Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-21 / 274. szám

1995. november 21.. kedd A galambszívű mesemondó Nyíregyháza (KM) — Sok gyermeknek szerzett életre- szóló élményt könyveivel Benedek Elek, a nagy mese­mondó. A gyermekiroda­lom egyik megteremtője, színvonalas gyermek- és if­júsági lapok kezdeménye­zője, illetve szerkesztője volt. 1929-ben halt meg. Versei, ifjúsági regényei, színdarabjai és történel­mi ismeretterjesztő művei szintén többet jelentettek a gyermekek egyszerű szóra­koztatásánál, művelődési alapot, a nép szellemi kin­csének átültetését bizto­sították. Legmaradandóbb művei valóban az ifjúság számára válogatott és átköl- tött mesegyűjteményei és humorral, ízes stílusban megírt saját meséi. Most újabb, gyönyörű köntösben kiadott könyve látott napvi­lágot Táltos Jankó és más mesék címmel. A válogatás történetei az 1894-96 között öt kötetben megjelentetett Magyar me­se- és mondavilág című művéből származnak. Az illusztrációkat Rényi Krisz­tina gazdagította népművé­szeti ihletettségű rajzaival. (,Holló és Társa Könyvki­adó, 1995.) Szlovák tárlat nyílt Békéscsabán Békéscsaba (MTI) — Szlovák képzőművészek alkotásaiból rendezett tárlat nyílt a múlt héten a békés­csabai Munkácsy Mihály Múzeumban. Ugyancsak ez alkalommal adták át a szer­vezőknek azt a mintegy fél­száz festményt, amelyet a szlovákiai művészek aján­lottak fel a Szlovák Galéria alapítására. A galériaalapítás az el­múlt időszakban egyre töb­bet foglalkoztatta az alföldi szlovákság szellemi köz­pontjában, Békéscsabán élő, illetve onnan elszárma­zott kisebbségi értelmiségi­eket, s most már valóban megszülethet a szlovákiai képzőművészetet megfele­lő súllyal képviselő létesít­mény. Helyét most keresik a csabaiak. A szlovák képzőművé­szek tárlata az év végéig lesz nyitva. Hircsolcor A Föld... ...legbájosabb gyermeke megyei döntőjét rendezik meg a VMK-ban november 26-án 18 órától. Közremű­ködik a 100 Folk Celsius együttes. (KM) A szabolcsi... ...diákok szerepe az 1956- os forradalomban címmel tart előadást Nagy Ferenc a Jósa András Múzeumban november 27-én 17 órától. (KM) Francia,... ...spanyol és eszperantó nyelvtanfolyam indul a nyíregyházi vasutas műve­lődési házban. (KM) Nyílt... ...napot tartanak a máté­szalkai gépészeti szakkö­zépiskolában november 23- án. Várják az érdeklődő nyolcadikos tanulókat. A Tomkins... ...Énekegyüttes koncertezik a nyíregyházi művelődési központban november 23- án 19 órától. Műsorukban angol-olasz reneszánsz táncdalok, orosz liturgikus zene és örökzöld dallamok is elhangzanak. (KM) Történelmi, mitológiai kifejezések (1.) Minya Károly Nyíregyháza — Nagyon sok olyan két szóból álló ki­fejezésünk van, aminek előtagja egy görög, mitoló­giai név, s ehhez társul egy köznév. Talán hasznos szólni róluk, hiszen gyak­ran nem vagyunk biztosak a jelentésükben, s azt sem tudjuk, mi az eredete. Lás­suk tehát a példákat! So­kaknak ismerős a gordiuszi csomó, ami bonyolult, megoldhatatlannak látszó feladatot jelent. S történe­lemből tudhatjuk az erede­tét is: Gordiosz, Frigia kirá­lya készíttette ezt a rendkí­vül összebogozott csomót. Egy jóslat annak ígérte Ázsia uralmát, aki ezt a csomót megoldja. Nagy Sándornak sikerült, a cso­mót kardjával kettévágta. Talán kevesebben isme­rik a junói termet kifejezést. Mindenekelőtt jó azt tisz­tázni, hogy ez női termetet jelent, s nem is akármilyet, hanem büszke szépségűt, hódolatot parancsolót. Ma úgy is mondhatnánk, amo­lyan bevehetetlen. Junó egyébként Jupiter felesége, az ég istennője, a házasság és születés védnöke (a gö­rögöknél Héra). Ha valakit gyötör valami elérhetetlen utáni vágy, arra mondhatjuk, tantaluszi kí­nokon ment keresztül. Még konkrétabban: az a gyötre­lem, hogy valaki nem ré­szesülhet az előtte fogyasz­tott kívánatos ételekből, ita­lokból. Tantalosz legendás ókori görög király volt, aki az isteneket saját fiának hú­sával akarta megvendégel­ni. Ezért az alvilágban az volt a büntetése, hogy az előtte megjelenő ízletes éte­lek és italok, amint értük nyúlt, eltűntek. S vajon milyen a sztento- ri hang? Igen erős, átható hang. Az elnevezés a Tróját ostromló görög sereg egyik hősétől ered, akinek olyan erős hangja volt, mint ötven embernek együttvéve. A fenntartók felelősségéről A végveszélybe került közel 4000 közkönyvtár helyzetére hívták fel a figyelmet Egyre többen veszik igénybe a nyíregyházi megyei könyvtár olvasószolgálatát Harasztosi Pál felvétele Budapest (MTI-Press) — A könyvtárszakma a padlóra került. Nincs pénz a köz­könyvtárak fenntartására és nincs a könyvek beszerzésé­re sem. Pedig eddig az olva­sás legalább „kölcsön” ala­pon megfizethető és elérhető volt minden korosztálynak, mindenkinek, aki szereti a jó könyvet, akinek életformája ez a fajta szellemi táplálék. Nem véletlen, hogy a közel­múltban, októberben maguk a könyvtárosok kezdeményez­ték az „Összefogás a könyvtá­rakért” elnevezésű programso­rozatot. Nem titkolt céljuk volt felhívni a közvélemény és az illetékesek figyelmét a még működő, de már-már végve­szélybe került 4000 köz­könyvtár helyzetére. Elvek helyett pénzt □ Valóban ilyen súlyos a hely­zet, és ha igen, ki, kik a felelő­sek érte? — kérdeztük, Striker Sándortól, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Közművelődési Főosztályá­nak vezetőjétől.-— A helyzet valóban nem rózsás. És itt elsősorban az ön- kormányzatok kezelésében lé­vő közkönyvtárakról van szó. Igaz, az önkormányzati tör­vény értelmében a lakossági szolgáltatásnak ez a fajtája kö­telező. Az 1976-ban hozott törvény ma is érvényben van, de a feltételeket nem határozza meg, amelyek nélkülözhetet­lenek a könyvtárak működte­téséhez. A könyvtárügyről most készül új törvény, ez azonban 1997 előtt aligha lát napvilágot. □ És addig vajon ki biztosít­ja a közkönyvtárak működé­sét? Hiszen a gondok alapve­tően financiális jellegűek, bár­hogyan kerülgetjük a lényeget. — A tárca a felügyeletet lát­ja el és minden eszközzel pró­báljuk az önkormányzatokat rábírni, hogy ne szüntessenek meg könyvtárakat. De nekünk csupán véleményezési jogunk van és ez édeskevés. Amíg az új törvény el nem készül, ér­vénybe nem lép, addig csak ál­lásfoglalásunkkal támogathat­juk a könyvtári szolgáltatások megmaradását. Normatív támogatás — Elvi támogatásból nem le­het állományt gyarapítani, könyveket venni és infrastruk­túrát finanszírozni. Jelenleg ti­zenöt olyan oktatási intéz­mény működik Magyarorszá­gon, amelyben cigány kisebb­ségi program alapján tanítanak Ez igaz. A normatív támogatás mértéke pedig nem változott 1992 óta, vagyis 250 Ft/fő a fejkvóta. Az is igaz, hogy ez csak mintegy 25%-át fedezi a a tényleges intézményi költsé­geknek, a többit az önkor­mányzatoknak kell előterem­teniük, lakossági adóból, vál­lalkozásból. A közkönyvtárak éve — Kézzelfogható segítség­nek szánjuk, hogy a tárca meg­hirdette „A közkönyvtárak évét” 1996-ra. Ez a könyvtár- típus van a legnehezebb hely­zetben, az utóbbi években ki­maradt minden központi fej­lesztési lehetőségből. Ez a kezdeményezés két fontos te­rületet érint: a szakmai fejlesz­tést, valamint a könyvtárhasz­nálók és -fenntartók aktivizá­lását. Kiegészítő és érdekelt­ségnövelő támogatást is tartal­maz ez a program, pályázati alapon, amit a Magyar Kultúra Napján, 1996. január 22-én hozunk nyilvánosságra. Még kiemelnék olyan elemeket is, mint a hátrányos helyzetű ol­vasók szolgálatának támogatá­sa, a „Könyvet házhoz” akció és külön pályázatot írunk ki a „Könyvtárpártoló önkor­mányzat” cím elnyerésére. Te­hát valami elkezdődött könyv­tárügyben mind a szakma, mind a tárca részéről, hiszen végrehajtókból kezdeménye­zők szeretnénk lenni és támo­gatók is. De mindez nem ki­sebbíti a fenntartók felelőssé­gét és elkötelezettségét közös kulturális ügyünk iránt. Mendele és a műemlékvédelem Nyíregyháza (KM — B.I.) — Érdekes kiállítás nyílt a múlt héten Nyíregyházán, a műem­lékfelügyeleti igazgatóság ki­állítótermében. A december 15-ig látható tárlat Mendele Ferenc Ybl-díjas építész élet­művét mutatja be. Bár a múlt évben elhunyt mérnök Buda­pesten élt, mégsem ismeretlen számunkra, hiszen több, me­gyénkben lévő műemléket az ő tervei alapján építettek újjá. De ki is volt Mendele Fe­renc? Beremenden született 1934-ben, és a budapesti Mű­egyetem Építészmérnöki Ka­rán végzett. A magyar falu, ahonnan elindult, mindvégig meghatározója volt hivatásá­Mendele Ferenc nevéhez fűződik a túristvándi ví­zimalom helyreállítása Elek Emil felvétele ban és egész pályafutása so­rán. Őt is megragadták és átha­tották a magyar falu kultúrájá­nak hagyományai, és életét a „tiszta forrás” védelmének, megismertetésének és tovább- örökítésének szentelte. Né­hány év néprajzi kutatómunka után 1960-ban az Országos Műemléki Felügyelőség szol­gálatába állt, és haláláig 33 éven át ez volt az egyetlen munkahelye. Építész-restaurátori felada­tai valamiképp mindig a falu, a föld életkeretei felé vonzot­ták. A parasztportáktól a me­zőgazdaság sokféle épületén át a templomig minden feladat érdekelte, ami a magyar vidék kultúráját őrizte. Negyvenkét műemléket állított helyre pá­lyája során, köztük Nagyvá­zsony, Hollókő, Tihany lakó­házait. Szívesen foglalkozott a magyar középkor várai­val is. Megyénk több műemléké­nek a helyreállítása is az ő ne­véhez fűződik. A túristvándi vízimalom és a szamostatár- falvi református templom re­konstrukciója mellett az épí­tészmérnök készítette — Ér- délyi Zoltánnal együtt — a sóstói múzeumfalu tanul­mánytervét is. Mendele Ferenc a második világháború utáni kor műem­lékvédelmének egyik kiemel­kedő és meghatározó szemé­lyisége volt. Tájak és tevékenységi formák Megjelent dr. Frisnyák Sándor tanszékvezető főiskolai tanár tanulmánykötete Nyíregyháza (KM — BJ) — A Tájak és tevékenységi for­mák c. könyv dr. Frisnyák Sándor kandidátus, tanszékve­zető főiskolai tanár 1982- 1995 között írt munkáiból összeállított tanulmánygyűjte­mény. A kötet címe is jelzi, hogy a válogatásba olyan dol­gozatok kerültek, amelyek a tér, idő és társadalom bonyo­lult összefüggés- és kölcsön­hatásrendszerével foglalkoz­nak. Frisnyák professzor tanul­mánykötete — az angol törté­neti földrajzi iskola szellemé­ben — a régen élt ember ter­mészeti környezetével, annak erőforrásaival, alkalmazkodó és kömyezetátalakító — kul- túrtájteremtő és -fejlesztő te­vékenységével, a termelés földrajzi megoszlásával, to­vábbá a társadalom térbeli és etnikai tagolódásával, a tele­püléshálózattal, az infrastruk­túra-rendszerrel stb. foglalko­zik. A felsorolt jelenségeket és a társadalmi-gazdasági folya­matokat nem elszigetelten, kü- lön-külön, hanem összefüggé­sük rendszerében vizsgálja. Dolgozatainak térbeli keretét alapvetően két megye, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg és a szomszédos Borsod-Abaúj- Zemplén területe (= 13 184 km2) alkotja, s ennek határait csak az Alföld kultúrgeográfi- ai korszakairól írt szintézise lépi át. Boros László kandidátus, a tanulmánykötet szerkesztője a tematikailag összetartozó, ki­sebb átfedésektől és ismétlő­désektől eltekintve, egymásra épülő és jól kapcsolódó dolgo­zatokat kötött csokorba. A dolgozatok — három kivételé­vel — eredetileg olyan folyói­ratokban, kis példányszámú perodikákban jelentek meg, amelyek még a jobb könyvtá­rakban is csak nehezen hozzá­férhetők. A másodközlésben megjele­nő írások mellett még eddig nem publikált dolgozatok is bekerültek a kötetbe. így pl. a Nyírség és a Felső-Tisza-vi- dék honfoglalás és kora Ár­pád-kori földrajzi képét re­konstruáló értekezés, Sza- bolcs-Szatmár megye 1985- ben írt gazdaságföldrajzi szin­tézise és a szomszédos régió egyik kis tájegységének, To­kaj-Hegyalja zsidó népességé­nek (1840-1941) társadalom­földrajzi vizsgálata. A kötet kb. 50 százaléka az alföldi nagytáj társadalmi-gaz­dasági fejlődéstörténetével, a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természetföldrajzával, erőforrásaival, a társadalom kömyezetfelhasználó és -át­alakító munkájával és gazda­sági életével foglalkozik. A másik nagy blokk a borsodi iparvidékkel, a Zempléni­hegység múltbeli állapotrajzá­val, Tokaj-Hegyalja szőlő- és borgazdasági komplexumával, egy-egy érdekesebb — model­lértékű — település (pl. Tállya, Rátka, Mogyoróska) történeti geográfiájával foglal­kozik. A két régió természet-, tár­sadalom- és gazdaságföldrajzi szempontból nagyon különbö­ző, de az itt található kistájak, kistájcsoportok a régmúlt idő­ben is egymással gazdasági komplementalitásban éltek, egymást kiegészítő tevékeny­séget folytattak. Itt található a szegénységövezet egyik terü- letsávja is, a szabolcs-beregi síkság és az érintkező nyírségi peremvidék. A táj periféria­jellegét — amely történelmi örökség — az 1920-as trianoni határmegvonás (és a gazdasá­gi elszigetelődés) tovább fo­kozta, a történelmi Szabolcs vármegye elveszítette tradici­onális piacainak 75 százalékát (Felvidék, Kárpátalja, Galí­cia). A Tájak és tevékenységi formák c. tanulmánykötet (287 oldalon, 146 tematikus térképpel, grafikonnal, föld­rajzi modellel és 46 statisztikai és rendszerező táblázattal) gazdag adat- és információbá­zis, alapja és forrása lehet a to­vábbi régiókutatásnak is. A könyv műfajilag ugyan törté­neti földrajz, de a ma embere számára is igen hasznos tudo­mányos eredményeket tartal­maz, és felhasználható a te­rület- és gazdaságfejlesztést szolgáló koncepciók kimunká­lásához. A kötetben közölt „esetta­nulmányok” nagyszerű kiegé­szítései dr. Frisnyák Sándor­nak az elmúlt hetekben harma­dik (!) kiadásban is megjelent Magyarország történeti föld­rajza c. könyvének. .KULTÚRA ___

Next

/
Thumbnails
Contents