Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-29 / 281. szám

1995. november 29., szerda Menedzselik Mari néni házát Németek, magyarok, svédek a turizmusról • Szatmárban is hasznát vehetik Nyíregyháza (KM) — Ha mostanában valamelyik szatmári faluban Mari néni igényel 850 ezer forint mik- rohitelt, kora tavaszra meg is kaphatja. E pénzből kor­szerűsítheti a házát, a portá­ját és a nyári szezonra kite­heti a homlokzatra a táblát: Zimmer frei. Kisvállalkozói tevékenységéhez anyagi és szakmai segítséget kaphat Palló Sándortól, akit a PRI- MOM a közelmúltban tu­risztikai menedzserként állí­tott munkába. Az új státus betöltőjével beszélgettünk a turizmus, az idegenforgalom lehetőségeiről. O Utazási irodák, alapítvá­nyok foglalkoznak a témával. Mi indokolta e státus létreho­zását, mi a menedzser legfon­tosabb feladata? Jövedelmet akarnak — A Primom Vállalkozásé­lénkítő Alapítvány több terü­leten dolgozó kisvállalkozóval állt, illetve áll kapcsolatban. Az idegenforgalom, a turiz­mus területén eddig nem na­gyon voltunk jelen, pedig van rá igény. Megyénkben egyre több kisvállalkozó akar a tu­rizmusból jövedelemhez jutni. Mi elsősorban őket akarjuk tá­mogatni. Az igaz, hogy külön­böző cégek, intézmények fog­lalkoznak a témával, de egyi­küknek sincs az egész megyé­re kiterjedő anyagi és kommu­nális háttere. Ä Primom-nak a megyében tizenhárom jól fel­szerelt irodája van. Ha egy ilyen menedzselő céget a nul­láról kellene létrehozni, ahhoz mintegy 100 millió forint kel­lene. Különböző módon segí­tem a kisvállalkozókat, köz­ben megyei érdekeket is szol­gálok. — Az alapítvány, illetve ön személyesen milyen kezdeti eredményt könyvelhet el? — A Primom-könyvek so­rozatban tavaly tanulmánykö­tet jelent meg, amely a szat- már-beregi téség idegenfor­galmi adottságait, természeti Szatmárban a Bukógát sok turistát vonz értékeit írja le szakszerű rész­letességgel. Vásárosnamény és Fehérgyarmat térségével foglalkozik a tanulmány, de később — főleg a Tisza vona­lán — az egész megyéről ta­nulmányt készítünk. A leírtak hasznosításával a kisvállalko­zók ingatlanjukkal, tőkéjükkel szolgáltathatnak, pénzhez jut­hatnak. A tanulmánnyal is összefügg, hogy Jándon üdü­lőfalut akarnak, illetve aka­runk létrehozni. Egy előzetes és friss információnk szerint az elképzelés megvalósításá­hoz az Állami Fejlesztési Inté­zet hárommillió forintot ad. Ebből a pénzből elkészíttetjük az üdülőfalu tanulánytervét. Ez magába foglalja majd az építési terveket, a Tisza-part rendezését, a vendéglátói el­képzeléseket is. Tudás és etika O Konkrétan és általában mi­lyen segítségre számíthatnak a kisvállalkozók? — Jellemző, hogy me­gyénkben tőkeszegények a kisvállalkozók, többségük szakmai tapasztalattal sem rendelkezik, hiszen eddig nem foglalkoztak a témával. Mi pá­lyázatok útján pénzforráshoz juttathatjuk őket. Ezen a terü­leten is minőségi szolgáltatá­sokra van szükség, ki kell szolgálni az igényes nyugati turistákat is. A szakmai tudás, az etikus viselkedés érdekében kihelyezett tanfolyamokat szervezhetünk egy-egy tér­ségben. A tanfolyamok költsé­geihez esetleg pályázatok út­ján szerzünk pénzt. Több szakmai és technikai feltétele van a szóban forgó kisvállal­kozásnak. A tanfolyamok hoz­zájárulhatnak a feltételek megteremtéséhez. Tervezzük még, hogy széles körű infor­mációkat gyűjtünk és ezeket betápláljuk az adatbázisba. Az adatbázis megmondja majd, hogy például X településen lo­vastúrát, Y településen bicikli­túrát szervez a vállalkozó. Az információk főleg a turistákat szolgálják majd, de ezek által növekedhet a vállalkozók for­galma, jobban kihasználhatják kapacitásukat, magyarán na­gyobb bevételhez juthatnak. Csalogatnak is O Főleg a kezdőknél legfonto­sabb talán a szükséges pénz­forrás megszerzése. Itthonról, esetleg külföldről hogyan tud­nak pénzt szerezni? — Főleg pályázatok útján. Novemberben a Primom mik­Nagy Tamás felvétele rohitelének összegét felemel­ték 850 ezer forintra. Ez az összeg elég lehet ahhoz, hogy valaki a lakását és a portáját alkalmassá tegye turisták fo­gadására. Örvendetes, hogy a kormány a térségfejlesztések keretében kiemelten kezeli az idegenforgalom fejlesztését. Horn Gyula miniszterelnök a közelmúltban éppen Fehér- gyarmaton jelentette ki, hogy jelentős összegeket fordítanak majd turisztikai, idegenforgal­mi célokra. A Phare-program keretében is pályázhatunk kül­földi pénzekre, támogatások­ra. Itt említem, hogy nem rég Nyíregyházán a Friedrich Ebert Alapítvány illetékese a Primom illetékeseit (engem is) meghívott Németországba, ahol kora tavasszal német, ma­gyar, svéd és írországi idegen- forgalmi szakemberek tarta­nak majd konferenciát. Remé­lem, e konferenciának is lesz szakmai haszna. O Ha már megvannak a foga­dásfeltételei, ide is kell csalo­gatni a hazai és a külföldi tu­ristákat. — Erre is gondoltunk. Ma­gyar és idegen nyelvű színes, képes prospektusok elkészíté­se, terjesztése is a tervek közt szerepel. Géza tárcája jy eresem a barátaimat, K tétován, félénken, JL \. aggodalmaskodva, s elég nehezen találom őket. Le­het, hogy igaza lesz az egyik közírónak, aki azt mondta, ha így haladunk, a lényeget ve­szítjük el. Egymást. Szerény vizsgálódásaim, személyes tapasztalataim szerint is érez­hető, hogy egyre több tartós­nak hitt baráti kapcsolat fut zátonyra. Ennek az általános magyarázatok szerint egy oka van, olyan világban élünk, amely nem kedvez a barátsá­goknak. Egyes megfigyelések szerint ez még csak a kezdet: nincs messze az idő, amikor a fény sebességével kezdünk majd távolodni egymástól. S éppen amikor talán a legna­gyobb szükségünk lenne a má­sikra, mert az ember félelme­tesen magára maradhat a megélhetési és egyéb gondja­ival. — Én nagyon kiábrándul­tán néhány barátomból. Az­zal kezdődött, hogy megszűnt az állami vállalat, ahol kö­zépvezető voltam és szétszé­ledt a társaság. Megértem, hogy mindenkinek a megél­hetés, az álláskeresés volt a legfontosabb. De, hogy egyik Barátságkesergő napról a másikra sok évig tartó barátságok, mint a lég­gömb, kipukkadjanak, ez azért egy kicsit elgondolkoz­tató. Ezek szerint a baráti kapcsolataim egy része ér­dekből szövődött, a tőlem is függő nagyobb prémium, a külföldi út. S egyebek is moti­váltak. Most már nagyon óvatos, talán túlságosan is óvatos vagyok, ha valakinek a közeledését látom. Valószí­nű ez a másik véglet sem jó. De nem akarok újabb álba­rátokat. Hallgatom a barátságból kiábrándult ismerősöm mon­datait, aki egyáltalán nem kí­sérli meg, pedig tehetné, hogy tetszetősen a rendszer- váltásra, az új, nehezebb kö­rülményekre fogja a lazuló, széteső emberi, baráti kap­csolatok miértjét. Való igaz, hogy a baráti kapcsoltok pil­lérjeit is sokaknál megárzták az életünkben végbemenő nagy változások. Sok ember igazi énje csak mostanában vált tapinthatóvá számunkra. Számosán, akik ilyet viseltek, levették az álarcukat, s ugyancsak meglepődünk, ha egészen más emberként áll­nak előttünk. Mintha kicse­rélték volna őket. Meggyőző- déses ateista barátunkról könnyen kiderülhet, hogy igazában nagyon is buzgó hí­vő ember, míg sok hívőnek vélt barátunkról kiderülhet, valójában csak a különállás­ra való lelki-szellemi alibi volt a mutatott, vállalt vallá­sosság. Valójában a tudomá­nyos világnézetet vallják. Osszeroppanthat egy igaz barátság ezek miatt? Aligha. Legfeljebb az őszinteség hiá­nya miatt... — Nálam a politikai nézet- különbségek miatt szakadt meg a kapcsolat néhány ba­rátommal. — Ecsetelte élmé­nyeit egy másik érdekelt, aki­re azt lehet mondani, kimon­dottan barátkozó típusú em­ber. Életeleme a társaság, ahol a komoly témáktól a na­pi humorig minden terítékre kerülhet. Eddig az volt a tár­sasági szabály, vita minden mennyiségben, harag egy csöpp sem. Csakhogy néhány embernél ez a szabály felbo­rult, annyira a pártjuk által hirdetett irányvonal bigott hívei lettek, hogy más véle­ményt nem hajlandók elfo­gadni, megtűrni. Néhányuk- nál meg a rangkórság, a kap­zsiság, az álmagyarkodás tü­netei jelentkeztek. Vajon megőrizhetők, vagy meg kell-e őrizni minden esetben a régi barátságokat, kapcsolatokat? Általános, mindenkire érvényes recept erre sem létezik. Mindenki­nek saját magának kell kibo­gozni, melyek azok a valós értékek, egy-egy kapcsolat­ban, amelyeket kár lenne el­veszíteni, s melyek azok a vélt, hamis értékek, amelyek elvesztésén nem szabad si­ránkoznunk. Én bízni szeret­nék abban, hogy nem válik általánossá az a felfogás, amely szerint a szegény a szegénnyel, a gazdag a gaz­daggal barátkozzék. Mert ál­lítólag ez lenne a világ rend­je­j zerencsére az igazi ba- V rútságot sehol sem a k-J pénzzel mérik... Addig is, keresem a barátaimat, még ha elég nehezen is találom őket... Pacsirták Balogh Géza lik a pacsirtákat, í I Szerencsére nem nálunk, hiszen Ma­gyarország évtizedek óta élen jár a madárvédelem­ben, hála többek között a tu­dósoknak, a pedagógusok­nak, s nem utolsósorban a rendeleteinknek, melyek szinte minden madárfajt vé­denek. Nincs azonban ez mindenütt így, a nálunk oly nagyra értékelt nyugati de­mokráciák egy részében is a puska az úr. Létezik ugyan a berni egyezmény, mely sze­rint a vonuló állatfajok a vo­nulás ideje alatt mindenkép­pen védettek, függetlenül at­tól, hogy egyébként kiter­jed-e rájuk az oltalom, vagy sem, ez azonban sok helyütt csak írott malaszt marad. Hihetetlen mennyiségű madarat áldoztak fel az el­múlt évtizedekben nemcsak a konyhákban, hanem a hiúság oltárán is: a század- forduló táján például Ang­liában, Franciaországban egy-egy esztendő alatt az énekesmadarak millióit gyilkolták le, mert éppen női kalapokon a pacsirta­szárny volt a divat. A déli országokban még a leg­utóbbi időkben is óriási há­lókat feszítettek a vonuló madarak útjába, mert a kis vándorok ritka csemegének számítottak. Sajnos, most is annak számítanak. Igaz, ma már azért ott sem lehet büntetle­nül gyilkolni a fecskéket, ri­gókat, pacsirtákat, de ez nem túlságosan zavarja a madársültre áhítozókat, át­tették működési területüket az ottani „ vadászok” a sze­gényebb, kelet-európai or­szágokba, többek között Romániába, Jugoszláviá­ba. Épp a napokban kelt szárnyra a hír, miszerint az egyik magyar határállomá­son több ezer, Romániában megölt pacsirtát találtak egy olasz autóban. Kiderült azonban, nem az első eset volt ez, korábban már féltu- catnyiszor füleltek le ha­sonló szállítmányokat a magyar vámosok. Panaszkodnak a mező­gazdászaink, hogy évről év­re kevesebb madarunk tér vissza tavaszonként, s a föl­deken mind több a kártevő. A rovarok hadára gondol­nak ilyenkor, pedig nyu­godtan hozzá tehetnék az embert is. Drága az egészségügy Ferter János rajza Kiadványok Orémus Kálmán P zázszor, vagy talán V ezerszer is elhangzott kJ már különféle fóru­mokon, hogy megyénk ritka természeti szépségekkel ren­delkezik, s így az idegenfor­galom akár húzóágazat is le­hetne. S hogy ez miért nincs mégis így, arra rendre az volt a magyarázat, nem is­mernek minket külföldön, de még az ország nyugati felén sem, rossz a hírverésünk. Erről aztán magam is meggyőződhettem, mert a nyáron hiába telefonáltam végig a természetvédelem­mel, idegenforgalommal foglalkozó szervezeteket, sehol sem akadt egy ismer­tetés megyénk egyik ritka gyöngyszeméről, a kálló- semjéni Mohos-tóról. Ezért aztán igazán örömmel fo­gadom arról a híreket, hogy több, megyénk természeti kincseit bemutató kiadvány is készül. Örömöm azonban ko­rántsem maradéktalan. Meggyőződésem ugyanis, hogy a bátorligeti őslápot, a tiszavasvári fehérszíket, és a többi kincset még me­gyén belül is kevesen isme­rik. Távol álljon tőlem, hogy az ezer bajjal küzdő közoktatást szidjam, de tény, hogy iskoláink nagy részében hamarabb viszik kirándulni a gyerekeket az aggteleki csepkőbarlang- hoz, mint a már említett bá­torligeti ősláphoz. Már ahol egyáltalán szerveznek még kirándulást, mert a mai gazdasági helyzetben ez is egyre ritkább. Arról már nem is beszél­ve, hogy ezek az igazán hasznos kiadványok aligha érnek sokat, ha nem terem­tik meg az idegenforgalom, a turizmus feltételeit. An­nak idején a Mohos-tóhoz például egy olyan erdei úton értem el, mely egy kö­zepes eső után már valószí­nűleg járhatatlanná válik. Még szerencse, hogy a helybéliek útbaigazítottak, mert a főút mentén egyetlen tábla sem figyelmeztetett, ide bizony érdemes betérni. És akkor még az infrastruk­túra pénzigényesebb eleme­iről nem is szóltam. Mert az idegenforgalom fellendítéséhez pénz kell, és a mai világban ebből van a legkevesebb. L llilliiif k £ wp ,y| Ä J $ T $ j á | $|||| UEft RÍ' BilRMFI , HATTE R mmmmm oooocooococceocewyyjCC-yx-m&x-XK-Hm&xoxttKccooooweoMcoMooocooooco Nábrádi Lajos W//AV/A,AVW.‘.V.WAVMVMV.W.‘.W.W.V.V.W^MW//AWMVAWW

Next

/
Thumbnails
Contents