Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-09 / 264. szám
1995. november 9., csütörtök ÉLETÜNK ŐSZÉN « Ha nincs más: előnyugdíj A kérelemnek szigorú feltételei vannak • Új szabályok szerint vehető igénybe De jó lesz ez a savanyú káposzta télen, a kolbász meg a hurka mellé!. Szinte máris érzem az ízét... Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM) — Nehezednek a körülmények, a különféle leépítésekről, létszámcsökkentésről szinte naponta hallani. Sokan — természetesen, akik ezt koruknál fogva megtehetik — az előnyugdíjat választják az elbocsátás helyett. Az alábbiakban nekik kívánunk segíteni néhány olyan információval, ami a tájékozódásukat könnyítheti. Az előnyugdíjra való jogosultságot az 1991. évi IV. törvény szabályozza. Eszerint 1995. december 31 -ig az előnyugdíj megállapítását az kérheti, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb három éve hiányzik, és legalább 180 napja munkanélküli járadékban részesül vagy részesült, és a munkanélküli járadék folyósítása időtartamának lejártát követő egy éven belül férfi az 57., nő az 52. életévét betöltötte és e törvény alapján munkanélküli ellátásra nem jogosult. Szolgálati idő Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik és részére megfelelő munkahely biztosítására, a képzés lehetőségét is beszámítva nincs kilátás. Az előnyugdíj megállapítására a társadalombiztosítási szabályok az irányadók. Ez azt jelenti, hogy az előnyugdíj összegét úgy kell kiszámolni, mint az öregségi nyugdíj összegét, ami függ a megszerzett szolgálati időtől és az átlagkeresettől. Az előnyugdíj folyósítását szüneteltetni kell, ha a munkanélküli olyan kereső tevékenységet folytat, amelyből származó jövedelmének a havi összege eléri a minimális bér összegét. Új szabály Az Országgyűlés a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt módosította. Eszerint 1995. december 31-ét követően az előnyugdíj helyett nyugdíj előtti munkanélküli-segély címén kaphat ellátást a munkanélküli. Az új szabály szerint a munkanélküli részére kérelmére nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt kell megállapítani, ha a kérelem benyújtásának időpontjában irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb három éve hiányzik, legalább 180 napon át munkanélküli járadékban részesült és a munkanélküli járadék folyósításának időtartalmát kimerítette. A munkanélküli járadék folyósításának kimerítését követően egy éven belül betöltötte a nyugdíjkorhatárt megelőző három évvel előtti életkort, rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, részére megfelelő munkahely biztosítására nincs kilátás. Jövedelemhatárok A nyugdíj előtti munkanélküli-segély összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcvan százalékával, amit legkorábban a kérelem benyújtását követő naptól lehet folyósítani. Szüneteltetni kell a nyugdíj előtti munkanélküli-segély folyósítását a keresőtevékenység időtartamára, ha az abból származó jövedelem havi összege meghaladja a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát. Meg kell szüntetni az ellátást, ha a munkanélküli azt kéri, öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogot szerzett. Akik 1995. december 31-ig rendelkeznek az előnyugdíj feltételeivel, kérhetik az előnyugdíj megállapítását. Igényüket a lakóhely szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz kell benyújtaniuk, mellékelve hozzá a Munkaügyi Központ határozatát. 1995. december 31. után előnyugdíj helyett a nyugdíj előtti munkanélkülisegély megállapítására van lehetőség. Megyebeli öregek helyzete Még mindig a gyermekekért • Távolban és egyedül... • Romló életkörülmények Nyíregyháza (KM - K. É.) — A megye nyugdíjasainak szociális helyzetét vizsgálva egy felmérés nemrég megállapította: az országos átlaghoz képest rosszabb, a megyében élő munkanélküliekhez viszonyítva azonban jobb a szabolcsi öregek helyzete. A tanulmányból az is kiderül, a megye nyugdíjasai nagyobb számban vidéken élnek, a 60-as években felépített kockaházakban vagy régi vályogházakban laknak, ahol mindkét esetben a lakás rezsije jelenti a legnagyobb kiadást. Az öregek jobbára maguk gondoskodnak élelmezésükről, míg dolgozni bírnak, megtermelnek mindent a ház körül. A városi nyugdíjasok élet- körülményei valamivel rosz- szabbak, hiszen takarékoskodásra nincs lehetőség, gyakran az OTP-tartozások törlesztése még a nyugdíjas évekre is áthúzódik. Általános megállapítás, hogy a többgenerációs együttélési formák mára csaknem teljesen megszűntek, s az öregek földrajzilag is elszakadva gyermekeiktől mindent megtesznek azért, hogy tehetségükhöz mérten azokat segítsék. Magyarországi sajátosság a tradicionálisan kialakult „röghözkötöttség”, az egy élet munkája árán megszerzett lakáshoz való ragaszkodás, amiből az következik, hogy a megyében élőknek mindössze fele lakik életciklusának megfelelő lakásban, s amíg falun az öregek hatalmas házakat kénytelenek fenntartani, addig a városban élő fiatalok kisgyermekeikkel többnyire szűkösen laknak. Szabolcs-Szatmár-Bereg szociális helyzetének vizsgálatakor fontos tényező, hogy a rokkantsági nyugdíjasok, járadékosok száma mára 54 324- re emelkedett, csaknem eléri az öregségi nyugdíjasok számát, akik összesen 59 271-en vannak. Ezek a számok jelzik a rossz egészségi állapotot is, valamint a munkanélküliség előli menekülés egyetlen lehetséges útját. A rokkantnyugdíjak összege mindig alacsonyabb az öregségi nyugdíjak összegénél, így átmenet nélkül következik be egy lényegesen rosszabb szociális helyzet, az aktív korhoz képest. Sajnálatos, hogy a nyugdíjasok életkörülményei, a jelentős nyugdíjemelések ellenére is tovább romlottak, aminek alapvető oka a nyugdíj reálértékének csökkenése. Szomorú tény az is, hogy egyre fiatalabb életkorban lesznek a szabolcsi emberek rokkantnyugdíjasok, s így gyakran kiskorú gyermek eltartásáról is gondoskodniuk kell családjukban. Mindenki nyert, van tovább! Nyíregyháza (KM) — Szavakkal talán nem is lehet kifejezni azt a megható családias légkört, az egymásért való drukkolást, ami november 4- én a Váci Mihály művelődési ház zsúfolásig megtelt nagytermében helyet foglaló nyugdíjas közönséget jellemezte, a megye nyugdíjasklubjainak Ki mit tud? műsorán. E rendezvényen nem volt korhatárfeltétel, vagy helyezési sorrend, mint az általában lenni szokott. Itt mindenki első helyezett volt. Szereplő és hallgatóság egyformán nyert azáltal, hogy gyönyörködhetett huszonhét énekszámban és tizenöt versmondó által tolmácsolt szebbnél szebb költeményben vagy a hangszeres citeraszólista előadásában. Feszült figyelemmel hallgatták a jelenlévők a Fegyveres Erők nyugdíjasklub népdalköre által előadott huszár- nótacsokrot, gyönyörködhettek továbbá a záhonyi, valamint a kisvárdai Életet az éveknek népdalkörök által előadott szabolcs-szatmár-be- regi népdalcsokorban, vagy a tiszavasvári kórus arató, az al- végesi kórus Nyírségi csokor címen előadott dalaiban. A nagykállói énekkar erdőről szóló dalokat adott elő, de tetszett a nyírteleki, a nyírbátori és valamennyi fellépő nyugdíjas által előadott műsor is. Néma csendben hallgatta a közönség a szólisták előadását, és bizony nem véletlenül jelent meg egy-egy könnycsepp a szemekben, amikor a 82 éven felüli szavaló Estók Jó- zsefné nyugdíjas pedagógus vagy a csodálatos hanggal megáldott szintén nyolcvan év feletti Molnár Sándor MÁV- nyugdíjas Schubert Ave Máriáját adta elő magyarul és latinul. A szakemberekből álló zsűri sorrendet nem állított fel, csupán csodálatát és elismerését fejezte ki minden résztvevőnek azért a töretlen hitért és akaratért, mellyel ilyen idős korban is fáradságot nem ismerve a kultúra szolgálatát hirdetik és nem hagyják elfelejteni a szüléikről, nagyszüle- ikről ránk maradt gyönyörű népdalokat, a háborúk keserveiben született katonadalokat, s a költők által megfogalmazott szebbnél szebb verseket. Az idős korosztályban hál istennek él a zene, a népdal, s a vers iránti szeretet, mert könyvvásárlásra már nemigen telik, s bár egyesek igen szerény nyugdíjból, nehéz körülmények között élnek, minden alkalmat megragadnak a nyugdíjasklubokban arra, hogy egy-egy közös énekléssel ápolják a múltat, megfe-ledkezzenek a problémákról, s csak a szépre emlékezzenek. így volt ez most is, amikor befejezésül a nagyterem közönsége egy nagy kórussá alakult, s együtt énekelte a Látod édesanyám és a Csitári hegyek alatt című népdalt, s kedvenc nótájával, a Kék nefelejts cíművel emlékezett egykori vezetőjére, Jósvai Lászlóra... Mint kisdiák... Györke László L egszívesebben mind- annyiuk nevét ideírnám. Hisz nem volt gyenge produkció, csak jó és jobb. Nem csak nyugdíjasmércével mérve! (De ha mindenkit felsorolnék,miről szólna ez a kis írás?) Valamennyien úgy izgultak fellépés előtt, mint a kisdiák. Ezt Berki Antal a versmondók, Erdős Jenő, a dalosok zsűrijének elnöke is hangsúlyozta. A megye nyugdíjasainak Ki mit tud? vetélkedőjén zsúfolásig megtelt a Váci Mihály művelődési központ. Igaz, a közönség jelentős része szereplő is volt. De közönségnek sem voltak utolsók, hiszen olyan lelkesen tapsolták meg a „ve- télytársakat", mint a sajátjukat. (A vetélkedést, persze, csak képletesen kell érteni, mert díjakat ezen a Ki mit tud?-on nem osztottak.) A taps szívből jövő volt, nyilván azért, mert sajátjuknak is éreztek mindenkit, aki ezen a napon színpadra lépett, verset mondott. A versmondók nem rejtették véka alá nemtetszésüket, hiszen nagyobb közönség előtt szerettek volna szerepelni. A tudósító sem örült ennek a megoldásnak, hiszen ingázhatott a két terem között, s közben azon morfondírozott, hogy vajon miről marad le. Szerencsére a nyolcvankét esztendős Estók Józsefné mélyen átélt, már-már művészi színvonalú versmondását sikerült elcsípni. Még az igen hosszú vers (Ábrányi Emil: Mi a haza?) sem fárasztotta ki Zsuzsika nénit, bár vitt magával „puskát”, egyszer sem nézett bele. De kedvezett Fortuna akkor is, amikor a Fegyveres Erők Klubja Honvéd népdalkörének huszárnótáiról, a tiszavasvári Napraforgó Nyugdíjasklub kórusának népdalcsokráról sem maradtam le. Sajnálhattam viszont, hogy nem láttam Molnár Sándort, aki Schubert Ave, Maria! című dalát adta elő. Csak Erdős Jenőtől tudom, hogy sikeres volt e merész vállalkozás. Nem beszámolónak készült e kis írás. Hanem inkább csodálatomat, ha úgy tetszik, hódolatomat szerettem volna kifejezni mindazoknak a nyugdíjasoknak (és Tóth László főszervezőnek), akik nemcsak életet, hanem értelmet is adnak az éveknek. A templomból hazafelé Balogh Géza felvétele Évente egyszer Nyíregyháza (KM) — A nyugdíjas nem eltartott, nyugdíjának összegét, ha úgy tetszik fedezetét aktív évei alatt bőségesen ledolgozta. Ezért is fontos, hogy az idős emberek nyugdíjas éveikben anyagi biztonságban, emberi körülmények között élhessenek. A cél ez, megvalósítása azonban nem könnyű feladat. Ezért is számít jó hírnek az, hogy főbb vonalaiban megegyezik a Nyugdíj- biztosítási Önkormányzat elképzeléseivel a nyugdíj- korhatár emeléséről szóló, a kormányülésen első olvasatban tárgyalt előterjesztés. A nyugdíjbiztosító ugyanakkor záros határidőn belül elkészíti saját javaslatát is, hogy az Érdekegyeztető Tanács dönthessen róla, milyen elvek mentén, milyen ütemben valósuljon meg a korhatáremelés — nyilatkozta nemrég Szeremi Lászlóné alelnök. Az ön- kormányzat ugyanakkor tárgyalja a nyugdíjemelés rendszerének módosításáról készített elnökségi javaslatot is, melynek lényege, hogy 1996-tól az előző évi tényleges nettó bérkiáramláshoz igazítanák a nyugdíjemelést. A hírek szerint változna a nyugdíjemelés időpontja is. A jelenlegi évi kétszeri — márciusi és szeptemberi — alkalom helyett egyszer, júliusban emelnék a nyugdíjakat, az egész évinek megfelelő mértékben. Jövőre azonban — az átállás megkönnyítésére — még januárban is lenne egy, várhatóan hétszázalékos emelés. 1996 júliusában azután, már az előző évi tényadatok birtokában, a januári emelést is beszámítva emelkedhetnének a nyugdíjak. áiLriiMBgi 111
