Kelet-Magyarország, 1995. október (52. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-21 / 249. szám
1995-OKTÓBER 21., SZOMBAT Napkelet • A KM ünnepi melléklete Akinek meghasadt a szíve Márványtáblát kap Rácz István, Nyíregyháza 56-os vezetője S okáig a feledés homálya fedte Rácz István életútját. Csupán 1994-ben jelent meg róla elismerő közlemény. Halálának körülményeit és időpontját pedig csak 1995. júniusában tisztázta a Jósa András Kórházban megőrzött kórtörténeti adatainak szakszerű feltárása. Eszerint a börtönből három év után feltételesen kiengedett és a gimnáziumi tanítástól eltiltott Rácz István még 1966. augusztus 1-jén délután békésen haladt kedvelt Panni robogójával a Katona utcán a Hatzel tér felé. Körülbelül 16 órakor hirtelen nagy fájdalmat érzett a jobb lábában, a deréktájon és az al- hasban. Még le tudott lépni a kismotorról. A mentők először a II. számú belgyógyászati osztályra vitték, ahol a jobb csípő verőerének (aorta iliaca externa) rögösödését tételezték fel, és ezért a sebészeti consilium után 20 óra 50 perckor felvételre került a sebészeti osztályra. Nyomban megoperálták, de az ér megnyitásakor (arteriotomia) vérrögöt nem találtak. A halál rövidesen, 1966. augusztus 2-án 21 óra 30 perckor bekövetkezett. A másnap elvégzett kórboncolás tárta fel az alapbetegséget: a főütőér (aorta) tágulata és repedése; a szövődmények: vérömleny a szívburokban (320 ml) és tüdőgyulladás voltak. A kifejező magyar nyelv az ilyen esetekre mondja: meghasadt a szíve! (a szívsebészet fejlődése révén idejekorán elvégzett űn. preventív érpótlással ma már megmenthetők az ilyen betegek). Ismeretes, hogy Rácz István a Vasvári Pál Gimnázium francia-magyar szakos tanára és 1956. október 26-november 3. között a nyíregyházi Városi Munkástanács elnöke volt. Fokozott felelősségérzete miatt már a forradalom alatti permanens helytállás is nagyon megviselte szervezetét. Ránk hagyott pompás önéletrajzában (33 oldalnyi) erről így írt: „Idegeim szinte a végsőt citerálták, de nem engedtem... Az akarat győzött. Végre november 3-ára rendet teremtettünk.” Emellett még tovább rongálták Rácz István egészségét a rendőrségi kínzások (1956. november 7.), a Szovjetunióba történt elhurcolás (Ung- vár; 1956. november 8-december 5.), az idegőrlő 7 hónap az ÁVH nyíregyházi penészes magánzárkájában, s végül a börtönökben (Vác, Budapest) leült három év. Már az ungvári rabságból történt hazaszállítása (előbb Debrecenbe) és átmeneti szabadon bocsátása után: „idegrendszerem felmondta a szolgálatot. Nagykál- lóban kötöttem ki; ahol napokon keresztül önkívületi állapotban voltam. Egy hónapi gondos ápolás talpra állított.” Jobb karja és lába azonban már nem volt a régi. A nagykállói megyei elme- és ideggyógyintézet iratai szerint 1956. december 10.-1957. január 21-e között ápolták súlyos depresszió és féloldali fejfájás (hemicrania) miatt. Kórházi felvételekor csak 60 kg volt a testsúlya, mert a szovjet elhurcolás alatt 18 kilogrammot fogyott. Tehát testileg-lelkileg és anyagilag is tönkretették. A börtönből történt 1960. április 1-jei szabadulása után a jobb alsó végtag érszűkülete miatt a családja „meglepte” egy Panni robogóval, amellyel élete utolsó éveiben tudott közlekedni (kijárt Tiszavasvá- riba az elemi iskolába tanítani). Hogy miért repedt meg végül a forradalmár szíve? Ismerjük a humán genetikából, hogy a kötőszövet veleszületett gyengesége mellett még a tartós idegrendszeri feszültségek (kínzás, éheztetés, a feleség és a gyermekek hiánya, a létbizonytalanság, az élethivatástól való eltiltás) és a következményes magasvérnyomás (hypertonia), mind-mind elősegítik az érfalak szakadé- konnyá válását. Végletes esetben bekövetkezhet a főütőér kitágulása (aneurysma), majd a harántirányú megrepedése (ruptu- ra) és az érfal rétegeinek hosszanti szétváA rab Rácz István „fekvési engedélye” 1959-ből, ízületi betegsége miatt Rácz István tanár 60 éves korában lása (dissectio). Régen ez hirtelen és fatálisán jelentkezett, s élőben ritkán ismerték fel. Életének első 23 évét Erdélyben töltötte, s csak az üldözések és az ismételt katonai behívás miatt szökött át Magyarországra. Kitűnő tanár volt és önálló egyéniség. Szabadelvű felfogását a rendszer nem tolerálta, csak Nagykállóban 24-szer indítottak ellene fegyelmit. Kizárólag a szülői házzal összhangban kívánt nevelni, s nem áltatta növendékeit a hamis jelmondatokkal: „Az leszel, amit akarsz.” Küzdött a tanári tekintélyelv ellen is. Szerette a diákokat. Barátként kezelte a szintén erdélyi származású és fél cigány Dandos Gyula, IV. gimnazista diákvezért, aki járt hozzá. Emellett kifejezetten művésziélek is volt, aki gyönyörűen festett és verseket írt. Maga „készítette” a munkástanács bélyegzőjét is. Még élő rabtársai (Hegedűs B. András, Rausz József, Stingl József, dr. Zimányi Tibor stb.) ma is szeretettel beszélnek „Pista bácsiról”. Ugyanis megvénült a börtönben. Jel- lemes ember volt. Hiába ment le a lakására 1956. november 4-én a megyei pártvezér, Rácz István tanár úr a leghatározottabban elutasította a Kádár-rendszert. Pedig csak fel kellett volna mennie másnap is a városházára, s folytatni Nyíregyháza város vezetését. Nem tehette, mert a néptől kapta a megbízatását. Ezután már úgy tekintett magára, mint „egy a milliók közül, akinek a politika tönkre tette az életét.” Most már márványtábla is őrzi emlékét a volt Vasvári Pál Gimnázium (Vasvári Pál u. 16.) főbejáratánál. Fazekas Árpád Vagyonelkobzással is nehezítették a 629-624 számú elitéit családjának az életét. íme a részletfizetési kedvezmény a km vendége A népmüvószat elkötelezettje Bodnár István Életfadíjjal tüntették ki a közelmúltban Puskásné Oláh Júlia népművészeti szakelőadót, a nyíregyházi művelődési központ Népművészeti Stúdiójának a vezetőjét, a Népművészeti Egyesület megyei titkárát. A rangos kitüntetést a népművészek közül ő kapta egyedül az idén az országban. A népi iparművész nem először kapott elismerést, harmincéves tevékenykedése során kétszer vette át a nívó-díjat, eredményes textil munkásságáért a Gránátalma-díj arany, ezüst és bronz fokozatot kapta, az általa vezetett stúdió pedig kiváló együttes lett. Sokoldalú ember. A textil megszállott szerelmese. Míves munkák kerültek ki a keze alól, elsősorban kézi hímzés és szövés: szőttesek, lakásdíszítő termékek, futók, térítők, kendők. Oly sikeresen sajátította el a textilfestés, batikolás művészetét, hogy még az álomvárosból, Hollywooodból is kapott megrendelést. Meglehet, nem egy világhírű színész az általa festett selyemből készült kosztümben ékeskedett. A megrendeléseket egy Londonban élő üzletembernek köszönhette, aki égy kiállításon látta az általa évek során több szakágban több százan bontakoztathatták ki tehetségüket a megyében. Az elsősorban a művelődési házakban indított képzések mellett még a nevelőotthonok pedagógusai részére is indult kurzus. Azóta több otthonban működnek műhelyek. Néhány évvel ezelőtt megkezdték egyes szakágak vezetőinek a képzését, 1992-től pedig akár szakmunkás-bizonyítványt is lehet szerezni a különböző képzéseken. Népszerűek lettek a nyári táborok. Többek között Puskásné ötlete volt, hogy a határon túli alkotókkal is érdemes volna felvenni a kapcsolatot, hisz ezzel mindenki jól járna. A gondolatot tett követte, az idei Nyírségi Őszön már a harmadik nemzetközi kézműves-találkozót rendezték, amelyen már nemcsak a közeli országok képviselői, hanem nyugat-európai alkotók is részt vettek. Puskásné Oláh Júlia tele van tervekkel. Jövőre olyan nemzetközi kézműves tábort szeretne szervezni Nyíregyházán, amelyre meghívnák all testvérváros népművészeit. A találkozó jó alkalmat teremtene a kitekintésre, a kapcsolatok bővítésére. A találkozó megrendezésére és az ezt követő kiállítás jól kapcsolódna a millecentenárium megünnepléséhez. fl| rá, milyen értékek szunnyadnak a me gyében. Ez indította el a zsűrit, hogy or .■■■ szágos pályázatot, kiállítást is ér- ;s lenne szervezni. így lett! első Országos Népművé- ti Kiállítás rendezési jogát íregyháza nyerte el. 1973- í rendezték az első megle- n gazdag tárlatot, és 1989- az utolsót Nyíregyházán, kis vihart kavarva került szágos seregszemle 1990- Budapestre, ahol 1996- ban a harmadik fesztiig, vált rendezik majd. A mozgalom len- dülete nem állt meg. ||| A nyolcvanas évek I elejétől nemcsak a 'I textilesek kapcsolód- - 1 tak be a szervezett munkába, hanem fa- , I zekasok, bőrműve- sek, csont és szarufa- ragók, bútorkészítők, kovácsok, népi tele ékszerkészítők és több mesterség műve- és a fiatal vállalkozók szá- li képzést szerveztek, az au^a^utvai. í uuaoat, gét szívesen osztotta meg máso több szakkört alakított és vezetett. Érdeklődése csakhamar a népművészet felé fordult. Az 1970-. j es évek elején alakult meg Buda- j pesten az Ifjú Népművészek Stú- j diója, amelyre az ország összes j olyan alkotóját meghívták, akik | elkötelezték magukat a népmű- * vészét mellett. Megyénkben is nagy érdeklődés mutatkozott gazdag örökségünk, a tiszta forrású népi művészet iránt. Sok tehetséges alkotó készített fi- gyelemre méltó alko- . tást, amely akár kiál- M lításra érdemes volt. || A mozgalom kiváló M lehetőségnek bizo- Jll nyúlt a búvó népi fii értékek felkutatá- sára, gyűjtésére, Ennek láttán * szervezték meg • Puskásné vezetésé- Puskásné Oláh Júlia vei az első megyei H népművészeti tárlatot, amelyet aztán rendszeresen több követett. A budapesti zsűri ekkor döbbent
