Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-10 / 265. szám

1995. november 10., péntek CSUPA ÉRDEKES, Csodát tett a bioenergia Felébredt a remény, s ebben oroszlánszerep jut a természetgyógyásznak »««MOMQWOHemmMHMMttWOMWMOeemmMHMMMMttOMHMMMtt Tóth Kornélia Nyíregyháza, Nyírtelek (KM) — Tolószékben tenget­hette volna napjait Mérten István rendőr főhadnagy, aki a nyíregyházi kapitány­ság főnyomozójaként számo- latlanul rótta a kilométere­ket, talpalt, nyomozott a tet­tesek után. Mígnem egy au­tóbaleset során tavaly ápri­lisban úgy megsérült, hogy az orvosok lemondtak a vég­leges gyógyulásáról. Prognó­zisuk szerint a 26 éves, két kisgyermekes családapának a tevékeny életre egyszerűen nem maradt esélye. Hogy ismét felébredt a remény és már nem kilátástalan a fiatal család helyzete, abban orosz­lánszerep jut Sereghyné Szabó Katalin természetgyógyász­nak, aki a bioenergia segítsé­gével szó szerint talpra állítot­ta a fiatalembert. Nyírteleki sorház tágas ott­honában a kétéves Kitti ka­paszkodik anyjára, míg ő, Mértenné Oláh Krisztina az ebédet készíti. A férjét nemré­giben vitte fogorvoshoz. Az őket egy éve ismerő Sereghy- nét családtagnak kijáró szere­tettel és megbecsüléssel ve­szik körül. Visszapörgetjük azt a napot, amelyet szeretne prökre kitö­rölni az emlékezetéből a Mér­ten család. A férj vezette autó átment a menetirány szerinti bal oldalra, majd többszöri bukfenc után landolt. A vezető kizuhant belőle, talán szeren­cséjére. A mentők gerinc-, csi­golya-, medence- és kilenc borda törésével szállították mm w ■ Főzési kedvünk Münster (dpa/MTI-Pano- ráma) — Az utóbbi évek­ben alábbhagyott a főzési kedv — legalábbis Német­országban. Ma már csak minden ötödik német pol­gár áll szívesen a tűzhely mellé, a sütés-főzés egyre inkább teherként neheze­dik az emberekre. Ez derül ki egy fogyasztói vizsgá­latból, amelyet Münster- ben végeztek. Minden má­sodik állampolgár azokat az ételeket részesíti előny­ben, amelyek gyorsan el­készíthetők: a készételek használata egyre elterjed­tebb. Mindenekelőtt a le­ves- és szószporok, a ké­szen kapható egytálételek és a mélyhűtött termékek egyre keresettebbek. Bár az egészséges táplálkozás­ra odafigyelők aránya 67,6 százalékra nőtt, csupán 17 százalék étkezett teljesér- tékűen és igazán egészsé­gesen. 1985-ben ez utóbbi­ak aránya még huszonkét százalék volt. HIRDETÉS kórházba, légmell és számos zúzódás egészítette ki a kórké­pet. Egy egész éjszakán át mű­tötték, majd az intenzív osztá­lyon rendezték az életfunkció­it. Jó néhány napos ott-tartóz­Nyíregyháza (K. A.) — A ’80-as évek második felétől hirtelen megszaporodtak az úgynevezett ufóélmények, amelyek arról szóltak, hogy emberek földön kívüli civili­záció képviselőivel kerültek vélt, vagy valós kapcsolatba. A kutatási eredmények bi­zonyítják, hogy ha ezeket az élményeket 100 százaléknak vesszük, úgy arra a következ­tetésre juthatunk, hogy kb. 90 százalékuk téves következte­tésen alapul, így kb. 10 száza­lék az, amelynek valamilyen formában valós alapja lehet. Ma már a csillagászok egy ré­sze sem vitatja azt, hogy a Föld nevű bolygón kívül távo­li galaxisokon is létezhet vala­milyen civilizáció, amely technikai kultúráját tekintve akár fejlettebb is lehet a mi­enknél. Ebből a tényből kiin­dulva a Váci Mihály Városi Művelődési Központ a ’80-as évek második felétől ufóklu­bot indított be. Déri János sajnálatos halálát követően a klub a Déri család engedélyével felvette Déri Já­nos nevét. O az az újságíró, ilyet azelőtt. Az egyik lányunk akkor hat, a másik tizennyolc hónapos volt... A kollégái nagyon szerették a fiatal főnyomozót, s amikor egy másik ügy során megis­aki a Magyar Televízióban Nulladik típusú találkozások elnevezéssel műsort indított ebben a témában. A tagsági igazolvány cím­lapja A klub vendégül látta már az évek alatt többek között Har- gitay Károly ufókutatót, Pusz­tai Sándort, az UFÓ Magazin főszerkesztőjét, Egely Györ­gyöt és Kisfaludy Györgyöt. A klub vezetése törekedett arra, hogy lehetőleg az előadá­— Korábban soha nem hit­tem az efféle dolgokban — magyarázza, talán kicsit res­telkedve is Mérten István. — A materiális világ gyermeké­nek születtem. Világéletem­ben rendőrnek készültem, imádom a hivatásomat. Bor­zasztó tragédiaként éltem át nemcsak a tartósnak jósolt egészségügyi károsodást, ha­nem a munkám elvesztését. Két pici gyermekemről és a fe­leségemről is gondoskodnom kellett. Hihetetlen mélysége­ken mentem keresztül és el akartam dobni magamtól a méltatlan életet. Amikor meg­ismerkedtem Kati nénivel, ön­magamat is le kellett győz­nöm: soha nem tartottam nagyra a természetgyógyásza­tot, s most talán az hoz vissza a szeretteimhez? Mindeneset­re már az első bioenergia-ke- zelések után jelentős változást tapasztaltam. A szervezetem energiával telítődött, a sérülé­sek nyomai lassan elmúltak, s amit én csodának látok: a béna lábaim megmozdultak, s ma már minden esély megvan ar­ra, hogy kikerülök a tolószék rabságából. A hétköznapi ügyek ismét fontosságot nyertek, szeretné a saját erejéből, számítógépes szaktudásából, vagy valami­lyen biztonsági szolgálatnál végezhető munkából eltartani a családját Mérten István. So­ha nem adományra várt, nem idegenek együttérzésére szá­mított, hanem saját erejére, s most ezt a hitet kaphatta vissza Sereghyné Szabó Katalintól. S egy megváltozott életszemlé­letet, amely kerekebb és plasz­tikusabb, mint a korábbi világ­kép. sokon a legújabb eredménye­ket ismertesse meg a klubtag­sággal, amely mára elérte a 230 főt. Feladatának tartotta a közösség, hogy rendszeresen tájékozódjon a földön kívü­li civilizációkkal foglalkozó konferenciákon elhangzottak­ról, amelynek keretében az előadások mellett videofilm segítségével is igyekeztek szemléletesebbé tenni az elő­adást a meghívott vendégek. így láthatta vendégül a Déri János Klub Keviczky Kál­mánt, nyugalmazott amerikai katonatisztet, aki a Pentagon hiteles információi alapján tar­totta meg igen érdekes és na­gyon sok embert vonzó elő­adását. A klub már évek óta havonta egyszer tartja foglal­kozásait, amelynek során kö­vetkező összejövetele novem­ber 15-én 18 órától. Téma: Plazma ufók, avagy mik is lé­teznek. Előadó: Verőczey W. Ernő villamosmérnök, aki egy fizikusokból, vegyészekből ál­ló kutatócsoport segítségével vizsgálja a plazmagömböket és az eddig elért eredmények­ről számol be előadásában. Bioenergia-kezelés otthon kodás után tették át a rehabili­tációs osztályra. Igazából nem tapasztalt számottevő javulást, köldöktől a lábujjáig hiányzott az érzékelés. Már-már hinni kezdett azoknak, akik azt mondták: úgyse fog járni soha, jobb, ha beletörődik a toló­székbe. Ápolónő feleségével úgy döntött: saját felelősségé­re, ám rossz általános állapot­ban búcsút int a kórháznak... — Nagyon nehéz helyzetet éltünk át — az asszony arca még most is híven tükrözi a megpróbáltatásokat. — A har­madik emeleten laktunk a szolgálati lakásban, szó sem lehetett arról, hogy a férjem valaha is otthonának érezheti a bérházat. Még a kórházi ágyat nyomta, amikor az anyósom segítségével kiköltöztünk Nyírtelekre. Én festettem abla­kot, ajtót, soha nem csináltam A szerző felvétele merték Sereghyné Szabó Ka­talint, úgy gondolták, talán je­lenthet még egy esélyt a ter­mészetgyógyászat is. Megtör­tént a kapcsolatfelvétel, bár Sereghyné soha nem megy házhoz, most mégis így történt. Első látásra a szívébe zárta a tragikus helyzetű csalá­dot és megkísérelte a lehetet­lent. — Igazából nem csoda ez — hárítja el még a feltételezést is az ismert bioenergetikus. — A szervezetben működő gyógyí­tó erőket én — mint egy slusszkulcs az autót — beindí­tottam. Az aura tökéletes ké­pet mutat az ember fizikai és asztrális testéről. A bioenergia nem az én adományom, ha szabad ezt így kifejezni. Én mintegy csatorna vagyok a kozmoszban lévő és ható ener­giaóceán közvetítésére. Ufóláz Nyíregyházán Új programok novemberben a Déri János Klubban ÖKO-klub Nyíregyháza (K. A.) — A ’90-es évek közepére elju­tottunk oda, hogy a környe­zetkárosító hatások egyre több betegséget okoznak, amelyeknek egy része saj­nos halállal végződik. Nap­jainkban a környezet- és természetvédelem, a kör­nyezettudomány kiemelke­dően fontos kérdéssé vált. Ezt szükségessé teszi az is, hogy Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak, ezért kiemelten fontos kér­désként kell kezelnie a kör­nyezetkímélő technológiák alkalmazását mind az ipar­ban, mind a mezőgazdaság­ban. A kérdés jelentőségét fel­ismerve a Váci Mihály Vá­rosi Művelődési Központ a ’90-es évek elején létrehoz­ta az ÖKO-klubot, amely­nek célja, hogy programjai keretében foglalkozzon a környezet- és természetvé­delem valamennyi kérdésé­vel. Foglalkoztak az alterna­tív energiaforrások felhasz­nálási lehetőségeivel, így pl. a napenergia alkalmazá­sával, a lakóházak fűtésé­ben, és világításában alkal­mazható technológiák és technikák megismertetésé­vel. Kitértek a vizes élőhe­lyek megmentésének kér­désére is, továbbá a mező- gazdaságban alkalmazható környezetbarát agrotechno- lógiákkal is foglalkoztak. Az E-misszió Megyei Ter­mészetvédelmi Egyesület és az ÖKO-klub hosszú évek óta igyekszik együtt­működni. Ennek a gyümöl­csöző együttműködésnek az eredménye az a sorozat, amely októberben kezdő­dött és jelenleg is tart az alábbi témákban. Novem­ber 17-én 17 óra, téma; Ma­gyarország védett ízeltlá­búi. Előadó Vass Imre. November 24-én 17 óra, té­ma; A General Electric kör­nyezetvédelmi tevékenysé­ge. A Tungsram energia­takarékossággal kapcsola­tos elképzelései és megva­lósítási programja. Előadó dr. Schandl Vilmosné, kör­nyezetvédelmi termékma- nager. Brit libaszex London (MTI-Panoráma) — A karácsonyi liba való­színűleg hiánycikk lesz eb­ben az évben Nagy-Britan- niában. A szokatlanul forró nyáron ugyanis alábbha­gyott a ludak párzási kedve. A Daily Telegraph cikke szerint tíz százalékkal ke­vesebb kisliba született mint tavaly. A brit lúdtenyésztők szö­vetsége ezért azt tanácsolja a fogyasztóknak, hogy mi­hamarabb rendeljék meg az ünnepi asztalra szánt szár­nyast, s számoljanak borsos árakkal is — írja a lapra hi­vatkozva a dpa. Az évi 600 ezer karácso­nyi libát elfogyasztó britek ezek után csak egyet kér­dezhetnek: lúdügyben vé­gül is ki a ludas? Pókháló a sebre Miami Beach (MTI-Pano- ráma) — A kényes, de erős pókháló az orvosokat új eszközzel láthatja el a sebek bevarrásánál. „A pókháló ellenáll az éghajlati változá­soknak, a baktériumoknak, enzimeknek és gombák­nak” — jelentette ki Del- war Hussain a wyomingi egyetem gyógyszerészeti tanszékének professzora a Reuter brit hírügynökség munkatársának. „Ügy gon­dolom, jól helyettesítheti az eddig használt anyagokat.” Hussain professzor ege­reken alkalmazott kutatásá­nak kezdeti eredményeit az amerikai gyógyszerészek szövetségének éves köz­gyűlésén mutatta be. Vizs­gálatai igazolták, hogy a pókháló nem károsítja a sejteket, és erős marad, ha a bőr alatt vagy az izmokban alkalmazzák. „Az egerek­nél nem léptek fel káros re­akciók, ellenben belázasod- tak, ha hagyományos gya­potszállal varrtuk össze se­beiket. Mielőtt a pókhálót embereknél is felhasznál­nák sebvarrásra, előbb mes­terséges úton elő kell állíta­ni a pókháló fehérjetartal­mát” — hangoztatta Hussa­in professzor. Áz emberi hajlékokban leggyakrabban található pók naponta két-három mil­ligramm selyemszálat ter­mel. Ez fele annak a mennyiségnek, amely egy kisebb seb beváltásához szükséges. Mén föl megtud mi baja valójában Borisz Jelcinnek • miért rázós ügy a vil- lamosenergia-ipar eladása • élhet-e az ember disznószívvel • ér­demes-e kárpótlási jegyet adni Eravis-részvényért? A LEGFRISSEBB ÚJSÁG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents