Kelet-Magyarország, 1995. október (52. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-03 / 233. szám
KULTÚRA Emese újabb álma Nyíregyháza (KM) — A Honismereti Szövetség a Hét Törzs Alapítvány, a Lakitelek Alapítvány, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyarok Világszövetsége, a megyei pedagógiai intézetek, a Szakmunkástanulókért Kulturális Egyesület és Magyar János kisiparos támogatásával országos vetélkedőt hirdet középiskolások (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző intézet 14-18 éves korosztálya) számára „Emese álma Mítosz és történelem címmel”. A vetélkedő célja, hogy gyarapodjon a fiatalok történelmi ismerete, erősödjön hazaszeretetük, nemzeti érzésük és magyarságtudatuk. Ismeretekben és érzésekben felkészüljenek a honfoglalás 1100. évfordulója ünnepi eseményeinek megértésére, befogadására. Az 1995-96-ra meghirdetett harmadik év témaköre A honfoglalás és államalapítás tárgyi és szellemi öröksége. A vetélkedőre iskolatípusonként (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző intézet) 3 fős csapatok nevezhetnek be 1995. október 31-ig a Honismereti Szövetséghez; 1250 Budapest, Pf. 23. Jelentkezéskor kérik: tüntessék fel a küldő iskola nevét, pontos címét, a csapat névsorát, a felkészítő tanár nevét, a versenyző csapat iskolatípusát. Várjuk az előző években részt vett csapatok jelentkezését is. A megyei döntőbe feladatfüzet eredményes megoldása alapján jutnak be a csapatok. A feladatokról, a vetélkedő fordulóinak időpontjáról a jelentkezés visszaigazolásakor tájékoztatják a csapatokat. A vetélkedő legjobb csapatai értékes díjazásban részesülnek. A vetélkedő céljával egyetértő civil szervezetek, alapítványok, intézmények, egyének csatlakozását és támogatását szívesen fogadják a szervezők. A Lili bárónő... ...című nagyoperettet viszi színre a Miskolci Premier Színház a vásárosnaményi művelődési központban október 16-án 19 órától. (KM) valamint a számítógépkezelő-tanfolyamra Nyíregyházán. Kellő számú jelentkező esetén kommunikációs sajtószóvivői oktatás is kezdődik. (KM) Ünnepségsorozatot... ...rendeznek a Vay Adám Múzeum Alkotóháza alapításának 30. évfordulója alkalmából október 6-8. között. (KM) Tanfolyamokat... ...indít a Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ. Várják a jelentkezőket a számítástechnikai szofterüzemeltető kurzusra Kisvárdán és Mátészalkán, Égig érő fa... ...címmel a budapesti TRIÓ együttes mutatkozik be gyermekműsorával a nyíregyházi Városi Művelődési Központban október 4-én két előadásban. (KM) Önálló... ...kiállításon mutatkozik be Török Levente festő a vásárosnaményi művelődési központban. A tárlat október 16-án nyílik. (KM) Nem volt, hanem lesz Mizser Lajos Nyíregyháza — Napjainkban sűrűn idézzük Széchenyi Istvánt. Ez nem is véletlen, de a nyelvészet, a művelődéstörténet berkeiből hadd ne menjek át a politikába. Az 1830-ban megjelent Hitel című munkájában a következőket olvashatjuk: „Sokan azt gondolják: Magyarország — volt; én azt szeretném hinni: lesz!” így, felkiáltójellel. E mondás Széchenyi halála után három évvel már módosult. Mándy Péter Szatmár vármegye alispánjának a Magyar Tudományos Akadémiának írt levelében ezt olvashatjuk, amikor is fizetéséből az akadémiai alapítványra száz ezüst osztrák forintot ajánl fel: „...a hazában az értelmiség elszánt hazafi előtö- rekvés és önzetlen munkásság lelkületét átérezve ezzel és főleg ezen biztos úton azon hitre nyújt méltó kilátást, hogy Magyar Ország nem volt, de lesz” (1863). Ez már csaknem azonos a mai alakkal. Ebből az is világos, hogy értő és érző emberek, még ha kevesebbet is cselekedtek, mint a „legnagyobb magyar”, hasonlóképpen gondolkodtak. Többek között ez is indokolja, hogy Széchenyi kijelentése szállóigévé nemesült. Ha a nyelvi megformáltság némiképpen módosult is, de Széchenyitől a szerzőséget elvitatni nem lehet. Új szerzeményekkel bővült a Szatmári Múzeum. Ezt a szép kocsit is láthatja már a látogató a mátészalkai gyűjtő- és kiállítóhelyen Amatőr felvétel Esélyt Cégénydányádon is Bár a társközségek nem tudták a terheket vállalni, az iskola mégis szépen fejlődik Cégénydányád (M. K.) — Könnyű nekik — fogalmazzák meg többen a szatmári településeken, amikor az iskolák ügyeit emlegetve, Cégénydányád szóba kerül. A magyarázatot sokan abban látják, hogy Bakó Dániel polgármester évekig a fehér- gyarmati Petőfi Sándor Köz- gazdasági Szakközépiskola gazdasági munkáját irányította. O így van ez? — Tény, hogy mindig odafigyeltem a cégénydányádi gyerekekre, és figyelemmel kisértem azt is, hogyan állják meg helyüket a középiskolákban. Igazat kellett adnom a választóimnak, amikor azt kérték: adjuk meg az esélyegyenlőséget iskolánk valamennyi diákjának. Annak idején úgy épült az intézményünk, hogy Sza- mosújlak, Gyügye és Cégénydányád tanulóit fogadja. Ma mindhárom település önálló, de az iskolát közösen üzemeltetjük. Közös volt tehát az elhatározás: legyen nyelv-, számítógép-, illetve zeneoktatás a községben. Elvben ezzel mindenki egyetértett. Károly Csa- báné vállalta az akkori negyedik osztálytól a német nyelv oktatását. Ezek a fiatalok most nyolcadikosok. — Vásároltunk számítógéSzámítógépek előtt a cégénydányádi iskolások A szerző felvétele pékét is. Sajnos, ehhez a két község már nem tudott hozzájárulni. Hasonló módon három pianínót is vettünk. Megkerestük a fehérgyarmati zeneiskola igazgatóját Száraz Károlyt, és kihelyezett tagozatot hoztunk létre. A gyerekek között nagy az igény a zenetanulás iránt. Önkormányzatunk minden költséget vállalt. A hangszeren minden növendék heti két alkalommal ingyen gyakorolhatott egy-egy órát. Fizetjük a tanárnő bérét, szolgálati lakást adtunk. Szeptembertől bővíteni szerettük volna a zongoristák létszámát, a két község azonban nem tudta a terhek rájuk eső részét vállalni. Hasonló a helyzet a számítógépekkel. Ezt is csak a cégénydányádi önkormányzat pénzén vásároltuk. Sikerült valamennyi diákunknak ingyen adni a tankönyveket, illetve füzeteket, tollat, ceruzát. Mindenki itt eszik. A térítési díj 70 százalékát mi fizetjük. A nehéz körülmények között élők pedig a költségek 10 százalékát fizetik csak. Cl Királyné Bodó Klára igazgatónő ezek szerint elégedett lehet a körülményekkel. — Az elmondottak dicséretesek. Mint pedagógus azonban akkor örülnék igazán, ha Szamosújlak és Gyügye iskolásai is ugyanilyen helyzetben lehetnének. S ha még kívánhatnék valamit, úgy azt mindenképpen, hogy a csepegő kazánunkat javítsák meg, ha lehet gázra tegyék alkalmassá, s a kapcsolódó épületrész tető- szerkezetét tegyék rendbe minél hamarabb. Tudom, mindezek közös fenntartói kötelezettségek. A mi dolgunk, hogy legjobb tudásunk szerint oktassuk a gyerekeket, köztük a gyermekotthon 30-40 kisdiákját. A rajz kivételével minden órát szakosan tartunk. Nem kellett elbocsátani senkit. A gyesen levőt helyettesítjük. A nyolc osztály mellett van három napközis és egy tanuló- szobai csoportunk. Gondunk, hogy az első osztályban a három községből mindössze 13 gyerek gyűlt össze. Osztályfőnöki és alsós munkaközösség, szakszervezet illetve közalkalmazotti tanács működik iskolánkban. Nagyon sokat várunk a nyelvoktatástól, a számító- gépesektől, illetve a hangszeresektől. Erre vonatkozóan a fehérgyarmati zeneiskola minden segítséget megad. — Száraz Károly fehérgyarmati igazgatót arról kérdeztem: —miért jó ez a Bárdos iskolának? — Akik oda járnak, ugyanúgy a zeneiskola tagjai, de nem kell bejárniuk Fehérgyarmatra. A fejkvótát a fehér- gyarmati iskola, illetve az ön- kormányzat kapja. Helyiséget, hangszert adnak a képzésre, gyakorlásra, s a pedagógus bérét. Mi látjuk el a szakmai irányítást, dokumentumokkal látjuk el őket, mi vizsgáztatjuk, s mi látjuk el a szakmai felügyeletet. A tehetséges gyerekeket bevonjuk a B tagozatos képzésbe. Mi ezt a városkörzet más településein is vállaljuk társulásos formában az illetékes önkormányzattal. Jánk- majtis hasonló kezdeményezéssel élt, s szeptembertől már ott is működik a zeneiskolánk kihelyezett tagozata. Felújítások Szabolcs megyében Nyíregyháza (MTI) — Közismert, hogy megyénk milyen gazdag műemlékekben. Nos, biztató hír: negyvenkét műemlék épületet újítanak fel Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében. A híres szatmárcsekei csó- nakfejfás temetőben megszépül Kölcsey Ferenc síremléke. Eredeti szépségében helyreállítják a beregsurányi Károlyi-, a szamosangyalosi Domahídy- és a tiszavasvári Dessewffykastélyt, valamint a vásárosnaményi Eötvös-, az aranyosapáti Újhelyi-, illetve a nagyhalászi Csuha-Kállay-kúriát. A nyírbátori várkastélyt és a város Báthory István Múzeumának épületét szintén tatarozzák, Tiszabercelen pedig a Bessenyei György Emlékházat teszik rendbe. Felújítanak továbbá harminc nyírségi templomot. A református imaházak közül a baktalórántházi, a csengeri, a csengersimai, a dombrádi, a gacsályi, a jánkmajtisi, a kö- mörői, a laskodi, a lónyai, a nagyvarsányi, a nemesborzo- vai, a nyírgyulaji, a nyírmi- hálydi, a nyírturai, a papi, a porcsalmai, a rohodi, a sonká- di, a Szabolcs községi, a sza- bolcsveresmarti, a szamosangyalosi, a szamossályi, a sza- mosújlaki, a tiszaszentmárto- ni, a vámosatyai, a vámosoro- szi és a vitkai, valamint a két ököritófülpösi helyreállítását tervezik. Nyírbélteken a római katolikus templomot tatarozzák, Nyíregyházán a zsinagóga rendbe tétele pedig már be is fejeződött. Uszkán a fából készült harangláb újul meg. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal által végzett felújítási munkák költségeihez hozzájárulnak a helyi önkormányzatok és az egyházak, valamint segít a megyei ön- kormányzat is. Nemzeti kincsestárunkat bővíti Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Nemrég jelent meg Katona Béla Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája című művének első kötete, s úgy tudjuk, készül a második to- mus is. Ha belelapozunk a már kész könyvbe, azt hihetnénk, hogy egy irodalmi lexikont forgatunk. A címlapon azonban azt olvashatjuk, hogy topográfia. O Mit takar ez a szokatlan cím? — Elismerem, valóban szokatlan ez a megnevezés. A topográfia inkább a földrajzi szakirodalom műszava. Az irodalmi topográfia az irodalmi lexikon sajátos válfaja. A leglényegesebb különbség az anyag elrendezésében, végső fokon tehát a mű szerkezetében van. A hagyományos lexikonokban betűrendben az írók neve adja a címszavakat, tehát úgy kezdődnek, hogy Ady Endre és úgy végződnek, hogy Zrínyi Miklós. A topográfiában ehelyett a helynévcentrikus rendezőelv érvényesül. Vagyis a mi megyénkben a címszavak úgy kezdődnek, hogy Ajak és úgy végződnek, hogy Zsurk. Cl Mit jelent a teljességre törekvés? Ki kerülhet bele? Mindenki, akinek valaha valamilyen írása megjelent, vagy vannak azért itt is megszorító kritériumok? — A topográfia szempontjából az számít írónak, akit kora annak tekintett. A topográfia feladata, hogy minél teljesebb képet tudjon adni egy tájegység írásbeliségének, egész irodalmi kultúrájának múltjáról. A topográfiának nem elsődleges feladata a minősítés, a kritikai, esztétikai szempontok érvényesítése. Részletesebben írunk azokról a teljesen ismeretlen szerzőkről is, akik már a lexikonokban sem szerepelnek, jóllehet a maguk korában szerepet játszottak a régió írásbeliségének fejlődésében, s akik megérdemlik, hogy legalább itt, a szűkebb hazában számon tartsák őket. Cl A szűkebb haza. Ennél a fogalomnál érdemes talán egy kicsit elidőzni. A mű címe is az, Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. Ilyen szempontból kik kerülnek a műbe? Ki számít Szabolcs- Szatmár-Bereg megyeinek? Csak aki itt született? — Természetesen nem. Ez túlságosan leszűkítené a megyei irodalmi topográfia határait. Az itt születetteken kívül idetartozóknak érezzük mindazokat, akik életük során kapcsolatba kerültek megyénk valamelyik településével, tehát itt jártak iskolába, hoszszabb- rövidebb ideig itt éltek, dolgoztak, akiknek az illető településhez valamilyen közük volt, róluk akár szépirodalmi műben, akár tudományos munkában írtak. A futó látogatások, átutazások, konferenciák, író-olvasó találkozók, stb. természetesen csak a legnagyobbaknál (Vörösmarty, Petőfi, Jókai) érdemelnek említést. Másoknál csak akkor, ha a látogatás élményéből valamilyen irodalmi mű is született, vagy más módon maradt nyoma az író életében. Cl Ha a szerző irodalmi topográfia írására vállalkozott, nyilván fontosnak tartja ezt a műfajt. Nem lett volna-e egyszerűbb egy hagyományos irodalmi lexikon szerkesztése? — Ahogy mondani szokták, a kérdés jogos, és válaszolni is könnyű rá. A szerző szempontjából mindenképpen egyszerűbb, kevesebb buktatóval járó feladat lett volna egy hagyományos irodalmi lexikon szerkesztése. Az olvasó szempontjából azonban a topográfia-formának óriási előnyei vannak. Ha egy olyan gazdag hagyományú település lakója, mint pl. Csenger, Nagykálló, Nyírbátor vagy Kisvárda, saját városának, községének irodalmi múltjára kíváncsi, napokig, hetekig böngészheti az irodalmi lexikont, s egyáltalán nem biztos, hogy minden fontos nevet, adatot megtalál. A topográfiában mindezt egy helyen találja meg, s a szócikkeket végigolvasva, egyszerre kitárul előtte lakóhelye írásbeli kultúrájának egész története. A topográfia tehát nem csak helynévcentrikus, olvasócentrikus is! td Még egy kérdés. A mű készítése közben érte-e valamilyen meglepetés a szerzőt? Valami olyasmi, amire maga sem számított? — A legnagyobb meglepetés az anyag gazdagsága volt számomra. Ha korábban nem is ez volt a fő témám, 30-40 év óta folyamatosan foglalkoztam megyénk irodalmi hagyományaival. Évtizedek óta gyűjtöttem az adatokat, könyveket, folyóiratcikkeket, több ezer újságkivágatom van e témakörből, most mégis tapasztalnom kellett, hogy mennyi mindenről nem tudtam magam sem. Most döbbentem rá igazán, hogy ez a gyakran leszólt, elmaradottnak minősített vidék, amelynek nem voltak kisugárzó főiskolái, gazdag püspökségei, főúri udvarai is alig, valójában mégis milyen gazdag volt szellemi értékekben. Nemcsak szégyenkezésre nincs okunk, büszkék is lehetünk arra, amit mi tettünk hozzá nemzeti kincsestárunkhoz! 1995. október 3., kedd
