Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-22 / 275. szám

1995. november 22., szerda HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarorszag 5 Kongresszusra készülnek MSZP-hétvége Miskolcon • A kérdésekre válaszolni kell • Baloldaliság, stabilizáció M»M»eMMWO»4604«M»M444m»OM44ette»M04»0'K9«eMM«M«>MMC« Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Tizen­kilenc választott küldött, ti­zenegy párttag, s két nem párt­tag országgyűlési képviselő utazik megyénkből az MSZP miskolci hétvégi kongresszu­sára, ahol az előzetes hírek szerint számos lényeges, nem­csak a párt, hanem az egész or­szág sorsát befolyásoló kér­désről is szó esik. A küldöttek közül ezúttal hármat kérdeztünk arról, mi­lyen tervekkel készülnek Mis­kolcra, milyen gondokat, té* mákat tartanak megbeszélésre érdemesnek, fontosnak. Tu kacs István: — A tavaly őszi kong­resszus döntött úgy, hogy szükség van egy olyan máso­Tukacs István dik fordulóra, amely részlete­sen megtárgyalja a kormány­zás megkezdése óta felmerült problémákat, gondokat. Az eddigi kongresszusok ugyanis részben a választási tenniva­lókkal, részben pedig a kor­mányalakítással foglalkoztak. Itt az ideje, hogy magának a programnak a teljesítéséről is szó essen végre. Tavaly még úgy gondoltuk, pontos, előre kigondolt témáink lesznek ezen a tanácskozáson, mostan­ra kiderült, annál sokkal széle­sebb a lista: a Bokros-csomag, a koalíciós vita, a kormányzati munka mind-mind értékelésre várnak. A legfontosabb meg­beszélni való szerintem az, hogy lesz-e az MSZP-nek és a koalíciós kormánynak elég bá­torsága ahhoz, Hogy belevág­jon abba, amibe még nem vá­gott bele. Az oktatás, a szoci­ális ellátás és az egészségügy megreformálása a legsürgő­sebb teendők része. Kérdés az is, ha belevág a reformba, te­kintettel tud-e lenni arra, hogy Magyarországon még nincse­nek piaci bérek, s szegény az ország ahhoz, hogy elviselje ezt a „programot”. Tisztázni kell azt is, ha elvállaljuk a sta­bilizációt, tudunk-e még az­után is baloldali módon politi­zálni? Vannak-e baloldali vá­laszaink olyan lényeges kérdé­sekre mint területfejlesztés, az oktatás, s egyéb területek. Nem demagógia, hanem meg­valósítandó feladat, hogy pél­dául az oktatásban annyit érjen egy nemesborzovai mint ép­pen egy Váci utcai diák. A személyi kérdések fonto­sak, s szerintem el kell végre dönteni, hogy a pártban kinek mi a dolga. Nem megbuktatni kell egyes személyeket, ha­nem olyan helyre tenni, ahol a legtöbbet segítheti. Azt hi­szem, mára nyugodtan bevall­hatjuk, az elmúlt kongresszu­son nem választottunk ideális pártvezetőséget: kisebb, haté­konyabb testülettel többre mentünk volna. Tisztázni kell azt is, mit tartunk fontosabb­nak: a nyugati felfogás érvé­nyesítését, a kapitalizálódás sürgetését, vagy a baloldali ér­tékek megőrzését. Végh Béla: — Bőven lesz dolgunk ezen a kongresszuson. Tisztáznunk kell a párt, a frakció és a kor­mányzás egymáshoz való vi­szonyát, s szerintem szóba ke­rül a pártprogram alapja, a ta­vaszi soros kongresszus előké­szítése is. A kongresszusra igen nagy szükség van, mert a kormányzás során rengeteg olyan gond és téma merült fel, melyeknek megtárgyalása nem várhat tovább. A lakos­ság, a párt tagjai kérdeznek, s ezekre a kérdésekre válaszolni kell. Ilyen kérdés például, hogy a párt a választások ide­jén megfogalmazott ígéreteit meg tudja-e tartani a közteher­viselés, a leszakadók támoga­tása és a szociális problémák területén. E szempontból lé­nyeges, hogy a meglévő szel­lemi kapacitást mennyire sike­rül az ország érdekében úgy mobilizálni, hogy ebből az egész ország profitáljon. Rendkívül fontos, hogy a kor­mány és a párt nem válhat el az emberektől, s hogy a polgá­rosodásnak lehetőleg igazsá­gosan kell végbemennie. Nem titok, hogy éppen ezt az igaz­ságosságot kérdőjelezik meg most igen sokan, akik a va­gyongyarapodás, a feketegaz­daság anomáliáira hívják fel a figyelmet. Fontos, hogy maga a párt szociáldemokrata típusú pártként működjön, megma­radjon mozgalmi jellege, s le­gyen érzékeny az emberek gondjai iránt. A regionális fejlesztések terén is ideje előbbre lépni, hiszen Sza- bolcs-Szatmár-Bereg ma is az utolsók között van, az átfogó támogatás már nem várathat soká. Természetesnek tartom, hogy személyi kérdések fel­merülnek, természetellenes szerintem az, hogy ezek titkos tanácskozásokon, tagozatok­ban és platformokban folynak. Ezek mögött lehet esetleg személyes ambíciókat, terve­ket felfedezni... Szilágyi József: — Feltétlenül fontosnak tar­tom, hogy a kongresszuson az oktatás, a kultúra gondjairól szó essék. Nem csak lakóhe­lyemen, Nyírgyulajban, ha­nem a kollégák között járva magam is tapasztalom, hogy az önkormányzatok ezen a té­ren csak szóbeli jogokkal ren­delkeznek, pénzt nem kapnak ezeknek a jogoknak érvénye­sítéséhez. így történhet meg, hogy a kisiskolák önhibájukon kívül igen nehéz helyzetbe ke­rülnek. A mi falunkban példá­ul sorra szűnnek meg a sport­körök, szünetel a rajzkör, pe­dig tagjainak munkái koráb­ban Ausztráliába, nemzetközi versenyekre is eljutottak, nem működhet a számítástechnika. Ha „csak” ennyi a hiány és a nagyokhoz mérhető lemara­dás, a mi gyerekeink már így is hátrányos helyzetbe kerül­nek. A pedagógustüntetések szerintem elsősorban ilyen gondok miatt, s csak másod­sorban a pénz miatt szerveződ­nek. Megkockáztatom, egyálta­lán nem mindegy milyen a pe­dagógusok hangulata, s rájuk figyelni már csak azért is érde­mes, mert a közalkalmazottak környezetüket nagyban tudják befolyásolni. A nyugdíjkorha­Szilágyi József Balázs Attila felvételei tár emelése a másik fontos megtárgyalandó probléma, hi­szen 62 évesek fognak dolgoz­ni akkor, amikor életerős fiata­loknak egyáltalán nincs mun­kahelye. A személyi kérdésekről be­szélni kell: szerintem egy ki­sebb pártvezetés hatékonyabb lehetne. Véleményem, hogy előbb a feladatokat kell meghatározni, s azokhoz kiválasztani a meg­felelő szereplőket. Meg va­gyok győződve arról, hogy eh­hez pártunkban megvannak az alkalmas emberek, legfeljebb közülük nem mindegyik van a képességei szerinti legjobb he­lyen. Különös kegyetlenséggel Megöltek egy asszonyt 700 forintjáért • 14 év fegyház Földrajzi napok Nyíregyháza (KM) — Az Alföld történeti földrajza címmel tartanak tudomá­nyos ülést november 23-án Nyíregyházán a tanárkép­ző főiskolán. Dr. Frisnyák Sándor tanszékvezető főis­kolai tanár Az Alföld helye és szerepe a Kárpát-me­dence földrajzi munka- megosztásában, dr. Bellon Tibor karcagi múzeum­igazgató az Ősi ártéri gaz­dálkodás a Közép-Tiszavi- déken, dr. Boros László fő­iskolai docens A Nyírség 18-20. századi szőlőterme­lése, dr. Korompai Gábor egyetemi adjunktus Az Al­föld víziútjai a 18-19. szá­zadban, dr. Dám László nyírbátori múzeumigazga­tó A Nyírség és a Felső-Ti- szavidék lakó- és gazdasá­gi épületei. Kákái Sándor főiskolai tanársegéd Az Alföld közigazgatási hatá­rainak változásai a 19. szá­zadban címmel tart elő­adást. Nyíregyháza (KM - B. J.) — Anyósom szólt, hogy telefo­náltak Géberjénből: valami baj lehet a mamával, mert nem nyit ajtót. Egy ablakon néz­tünk be a házba, s nem a meg­szokott rendet láttuk. Bemász­tam az ablakon, körbenéztem, de sehol sem találtam. Kinyi­tottam a szekrény ajtót is, elég feldúlt állapotban találtam, azt sem tudtam, hogy kerül a pá­linkásüveg az asztalra, meg az eltaposott csikkek a szőnyeg­re. Aztán beszólt a szomszéd- asszony: emeljem fel az ágy­neműt. Akkor láttam meg a nagymama karját —- mondta a bíróságon Farkas Albertné unokájának férje, aki június 7- én délelőtt megtalálta a holt­testet. Aztán jöttek a rendőrök és jött az orvos, néhány óra múl­va pedig jött — inkább hozták — a tettest, a gyilkost, Hor­váth Károly 28 éves géberjéni lakost, aki beismerő vallomást tett. A történetről írtunk már az esemény elkövetése után. hi­szen egy ártatlan ember halála mindig megrázó történet. Gé- berjénben pedig szerencsére nem történnek ilyen esetek. Az előzmények majdnem mindenütt azonosak. Itt is ivással kezdődött, aztán későn este eszébe jutott Horváthnak, hogy pénzt szerez. A közelben lakott egy özvegyasszony, aki­nél korábban néha dolgozga­tott. ismerte a járást, s azi hitte, hogy sok pénzt talál nála. Az idős asszony — Farkas Albertné — már aludt. Hor­váth leemelte az egyik ablak­ról a szúnyoghálót, de mikor bemászott a szobába, valami­be belerúgott, s a csörömpö­lésre felébredt az asszony. Ki­abálni kezdett, Horváth meg egyre csak azt akarta kiszedni belőle, hol a pénz. Két kézzel ütötte, verte a szerencsétlen asszonyt, majd — hogy meg ne hallják a kiabálást — a pár­nát a fejére nyomta, s addig tartotta ott, míg meg nem ful­ladt. Ezután kutatni kezdett a lakásban, talált hétszáz vala­hány forintot, magára vett egy kabátot és elment. De nem ha­za. Bár a rendőrségen és az ügyészségen tett vallomása ebben a dologban eltér egy­mástól, a bíróság azt fogadta el, hogy azért indult el Tu- nyogmatolcsra egy korábban elhatározott betörést végrehaj­tani, hogy ha ott rajta is veszt, a gyilkosságot legalább nem foghatják rá. Másnap ráfogták, s ő be is ismerte tettét. Most 14 évig gondolkodhat rajta, meg­érte-e. A büntetés kiszabásánál a bíróság súlyosító körülmény­ként értékelte, hogy Horváth ittasan, egy idős, védekezésre képtelen asszony ellen követte el tettét, büntetés hatálya alatt állt. Azt sem hagyta figyelmen kívül, hogy az utóbbi években elszaporodtak az idős emberek elleni vagyonszerzésre irányu­ló cselekmények. Javára írták, hogy őszinte, mindenre kiter­jedő, feltáró jellegű vallomást tett. Az ítélet ellen senki sem fellebbezett, így az azonnal jogerőssé és végrehajthatóvá vált. Már van 100 forintos A kenyér ára biztosan halad... Nyíregyháza (KM - Cs. K., P. Cs.) — Felkerestük azt a pékséget is, ahonnan a 105 forintos kenyér érke­zett. — Hiába adjuk egységes áron a kenyeret, a fogyasz­tói ár már különböző lesz, hiszen minden bolt ráteszi a maga haszonkulcsát — ma­gyarázza Dankó Tiborné, a nyíregyházi Landauer Pék­ség egyik társtulajdonosa, aki bizonyosra veszi, hogy — egy újabb lisztáremelés után — már az idén eléri a százforintos bűvös határt a kenyér ára. — Két héten belül két­szer emelték a liszt árát, közben drágult a gáz, a vil­lanyáram, a víz, a benzin. A gépeket pedig nemcsak üzemeltetni kell, hanem karbantartani is — sorolja. — A sváb rozskenyeret áfá­val 85 forintért adjuk a part­nereknek, saját boltunkban 94 forint az ára, ugyan­annyi, mint a búzakenyéré. Mátészalkán, a Sütőipari Rt. Alkotmány utcai szak­boltjában 73 forint egy kiló fehér kenyér, a kétkilós pe­dig 140. A bajor és királyi kenyér 78 forint, a zsúrke- nyér pedig 58. A 35 dekás hatmagosért 69 forintot kell fizetni. A másnapos kenye­ret viszont nem szabvá­nyosként árusítják kilón­ként 55 forintért. Ugyancsak Mátészalkán a Szil-ker Pékség saját bolt­jában 65 forint a fehér ke­nyér kilója (a kétkilós 125), a házi jeliegűé pedig 70. A félkilós rozskenyér 44, a graham 36 forint. A város­ban és környékén egyéb­ként itt a legolcsóbb a ke­nyér, azt viszont a pékség­ben sem értik, hogyan lesz a tőlük 60 forint plusz áfá­ért leszállított áru kilója más boltokban 90 forint. A csengeri Ferr-Trade Kft. pékáru szakboltjában a kétkilós fehérkenyér 155, az egy kg-os 92, a másfél kg-os 138 forint. A fehér- gyarmati Szamosmelléki Sütőipari Kft. üzletében a házi jellegű kétkilós fehér­kenyér 125,5, a balkányi 102. sz. élelmiszerüzletben az alföldi 1 kg-os 97, a fél­fehér 1 kg-os 88, a félfehér 2 kg-os 173 forint. Az ibrá- nyi Lehel úti boltban az al­földi I kg-os kenyér 93, a félbarna I kg-os 82, a félfe­hér 1 kg-os 84 forint. A vá- sárosnaményi 4. sz. ABC- ben központilag megállapí­tott árak vannak, így min­den kenyeret egységesen 88 forintért árusítanak. A ti- szavasvári Kabay úti üzlet­ben az alföldi kenyér 99, a böszörményi 69. a nánási 70, a félfehér 79, a 70 dkg- os búzakenyér 61, a kukori- capelyhes 88 forintba kerül. Védőnők az életért Nyíregyháza (KM - T. K.) — Látleletet készítenek a társadalomról a védőnők, hiszen ők azok, akik a csa­láddal a legszorosabb kap­csolatot tartják. Az idei há­romnegyed év tapasztalata­iról adott számot tegnap a Magyar Védőnők Egyesü­lete megyei szakosztálya a DOTE nyíregyházi egész­ségügyi főiskoláján. A MA VE megyei szakosz­tályelnöke, Dévaldné Türk Csilla azt emelte ki: a me­gye 362 védőnője közül 167-en tagjai az egyesület­nek, s számukra az évi két- három alkalommal sorra kerülő találkozás nemcsak a napi aktualitások megbe­szélését, hanem elsősorban szakmai továbbképzést je­lent. Az Egyenlő esélyt az egészségért című pályázat­ról dr. Hangyái Zsuzsanna, a megyei tisztiorvosi szol­gálat osztályvezető főorvo­sa adta közre információit. Babosi Györgyné megyei vezető védőnő azt emelte ki előadásában: ez év január­tól szeptember végéig nö­vekedett a születésszám a megyében a múlt évi ha­sonló időszakhoz képest (5780 újszülött), de ez még mindig alatta marad az elő­ző évek átlagának. Ezen be­lül most is emelkedett a ci­gányszülés aránya. Értékel­te a védőnők és a családvé­delmi szolgálatok tevé­kenységét. Sajnos, növeke­dett a terhességmegszakítá­sok száma. A nemrégiben alakult mentálhigiénés programiroda vezetője, dr. Éva Erzsébet tekintette át a megye ez irányú helyzetét és szólt a képzési lehetősé­gekről. ■Ht í i li'í-l mik ' «"■ I i * k- f w". wMmmMWg&Wm, Ma lesz... ...az utolsó továbbképzési napja annak a BM és a Hans Seidel Alapítvány tá­mogatta polgármesterek számára szervezett szakmai programnak, melynek Sós­tógyógyfürdőn. az Oktatási Központ és Hotel ad ott­hont. A zárónapra a váro­sok és a 2500-nál nagyobb lélekszámú települések ön- kormányzati vezetőit vár­ják. (KM) A lakossági... ...veszélyes hulladékok összegyűjtését szervezi meg az É-Misszió Termé­szetvédelmi Egyesület a Beregi Zöldvonal Bt.-vei közösen Nyíregyházán no­vember 25-én (szombaton) 9-től 15 óráig. (KM) Fogadóórát... ...tartanak a megyei Hadki­egészítő parancsnokság te­rületi főelőadói a nagykál- lói polgármesteri hivatal­ban 10.30 és 12.30 között, Nyírbátorban 8-12 óráig, Záhonyban pedig 7.30-12 óráig. (KM) A nemzetközi... ...szak indításáról tájékoz­tatták tegnap Csabai Lász- lóné polgármestert a Besse­nyei György Tanárképző Főiskola vezetői. (KM) A Dankó... ...Pista című zenés játékot mutatja be a miskolci Pre­mier Színház november 27- én 19 órától a vásárosnamé- nyi művelődési központ­ban. (KM) Végh Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents