezett, amikor egy másik szintén jogutód kft.-hez helyezték át. Ehhez az áthelyezéshez 1993-ban hozzájárult, miután megnyugtatták, hogy számára ez semmilyen hátránnyal nem jár. Az új munkáltató 1994. januárjában közölte vele, hogy munkájára a továbbiakban nem tart igényt. A végkielégítés iránti igényét elutasították, mert az új munkáltatónál még nem szerzett hároméves munka- viszonyt. Levélírónk jóhiszeműsége miatt mintegy 230 napra járó átlagkeresethez való jogát vesztette el. Az új munkatörvény bevezetésével (1992. július 1.) a két munkáltató közötti áthelyezésre nincs mód. Ennek megfelelően a két újonnan átalakult kft. közötti áthelyezés akkor is szabálytalan volt, ha a munkavállaló az áthelyezéshez hozzájárult. Ezt azonban ma már orvosolni nem lehet, mert többek között, az áthelyezés és a munkaviszony megszüntetése miatt, az azt követő 15 napon belül lehet élni a jogorvoslati lehetőséggel. A határidő elmulasztása jogvesztő. Van ugyan lehetőség alapos ok miatt a kimentésre, de a hat hónapon túl nem lehet követelni az eredeti állapot helyreállítását, és a munkabért is csak hat hónapig visszamenőleg lehet kérni. A munkáltatón belüli áthelyezésre nincs mód. Más munkakörben való alkalmazás esetén a munkaszerződést közös megegyezéssel lehet módosítani. Az egyoldalú munkaszerződés módosítását a törvény kizárja. Szabályszerű eljárás az lett volna, ha az előző kft. a munkavállaló munka- viszonyát rendes felmondással megszünteti, a felmondási idő felére felmerni a munkavégzés kötelezettsége alól és kifizeti a végkielégítést. A végkielégítés rendszerének bevezetése (1991. aug.) óta eltérő módon kell számítani a rendes felmondásnál és a végkielégítésnél a munkaviszonyban töltött időt. A felmondási idő számításánál a korábbi (1992. július 1.) áthelyezéseket az azonos munkáltatónál eltöltött időként kell beszámítani, míg a végkielégítésnél figyelmen kívül kell hagyni. A gazdasági egységek átalakulásánál, ha a munka- vállaló munkahelye, munkaköre és a munkabére nem változik, új munkaszerződésre, vagy áthelyezésre nincs szükség. Ilyenkor csupán a munkáltató elnevezése változik. Legyen az átalakulás teljes, vagy részleges. Az is közömbös, hogy az egységet egyéni, vagy társas vállalkozó megvásárolta, vagy csak bérbe vette. Az ezzel ellentétes gyakorlat jogszerűtlen. Naponta húszezer ember fordul meg a nyíregyházi Petőfi téri autóbusz-állomáson Balázs Attila felvétele * KM-POSTA _ Munkajogi tanácsok I . I
