Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-21 / 274. szám
1995. november 21.. kedd A galambszívű mesemondó Nyíregyháza (KM) — Sok gyermeknek szerzett életre- szóló élményt könyveivel Benedek Elek, a nagy mesemondó. A gyermekirodalom egyik megteremtője, színvonalas gyermek- és ifjúsági lapok kezdeményezője, illetve szerkesztője volt. 1929-ben halt meg. Versei, ifjúsági regényei, színdarabjai és történelmi ismeretterjesztő művei szintén többet jelentettek a gyermekek egyszerű szórakoztatásánál, művelődési alapot, a nép szellemi kincsének átültetését biztosították. Legmaradandóbb művei valóban az ifjúság számára válogatott és átköl- tött mesegyűjteményei és humorral, ízes stílusban megírt saját meséi. Most újabb, gyönyörű köntösben kiadott könyve látott napvilágot Táltos Jankó és más mesék címmel. A válogatás történetei az 1894-96 között öt kötetben megjelentetett Magyar mese- és mondavilág című művéből származnak. Az illusztrációkat Rényi Krisztina gazdagította népművészeti ihletettségű rajzaival. (,Holló és Társa Könyvkiadó, 1995.) Szlovák tárlat nyílt Békéscsabán Békéscsaba (MTI) — Szlovák képzőművészek alkotásaiból rendezett tárlat nyílt a múlt héten a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. Ugyancsak ez alkalommal adták át a szervezőknek azt a mintegy félszáz festményt, amelyet a szlovákiai művészek ajánlottak fel a Szlovák Galéria alapítására. A galériaalapítás az elmúlt időszakban egyre többet foglalkoztatta az alföldi szlovákság szellemi központjában, Békéscsabán élő, illetve onnan elszármazott kisebbségi értelmiségieket, s most már valóban megszülethet a szlovákiai képzőművészetet megfelelő súllyal képviselő létesítmény. Helyét most keresik a csabaiak. A szlovák képzőművészek tárlata az év végéig lesz nyitva. Hircsolcor A Föld... ...legbájosabb gyermeke megyei döntőjét rendezik meg a VMK-ban november 26-án 18 órától. Közreműködik a 100 Folk Celsius együttes. (KM) A szabolcsi... ...diákok szerepe az 1956- os forradalomban címmel tart előadást Nagy Ferenc a Jósa András Múzeumban november 27-én 17 órától. (KM) Francia,... ...spanyol és eszperantó nyelvtanfolyam indul a nyíregyházi vasutas művelődési házban. (KM) Nyílt... ...napot tartanak a mátészalkai gépészeti szakközépiskolában november 23- án. Várják az érdeklődő nyolcadikos tanulókat. A Tomkins... ...Énekegyüttes koncertezik a nyíregyházi művelődési központban november 23- án 19 órától. Műsorukban angol-olasz reneszánsz táncdalok, orosz liturgikus zene és örökzöld dallamok is elhangzanak. (KM) Történelmi, mitológiai kifejezések (1.) Minya Károly Nyíregyháza — Nagyon sok olyan két szóból álló kifejezésünk van, aminek előtagja egy görög, mitológiai név, s ehhez társul egy köznév. Talán hasznos szólni róluk, hiszen gyakran nem vagyunk biztosak a jelentésükben, s azt sem tudjuk, mi az eredete. Lássuk tehát a példákat! Sokaknak ismerős a gordiuszi csomó, ami bonyolult, megoldhatatlannak látszó feladatot jelent. S történelemből tudhatjuk az eredetét is: Gordiosz, Frigia királya készíttette ezt a rendkívül összebogozott csomót. Egy jóslat annak ígérte Ázsia uralmát, aki ezt a csomót megoldja. Nagy Sándornak sikerült, a csomót kardjával kettévágta. Talán kevesebben ismerik a junói termet kifejezést. Mindenekelőtt jó azt tisztázni, hogy ez női termetet jelent, s nem is akármilyet, hanem büszke szépségűt, hódolatot parancsolót. Ma úgy is mondhatnánk, amolyan bevehetetlen. Junó egyébként Jupiter felesége, az ég istennője, a házasság és születés védnöke (a görögöknél Héra). Ha valakit gyötör valami elérhetetlen utáni vágy, arra mondhatjuk, tantaluszi kínokon ment keresztül. Még konkrétabban: az a gyötrelem, hogy valaki nem részesülhet az előtte fogyasztott kívánatos ételekből, italokból. Tantalosz legendás ókori görög király volt, aki az isteneket saját fiának húsával akarta megvendégelni. Ezért az alvilágban az volt a büntetése, hogy az előtte megjelenő ízletes ételek és italok, amint értük nyúlt, eltűntek. S vajon milyen a sztento- ri hang? Igen erős, átható hang. Az elnevezés a Tróját ostromló görög sereg egyik hősétől ered, akinek olyan erős hangja volt, mint ötven embernek együttvéve. A fenntartók felelősségéről A végveszélybe került közel 4000 közkönyvtár helyzetére hívták fel a figyelmet Egyre többen veszik igénybe a nyíregyházi megyei könyvtár olvasószolgálatát Harasztosi Pál felvétele Budapest (MTI-Press) — A könyvtárszakma a padlóra került. Nincs pénz a közkönyvtárak fenntartására és nincs a könyvek beszerzésére sem. Pedig eddig az olvasás legalább „kölcsön” alapon megfizethető és elérhető volt minden korosztálynak, mindenkinek, aki szereti a jó könyvet, akinek életformája ez a fajta szellemi táplálék. Nem véletlen, hogy a közelmúltban, októberben maguk a könyvtárosok kezdeményezték az „Összefogás a könyvtárakért” elnevezésű programsorozatot. Nem titkolt céljuk volt felhívni a közvélemény és az illetékesek figyelmét a még működő, de már-már végveszélybe került 4000 közkönyvtár helyzetére. Elvek helyett pénzt □ Valóban ilyen súlyos a helyzet, és ha igen, ki, kik a felelősek érte? — kérdeztük, Striker Sándortól, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Közművelődési Főosztályának vezetőjétől.-— A helyzet valóban nem rózsás. És itt elsősorban az ön- kormányzatok kezelésében lévő közkönyvtárakról van szó. Igaz, az önkormányzati törvény értelmében a lakossági szolgáltatásnak ez a fajtája kötelező. Az 1976-ban hozott törvény ma is érvényben van, de a feltételeket nem határozza meg, amelyek nélkülözhetetlenek a könyvtárak működtetéséhez. A könyvtárügyről most készül új törvény, ez azonban 1997 előtt aligha lát napvilágot. □ És addig vajon ki biztosítja a közkönyvtárak működését? Hiszen a gondok alapvetően financiális jellegűek, bárhogyan kerülgetjük a lényeget. — A tárca a felügyeletet látja el és minden eszközzel próbáljuk az önkormányzatokat rábírni, hogy ne szüntessenek meg könyvtárakat. De nekünk csupán véleményezési jogunk van és ez édeskevés. Amíg az új törvény el nem készül, érvénybe nem lép, addig csak állásfoglalásunkkal támogathatjuk a könyvtári szolgáltatások megmaradását. Normatív támogatás — Elvi támogatásból nem lehet állományt gyarapítani, könyveket venni és infrastruktúrát finanszírozni. Jelenleg tizenöt olyan oktatási intézmény működik Magyarországon, amelyben cigány kisebbségi program alapján tanítanak Ez igaz. A normatív támogatás mértéke pedig nem változott 1992 óta, vagyis 250 Ft/fő a fejkvóta. Az is igaz, hogy ez csak mintegy 25%-át fedezi a a tényleges intézményi költségeknek, a többit az önkormányzatoknak kell előteremteniük, lakossági adóból, vállalkozásból. A közkönyvtárak éve — Kézzelfogható segítségnek szánjuk, hogy a tárca meghirdette „A közkönyvtárak évét” 1996-ra. Ez a könyvtár- típus van a legnehezebb helyzetben, az utóbbi években kimaradt minden központi fejlesztési lehetőségből. Ez a kezdeményezés két fontos területet érint: a szakmai fejlesztést, valamint a könyvtárhasználók és -fenntartók aktivizálását. Kiegészítő és érdekeltségnövelő támogatást is tartalmaz ez a program, pályázati alapon, amit a Magyar Kultúra Napján, 1996. január 22-én hozunk nyilvánosságra. Még kiemelnék olyan elemeket is, mint a hátrányos helyzetű olvasók szolgálatának támogatása, a „Könyvet házhoz” akció és külön pályázatot írunk ki a „Könyvtárpártoló önkormányzat” cím elnyerésére. Tehát valami elkezdődött könyvtárügyben mind a szakma, mind a tárca részéről, hiszen végrehajtókból kezdeményezők szeretnénk lenni és támogatók is. De mindez nem kisebbíti a fenntartók felelősségét és elkötelezettségét közös kulturális ügyünk iránt. Mendele és a műemlékvédelem Nyíregyháza (KM — B.I.) — Érdekes kiállítás nyílt a múlt héten Nyíregyházán, a műemlékfelügyeleti igazgatóság kiállítótermében. A december 15-ig látható tárlat Mendele Ferenc Ybl-díjas építész életművét mutatja be. Bár a múlt évben elhunyt mérnök Budapesten élt, mégsem ismeretlen számunkra, hiszen több, megyénkben lévő műemléket az ő tervei alapján építettek újjá. De ki is volt Mendele Ferenc? Beremenden született 1934-ben, és a budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karán végzett. A magyar falu, ahonnan elindult, mindvégig meghatározója volt hivatásáMendele Ferenc nevéhez fűződik a túristvándi vízimalom helyreállítása Elek Emil felvétele ban és egész pályafutása során. Őt is megragadták és áthatották a magyar falu kultúrájának hagyományai, és életét a „tiszta forrás” védelmének, megismertetésének és tovább- örökítésének szentelte. Néhány év néprajzi kutatómunka után 1960-ban az Országos Műemléki Felügyelőség szolgálatába állt, és haláláig 33 éven át ez volt az egyetlen munkahelye. Építész-restaurátori feladatai valamiképp mindig a falu, a föld életkeretei felé vonzották. A parasztportáktól a mezőgazdaság sokféle épületén át a templomig minden feladat érdekelte, ami a magyar vidék kultúráját őrizte. Negyvenkét műemléket állított helyre pályája során, köztük Nagyvázsony, Hollókő, Tihany lakóházait. Szívesen foglalkozott a magyar középkor váraival is. Megyénk több műemlékének a helyreállítása is az ő nevéhez fűződik. A túristvándi vízimalom és a szamostatár- falvi református templom rekonstrukciója mellett az építészmérnök készítette — Ér- délyi Zoltánnal együtt — a sóstói múzeumfalu tanulmánytervét is. Mendele Ferenc a második világháború utáni kor műemlékvédelmének egyik kiemelkedő és meghatározó személyisége volt. Tájak és tevékenységi formák Megjelent dr. Frisnyák Sándor tanszékvezető főiskolai tanár tanulmánykötete Nyíregyháza (KM — BJ) — A Tájak és tevékenységi formák c. könyv dr. Frisnyák Sándor kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár 1982- 1995 között írt munkáiból összeállított tanulmánygyűjtemény. A kötet címe is jelzi, hogy a válogatásba olyan dolgozatok kerültek, amelyek a tér, idő és társadalom bonyolult összefüggés- és kölcsönhatásrendszerével foglalkoznak. Frisnyák professzor tanulmánykötete — az angol történeti földrajzi iskola szellemében — a régen élt ember természeti környezetével, annak erőforrásaival, alkalmazkodó és kömyezetátalakító — kul- túrtájteremtő és -fejlesztő tevékenységével, a termelés földrajzi megoszlásával, továbbá a társadalom térbeli és etnikai tagolódásával, a településhálózattal, az infrastruktúra-rendszerrel stb. foglalkozik. A felsorolt jelenségeket és a társadalmi-gazdasági folyamatokat nem elszigetelten, kü- lön-külön, hanem összefüggésük rendszerében vizsgálja. Dolgozatainak térbeli keretét alapvetően két megye, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg és a szomszédos Borsod-Abaúj- Zemplén területe (= 13 184 km2) alkotja, s ennek határait csak az Alföld kultúrgeográfi- ai korszakairól írt szintézise lépi át. Boros László kandidátus, a tanulmánykötet szerkesztője a tematikailag összetartozó, kisebb átfedésektől és ismétlődésektől eltekintve, egymásra épülő és jól kapcsolódó dolgozatokat kötött csokorba. A dolgozatok — három kivételével — eredetileg olyan folyóiratokban, kis példányszámú perodikákban jelentek meg, amelyek még a jobb könyvtárakban is csak nehezen hozzáférhetők. A másodközlésben megjelenő írások mellett még eddig nem publikált dolgozatok is bekerültek a kötetbe. így pl. a Nyírség és a Felső-Tisza-vi- dék honfoglalás és kora Árpád-kori földrajzi képét rekonstruáló értekezés, Sza- bolcs-Szatmár megye 1985- ben írt gazdaságföldrajzi szintézise és a szomszédos régió egyik kis tájegységének, Tokaj-Hegyalja zsidó népességének (1840-1941) társadalomföldrajzi vizsgálata. A kötet kb. 50 százaléka az alföldi nagytáj társadalmi-gazdasági fejlődéstörténetével, a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természetföldrajzával, erőforrásaival, a társadalom kömyezetfelhasználó és -átalakító munkájával és gazdasági életével foglalkozik. A másik nagy blokk a borsodi iparvidékkel, a Zemplénihegység múltbeli állapotrajzával, Tokaj-Hegyalja szőlő- és borgazdasági komplexumával, egy-egy érdekesebb — modellértékű — település (pl. Tállya, Rátka, Mogyoróska) történeti geográfiájával foglalkozik. A két régió természet-, társadalom- és gazdaságföldrajzi szempontból nagyon különböző, de az itt található kistájak, kistájcsoportok a régmúlt időben is egymással gazdasági komplementalitásban éltek, egymást kiegészítő tevékenységet folytattak. Itt található a szegénységövezet egyik terü- letsávja is, a szabolcs-beregi síkság és az érintkező nyírségi peremvidék. A táj perifériajellegét — amely történelmi örökség — az 1920-as trianoni határmegvonás (és a gazdasági elszigetelődés) tovább fokozta, a történelmi Szabolcs vármegye elveszítette tradicionális piacainak 75 százalékát (Felvidék, Kárpátalja, Galícia). A Tájak és tevékenységi formák c. tanulmánykötet (287 oldalon, 146 tematikus térképpel, grafikonnal, földrajzi modellel és 46 statisztikai és rendszerező táblázattal) gazdag adat- és információbázis, alapja és forrása lehet a további régiókutatásnak is. A könyv műfajilag ugyan történeti földrajz, de a ma embere számára is igen hasznos tudományos eredményeket tartalmaz, és felhasználható a terület- és gazdaságfejlesztést szolgáló koncepciók kimunkálásához. A kötetben közölt „esettanulmányok” nagyszerű kiegészítései dr. Frisnyák Sándornak az elmúlt hetekben harmadik (!) kiadásban is megjelent Magyarország történeti földrajza c. könyvének. .KULTÚRA ___