Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-29 / 281. szám
1995. november 29., szerda Menedzselik Mari néni házát Németek, magyarok, svédek a turizmusról • Szatmárban is hasznát vehetik Nyíregyháza (KM) — Ha mostanában valamelyik szatmári faluban Mari néni igényel 850 ezer forint mik- rohitelt, kora tavaszra meg is kaphatja. E pénzből korszerűsítheti a házát, a portáját és a nyári szezonra kiteheti a homlokzatra a táblát: Zimmer frei. Kisvállalkozói tevékenységéhez anyagi és szakmai segítséget kaphat Palló Sándortól, akit a PRI- MOM a közelmúltban turisztikai menedzserként állított munkába. Az új státus betöltőjével beszélgettünk a turizmus, az idegenforgalom lehetőségeiről. O Utazási irodák, alapítványok foglalkoznak a témával. Mi indokolta e státus létrehozását, mi a menedzser legfontosabb feladata? Jövedelmet akarnak — A Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvány több területen dolgozó kisvállalkozóval állt, illetve áll kapcsolatban. Az idegenforgalom, a turizmus területén eddig nem nagyon voltunk jelen, pedig van rá igény. Megyénkben egyre több kisvállalkozó akar a turizmusból jövedelemhez jutni. Mi elsősorban őket akarjuk támogatni. Az igaz, hogy különböző cégek, intézmények foglalkoznak a témával, de egyiküknek sincs az egész megyére kiterjedő anyagi és kommunális háttere. Ä Primom-nak a megyében tizenhárom jól felszerelt irodája van. Ha egy ilyen menedzselő céget a nulláról kellene létrehozni, ahhoz mintegy 100 millió forint kellene. Különböző módon segítem a kisvállalkozókat, közben megyei érdekeket is szolgálok. — Az alapítvány, illetve ön személyesen milyen kezdeti eredményt könyvelhet el? — A Primom-könyvek sorozatban tavaly tanulmánykötet jelent meg, amely a szat- már-beregi téség idegenforgalmi adottságait, természeti Szatmárban a Bukógát sok turistát vonz értékeit írja le szakszerű részletességgel. Vásárosnamény és Fehérgyarmat térségével foglalkozik a tanulmány, de később — főleg a Tisza vonalán — az egész megyéről tanulmányt készítünk. A leírtak hasznosításával a kisvállalkozók ingatlanjukkal, tőkéjükkel szolgáltathatnak, pénzhez juthatnak. A tanulmánnyal is összefügg, hogy Jándon üdülőfalut akarnak, illetve akarunk létrehozni. Egy előzetes és friss információnk szerint az elképzelés megvalósításához az Állami Fejlesztési Intézet hárommillió forintot ad. Ebből a pénzből elkészíttetjük az üdülőfalu tanulánytervét. Ez magába foglalja majd az építési terveket, a Tisza-part rendezését, a vendéglátói elképzeléseket is. Tudás és etika O Konkrétan és általában milyen segítségre számíthatnak a kisvállalkozók? — Jellemző, hogy megyénkben tőkeszegények a kisvállalkozók, többségük szakmai tapasztalattal sem rendelkezik, hiszen eddig nem foglalkoztak a témával. Mi pályázatok útján pénzforráshoz juttathatjuk őket. Ezen a területen is minőségi szolgáltatásokra van szükség, ki kell szolgálni az igényes nyugati turistákat is. A szakmai tudás, az etikus viselkedés érdekében kihelyezett tanfolyamokat szervezhetünk egy-egy térségben. A tanfolyamok költségeihez esetleg pályázatok útján szerzünk pénzt. Több szakmai és technikai feltétele van a szóban forgó kisvállalkozásnak. A tanfolyamok hozzájárulhatnak a feltételek megteremtéséhez. Tervezzük még, hogy széles körű információkat gyűjtünk és ezeket betápláljuk az adatbázisba. Az adatbázis megmondja majd, hogy például X településen lovastúrát, Y településen biciklitúrát szervez a vállalkozó. Az információk főleg a turistákat szolgálják majd, de ezek által növekedhet a vállalkozók forgalma, jobban kihasználhatják kapacitásukat, magyarán nagyobb bevételhez juthatnak. Csalogatnak is O Főleg a kezdőknél legfontosabb talán a szükséges pénzforrás megszerzése. Itthonról, esetleg külföldről hogyan tudnak pénzt szerezni? — Főleg pályázatok útján. Novemberben a Primom mikNagy Tamás felvétele rohitelének összegét felemelték 850 ezer forintra. Ez az összeg elég lehet ahhoz, hogy valaki a lakását és a portáját alkalmassá tegye turisták fogadására. Örvendetes, hogy a kormány a térségfejlesztések keretében kiemelten kezeli az idegenforgalom fejlesztését. Horn Gyula miniszterelnök a közelmúltban éppen Fehér- gyarmaton jelentette ki, hogy jelentős összegeket fordítanak majd turisztikai, idegenforgalmi célokra. A Phare-program keretében is pályázhatunk külföldi pénzekre, támogatásokra. Itt említem, hogy nem rég Nyíregyházán a Friedrich Ebert Alapítvány illetékese a Primom illetékeseit (engem is) meghívott Németországba, ahol kora tavasszal német, magyar, svéd és írországi idegen- forgalmi szakemberek tartanak majd konferenciát. Remélem, e konferenciának is lesz szakmai haszna. O Ha már megvannak a fogadásfeltételei, ide is kell csalogatni a hazai és a külföldi turistákat. — Erre is gondoltunk. Magyar és idegen nyelvű színes, képes prospektusok elkészítése, terjesztése is a tervek közt szerepel. Géza tárcája jy eresem a barátaimat, K tétován, félénken, JL \. aggodalmaskodva, s elég nehezen találom őket. Lehet, hogy igaza lesz az egyik közírónak, aki azt mondta, ha így haladunk, a lényeget veszítjük el. Egymást. Szerény vizsgálódásaim, személyes tapasztalataim szerint is érezhető, hogy egyre több tartósnak hitt baráti kapcsolat fut zátonyra. Ennek az általános magyarázatok szerint egy oka van, olyan világban élünk, amely nem kedvez a barátságoknak. Egyes megfigyelések szerint ez még csak a kezdet: nincs messze az idő, amikor a fény sebességével kezdünk majd távolodni egymástól. S éppen amikor talán a legnagyobb szükségünk lenne a másikra, mert az ember félelmetesen magára maradhat a megélhetési és egyéb gondjaival. — Én nagyon kiábrándultán néhány barátomból. Azzal kezdődött, hogy megszűnt az állami vállalat, ahol középvezető voltam és szétszéledt a társaság. Megértem, hogy mindenkinek a megélhetés, az álláskeresés volt a legfontosabb. De, hogy egyik Barátságkesergő napról a másikra sok évig tartó barátságok, mint a léggömb, kipukkadjanak, ez azért egy kicsit elgondolkoztató. Ezek szerint a baráti kapcsolataim egy része érdekből szövődött, a tőlem is függő nagyobb prémium, a külföldi út. S egyebek is motiváltak. Most már nagyon óvatos, talán túlságosan is óvatos vagyok, ha valakinek a közeledését látom. Valószínű ez a másik véglet sem jó. De nem akarok újabb álbarátokat. Hallgatom a barátságból kiábrándult ismerősöm mondatait, aki egyáltalán nem kísérli meg, pedig tehetné, hogy tetszetősen a rendszer- váltásra, az új, nehezebb körülményekre fogja a lazuló, széteső emberi, baráti kapcsolatok miértjét. Való igaz, hogy a baráti kapcsoltok pillérjeit is sokaknál megárzták az életünkben végbemenő nagy változások. Sok ember igazi énje csak mostanában vált tapinthatóvá számunkra. Számosán, akik ilyet viseltek, levették az álarcukat, s ugyancsak meglepődünk, ha egészen más emberként állnak előttünk. Mintha kicserélték volna őket. Meggyőző- déses ateista barátunkról könnyen kiderülhet, hogy igazában nagyon is buzgó hívő ember, míg sok hívőnek vélt barátunkról kiderülhet, valójában csak a különállásra való lelki-szellemi alibi volt a mutatott, vállalt vallásosság. Valójában a tudományos világnézetet vallják. Osszeroppanthat egy igaz barátság ezek miatt? Aligha. Legfeljebb az őszinteség hiánya miatt... — Nálam a politikai nézet- különbségek miatt szakadt meg a kapcsolat néhány barátommal. — Ecsetelte élményeit egy másik érdekelt, akire azt lehet mondani, kimondottan barátkozó típusú ember. Életeleme a társaság, ahol a komoly témáktól a napi humorig minden terítékre kerülhet. Eddig az volt a társasági szabály, vita minden mennyiségben, harag egy csöpp sem. Csakhogy néhány embernél ez a szabály felborult, annyira a pártjuk által hirdetett irányvonal bigott hívei lettek, hogy más véleményt nem hajlandók elfogadni, megtűrni. Néhányuk- nál meg a rangkórság, a kapzsiság, az álmagyarkodás tünetei jelentkeztek. Vajon megőrizhetők, vagy meg kell-e őrizni minden esetben a régi barátságokat, kapcsolatokat? Általános, mindenkire érvényes recept erre sem létezik. Mindenkinek saját magának kell kibogozni, melyek azok a valós értékek, egy-egy kapcsolatban, amelyeket kár lenne elveszíteni, s melyek azok a vélt, hamis értékek, amelyek elvesztésén nem szabad siránkoznunk. Én bízni szeretnék abban, hogy nem válik általánossá az a felfogás, amely szerint a szegény a szegénnyel, a gazdag a gazdaggal barátkozzék. Mert állítólag ez lenne a világ rendjej zerencsére az igazi ba- V rútságot sehol sem a k-J pénzzel mérik... Addig is, keresem a barátaimat, még ha elég nehezen is találom őket... Pacsirták Balogh Géza lik a pacsirtákat, í I Szerencsére nem nálunk, hiszen Magyarország évtizedek óta élen jár a madárvédelemben, hála többek között a tudósoknak, a pedagógusoknak, s nem utolsósorban a rendeleteinknek, melyek szinte minden madárfajt védenek. Nincs azonban ez mindenütt így, a nálunk oly nagyra értékelt nyugati demokráciák egy részében is a puska az úr. Létezik ugyan a berni egyezmény, mely szerint a vonuló állatfajok a vonulás ideje alatt mindenképpen védettek, függetlenül attól, hogy egyébként kiterjed-e rájuk az oltalom, vagy sem, ez azonban sok helyütt csak írott malaszt marad. Hihetetlen mennyiségű madarat áldoztak fel az elmúlt évtizedekben nemcsak a konyhákban, hanem a hiúság oltárán is: a század- forduló táján például Angliában, Franciaországban egy-egy esztendő alatt az énekesmadarak millióit gyilkolták le, mert éppen női kalapokon a pacsirtaszárny volt a divat. A déli országokban még a legutóbbi időkben is óriási hálókat feszítettek a vonuló madarak útjába, mert a kis vándorok ritka csemegének számítottak. Sajnos, most is annak számítanak. Igaz, ma már azért ott sem lehet büntetlenül gyilkolni a fecskéket, rigókat, pacsirtákat, de ez nem túlságosan zavarja a madársültre áhítozókat, áttették működési területüket az ottani „ vadászok” a szegényebb, kelet-európai országokba, többek között Romániába, Jugoszláviába. Épp a napokban kelt szárnyra a hír, miszerint az egyik magyar határállomáson több ezer, Romániában megölt pacsirtát találtak egy olasz autóban. Kiderült azonban, nem az első eset volt ez, korábban már féltu- catnyiszor füleltek le hasonló szállítmányokat a magyar vámosok. Panaszkodnak a mezőgazdászaink, hogy évről évre kevesebb madarunk tér vissza tavaszonként, s a földeken mind több a kártevő. A rovarok hadára gondolnak ilyenkor, pedig nyugodtan hozzá tehetnék az embert is. Drága az egészségügy Ferter János rajza Kiadványok Orémus Kálmán P zázszor, vagy talán V ezerszer is elhangzott kJ már különféle fórumokon, hogy megyénk ritka természeti szépségekkel rendelkezik, s így az idegenforgalom akár húzóágazat is lehetne. S hogy ez miért nincs mégis így, arra rendre az volt a magyarázat, nem ismernek minket külföldön, de még az ország nyugati felén sem, rossz a hírverésünk. Erről aztán magam is meggyőződhettem, mert a nyáron hiába telefonáltam végig a természetvédelemmel, idegenforgalommal foglalkozó szervezeteket, sehol sem akadt egy ismertetés megyénk egyik ritka gyöngyszeméről, a kálló- semjéni Mohos-tóról. Ezért aztán igazán örömmel fogadom arról a híreket, hogy több, megyénk természeti kincseit bemutató kiadvány is készül. Örömöm azonban korántsem maradéktalan. Meggyőződésem ugyanis, hogy a bátorligeti őslápot, a tiszavasvári fehérszíket, és a többi kincset még megyén belül is kevesen ismerik. Távol álljon tőlem, hogy az ezer bajjal küzdő közoktatást szidjam, de tény, hogy iskoláink nagy részében hamarabb viszik kirándulni a gyerekeket az aggteleki csepkőbarlang- hoz, mint a már említett bátorligeti ősláphoz. Már ahol egyáltalán szerveznek még kirándulást, mert a mai gazdasági helyzetben ez is egyre ritkább. Arról már nem is beszélve, hogy ezek az igazán hasznos kiadványok aligha érnek sokat, ha nem teremtik meg az idegenforgalom, a turizmus feltételeit. Annak idején a Mohos-tóhoz például egy olyan erdei úton értem el, mely egy közepes eső után már valószínűleg járhatatlanná válik. Még szerencse, hogy a helybéliek útbaigazítottak, mert a főút mentén egyetlen tábla sem figyelmeztetett, ide bizony érdemes betérni. És akkor még az infrastruktúra pénzigényesebb elemeiről nem is szóltam. Mert az idegenforgalom fellendítéséhez pénz kell, és a mai világban ebből van a legkevesebb. L llilliiif k £ wp ,y| Ä J $ T $ j á | $|||| UEft RÍ' BilRMFI , HATTE R mmmmm oooocooococceocewyyjCC-yx-m&x-XK-Hm&xoxttKccooooweoMcoMooocooooco Nábrádi Lajos W//AV/A,AVW.‘.V.WAVMVMV.W.‘.W.W.V.V.W^MW//AWMVAWW
