Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-02 / 258. szám
KULTÚRA 1995. november 2., csütörtök A tudományok hete Tiszavasvári (KM — K. J.) — A korábbi évek hagyományainak megfelelően, a tiszavasvári Váci Mihály Gimnáziumban az idén is lesz Természettudományos Hét. A rendezvénysorozat — mely nem titkoltan az iskola sokszínű munkájára, a benne zajló oktató-nevelő tevékenység eredményeire kívánja ráirányítani a figyelmet — november 6-án kezdődik. (Hozzátehetjük: a meghirdetett versenyek többsége — a térképismereti vetélkedő, a matematikaverseny, az Elet és Tudomány vetélkedő — már lezajlott; ma a számítógépes játékok kategóriájában mérik össze tudásukat a diákok.) A nyitónapon tehát a délutáni program a következőképpen alakul: először egy úti beszámoló hangzik el Izraleről, majd szimultánra várja a vállalkozó kedvű társakat a gimnázium egyik negyedikes sakktehetsége. Az elkövetkező napok előadásai — többek között — felölelik napjaink természettudományának majd mindegyik területét. Lesz szó a „divatos” vírusokról, baktériumokról; a hanghullámok elektormos hangszereken való szintetizálásáról; a rádiózás történetéről; érdekes kémiai kísérletek prezentálására is sort kerítenek, csakúgy mint a kommandósok bemutatkozására. Az iskola nyílt napját november 10-én tartják; ez egyben a „hetek” záróeseménye. A gimnázium iránt érdeklődő általános iskolások a délelőtt folyamán megkaphatnak minden fontos információt az intézményről; szétnézhetnek az iskolában, megtekinthetik a Legdrágább kincsünk az egészség című pályázatra beérkezett munkákból készült kiállítást, valamint a kőzettárlatot. Délután 13 órakor a pályázatok, versenyek eredményhirdetésével, díjkiosztással fejeződik be a „vácisok” hete. Mintegy ráadásként még részesei lehetnek a tanárok, diákok a nonstop vetélkedőnek, „végszóként” pedig következhet a disco, ill. a legkitartóbbaknak: gyalogtúra. Belohorszky... ...Ferenc a gimnázium egykori tanára, igazgatója, a Bessenyei Kör volt főtitkára emléktábláját avatják fel november 11 -én 11 órakor a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban. Az eseménnyel egyidejűleg mutatják be az intézménynek adományozott Belohorszky-gyűjteményt. (KM) A Lúdas Matyi... ...című mesejátékot láthatja az idei évad első gyermekszínházi előadásán a Békés Megyei Jókai Színház legifjabb közönsége. A bemutató előadás november 3- án, pénteken lesz. (MTI) Nyílt napokra... ...várja az érdeklődőket a DOTE nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Kara november 15-én 10 órától. Általános tájékoztatót tart Lu- kácskó Zsolt főigazgató. Egészségmegőrzési... ...hét kezdődik november 6-án a nyíregyházi Zay Anna Egészségügyi Szakközépiskolában. Az ünnepélyes megnyitót 14 órakor tartják. (KM) Bezárt a Holló-tárlat a nyírbátori múzeumban. A festő Tisza-parti jelenet (1958) című képét azok kedvéért közöljük, akiknek nem volt lehetőségük megtekinteni a kiállítást Elek Emil reprodukciója Vendégváró Csongrád Szeged (MTI) — Csongrád megye jövő évi, kiemelt millecentenáriumi rendezvényeiről 1100 hasznos információ, adat, program, cím és telefonszám szerepel abban az új füzetben, amelyet Vendégváró Csongrád megye címmel a megyei idegenforgalmi hivatal jelentetett meg. A magyar, angol és német nyelven megjelent füzet a megye hagyományos és jövőre tervezett látnivalóira, rendezvényeire hívja fel a hazai és külföldi turisták figyelmét. A tájékoztatóhoz térítésmentesen lehet hozzájutni az utazási irodákban. külföldön pedig a magyar külképviseletek, illetve a Malév irodáiban kapható. Csongrád megye egyedülálló adottsága az Opusz- taszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a Feszty-kör- képpel. A kiadványban szerepelnek azok a már ismert programok, amelyeket a honfoglalás 1100. évfordulóján tartanak nemzeti emlékhelyünkön. Egyebek között a Szegedi Szabadtéri Játékok jövő évadra tervezett műsorát is közli az új füzet. Gyalog a katasztrófa ellen Hanyatlani látja a magyar Irodalmat • A tehetséget isteni eredetűnek tartja Gyüre Ágnes w.vflwwwv.vwv.v.,w..v.,w^^w^AViWivvvWAWim»i»aw Nyíregyháza (KM) — Kissé nehezen vettünk levegőt a tanárképző főiskola kollégiumának kávéházában hétfőn este. Annyian voltunk kíváncsiak Faludy Györgyre, hogy akadtak, akiknek már az ablakban sem jutott hely. Mindegyikünk tudta: az előttünk helyet foglaló 85 éves író, költő, műfordító és szerkesztő a század egyik legnagyobb humanistája, vándora, túlélője. A ritka vendég a humoros történetek mellett a legsúlyosabb létkérdésekről is szót ejtett. Irodalom A művészetének, enciklopédikus műveltségének titkát kutató diákoknak és a sajtó képviselőinek elmondta: irodalmi ízlését, olvasmányainak sorát az ifjúkori lázadás, a filozófia iránti vonzódás és a tanulni vágyás alakította. Gimnazista korában a kritika nagy költőnek tartotta Kozma Andort és Varga Gyulát, nem tekintette annak Adyt, Tóth Árpádot vagy Juhász Gyulát. A fasori evangélikus középiskola tanulói viszont annál jobban rohantak Ady-kötetet venni, minél inkább lenézte irodalomtanáruk a Föl-földobott kő című verset. A külföldi alkotók megítélése egységesebb volt és jobban követte a valós értékeket. Saját pályáját tekintve két dolgot hangsúlyozott az író. Az egyik: a tehetséget Isten adja, s el is veheti. Ezért ki-ki a rosszabb soraiért érezzen felelősséget, s örüljön, ha jó sorok adatnak neki. Annak ellenére, hogy a Fa- ludy-műveket kezdettől fogva népszerűség övezi, s a szerző már sok évvel ezelőtt helyet kapott Pilinszky és Weöres Sándor mellett a brit nagylexikonban, a Villon-balladák át- költője nem elégedett önmagával. (Azért nem kedveszeFaludy György gett. Az utóbbi 4 évben 100 verset vetett papírra.) Szomorúan említette, hogy a magyar irodalmat hanyatlani látja. Kányádi Sándor és Petri György után szerinte nem következnek új mesterek. A véleményén az sem változtat, hogy 1990-ben díjat alapított a JATE ígéretes esszéistái, novellistái, lírikusai számára, s a 300 ezer forint kamatait néhány fiatalnak már odaítélték. A lefelé haladást többek között a kedvezőtlen nyugati hatással magyarázza. Versben is megfogalmazta, hogy Magyarországon a keleti hülyü- lést a nyugati hülyülés váltotta fel. Ám itthon még mindig nagyobb az érdeklődés a művészet iránt, mint például Kanadában. Ott sikernek számít az a könyv, amiből 5000 példány elfogy. Mi még ismerünk 100 ezres sikereket. Egy vancouveri Faludy-est- ért 30 ezer forintnak megfelelő összeget fizetnek, s persze állják a 700 dolláros repülőjegyet. Az esemény tart 50 percig, utána 4 percig szállingóznak a kérdések. Itthon hullámokban jönnek a meghívások, évek múlva is emlékeznek egy író-olvasó találkozóra. (Á most megrendezett több, mint 3 órán át tartott.) Politika Hazánk múltját, jelenét és jövőjét elemezve a híresség úgy találta: bár költőink 150 éve beszélnek arról, hogy az ország tönkremegy, a nemzeti katasztrófa mindig elmaradt, sőt, 1956-ban bebizonyosodott: nem vagyunk hajlandók elpusztulni. A legutóbbi forradalmat és szabadságharcot élete legnagyobb sorsfordulójának nevezte. Azt mondta: népünk pozitív tulajdonságai közé tartozik, hogy 10 perc beszélgetés után bármelyik tagjával lehet igazi kontaktust teremteni, s az ország keservét — ellentétben például az olaszokkal — a többség személyes keservének érzi. A gondolataikat azonban kevesen merik kimondani. A mai Magyarországot jellemezve a költő nemigen szépítette a szavait. Mondatai így hangzottak: — Kétségbe vagyok esve, hogy az uralkodóréteg, a parBalázs Attila felvétele lamenti és hatalmon kívüli pártok vezetői csak a saját zsebüket tömik. Közben a pénzügyminiszter 20 százalék adót von azoktól, akik a létminimum feléből élnek. Nem hiszem, hogy az országot szanálni lehet a szegények adójából. Ha nem lennék ilyen átkozottul öreg, harmadszor is emigrálnék. Jövőkép A jövőről a következőket hallottuk: a két legkomolyabb probléma a túlnépesedés és környezetszennyezés, melyektől az egész világ egyformán veszélybe került. Ezzel a politikusok is tisztában vannak, csak többnyire mégsem erről tárgyalnak, mert nem ismerik a megoldást. A kiutat a művész sem tudta felvázolni. Hiszen ha a civilizálódás folytatódik, megfulladunk. Ha viszont leáll, éhen halunk. Megkapó volt két unokájáért és a jövőért érzett aggódása. Gyermekké lett, amikor úgy fogalmazott: gyalog is elindulna ahhoz, aki tudná, mit kell tenni a fenyegető globális katasztrófa ellen. Vizes blődségek a moziban Amerika győzi még, miközben lassan már mesélni is elfelejt Matyasovszki József Nyíregyháza — Egy régi, de mára legendává vált kabaréjelenet jutott eszembe a minap, kifelé jövet a moziból. Márkus László fejét vakargatva, fokozatosan beboruló elmével áll egy karosszék előtt, s azon morfondírozik: mi került azon a fotelen annyiba, hogy még kimondani is borzalom. Nos, egy igényes mozirajongó valami hasonlót érezhet, ha megnézi a Waterworld című legújabb amerikai szuperőrületet. A látottak hatására némi malíciával azt is mondhatnánk, hogy bizony jócskán elment az esze ennek a szegény mozinak 100 esztendős korára. Bár még a hajlott kor sem lehet magyarázat mindarra a sületlenségre, amit ez a film összehord. Igaz, az alapötlet, hogy ti. az általános felmelegedés hatására elolvad a sarki jég, s a tajték elárasztja a szárazföldeket — sajnos — a valóságban is megtörténhet, ám reméljük, addig még sok víz lefolyik a Dunán, s az emberiség sem várja ezt ölbe tett kézzel. Nos, ami a filmidőt illeti, elég régen bekövetkezhetett a tragédia, hiszen a hullámokon hányódó emberi lények már arra sem emlékeznek, milyen volt a szilárd talaj világa egykoron. Sokak szerint még az egyetlen lakható hely „Szárazpart" is csak legenda, kivéve azt a komolynak látszó bizonyítékot, ami tulajdonképpen egy kislány hátára tetovált kínai ákombákom, térképül az említett humuszvilág megtalálásához. Merthogy mindenki azt a földet keresi, a különböző úszóalkalmatosságokon bolyongó, ill. maguk építette ócskavas városukban tengődő jók, s a legmodernebb hadi- technikával felszerelt rosszak. Nem derül ki mennyien hányódnak halálraítélt Odüssze- uszként a rettenetes vízen, mint ahogyan semmi épkézláb nem derül ki ebből a filmből, bár a téma ha meggondoljuk, nem kevés jó sztorinak a lehetőségét hordozza magában. Ám Amerikában egyre kevésbé divat a gondolkodás. Fő, hogy legyen a mesében olyan látványos csihi-puhi, hogy a szemünk kifolyjon, s a többi nem számít. A bugyutaság láthatóan egyenes arányban van a költségek emelkedésével. Nem világos, mit isznak ezek a szerencsétlenek, mert Costner vizelettisztító megoldása nem túl meggyőző. Honnan szereznek szerszámokat, ruhát, anyagokat a hajó javításához? Kicsoda-micsoda ez a bizonyos Tengerész, honnan jött, hová tart, ha hal, akkor miért nem él a vízben, ha ember, akkor miért nem akar az lenni? Honnan van a gyilkolászásra szakosodott füstölőknek cigarettájuk, vadonatúj Jetskijeik, gépfegyvereik, s miért nem fémek meg a nagy vízen, ahol nincs győztes és vesztes? Hogyan élheti túl egy kislány ezt a nedves kalandot egy csónakban? Peter Rader és David Twohy forgatókönyvírókat a logika láthatóan egy cseppet sem érdekli. Nem csoda hát, ha felmerül a kérdés: mi került ezen a filmen 180, rosszabb nyelvek szerint 200 millió dollárba? Hiszen akciófilmnek sem a legfalrengetőbb, ráadásul Kevin Reynolds már a film első negyedében eldurrogtatja a legjobb látványpetárdáit. Nem csodálkoznánk, ha Kevin Cost- nert (mint producert) mind anyagilag, mind sztámimbu- szát tekintve elsodorná ez a vizes vállalkozás. De lehet, hogy mindez csak nálunk számít, ahol e pénzből az egész magyar filmgyártás ellubickolhatna egy jó darabig. Amerika győzi még, miközben lassan már mesélni is elfelejt. Pályázat Budapest (MTI) —- A Németh László Társaság or- J. szagos középiskolai fanul- ; mánypályázatot hirdetett 14-18 éves tanulók számára. A pályázat célja, hogy | elősegítse a modern magyar irodalom értékeinek beépítését az ifjúság tuda- . táha és hozzájáruljon a középiskolások irodalmi műveltségének bővítéséhez. A felhívás és a pályázat formai követelményeit a Művelődést Közlöny XXXIX. évfolyam. 29. számában teszik közzé. A résztvevők a következő témák közül választhatnak: Németh László Széchenyi-képe (a dráma és a tanulmány alapján). Sütő András kötődése anyanyelvükhöz, Pilinszky János lírája, illetve az utóbbi fél évszázad magyar irodalmának egy szabadon választott epikus mű elemzése. A pályamunkákat a Németh László Gimnázium címére (1558 Budapest 139, pí. 29.) Lami Pál nevére 1996. február 15-ig kell beküldeni. A pályázat győztesei alapítványi jutalomban részesülnek. —M
