Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-24 / 277. szám
1995. november 24., péntek HÁTTÉR Hétköznapi képtelenségek Még sok a vita az önkormányzatok működését szabályozó jogszabályokról A település központja: a polgármesteri hivatal A szerző felvétele Györke László Nyíregyháza (KM) — A polgármesterség szakma, amelyet azonban sehol nem tanítanak, mégis naponta vizsgára kényszerül annak gyakorlója — mondta a napokban dr. Fekete Zoltán, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője a megye polgármestereinek rendezett szakmai tanácskozáson. De vajon hogyan készül, készülhet fel egy település első embere, akinek a felelőssége nem csekély? Sajnos olyan rendszeresített képzés és továbbképzés nincs ma Magyar- országon, amelyre a polgár- mestereket kötelezhetnék. Ezért aztán mindenki úgy készül fel — vágy nem — az állandó megmérettetésre, ahogy tud: önképzéssel, eljár, ha eljár, az esetleges szakmai tanácskozásokra, értekezletekre, egy-két napos kurzusokra, vagy igénybe veszi az oktatási segédeszközöket. Poros akták Ez a helyzet aztán oda vezet, hogy éppen az egységes jogértelmezés hiányzik, amiből bonyodalmak születnek. A rendszerváltás óta szinte állandó vita folyik az önkormányzatok működését szabályozó törvényekről. Nem volt tökéletes az első önkormányzati törvény, de az 1994-ben módosított — mely sok vonatkozásban jobbította az előzőt — sem az igazi. Legalábbis a jogalkalmazók véleménye szerint. — A választójogi törvény az önkormányzatokat túlpolitizálta — jegyezte meg dr. Fekete Zoltán. Ennek következménye. hogy azoknál az ön- kormányzatoknál. ahol a testületbe ellentétes érdekű és érzelmű képviselők kerültek és egymással hadakoztak, egyszerűen törvénysértő módon 15 napon belül meg sem tartották az alakuló ülést. Előfordult, hogy nem tartották be az Alkotmány ide vonatkozó cikkelyét sem, mely kimondja. hogy az alakuló ülésig a régi képviselő-testület marad a helyén. Sajátos a települési önkormányzatok helyzete, hiszen nincs felettes szervük. Feladatot. hatáskört csak az Ország- gyűlés adhat az önkormányzatoknak. Ez persze nem azt jelenti, hogy azt csinálnak, amit akarnak, hiszen törvények szabályozzák tevékenységüket. Ugyancsak furcsa lenne, ha az állami pénzzel gazdálkodó ön- kormányzat pénzfelhasználását senki sem ellenőrizné. (Mint tudjuk, magát a gazdálkodást az Állami Számvevő- szék ellenőrizheti. Csakhogy a programszerű ellenőrzés esetében egy-egy önkormányzatra 8-10 évenként kerül sor. Persze más a helyzet, ha jelzést kapnak, mondjuk a Köz- igazgatási Hivataltól.) Hogy egy önkormányzat, a polgármester a törvények szerint teszi-e a dolgát, gyakorlatilag a közigazgatási hivatalok ellenőrzik. A törvény előírja, hogy milyen döntések írásos anyagát kell kötelezően — tizenöt napon belül — felterjeszteni a közigazgatási hivatalnak. A megyében sajnos ebben a tekintetben messzemenően nincs rend. Eddig 2690 jegyzőkönyv közel 14 ezer határozatának felülvizsgálatára került sor. Ugyanakkor 181 önkormányzat 30 napon túl terjesztette fel a dokumentumokat, 55 jegyzőkönyv 100 napon túli. sőt, akad közöttük 200 napos is! Sajnos előfordul. hogy a költségvetés, a zárszámadás is későn fut be. Van megyénkben olyan önkormányzat, amely 1992-es zárszámadását 1995-ben fogadta el, amit az Alkotmánybíróság is megállapított. Magyarán: mire egy-egy jegyzőkönyv a megyei hivatalba kerül, a határozatok, rendeletek java része már végrehajtásra kerül. így utólag a törvénysértések korrigálása sokszor lehetetlen, illetve okafo- gyottá válik, ami azt jelenti, hogy idő után már a döntés meghozatala fölösleges. Alpolgármester A hétköznapok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy sokszor az egyértelműt is félreértelmezik. Áz érvényes önkormányzati törvény kimondja, ki lehet alpolgármester, mi a feladata. Ezek szerint a polgármester tehet javaslatot az alpolgármesterre, aki települési képviselő. Előfordul, hogy az alpolgármester szűknek találja mozgási terét, és hatáskört, hatásköröket szeretne magának. A törvény szerint az alpolgármester funkciója a polgármester helyettesítése annak távollétében. Külön hatásköre, amit a polgármester jelenlétében is gyakorolhat — nincs és nem is lehet. Magyarán: az alpolgármester azt teszi, amit a polgár- mester feladat-, illetve hatáskörébe utal. Előfordul, hogy még mindig nem választottak alpolgármestert, pedig ennek szükségességét mindenki felismerte. Nem a személyek, hanem a konszenzus hiánya miatt nem tudtak választani. Tévhit az is, hogy a polgármesternek (alpolgármesternek) a szavazata többet ér. Furcsaságok Az ellenőrzések során számos furcsaság került felszínre. Előfordult, hogy a zárt ülés témáját nyílt ülésen folytatták, durván megsértették a személyiségi jogokat. Ilyen például a segélyezettek névsorának kifüggesztése. (Ugyanakkor a lakosságra vonatkozó helyi rendeleteket vagy kis sem függesztik, vagy olyan helyre teszik. ahol nem lehet elolvasni.) Olyanról is tudunk, hogy az intézeti ápolási díj elmaradásáról az időközben elhunytat értesítettéi!). A szervezeti és működési szabályzatok egy része pedig nem alkalmas arra, hogy a testületek működése áttekinthető és törvényes legyen. Páll Géza tárcája A nyomor kavalkádja fogadja a járókelőt a posta mellett, ahol egy-egy napon százak várják a pénzespostást. Sokan hiába várják, már nem jár nekik a segély. Azért türelmesen várakoznak, hátha mégis, valami csoda folytán kaphatnak egy kis pénzt. Némelyek abban bíznak, talán elromlik valamelyik hivatalban a számítógép. és azt jelzi, hogy még jár nekik egy kis pénz... — Egyszer már a mi javunkra is tévedhetne az a nyomor számítógép. Mi nem bírjuk kifogni azt a szerencsét. amit a pestiek, amiről a tévéhíradóban láttunk riportot. A gép az ügyfél javára tévedett. több ezer forintos túlfizetést mutattak ki egy csomó magánvállalkozónak. És a süketek, ahelyett, hogy maradtak volna a fenekükön, mentek reklamálni, hogy ez nem lehet, hogy nekik eny- nyi túlfizetésük van. Hát nem bolond a magyar ember? Ha adnak, vágná inkább zsebre a pénzt, ne azon sopánkodna, hogy az őt nem illeti meg... Borostás arcú, negyven-ötKavalkád ven év körüli férfi morgolódik így az alkalmi társaság fejeként, miközben szeme idegesen ugrál, lesi a postaépület kijáratát, ahol a szokás szerint kirajzanak a postások. De az már rég a múlté, hogy kirajzanak. Fel se tudnak ülni a kerékpárjukra, a várakozók sokasága veszi körbe őket. Úgy látszik, még az a néhány óra is számít, amíg elérnek a címzetthez. Szinte a percekért megy a tülekedés... — Hát persze, hogy várakozunk, mert ha mai napon nem fizetem be a villany- számlát. kikapcsolják az áramot. De ez még semmi. A beteg férjem otthon fekszik, nem tudom kiváltani napok óta az orvosságot, nincs any- nyi pénzünk. Már nem jár neki a munkanélküli-segély, két éve nem talál munkát. Én tartom el a családot, bár már nyugdíjas vagyok, takarítok az egyik kft.-nél. De azt rebesgetik. a cég rossz állapotban van, s talán a gépíró kisasszonyokra akarják bízni a takarítást. Minket meg a szélnek eresztenek... A termetes asszonyság itt hirtelen abbahagyja a so- pánkodást, mert feltűnik az ismerős postás, akit szinte családtagként Lacikának szólít. De hiába minden, az asszonyság elvétette a napot, csak holnap érkezik a várva várt nyugdíj. Mond egy szépet. nem a postásnak, csak úgy mérgében, aztán elvihar- zik. Van aki szégyell beállni a bolyba, távolabbról figyeli a fejleményeket, ráérősen sétálgat az aprócska téren. Nem engedi meg a büszkesége, hogy tartsa a markát a dufart előtt, mint egy koldus. — Nem is — magyarázza ismerősének az egyik távolabb álló.—A sok cigány közé nem állok be. Nézze meg őket. Lát itt egy magyart is rajtunk kívül? Jó, akad néhány, de azok többsége alkoholista. rögtön viszik is a kis pénzt a kocsmába. Én nem szoktam sóim itt várakozni, de sürgősen utazom a gyerekekhez Pestre. Nem akarok hetekig, hónapokig mászkálni majd a pénzem után. mint az egyik szomszédom, aki hirtelen bekerült a kórházba, közben jött a nyugdíja, szépen visszaküldték, s már két hónapja, hogy egy fillért sem látott belőle.. Lassan elnéptelenedik a tér, hogy aztán holnap minden kezdődjék elölről. Néhányon azért maradnak, bár már megkapták a pénzüket. Hirtelen egy elegáns kidobólegény külsejű táskás féifi érkezik. Diszkréten félrehívja az eddig csöndesen várakozókat a közeli üzlet elé. És előkerülnek a frissen kapott százasok, ezresek... r udja kiknek van most a legjobb világuk? — fordul hozzám egy vékony emberke. — Az uzsorásoknak. Ok aratnak. Kihasználják a megszorult embereket. ha nem tudják visszafizetni a kölcsönt, itt várják, és elveszik a nyugdíjat, a munka- nélküli járandóságot. És még reklamálni se nagyon lehet. Az üzlet, az üzlet. Csakhogy milyen világ az, uram, ahol ez természetes, mindennapos dolog. Én megmondom. Bitang világ... Balogh József V.'.W.V/AVAVmWW.WMW.WAVrtV.W.VAW.V.'.WAiMV.W.V« O t éve ötszázmillió forintot kapott a megye a kormánytól, ebből ötven jutott a tanárképző főiskolának. A pénzt a főépület tetőterének beépítésére költötték, s vállalták, hogy ukrán, olasz és környezettudományi tanszéket alapítanak belőle, Hungarológiai Intézetet hoznak létre és beindítják a nemzetközi kapcsolatok szakot. Akkoriban jóval többet foglalkoztunk az üggyel, mint mostanában, hiszen az olaszországi goríziai és trieszti egyetemekkel létrehozott kapcsolat, s az ott felajánlott segítség az újdonság erejével hatott, az meg különösen nagy érdeklődést váltott ki, hogy itt a keleti végeken diplomatákat képezhetnek majd. És az érdeklődés nem is mindig kíváncsiságot takart, volt ahonnan a féltékenységet akarták leplezni vele. Pedig már akkor bejelentette a nyíregyházi főiskola: nem innen indul egyenesen az út az amerikai nagyköveti székbe, de mivel három ország határán vagyunk, szükség mutatkozik olyan nyelveket is tudó szakemberek képzésére, akik jogi, közgazdasági, diplomáciai ismereteket szereznének, s ezáltal nemzetközi érdekeltségű vállalatoknál, önkormányzatoknál dolgozhatnának, állami, közalkalmazotti vagy közhivatalnoki feladatok ellátására válnának alkalmassá. A szervezésre fordított évek alatt sok aprólékos munkát kellett elvégezni ahhoz, hogy a Felsőoktatási Tudományos Tanács és az Országos Akreditációs Bizottság egyaránt javasolja a szak alapítását. Már csak a miniszteri igenre várnak, s 1996 szeptemberétől elkezdődhet az oktatás. Mivel ilyen szak alapítására főiskolán eddig nem volt példa Magyarországon, később az is kiderülhet: mégiscsak indulhat innen egy majdani nagykövet. Mert — ahogy Mihalovics Árpád főigazgató-helyettes mondta — a főiskola elvégzése után a Közgazdasági Egyetemen, vagy Goríziában egyetemi végzettségre egészíthető ki a nemzetközi kapcsolatok szak. §rAmmAnfáp 'ip : " - ** § «% vili i isi? Izeás JT Lakasbontók Kováts Dénes j—, gy rendőrségi in- J-y formáció juttatott * -z eszembe egy minapi beszélgetést. A hír arról szólt, hogy élettársként együtt élők lebontották házukat, melynek építésére OTP-hitelt vettek fel, az építőanyagot eladták, semmivé vált így a hitel fedezete. A hírek szerint ugyanis nem a lakás az elsődleges egyeseknek, hanem az abból kivehető pénz, inkább erre fáj a foguk, mint arra, hogy emberi körülmények között éljenek. Számos variáció mutatja az emberek „leleményességét”, ügyeskedését. Volt, hogy lakható, jó állapotú házat bontottak le, az építőanyag a saját erős (szocpolos) építkezés önereje lett. Más a szintén kedvezménnyel felépített, kétmilliónál többre értékelt házát adta el bontás után mindössze félmillióért. De előfordult az is. hogy felhúzták a falakat, felvették a kölcsönt vagy a támogatást, majd lebontották, s egy újabb házalapon más húzta fel a falakat a hitelekért, majd tovább folytatták ezt a sort míg le nem buktak... Előfordulnak esetek, amikor önerő nélkül, a kedvezményből építik a lakást, sőt — ügyvédi ellenjegyzéssel — még arra is szerződik az építő és építtető, hogy előbbi a kedvezményből készpénzt juttat vissza utóbbinak. Mondhatná persze bárki: ugyan, mi ebben a gond, hiszen lakáshoz jut a család, s némi készpénzhez is, mindenki jól jár így. A dolog hátulütője inkább abban rejlik, hogy esetenként nemcsak a ház minősége, állaga hagyhat kívánnivalót maga után, de komfort- fokozata is, mert még a vizet sem vezetik be. Az ezredfordulóhoz közeledve... Épülnek és bontódnak a házak, ékes bizonyítékául annak, hogy könnyen kijátszhatók a jogszabályok. Bizonyos rétegek járnak ezzel jól, míg mások, akik valóban emberi körülmények között akarnak élni, csak kínlódnak és vágyakoznak. Talán célszerű lenne fékeket beépíteni a lakástámogatási rendszerbe, éppen ez utóbbiak érdekében. Nézőpont Az utolsó kör „Fűtőtest" Ferter János karikatúrája
