Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-20 / 273. szám

SPORT 1995. november 20., hétfő Maraton belülről Harmincezer induló New Yorkban Horányi Zsuzsa New York (KM) — New Yorkban nem csak a felhő­karcolók giganti­kusak, a városban szinte minden túlméretezett, több mint tízmillió ember zsúfo­lódik össze a metropolisz­ban, az épületek pedig nyo­masztóan magasak. Mi sem természetesebb, hogy a sportban is a legekre töre­kednek, az itt megrendezett New York City Marathon a A rajt pillanata világ egyik legnagyobb sporteseménye, sok futó ál­ma, hogy részt vehessen ezen a megmérettetésen, évente harmincezren állnak rajthoz, hogy teljesítsék a 42 195 méteres távot. Idén az időjárás nem fo­gadta kegyeibe a föld kü­lönböző pontjairól érkező futókat, az priási, orkánsze­rű szél és a 0 fok körüli hő­mérséklet nem igazán ked­vezett a lelkes tömegnek. Természetesen az elit fu­tók — akik eddigi eredmé­nyeik alapján a győzelemre is esélyesek voltak — meg­különböztetett figyelemben részesültek, külön rajthely­ről indultak és a verseny előtti ácsorgást is elkerül­ték. A szervezésről egyéb­ként csak magas fokon le­het beszélni, a versenyző­ket szállító buszokban min­denkinek jutott ülőhely. Annak érdekében, hogy a rajtnál elkerüljék az esetle­gesen előforduló balesete­ket, a Verrezano híd négy szintjéről indították a mara- tonistákat. Egy-egy induló­pontnál így is, több mint hétezer ember tolongott. Gimnasztikára, bemelegí­tésre mégcsak gondolni sem lehetett, olyan szoro­san álltak egymás mellett a futók. Az indítás is különle­ges volt, a startpisztoly hangja helyett ágyúdörgés­re vette kezdetét a verseny. Igazi futófesztivált vará­zsoltak a szervezők, a futó­ünnep hangulatát pedig to­vább fokozták a lelkesen buzdító nézők és a futók, akik egymást is igyekezték segíteni. A maratoni táv minden pontján az utcán álltak az ott lakók, az ablakokból ki­abáltak, ütemesen tapsol­tak, apró figyelmességekről tettek tanúbizonyságot, zsebkendőt, vizet, sziva­csot, narancsot nyújtottak a maratonistáknak. A gyere­kek kinyújtották apró kis kezüket, hogy belecsapja­nak az ott elhaladók, kedve­sen így biztatták a futókat. Szinte minden mérföldnél egy-egy együttes élőzenét adott, ütemes zenéjükkel igyekeztek feledtetni a fá­radságot. Hiszen a New York-i pálya igencsak a ne­héz maratoni terepek közé tartozik, 26,2 mérföldön keresztül végig vagy emel­kedőn fel vagy lejtőn lefelé kellett futni, szinte nem is fordult elő sík utca. A hi­dak, — legalábbis ahol a versenyt rendezték — nem aszfaltozottak, meghagyták a fémszerkezetet, nem fed­ték le. A fémháló között pedig látni lehetett a mélyben höm­pölygő folyót, minden lépés­nél mintha mozgott volna a talaj is. A szer­vezők gondol­tak azokra, akiknek tériszo­nyuk lenne ettől az érzéstől, sző­nyeget fektettek le a híd teljes hosszában. Mindössze egy 200 méteres szakaszon nem volt ilyen filc­borítás. Egyéb­ként ezeken a hidakon is akadtak szur­kolók, akik lel­kesítették a futókat. Az eu­rópai futók kedvéért nem­csak mérföldben jelezték hol tartanak a versenyzők, hanem 5 kilométerenként is táblákon tüntették fel és a futóidőt is mutatták. Az Egyesült Államokban a futás hozzátartozik az em­berek mindennapjaihoz, mindenki kocog, a mozgás- sérültek is. Közülük többen úgy teljesítték a maratoni távot, hogy egyik lábuk am­putálva volt, így két mankó segítségével szökdeltek. Egy-egy ilyen ember mel­lett elhaladva döbbenhe­tünk rá, mire képes az em­beri akaraterő. A Central Parkban fan­tasztikus hangulat és óriási hangorkán várta a futókat, tábla hirdette, márcsak 2 mérföld van hátra, de min­den másodpercben üvöltöt- ték is, hogy mindenki szed­2l85$taogeU 4flM ....... 32F291 2186 Bárdi, S.33M .............3.21.29 2187 Pierrel. B, 47M ..............3:21:30 2188 Pittavino, D, 37M...........3:21:30 2189 Felrónia, M5M.........3:21:32 2190 Höllenstein, A. 35M .......321:32 2191 Spitzer. A, 25M ..........3:21:33 2192 Frledmam. T, 32M .......3 21 34 2193 Kearney, K, 43M ..........3:21:34 2194 Murr, J. 34M ...............3:21 34 2195 KeHogg, A. 23M ...........3:21:35 2l%Botrere,UTM ............3:2135 12197 Horanyi, E, W ............3.TT37] 2198 Rubin, J, 37F................32139 2199 Mackerlich, D, 30M .......3:21:40 22C0 Reynoso, J.52M ..........3.21:40 2201 Karlanos, B. 45M .........3:21:44 2202 Hoppe, H.28M ............321:44 Részlet a befutók listá­jából (New York Times) je össze utolsó erőtartaléka­it, próbáljon mosolyogni, mert közeleg a cél. Még egy utolsó emelkedő és fel­tűnt a finis, ahol minden be­futó érmet kapott és az első száz nő, egy-egy szál ró­zsát. Minden maratonistát színes fóliával borítottak be, hogy ne fázzanak, így leginkább élő szaloncukor­hoz hasonlítottak. Sokan te­szik fel a kérdést, mitől a legnagyobb futóversenyek egyike a New York City Marathon, akik lefutottuk, átéreztük, hogy a hangula­ta, a közönség biztatása te­szi varázslatossá és felejt­hetetlenné... Kisvárdán nagy dolgok történtek Közönségszórakoztató játékkal jutott az EHF Kupa negyeddöntőjéba a KSE Balázs Attila felvételei Kisvárda (KM — HSZS) — Történe­tének alighanem legfontosabb mér­kőzését játszotta szombat délután a Kisvárdai SE női kézilabdacsapata. Az EHF Kupa legjobb nyolc együtte­se közé jutásért az első mér­kőzésen, Lubinban elszenve­dett négygólos hátrány tuda­tában lépett pályára Benyáts Baiázs gárdája. Nem a leg­jobb előjelekkel, hiszen mindössze tíz játékos állt a hazai mester rendelkezésé­re. Kisvárdai SE-Zaglebie Lu- bin 22-16 (13-9). Kisvárda. ezer néző. v.: Gulas, Ritter (szlovákok). KSE: Bírta - Nagy A. 3. Nagy H. 4/2. Hol- lóné 4/1, Agárdi 4, Farkas 3, Baunok 4. Csere: Pataki (ka­pus), Lisztóczky, Kulcsár. Edző: Benyáts Balázs. Lubin: Pawlowska — Straszko 3/1, Zukiel 2, Siekanec, Gurylio- wa, Szczepaniak 5/1, Kurek 4. Csere: Dawidowicz (kapus), Lazlichiewicz, Pobietzinska, Glabinska 2. Edző: Roman Je- zierski. Kiállítások: 18, illet­ve 18 perc. Hétméteresek: 5/3, ill. 2/2. Már egy órával a mérkőzés kezdete előtt szállingóztak az első nézők, a kezdésre kivonu­ló csapatokat pedig zsúfolásig telt ház fogadta. Az első gólt Agárdi szerezte, a vendégek azonban gyorsan egyenlítet­tek, sőt a hetedik percben 3-2- es lengyel vezetést mutatott az eredményjelző. Innentől azonban tíz percen keresztül csak várdai játékos lőtt gólt -— úgy, hogy közben Nagy H. hétméterest hibázott —, így a félidő közepére há­romgólos előnyre/tettek szert Hollónéék. Nagy birkózás folyt a a pályán, mindkét együttes keményen védeke­zett, de a játékvezetők kézben tartották a mérkőzést. Négy perccel a félidő vége előtt Hollóné góljával először nőtt négy gólra (11—7) a két csapat közötti különbség, majd két gyors vendéggólra is­Kecskemét (Torma Ferenc) — Múlt he­ti hazai vereségé­vel ismét nehéz helyzetbe került a másodosz­tály szabolcsi újonca, az FC Sényő. Jávor Pál legénységé­nek így aztán nem maradt más feladata, mint az, hogy a szezonzárón a gyengébbik kecskeméti csapat otthoná­ban próbáljon meg javítani. A keret már pénteken eluta­zott, az éjszakát pedig Bé­késcsabán töltötte. Kecskeméti SC-FC Sényő 2-0 (0-0). Kecskemét, 500 né­ző, v.: Szekeres (Tóth, Bá- nóczky). KSC: Kiri - Kecske­méti, Barna, Stredie, Bende - Frank, Werle, Máté, Ozsváth - Bállá, Bagi. Edző: Ion Patras- cu. Sényő: Varró - Szegedi, Herman, Torda, Tóth - Ru- bóczki, Dudás, Jávor, Krasz- nai - Herczeg, Capatina. Edző: Jávor Pál. Csere: Barna helyett Torba- vecz (58. perc), Werle h. Ko­vács (67.), Rubóczki h. Ba­logh (72.), Tóth h. Ványi, Kecskeméti h. Kiskaposi (mindkettő 80.). Gól: Torbavecz (61.), Ozs­váth (86.). Sárga lap: Ozsváth és Bállá (mindkettő 83.). A mély talajú, helyenként A győztesek öröme... mét csak Hollóné válaszolt, így a pihenőre úgy vonulhat­tak a hazaiak, hogy ledolgoz­ták a hátrányukat. A második félidő is lengyel találattal kezdődött, majd 14—11 után beindult a hazai henger. Pataki remekül védett, a hazai védőfal átjátszhatatlan volt, közben pedig, előnyből, hátrányból, átlövésből, indí­tásból sorra születtek a hazai gólok. Ahogy nőtt az előny, úgy lettek egyre felszabadultabbak a hazaiak, s egyre görcsöseb­bek a vendégek. Elég sok volt a szabálytalanság, a bírók egy­más után „szórták” ki a játéko­sokat. Ennek ellenére nem mondható, hogy sportszerűt­len lett volna a találkozó, egy- egy keményebb csattanás min­dig kézfogással ért végét. Az 55. percben 21-12-es kisvár­dai vezetésnél gyakorlatilag eldőlt a mérkőzés, az utolsó percekben ugyan háromszor is eredményesek voltak a len­gyelek, de ez csak arra volt elég, hogy a különbségből fa­ragjanak. Ä hazaiak — mind a közön­csúszós játéktéren a hazaiak kaptak hamarabb lábra, és az első tíz perc elteltével Bállá került helyzetbe, ám az egyko­ri tiszakécskei gólkirály tizen­hét méterről csúnyán fölé lőtt. Nem sokkal ezután a sényőiek is lerakták névjegyüket Kirí kapujánál, amikor Dudás tört kapura a bal oldalon, a védők azonban a lövés pillanatában szerelni tudták. Nagy volt a küzdelem a pályán, kevés volt viszont az esemény. Hat perc­cel a félidő vége előtt ugyan­csak a bal oldalon futott a ven­dégek ígéretes támadása, ám Herczeg jó helyzetből fölé lőtt. Gól nélkül térhettek tehát szünetre a csapatok, és a má­sodik játékrészben is jobbára a hazaiak támadtak, viszont a sényőiek hagytak ki helyzetet. Capatina — aki ebben a sze­zonban igazán nem kényeztet­te el a góllövéssel a szurkoló­kat — már csak a kapussal állt szemben egy jobboldali táma­dást követően, de végül Kirit találta el. Ekkor szinte érezhe­tő volt, hogy a kimaradt lehe­tőségeknek előbb-utóbb ára lesz. Ennek előjele a 60. perc volt, amikor Bállá öt méterről fejelt a kapufára. Egy perc múlva azonban már nem volt mentség. A nem sokkal koráb­ség, mind a játékosok — na­gyon felkészültek a mérkőzés­re. Az első félidőben sikerült ban pályára lépett Torbavecz szánta el magát egy tizenhat méteres lövésre, a labda pedig Varrót is érintve vánszorgott át a gólvonalon. Sajnos, a gól sem hozott alapvető változást a mérkőzés képében, a hazaiak ugyanis to­vább támadtak, és előbb sze­reztek egy érvénytelen gólt, majd négy perccel a vége előtt megadták a kegyelemdöfést. Ekkor Herman adott díszkísé­retet Ozsváthnak, aki a kivető­dő Varró felett a hálóba pöc­költ. Ezzel pedig el is dőlt a három pont sorsa. Ezen a mérkőzésen is beiga­zolódott, hogy a sényői csapat nem akarta elhinni, hogy pon­tot illetve pontokat szerezhet. Pedig ezúttal is lett volna erre lehetőség, de a túlzottan def- fenzív játéknak csakis ez lehe­tett az eredménye. Ennek el­lenére a sényőieknek még így is több gólszerzési lehetősé­gük volt, mint a KSC-nek. A három pont elvesztése azt je­lenti, hogy a Sényő a kieső he­lyen teleli majd át a holtsze­zont. Ion Patrascu: A három pontot támadójátékunknak és győzniakarásunknak köszön­hetjük. Jávor Pál: Kitűnő játékve­zetés mellett igazságos ered­mény született. lljabb kecskeméti kettes NB II: A szezonzárón sem tudott pontot szerezni Sényő ledolgozni a négygólos hát­rányt, és ennek a megnyugtató ténynek a tudatában kápráza­tos második félidőt produkált Kisvárda. Nem akadt gyenge teljesítmény a csapat­ban, a gólokon is azo­nos mértékben osz­toztak a játékosok. Végeredményben a Kisvárdai SE 42-40- es összesítéssel jutott az EHF Kupa legjobb nyolc csapata közé, és várhatja a november huszonnyolcadikai sorsolást. A legjobb négy közé jutásért a folyta­tásban — a világbaj­nokság miatt — janu­árban játszanak majd a csapatok. Benyáts Balázs: Egyet tudok mondani: minden tiszteletem a játékosoké. Roman Jezierski: A visszavágón nyúj­tott teljesítményéhez gratulálok a kisvárdai csapatnak. ...a vesztes edző magányossága Erőszak elleni lépés . Tokió (MTI) — A japán stadio- ^ nokban is'meg- ------jelent a huliga­nizmus, ez ellen egy biz­tonsági munkacsoport lét­rehozásával kíván fellépni a labdarúgó liga. Rövide­sen kézikönyvet is kiadnak arról, mi a teendő, ha a sportpályán „szükségálla­potot” rendelnek el. Addig azonban valamennyi klub küldötte, továbbá a rendőr­ség, a tűzoltóság és a ma­gánnyomozói irodák kép­viselői alkotnak olyan munkacsoportot, amelynek feladata, hogy az erősza­kos cselekedetek elszapo­rodásának megakadályo­zására dolgozzon ki javas­latokat. A japán profi lab­darúgó-bajnokság 1993-as beindításáig gyakorlatilag ismeretlen volt a sportpá­lyákon a huliganizmus. Az utóbbi időben azon­ban nemegyszer fordult elő, hogy a szurkolók átug­ráltak a pályát szegélyező korlátokon, megszállták a játékteret és randalíroztak, amikor a csapatuk vesztett. A labdarúgó huliganizmus elleni munkacsoport veze­tője a japán profi liga egyik elnökségi tagja lesz. AP-felvétel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents