Kelet-Magyarország, 1995. október (52. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-04 / 234. szám

1995. október 4., szerda Fórum olvasóink leveleiből KM-POSTA Öregedik a magyar gépkocsipark, de ennyire? Balázs Attila felvétele Eltört a talpa Egy hónappal ezelőtt vásárol­tam lányomnak egy műanyag­talpú papucsot 4590 forintért. Ezt két napon belül visszacse­réltem, mert kicsi volt a lábá­ra. Az új papucs talpa körülbe­lül két hét után eltört, nem le­het benne járni. Visszavittem a cipőszalonba, hogy cseréljék ki. A boltban elutasították a cserét, azt mondták, legfel­jebb, ha otthagyom, felküldik a KERMI-be, de ez a vizsgálat több hónapot is igénybe vehet. Vége a nyárnak, a lányom nem tudta használni a papucsot, va­lószínű, hogy jövőre már na­gyobb lesz a lába, így dobha­tom ki. Kértem, ezek után ad­ják vissza a pénzemet, de el­zárkóztak tőle. T. S. Nyíregyháza A panasszal kapcsolatban Holló Jánosné, a Fogyasztó- védelmi Felügyelőség megyei vezetője az alábbi tájékozta­tást adta: a vásárlók minőségi kifogását a 4/1978. (111. 1). BkM. sz. rendelete szerint kell intézni. A jogszabály 6. §-ának (1) bekezdése kimondja: ha a vásárló és a kereskedő között vita merül fel, a kereskedő kö­teles a KERMI szakvéleményét beszerezni. Amennyiben olva­sónk kifogását továbbra is fenntartja, javasolja a vezető, ismételten keresse meg a ke­reskedőt és, ha az ennek elle­nére sem hajlandó kártalaní­tani, úgy a papucsot adja át KERMI-vizsgálatra. A jogsza­bály a vizsgálat idejét 10 nap­ban állapítja meg, és ez a vá­sárlóra nézve díjtalan. Cigaretták Nemrégiben láttam egy fotót a Kelet-Magyarországban, me­lyen a vámosok által elkobzott cigarettát zúzzák be. Én nem egészen értek egyet a cseleke­detükkel — azzal igen, hogy elveszik az illegálisan beho­zott árut —, de rengeteg érték ment veszendőbe. Szerintem, ha eladják a cigarettát, és vala­milyen jótékony célra fordítják az összeget, még mindig töb­bet hoz az országnak, mint így. Rengeteg például a szegény, a hajléktalan ember, nekik egy tál meleg étel is jól jönne! Va­lószínűleg a jogszabályok nem engedik meg az ilyen felhasz­nálást, de a jogszabályoknak a szegénységet sem szabad len­ne megengedni!... Kovács Lászlóné Nyíregyháza Találkozó Még a szeptemberi nap is me­legebben sütött 22-én, amikor Szekrényes András, a Temet­kezési Vállalat igazgatója kö­szöntötte a vállalat nyugdíja­sait. Ezúttal is, mint minden évben, ebéddel és ajándékkal szereztek nagy örömet az idős, megfáradt embereknek. Kö­szönet és hála az emlékezetes napért, mely erőt ad a további nyugdíjas évekhez. Vámos Györgyné a nyugdíjasok nevében Fáznak a picik Szeptember 28-án este két hónapos kisbabámat meg­fázás miatt sürgősen be kel­lett vinnem Nyíregyházán, a Szent István úti rendelő gyermekügyeletére. Na­gyon meglepődtem, mert olyan hideg volt, hogy az ügyeletes orvosnak is nagy­kabátot kellett felvenni, a vizsgálat előtt pedig dör­zsöléssel melengette a ke­zét, úgy nyúlt a picihez. A gyermeket a vizsgálathoz félmeztelenre kellett levet­kőztetni, félő volt, hogy ál­lapota tovább romlik az it­teni hideg miatt. Úgy gon­dolom, hogy ennyire nem lehetünk szegények, s ha várunk október 15-ig, a hi­vatalos fűtési szezon meg­kezdéséig, sok apróság ke­rül nehéz helyzetbe. Szerin­tem addig is gondoskodni kellene valami alkalmi megoldásról, például gázra­diátorra, vagy hősugárzóra gondolok. F. K. Nyíregyháza Más az igazságérzet, más a jog A szociálpolitikával mindig lesznek, akik elégedetlenek • Ott a lehetőség Dankó Mihály Olcsva (KM) — Júniusban kaptunk egy nyomtatványt az önkormányzattól, ezt ki­töltve, kereseti igazolással el­látva vissza kellett küldeni. Ennek lényege, csak az kap­hat beiskolázási támogatást, akinek az egy személyre jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum nyolcvan százalékát, azaz 6720 forin­tot — olvasható abban a le­vélben, melyet tíz olcsvai szülő írt alá. Eddig ez rendben is lenne, de a számokhoz való merev ra­gaszkodás egy furcsa helyze­tet alakított ki — folytatódnak a sorok — egy-két jól menő vállalkozó 6200 Ft-os kereseti igazolás benyújtásával jogo­sult lett a támogatásra, míg az alacsony bérből, munkanélkü­li segélyből élők, sajnos nem. Nincs iskola A faluszéli házban egész kis röpgyűlés fogad. Az érzelme­ket nehezen palástolva, egy­más szavába vágva sorolják panaszaikat az érdekeltek. — A férjem, a fiam beteg. A kislányommal havonta kell or­voshoz menni, a szeme fáj..., és semmi támogatást nem ka­pok — mondja egy fiatal- asszony. — Az igazgatónő írt, hogy járjon a gyerek napközi­be, de miből? Fizetnem kell az OTP-t, a rezsit. Ennek ellenére mi nem vagyunk jogosultak! A jövedelmünk kimutatható minden fillérre, s alig haladja meg 2-300 forinttal az érték­határt, mégsem kaphatjuk meg a támogatást?! — Nem értjük az elvet — veszi át a szót egy másik asz- szony. — A képviselők ismer­nek mindenkit a faluban, tud­ják, ki hányadán áll anyagilag. Azt is látják, X. Y. nincs ráu­talva a támogatásra, akkor mi­ért adják neki? Az én gyere­kem rendszeres nevelési se­gélyben részesül, de tanszerse­gélyt már nem kaphat, vajon hogy van ez? Arra is található példa, felveszik a havi étkezé­si támogatást, s közben nem jár a gyereke a napközibe. Itt Olcsván nincs iskola, a gyere­kek korán kelnek, későn ér­keznek haza, szükségük van az ebédre. Nehéz a panaszkodóknak indulataikat féken tartani, hisz sokan küszködnek hasonló gondokkal, s nagyon kellett volna nekik az a segítség. Mindenki érvel, orvosi igazo­lások kerülnek elő. Sérelme­zik, hogy a képviselők, a köz­ség vezetése nem vette figye­lembe az elbírálásnál keserves helyzetüket. — Mindenre jut ebben a községben, csak az emberekre nem — veti fel búcsúzóul egy rokkantnyugdíjas férfi. Nem is tagadja Lipták József jegyző, hogy az elmúlt ciklus­ban rengeteget fejlődött Olcs­va. Segítettek ebben a saját erő mellett a pályázatokon nyert összegek is, de nem feledkez­tek meg az emberekről sem, hisz a négy év alatt négyszere­sére emelkedtek a szociálpoli­tikai kiadások. Nehezebb a helyzet — Jobbak voltak az anyagi kondícióink -— veszi elő az aktákat, miután megtudja, mi járatban vagyok. — Az elmúlt négy évben minden gyereket egységesen támogattunk tan­évkezdéskor. Az önkormány­zat állta a ciklusban a tanulók ténylegesen fizetendő étkezési költségének felét. Talán ez bosszulja meg most magát. Addig, míg korábban nem kö­töttük semmihez a támogatást, az 1995-ös évben — mivel a településünk nehezebb anyagi helyzetbe került — a testület úgy döntött: nem ad egysége­sen mindenkinek, hanem szo­ciális feltételekhez köti az odaítélést. Kivétel ez alól az a 34 közép- és felsőfokú intéz­ményben tanuló fiatal, akik egységesen háromezer forint évkezdési támogatásban ré­szesültek. Az általános iskolások szü­leihez eljuttatták azt a bizo­nyos papírt, melyen tájékoz­tatták az érdekelteket, ki mi­lyen feltételekkel kaphatja meg a pénzt. Sokan vissza sem küldték, de néhányan az összeg túllépése ellenére: be­adták kérelmüket. (Őket eluta­sították.) A településen végül is 30 általános iskolai tanuló kapott 2100 forint tanévkezdé­si támogatást. S ezzel párhuza­mosan további kétszer 2100-at az étkezési díjak fedezésére. Ehhez jön még 10 óvodás, akik szintén részesülnek étke­zési hozzájárulásban. A folya­mat nem lezárt, aki jogosult, igényét még elbírálják, de a megszabott egy személyre ju­tó jövedelmi határtól nem tér­nek el, mivel a törvény adta jo­ga alapján a testület már így döntött. — Mi egyetlen igazolás va­lódiságát nem vizsgáltunk fe­lül — válaszol Huszti József polgármester a levélben feltett kérdésre. — Hiába ismerjük az illetőt, nem tudjuk és nincs is jogunk bebizonyítani, ki mennyit keres. Egy vállalkozó esetében nem vonhatjuk két­ségbe az APEH igazolását. A számok tények, valamilyen mércét fel kellett állítani. Emögött viszont nem tudni, ki milyen szociális helyzetben él; hányszor kell beutaznia Nyír­egyházára az orvoshoz, meny­nyit fordít gyógyszerre. Van olyan család, amelyik 25 ezer forintot kap havonta az önkor­mányzattól, mert mindenki előtt ott a lehetőség, ha a szo­ciális rendeletben előírtaknak megfelel, megkapja a rendsze­res, vagy az egyedi segélyt. Mindenki egyformán A jegyző inkább abban látja a problémát, hogy eddig min­denki egyformán hozzájutott a támogatáshoz, és most nem. Ez zavarja a lakosságot, de tu­domásul kell venni a szűkülő anyagi keretet. Különben is más az igazságérzet és más a jog. A szociálpolitikát pedig soha sem lehet úgy „csinálni", hogy mindenki elégedett le­gyen. A szociális... ...igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi II. törvény 42. § (1) bekez­désének b./ pontja értelmé­ben nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó (Polgá­ri Törvénykönyv 685. § b./ pontja), ha rendszeres pénzellátásban részesül — üzenjük N. Andrásnénak V ásárosnaményba. A Társadalom-... ...biztosításról szóló 1975. évi II. Tv. és a végrehajtá­sáról kiadott 89/1990. (VI. 1.) MT. rendelet értelmé­ben, annak aki a gyermek- gondozási segély folyósítá­sa alatt szül, és nem jogo­sult terhességi gyermek­ágyi segélyre, a szülés nap­jától a minimum összegű gyermekgondozási díj jár — tájékoztatjuk nyíregyhá­zi levélírónkat. Az Országgyűlés... ...az 1990. évi CIV. törv. alapján 15%-kal kamatozó, majd időközben 12%-ra módosult lakáshitelek ka­matának mértékét az 1995. évi pótköltségvetési tör­vény jóváhagyása során 1995. július 22-től 25%-ra módosította — válaszoljuk P. J.-nek. A jövedelempótló... ...támogatás a jelenlegi sza­bályok szerint folyamato­san két évig adható. A két év letelte előtt három hóna­pig munkaviszonyt létesítő személy, viszont újra része­sülhet támogatásban — üzenjük nagyhalászi olva­sónknak. Összeférhetetlen Válaszok állampolgári kérdésekre Nagyhalász (KM - Gy. L.) — Balogh Gyula nagyhalá­szi olvasónk levelében a közigazgatással kapcsolat­ban tesz fel néhány kérdést, melyek között van közérde­kű és magánjellegű is. Egy település önkor­mányzatánál hogyan dol­gozhat együtt a polgármes­ter és felesége? Milyen tör­vényi szabályozás van er­re? — szól az első kérdés. Megkerestük dr. Fekete Zoltánt, "a megyei közigaz­gatási hivatal vezetőjét, aki elmondta: a kérdés nem vé­letlenül érkezett éppen Nagyhalászból. Érdekes a szituáció, hiszen a törvény szerint a községekben — és csak a községekben — a képviselő-testület jóváha­gyásával dolgozhatnak együtt. Csakhogy időköz­ben Nagyhalász város lett, emiatt most már a városok­ra vonatkozó jogszabály ér­vényes, amely szerint tehát az összeférhetetlenség té­nye jelen pillanatban már fennáll. A második kérdés így hangzik: Milyen hatáskör­rel rendelkezik a polgár- mester és a jegyző? Erre igen nehéz röviden válaszolni, hiszen a jogsza­bály szerint most jegyző gyakorolja a munkáltatói jogot a polgármesteri hiva­talban, míg korábban ezt a polgármester gyakorolta. Ugyanakkor a jegyző a leg­fontosabb munkáltatói jo­gokat a polgármesterrel va­ló egyeztetésével gyakorol­ja. A képviselő-testületnek ebben a kérdésben még vé­leményezési jogköre sincs. A harmadik kérdés tartal­milag kapcsolódik az elő­zőhöz és így szól: Miért kell bármilyen jegyzőhöz inté­zett kérdésben előbb a pol­gármestert megkérdezni? Miért csak azután adnak választ? — Erre rövid a válasz: ilyen nincs. (Gyanítom azonban, hogy levélírónknak primer élményei vannak ezzel kap­csolatban, mert bizony elő­fordul, hogy bizonyos kér­désekben a jegyző önállóan nem hoz döntést. Vagy azért, mert nem az ő kom­petenciája, vagy — ami gyakoribb — így kényel­mesebb, magyarán: nem akarja vállalni a felelőssé­get. Van aztán olyan is, hogy a polgármester való­ban jogot formál arra, hogy minden döntéshozatalból kivegye a részét. Nem konkrét esetről van szó, te­hát akinek nem inge, ne ve­gye magára!) Az utolsó kérdés szemé­lyes jellegű, ám mivel le­vélírónk esete nem egyedi, sok embert érdekelhet a vá­lasz. íme a kérdés: Milyen jo­gon terheli meg egy képvi­selő-testület az ingatlano­mat, amennyiben szociális segélyt kapok? Milyen tör­vény van erre? — Általános kérdésre csak általános választ tudok adni. Az tény: az önkor­mányzatnak van jogi lehe­tősége arra, hogy megter­helje az ingatlant. Adva van például egy idős ember, aki jogosult szociális segélyre. Ugyanakkor egy viszony­lag szép lakásban él, ame­lyet még aktív korában épí­tett. Hogy ne kényszerüljön ingatlana eladására, az ön- kormányzat folyósíthat szá­mára szociális segélyt, és egyúttal megterheli ingatla­nát, ha a szociális segély­ben részesülő családjában van eltartásra kötelezhető személy, ám nem viseli gondját az érintettnek. Ilyen esetben tehát teljesen jogszerű, hogy az önkor­mányzat a szóban forgó in­gatlant megterheli. Tüzelőanyag-beszerzés?! Harasztosi Pál felvétele Szerkesztői üzenetek

Next

/
Thumbnails
Contents