Kelet-Magyarország, 1995. október (52. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-05 / 235. szám

1995. október 5., csütörtök HAZAI HOL-MI A képviselő a diákok gondjairól Úgy gondolom, hogy a felsőoktatási tandíj, az alaptandíj bevezetése indokolt Budapest (KM - K. É.) — A kormány által beterjesztett határozati javaslat 2005-ig tervezi megszabni azokat a kereteket, amelyekben a ma­gyar felsőoktatás mozgáste­re, ha úgy tetszik, kényszer- pályája megjelölhető. A mai gazdasági helyzetben lehet- e, érdemes-e egyáltalán meg­szabni ilyen kereteket?— kérdeztük Bányász János- nét, az MSZP parlamenti képviselőjét. — Feltétlenül, hiszen a felső- oktatásban évek óta zajlik áta­lakulási folyamat, részben kormányzati döntéseknek kö­szönhetően, részben az intéz­mények természetes megúju­lási tevékenységével össze­függésben, s az utóbbi időben — sajnos kényszerű gazdasági helyzetünk miatt. Ezek a vál­tozások ráadásul egy olyan időszakban szűkítik a felsőok­tatás mozgásterét, amikor az történelmének egy nagy mennyiségi felfutó időszaká­ban van. □ Mennyiség és felfutás, amikor pénz meg nincs? — A hallgatói létszámnöve­lést, túl a finanszírozási, elhe­lyezési, infrastrukturális gon­dokon szemléletváltásnak is követnie kell. Ennek pedig el­sősorban azon kell alapulnia, hogy a közvélemény képes-e tolerálni azt, hogy akit fel­vesznek felsőoktatási intéz­ménybe, az esetleg nem jut el a diplomáig. Tehát a megnövekedett hall­gatói létszám nem feltétlenül fog megnövekedett diplomás létszámhoz vezetni. Azt is fi­gyelembe kell venni, hogy a közvélemény ma úgy gondol­ja, a diploma nagyon jó elhe­lyezkedési lehetőségeket je­Bányász Jánosné Nagy Gábor (ISB) felvétele lent, miközben szembesül­nünk kell azzal a ténnyel, hogy a diplomásnak magának kell megkeresnie azt a lehető­séget, ahol tudását konvertál­hatja, megélhetési lehetőségre váltja át. O A tandíjbevezetés körüli vitában gyakorta elhangzik, a hallgatók szeretnének bele­szólni saját dolgaikba... — A diplomák piacképessé­gét fogja növelni, ha a hallga­tói munka, az önállóságra szoktatás és a kreativitás na­gyobb szerepet kap már a ta­nulmányok folyamán. Egy vi­déki felsőoktatási intézmény ismerőjeként azt is meg me­rem fogalmazni, hogy itt még infrastrukturális tartalékok is akadnak. A tervezet vonzó erényének tartom, hogy az át­járhatóság vagy az áthallgatás lehetőségét általánosabbá te­szi. Én ezt összekapcsolnám a felsőoktatási integráció téma­körével, mégpedig elsősorban azzal az elképzeléssorral, amely néhány vidéki városban a többkarú főiskolai integráció megteremtését teszi lehetővé. ÜA jelenleg forrongó felső- oktatás akár konzervatív ága­zatnak is nevezhető, hiszen változásai nagyon is lassan ér­nek be... — Ez így igaz. Ezért sem szabad kitenni félévenként, évenként vagy akár kétéven­ként bekövetkező megrázkód­tatásoknak, mert ez nem feltét­lenül a minőség javulását, ha­nem a meglévő eredmények csökkenését vagy feladását is jelentheti. U Érdekelne, szocialista képviselőként miképpen véle­kedik a tandíjbevezetésről? — Saját frakcióm álláspont­jával egyetértve úgy gondo­lom, hogy a felsőoktatási tan­díj, az alaptandíj bevezetése indokolt, elsősorban akkor, ha ez az összeg a felsőoktatási in­tézményeknél marad. A másik kormányzati döntésben, amely a differenciált tandíj bevezeté­sével függ össze, nemcsak a hallgatói önkormányzatok vagy a felsőoktatási intézmé­nyek vagy a szülők pénztárcá­ja elleni támadást látok, ha­nem láttam benne a kormány­zatnak egy védő törekvését, hogy ma Magyarországon a legtöbb felsőoktatási intéz­mény már különböző címe­ken, kiegészítő kollégiumi díj­ként, nyelvtanfolyami díjként, speciális oktatási hozzájáru­lásként külön összegeket ed­dig is megkockáztatott, legfel­jebb elkülönített alapon szed­te. — A kormányzati döntés­ben van törekvés arra, hogy az intézményi autonómia maga szabhassa meg, mennyi legyen a kiegészítő tandíj, de láttam benne egy védekező gesztust is. mely szerint eddig és ne to­vább! Ha a differenciált tandíj bevezetése szerencsésen elna- polódik, akkor szerintem újra kellene gondolni és a normatív finanszírozással együtt meg­nézni még egyszer a kérdés­kört. Végtelenül helytelen lenne, ha az intézmények rákénysze­rülnének a differenciált tandíj alkalmazására, és ezzel egy olyan típusú kontraszelekciót indítanának meg, amelynek végeredményeként az követ­kezhetne, hogy a kevésbé te­hetős szülők gyerekei a tanítói pályára, a tehetősebb szülők gyerekei pedig bárhová, bár­melyik felsőoktatási intéz­ménybe mennének. Úgy gon­dolom. ha most újragondolja a kormányzat a differenciált tandíj bevezetését, akkor már figyelembe kell vennie a nor­matív finanszírozás kérdéskö­rét is. A tanárképző főiskolák helyzetét ugyanakkor a közok­tatási elképzelésekkel és a nemzeti alaptanterv bevezeté­sével együtt kellene kezelni, elérni, hogy még a gondolat­ban se hozhassák olyan hely­zetbe a főiskolákat, hogy meg­vonnák tőlük a diplomakíbo- csátási jogot. Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy ezt a lehetőséget megen­gedhetné magának. OÁ diákok tüntetnek, a pénz kevés, a vita folyik: hogyan to­vább? — Az idei év megszorításai után megmaradt szellemi bá­zis alkalmas a felsőoktatás előtt álló megnövekedett fel­adatok ellátására. Ez a nagyon diplomatikus kifejezés termé­szetesen azt is jelenti, hogy en­nek a szellemi bázisnak az ér­tékét meg kell őrizni. Márpe­dig az értéke a megfizetésével őrizhető meg. Bármilyen ne­héz költségvetési helyzete van az országnak, arra gondot kell fordítani, hogy a felsőoktatás­ban dolgozók reálbércsökke­nése ne következzen be. — Fontos, hogy a felsőokta­tással foglalkozó országos au­tonóm testületek véleményét a jövőben is fokozottan figye­lembe vegyék, és azokat a megkezdett tárgyalásokat, ér­dekegyeztetéseket, amelyek a felsőoktatással összefüggő ér­dekképviseleti szervezetekkel, szakszervezetekkel, hallgatói önkormányzatokkal elkezdőd­tek, a most megindított szel­lemben folytassa. Háromezer új munkahely Nyíregyháza (KM) — To­vább csökkent megyénk­ben a regisztrált munka- nélküliek száma. A pá­lyakezdő munkanélküli fiatalok még mindig so­kan vannak. Szeptem­berben megyénk munka­adói 2999 új, betölthető munkahelyet jelentettek be. Mindez tegnap Nyír­egyházán hangzott el a Megyei Munkaügyi Köz­pont sajtótájékoztatóján. Szeptemberben 2 ezer 400- zal csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, így már „csak” 42 471 munkanélküli szerepel a nyilvántartásban. Az összes munkanélküliek 13 százaléka pályakezdő. A munkaügyi központ kiren­deltségei a hónap folya­mán 4556 betöltetlen mun­kahelyre közvetítettek ki munkanélkülieket. Az új- jonnan bejelentett álláshe­lyek fele támogatott (köz­hasznú, illetve foglalkozta­tást bővítő támogatás) volt, s 710 üres állást a feldolgo­zóiparban kínáltak. A jö­vedelempótló támogatásra jogosult állástalanok szá­ma tovább csökkent, ám még mindig 22 ezer 400 munkanélküli részesül me­gyénkben jövedelempótló támogatásban, magyarán segélyben. Rögös út vezet Európába Nyíregyháza (KM — BJ) — A regionális politika általános kérdéseit megvitató tanácsko­záson Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke azt kifogá­solta, hogy Magyarországnak jelenleg sincs területfejlesztési koncepciója, mert sem Buda­pestnek, sem a Dunántúlnak nem volt érdeke, hogy legyen. Talán ha majd ősszel elfogad­ják a törvényt, akkor változik valamit a helyzet, ha nemcsak a lehetőséget adják meg, ha­nem az ehhez szükséges esz­közrendszerről is gondoskodik a költségvetés. Ennek legvita­tottabb pontja épp az önkor­mányzatok támogatására fel­használható pénz elosztásának módja volt, noha a költségve­tés alapvető funkciója, hogy az egyik helyről elvon és azt a pénzt eljuttatja oda, ahol arra nagyobb szükség van. A me­gyei önkormányzatok szerep­vesztése is gátja a területfej­lesztésnek, ezért lenne jó, ha a területfejlesztési törvényben legalább korábbi funkciójának ezt a részét visszakapnák a megyei önkormányzatok. Róka László a Megyei Fej­lesztési Alapítvány és a Me­gyei Fejlesztési Ügynökség te­vékenységéről beszélt, Bajor Tibor országgyűlési képviselő a Záhonyban és térségében ki­alakítandó vállalkozási övezet szerepének fontosságáról győzte meg a tanácskozás résztvevőit, akik a nap folya­mán a Primom Alapítvány ve­zetőitől, majd délután Tiszalö- kön, Tiszadobon és Tiszavas- váriban kaptak reális képet és adtak hasznos tanácsokat a tér­ség fejlesztéséhez az ország keleti részének felzárkóztatá­sához. Elmondták: nyugaton is nagyon nehéz a gazdagabb or­szágrészeket rávenni, hogy szolidaritást mutassanak a sze­gényebbekkel. Bomba a vasútállomáson Nyíregyháza (KM - Cs. Gy.) — Hatalmas bombái leltek az építők október 4-én reggel 9 óra körül a nyíregyházi MAV- állomáson. — A bombára a föld egyen- getése közben bukkantunk — mondta Hegedűs Gyula, a Hajdú Vasútépítő Kft. dolgo­zója. — A körülbelül egy mé­ter hosszú és 50 cm átmérőjű robbanószerkezetet körülkerí­tettük, s szóltunk a MÁV ille­tékeseinek. — Minden megtettünk azért, hogy a bombához senki ne érhessen — tájékoztatott Hidegkúti Miklós, a vasút Va­gyonvédelmi Igazgatóságának főrendésze. — Úgy tudom, azt 1944. május 7-én 9.20 órakor angol repülőről dobták le, s sítettük a tűzszerészeket, gon- nem robbant fel. Most a föld- doskodjanak az elszállításáról, munkák során került elő. Érte- ártalmatlanításáról. Balázs Attila felvétele Az érdekvédelemért Nyíregyháza (KM) — Ha egymással vitatkozunk, an­nak nagyon sok párt örül, politikai céltábla leszünk. Össze kell fognunk és kö­zösen tevékenykednünk a cigányok érdekvédelméért — fogalmazott tegnap Hor­váth Tamás, az Észak-Kelet Magyarországi Cigányszer­vezetek és Önkormányza­tok Regionális Érdekegyez­tető Fórumának elnöke. Ezelőtt két héttel hozták létre a Fórumot Hajdú-Bi- har, Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Szabolcs-Szatmár­Bereg cigányainak képvise­lői a halmozottan hátrányos helyzetben élő cigányság érdekeinek védelmére. Tegnap a polgármesteri hi­vatalban az alapszabályt és a programot vitatták, alkot­ták meg. Gombamód sza­porodnak napjainkban is az újabbnál újabb cigányszer­vezetek. A Fórum szeretné megér­tetni a cigányokkal, hogy nem egymás ellen kell hata­lomra tömi. Az összefogással egy­mást segíteni. A filmművészet... ...igényes fogyasztóira is gondolnak Ibrányban a vá­rosi könyvtárban működő videotékában. Részben a Nemzeti Kultúráért Alapít­vány támogatásával (száze­zer forint), részben pedig saját forrásból (ugyan­annyi) létrehozzák a ma­gyar és egyetemes művész­filmek tárát klasszikus és mai rendezők alkotásaiból. Ez azt jelenti, hogy az ér­deklődők az örök becsű al­kotások többségét megta­lálják majd a videotékában. (KM) Közös ülést... ...tart a Magyar Világszö­vetségének megyei szerve­zete, valamint oktatási és közművelődési szakbizott­sága október 9-én 17 órától a Zrínyi Ilona Gimnázium­ban (Nyíregyháza, Széche­nyi u. 29.). Az érdeklődők tájékoztatót hallgathatnak meg az MVSZ alapszabá­lyáról dr. Széles Csaba me­gyei titkártól és a határon túli magyar fiatalok megyei oktatási lehetőségeiről Pin­tér Miklóstól, a bizottság el­nökétől. (KM) Másfél millió... ...forint értékű könyvtámo­gatást, elsősorban modem és klasszikus irodalmat ajándékozott nemrég a bak- talórántházi regionális ok­tatási központnak az Óma­gyar Kultúra Baráti Társa­ság. (KM) Az önhibáján... ...kívül hátrányos helyzetbe került településeknek nyújtható támogatásra idén már másodszor nyújtotta be pályázatát a vásárosnamé- nyi képviselő-testület — re­mélhetőleg több sikerrel, mint az első alkalommal, amikor egy fillért nem ka­pott. (KM) Lebuktak az ukránok Razziák a szórakozóhelyeken Cselényi György Nyíregyháza (KM) — A Nyíregyházi Rendőrkapi­tányság parancsnoki állo­mányában bekövetkezett változásokról számolt be dr. Hajzer László ezredes, megyei rendőr-főkapitány a tegnapi rendkívüli sajtótá­jékoztatón, majd egyéb, közérdeklődésre számot tartó témák következtek. Az MRFK őrizetbe vett egy ukrán személyt. Az il­lető azzal gyanúsítható, hogy október 3-án reggel 6.30 órakor — társaival együtt — a Nyírtass-Pátro- ha útkereszteződésnél kira­bolta egy ukrán busz utasa­it. Az eddigi adatok szerint az autóbuszt egy világos­zöld színű Audi típusú sze­mélygépkocsival és egy La­dával megállásra kénysze­rítették. A buszra hat táma­dó szállt fel, majd a jármű­vet Pátroha felé irányítot­ták. Egyikük menetközben a sofőr fejéhez pisztolynak látszó tárgyat szorított. Az utasokat felszólították arra, hogy a dollárjaikat vegyék elő, majd a kezeiket tegyék a tarkójukra. Tizenöten át­adták pénzüket, öten vi­szont nem tették azt. Ez utóbbiakat a rablók puszta kézzel bántalmazták, majd a pénzüket erőszakkal el­vették. Összesen csaknem 21 ezer dollárra tettek szert. A sértettekkel közölték: a buszt 30 percig nem hagy­hatják el, mert aki azt teszi, lelövik. Ezután a helyszín­ről elhajtottak. A felderítésben az ukrán rendőri szervek jelentős se­gítséget nyújtottak. Az őri­zetbe vett férfi társainak személyi adatai is ismertek. Az utóbbi időben hét ukrán buszt ért rablótámadás, és közülük ötnek az elkövetői­re sikerült fényt deríteni. Úgy tűnik, az efféle bűn- cselekmények megakadá­lyozására tett rendőri intéz­kedések eredményesek. Gond, hogy a rablások és a rendőrség értesítésének ideje között olykor egy óra is eltelik, amely alatt a tet­tesek messzire juthatnak. Az is probléma, hogy a sér­tettek egy része — mivel fél az itthoni megtorlástól— a hatóságokkal nem működik kellően együtt. Dr. Hajzer László a to­vábbiakban arról szólt, hogy a razziákon több nyír­egyházi szórakozóhelyen tiltott tevékenységet folyta­tó és illegálisan itt-tartóz- kodó külföldi személyekre bukkannak. Legutóbb a Hubertus presszóban egy 7,62-es kaliberű géppisz­tolyt — hozzátartozó lősze­rekkel — leltek. Az ezredes megjegyezte, ott korábban már lövöldözés is volt. Az üzemeltetők közül egy személyt őrizetbe vet­tek. A rendőrség kérte az önkormányzatot, hogy a maga eszközeivel, módsze­reivel (nyitvatartási idő-, és/vagy tevékenységikör- korlátozással, netán bezá­rással) járuljon hozzá a Hu­bertus, továbbá a Mirage nevű szórakozóhelyen a közbiztonságot veszélyez­tető állapotok megszünteté­séhez. Kelet-Magyarország 51

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents