Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-21 / 274. szám

1995. november 21., kedd HÁTTÉR Megszüntetik a kényszerbérletet A tulajdonosok végre visszakapják a házukat, ha igazolni is tudják: az övék volt Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Nem­csak államosítottak lakáso­kat, házakat az ötvenes években, hanem létrehozták az úgynevezett kényszerbér­let intézményét is. Ez azt je­lentette, az akkori illetéke­sek úgy döntöttek: adott ma­gántulajdonú ház nagyobb, mint ami a benne iakók „szükségleteit” kielégíti, ak­kor megosztották, s a megü­resedett lakrészt kiutalták a rászorulóknak — egy vagy akár több családnak. Felleb­bezésnek helye persze nem volt. A „bérbeadó” még örülhetett is, hogy tulajdonjoga legalább „papíron” megmaradt. A be­költöztetett családok pedig — központilag megállapított — minimális bérleti díjat fizettek a tulajdonosnak a házrészért. S fizetnek még most is, hiszen a kényszerbérlet intézménye a mai napig létezik, megszünte­téséről az 1994-es lakástör­vény rendelkezett először, amely — talán nem véletlenül — elég hosszú határidőt (1996. december 31.) hagyott a kényszerbérletek felszámo­lására. Igazolni kell Nyíregyházán csak néhány kényszerbérletről van tudomá­sa az önkormányzatnak — például a Szabolcs utca 4., Debreceni utca 38. szám alatt — (ami persze nem jelenti azt, hogy nincs több, ezért is fon­tos, hogy mielőbb jelentkezze­nek az érintettek). Valószínű­leg azért csökkent a szám, mert a korábbi szanálások már rég megoldották a problémá­kat (akkor a tulajdonost és a bérlőt — igaz, a tulajdonos pénzéért — egyaránt lakáshoz juttatta a tanács), vagy maguk a tulajdonosok igyekeztek idő­Tandem Budapest (MTI) — Újabb amerikai számítástechnikai cég, a Tandem Computers In­corporated nyitott irodát Bu­dapesten. — Az ügyfelek szé­lesebb körű és magasabb szín­vonalú kiszolgálása a célja az irodanyitásnak — hangoztatta Andreas Lohner, a vállalat kö- zép-kelet-európai partnerme­nedzsere hétfőn a cég buda­pesti sajtótájékoztatóján. A Tandem több mint 20 éve működik, és az úgynevezett folyamatosan működő számí­tógép-rendszerek piacán fog­lal el előkelő helyet. A vállal­kozás csak három éve van je­len Magyarországon, mivel az általa szállított komputerek a szuperszámítógépek kategó­riájába tartoznak, s ezért a Co­com-listán szerepeltek. A cég számítógépeit hazánkban első­sorban a nagy számítástechni­kai felhasználók — a bankok, a telekommunikációs, vala­mint szállítmányozási cégek — vásárolják. Tandem eszkö­zöket alkalmaz többek között a Giro Bankártya Rt., az ING Bank, az OTP, a Matáv, a Pan­non GSM és a MÁV is. Nagy Péter, a Tandem magyarorszá­gi értékesítési igazgatója az MTI-nek elmondta: három év alatt mintegy 20 millió dollár értékben forgalmaztak Tan­dem számítástechnikai eszkö­zöket hazánkban. A cég for­galma a jövő évben 4—5 millió dollár körül alakulhat. A Tan­dem Computers forgalma az elmúlt pénzügyi évben mint­egy 2,3 milliárd dollár volt. 1 ÁgjytUiJTy A lift puhán lassított, s a halk szisszenéssel nyíló ajtók ismét a munkanap végét jelentették, mint mindig. A cégnél még a garázs is légkondicionált volt, az autó sem nélkülözte ezt a kényelmet, így a tökéle­tesen zárt környezet sértetlen maradt, amikor a kormány mögé ülve elindult. Unott mozdulattal nyomta meg az elektromos ablakemelő gombját, s a halk zümmögés­sel lecsúszó sötét ü veglap egy keskeny rést nyitott a külvilág és az autó utastere között. Az arcába csapó friss levegőt azonban tolakodásnak érez­te, s csak a kisujját kellett megemelnie ahhoz, hogy az ablak ismét hermetikusan el­zárja a külvilágtól, s hogy a hűséges rendszer eperillattal töltse meg a légteret. A széles kínálatból ezt az illatot sze­rette a legjobban, s már tud­ta: hazaérve kiolvaszt egy adagot kedvenc fagyasztott gyümölcséből. A ház elé for­dulva a beépített érzékelők felismerték a járművet, s alig kellett lassítania ahhoz, hogy az automatikusan felemelke­dő garázsajtó alatt begurul­jon egy újabb zárt világba. A lakás a beprogramozott időre már megfelelő hőmér­séklettel, fénnyel fogadta. Szép lassan megszabadult minden olyan kelléktől, ami napközben a kötelező megje­lenését szolgálta. Levette póthaját, lemosta műkörme­Eper és vér it, kivette a szemének tenger­kék színt kölcsönző kontakt- lencséjét, s kedvenc művirá­gai mellé dobta le egyre üre­sebbnek érzett testét. Az iga­zihoz megtévesztésig hason­lító pálma alatt ülve még többre vágyott: a falakba láthatatlanul beépített hang­szórókból egy gombnyomás­ra madárcsicsergés töltötte be a szobát, közben erdők­ben bomló avarszagot állí­tott a távkapcsolón. De most ez sem nyugtatta meg iga­zán. Feltett kérdéseire a szá­mítógép megnyugtató maga- biztossággal, de átkozottul monoton hangon darálta vá­laszokat: elfogadták a jövő évi költségvetést, döntöttek az újabb atomerőmű felépí­téséről, ismét ködös, párás, hűvös, szeles idő várható. Itt bezzeg meleg van, jó a levegő, s madár dalol a fán — húzta el gúnyosan a szá­ját. majd a konyhába lépett. A fagyasztott eper percek alatt kiolvadt, de íze nem volt az igazi, ezért egy kis szintetikus aromával feljaví­totta. A kémia nagy pillana­tai — az újabb cinikus meg­jegyzése nem sok jót ígért. A mikrohullámú sütő diszkrét csengetése zökkentette ki egy pillanatra zord hangulatá­ból, jelezve: a beállított szín­re sült a csirke, a kedve azonban ettől is csak rosz- szabb lett. Ez a szerencsétlen dög úgy tűnt el a világból, hogy még napfényt sem lá­tott, s ketrecében azt sem tudta, milyen lehet egy jót kapirgálni az udvaron — gyűlt némi szánalomra va­csorája iránt, de mintha a saját kezébe harapott volna, hirtelen a földhöz vágta a húsdarabot. Fájdalmas arc­cal ment az ablakhoz, s meg­próbált kitekinteni. Fogalma sem volt, a füstüveg mögött mikor látott utoljára igazi napfényt, felhőt vagy esőt, s a föld is elképzelhetetlenül messze volt a huszonkilence- dik emeletről.-jrjr inyitotta az erkélyaj- tót, nem is emlékezett JL 5L. már rá, mióta nem tet­te. Percnyi habozás nélkül lendítette át a lábát a korlá­ton, s már zuhant is a mély­be. Igazi mosoly jelent meg az arcán, miközben igazi leve­gővel szívta tele tüdejét, s iga­zi szél ölelte körbe testét. Széttárt karokkal úszott a sza­bad térben. Önfeledt repülé­sének tompa puffanás vetett véget, de egy pillanatra mint­ha igazi eperízt érzett volna a még mindig mosolyra húzó­dó szájában. Utolsó hamis il­lúziója az ajkain kicsorduló piros vére volt. A jövő év végéig minden kényszerbérletet meg kell szüntetni Balázs Attila felvétele jogos tulajdonukat, s ettől for­galomképessé válik a házuk. Szabadon eladhatják, felújít­hatják, rendbe tehetik. Idős lakók A bérlők szempontjából vi­szont egészen más a helyzet. Kényszeríteni senkit nem le­het arra, hogy elköltözzön ab­ból a lakásból, amelyhez egy­kor szabályos kiutaló határo­zattal jutott. Azt sem lehet el­várni, hogy gondolkodás nél­kül elfogadja a helyette fela­jánlott új bérleményt. Ráadásul azt sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy döntően idős emberek laknak a kényszerbérletekben, akik leéltek 20-50 évet egy helyen, s nem szívesen mozdulnak megszokott környezetükből. A törvényalkotók ezekről a szempontokról feledkeztek meg — az önkormányzatok­nak viszont épp ezeket figye­lembe véve kell majd végre­hajtaniuk a törvényben foglal­takat... » vei visszaszerezni saját házu­kat akár olyan áron is, hogy ők vettek lakást bérlőjüknek. Korábban már kérte a me­gyeszékhely önkormányzata: jelentkezzenek a polgármeste­ri hivatalban azok, akiknek kényszerbérlőjük van, illetve azok is, akik kényszerbérlet­ben élnek. Természetesen mindezt dokumentummal (a hajdani kiutaló határozattal) kell igazolniuk. Félreértés ne essék: nem mi­nősül kényszerbérletnek, ha valaki lakott ingatlant vásá­rolt, vagy tisztázatlan a bentla­kó jogviszonya. Nincs lakás A lakástörvény úgy rendelke­zik — mint azt a nyíregyházi polgármesteri hivatalban dr. Köteles Istvántól, a hatósági ügyosztály vezetőjétől meg­tudtuk —, hogy a kényszer­bérlőt hasonló komfortfokoza­tú, szobaszámú bérlakásban kell elhelyeznie az önkor­mányzatnak, s lehetőség sze­rint azon a környéken, ahol az illető mostani lakása van. Nem lesz könnyű dolga a nyíregyházi önkormányzatnak a kényszerbérletek megszün­tetésével, hiszen mint ismere­tes: katasztrofális a megye- székhelyen a lakáshelyzet. Évek óta nem épülnek önkor­mányzati bérlakások, a meglé­vők mintegy felét pedig meg­vásárolták a bérlők. A megma­radt bérházakban alig-alig ta­pasztalható „mozgás”, csak el­vétve adják le az önkormány­zatnak lakásaikat a bérlők. Ugyanakkor ezrek várakoznak hosszú évek óta a lakáshoz jut- tatandók listáján. A jogszabály nagyon szűk­szavúan fogalmaz a kényszer­bérlet megszüntetéséről, csak határidőt ír elő. Azt már az ön- kormányzatokra bízza, mi­ként. miből oldják meg a fel­adatot. S ez lesz a nehezebb dolog. A háztulajdonosok szemszögéből ugyan kétségkí­vül kedvező a törvényi válto­zás: hiszen visszakapják végre Gyermekbűnök Kováts Dénes ajnálatosan szomorú, V de tény: mind gyak- kJ rabban találkozunk a gyermek- és az ifjúkorú bű­nözők tetteivel. Lehet, hogy arányaiban még ebben az életkorban nem így jellem­ző, de a statisztikák szerint a 14-66 éves magyar férfila­kosság 45-50 százaléka el­követett már valamilyen bűncselekményt. Az adatok­ból az is kiderül, a fiatalok már nem csupán „egyszerű” lopások elkövetői, de egyre inkább jellemzi őket az ag­resszivitás. Gyermekkorú bűnbanda tagjait buktatták le a közel­múltban a rendőrök, tizen­három éves ifjak voltak a főkolomposok. Bevallottan több tucat bűncselekmény írható a rovásukra, azt vi­szont nem tudni, mennyi az, ami nem vált ismertté. En­nek a csapatnak a bűnlajst­román a gépkocsifeltöré­sektől a betöréseken át a lo­pásokig sok minden szere­pel, de általában az is jel­lemző, hogy az erőszaktól sem riadnak vissza a fiata­lok. Már nem csupán a bol­ti vagy kerékpárlopások el­követői között tartják szá­mon ezt a korosztályt, hi­szen a lakatlefeszítés, ab­lakbetörés, falbontás is módszereik közé tartozik már. Arról nem beszélve, hogy mind gyakrabban rab­lások és zsarolások révén szereznek pénzt, értékeket. Nem ritka manapság, amikor fenyegetéssel sze­reznek pénzt iskolatársaik­tól, arra kényszerítve a megfélemlített áldozatai­kat, hogy akár otthonról lopva is, de vigyenek pénzt nekik. De az is előfordul, hogy kortársaik ruháját s egyéb értékeit veszik el fe­nyegetőzve. Nem kis feladatot jelent a szülőknek, tanároknak és a rend őreinek a fiatalabb korosztály nevelése, hisz már arról is hallani, hogy egyes iskolákban a pedagó­gusok sem érzik magukat biztonságban egyes „diá­kok” miatt. S ha ez a ten­dencia folytatódik, akkor önmagától adódik a kérdés: vajon milyen lesz a (kö­zeljövő társadalma? Az élet számos területén van szükség összefogásra, így a fiatalok nevelésében is. Nem szabad ugyanis odáig jutni, hogy az ifjak a bűnözés révén váljanak családfenntartóvá. Ez ugyan családjuk bűne is, de megengedhetetlen. Turistaút Ferter János rajza Iskolatánc Nábrádi Lajos A z egyik szabolcsi szakmunkásképző in­tézet újabban a kollé­giumát, pontosabban az ét­termét és a konyháját hétvé­geken kiadja lakodalmak megrendezésére. Egy másik szakmunkásképző intézet­ben a tanárok, a szakoktatók és a diákok levestésztát gyártanak eladásra. Me­gyénk egyik szakközépisko­lájának diákjai állattenyész­téssel foglalkoznak, hogy az intézmény pénzhez jusson. A korábbi kultuszminiszterek, művelődési- és közoktatási miniszterek ehír hallatán ta­lán forognak a sírjukban. Pedig az oktatás melletti pénzszerzés lassan termé­szetessé, talán elengedhe­tetlenül szükségessé válik. A központi keretekből keve­sebb jut oktatási célokra (is), pedig több kellene hogy jusson, hiszen a mű­ködtetéshez szükséges költ­ségek egyre csak növeked­nek. Az iskolaigazgatók idejét, energiáját tehát nem csak a pedagógiai munka köti le, sáfárkodniuk is kell. A téma több kérdést vethet fel pedagógusokban , vala­mint gazdasági és kereske­delmi szakemberekben egyaránt. Kérdés lehet: mindez nem megy-e az ok­tatás színvonalának rová­sára. Erre a válasz majd minden esetben nem. Rosszallásukat fejezhetik ki viszont a vendéglősök, a tésztagyártó kisiparosok. Érthető, hiszen mindkét te­rületen nagy a konkuren­cia, a munkanélküliek, a kényszervállalkozók jelen­tős része éppen vendéglőt nyitott, vagy tésztagyártás­ba kezdett. Az állattenyész­tő tanárok és diákok viszont nem igen szerezhetnek ha­ragosokat, sőt népszerűb­bek lehetnek, mint eddig. Mert alaposan visszaesett az állattartási kedv. Kérdés lehet: a közvéle­mény ítélje el, vagy támo­gassa azt az iskolaigazga­tót, akinek a kollégiumában hétvégeken spiccesen tán­colnak, s milyen álláspont­ra juthatunk a tésztagyár­tással kapcsolatban? A vá­lasz nem lehet kétséges: az oktatás közügy, az iskolák •működtetése fontosabb, mint egyik-másik kisvállal­kozás. ■Bili itlÉIf M ÉlllIBi Kommentár

Next

/
Thumbnails
Contents