Kelet-Magyarország, 1995. október (52. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-19 / 247. szám

1995. október 19., csütörtök KULTÚRA A Duna Televízió ünnepi műsora Budapest (KM) — A Duna Televízió az 1956. évi ma­gyar forradalom emlékének szenteli október 23-i műso­rát. Az adás megpróbálja időrendben követni a nap eseményeit. A Képes Krónika város­képei Budapesten, a forra­dalom egykori helyszínein készültek. A történelmi La­pozó ezúttal felidézi a har­minckilenc esztendővel ez­előtti sajtó legfontosabb híradásait. A Mindent a ha­záért c. dokumentumfilm, Ordódy György alkotása megszólaltatja a Corvin köz egykori harcosait. Először láthatják a lódzi főiskolá­sok archív filmjét az 1956-i poznani eseményekről, va­lamint a Felkelés Magyar- országon c. 1958-ban ké­szült amerikai dokumen­tumfilmet, melynek narrá­tora Walter Cronkaire, a korszak ismert televíziós személyisége. Ember Judit Menedékjog c. filmje az ötvenes évek kommunista reformereinek sorsát idézi fel, akiket a ju­goszláv követségről 1956 novemberében elhurcoltak. A 23-án vetített II. részben Szilágyi Józsefné emléke­zik. Kása Ferenc alkotása — A másik ember — akkor készült, amikor a hallgatás és az elhallgatás már nem volt annyira dermesztő. A nap folyamán többször jelentkezik az ünnepi stú­dió, melyet korabeli rádió­stúdiónak rendeznek be. Beszélgetnek majd színé­szekkel: Bessenyei Ferenc­cel, Sinkovits Imrével és Pataki Jenöve 1, akik szava­latukkal buzdították a tün­tetőket. Megszólalnak az esemé­nyek szemtanúi és cselek­vői — élőben és felvételről Bibó lst\’án, Fazekas György, Habsburg Ottó, Hegedűs B. András, Kende Péter, Kosáry Domokos, Litván György, Szabó Iván. Újhelyi Szilárd és Vásárhe­lyi Miklós. Meghívták a stú­dióba a Szabad Európa Rá­dió 1956. október 23-án szolgálatot teljesítő szer­kesztőit. Természetesen a gyere­kekről sem feledkeznek meg. A korszak mesevilá­gát idézi fel Kollányi Ágos­ton Kati és a vadmacska cí­mű természetfilmje és a Két bors ökröcske c. rajzfilm, amelyet Macskássy Gyula rendezett, valamint a Ka­rinthy Frigyes Tanár úr ké­rem c. művéből készített já­tékfilm, Mamcserov Fri­gyes rendezésében. Majd az adás végén Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokság­ról című versével (a költő előadásában) búcsúznak a nézőktől. Ablak a világra Nyíregyháza (KM) — A MATAV 400 000 telefon- kártyát adott ki 1994 szep­temberében az Unicef Ma­gyar Nemzeti Bizottságá­nak támogatására. Az Unicef látva a kistele­püléseken működő általá­nos iskolák nehéz helyzetét, úgy döntött: a telefonkár­tyákból származó bevételt az iskolák könyvtárainak ál­lománybővítésére használja fel. A támogatással szeret­nék elősegíteni, hogy az ezekben az iskolákban tanu­ló diákok egyenlő esélyek­kel indulhassanak a tovább­tanulásnál. Az Unicef MNB támoga­tására pályázhatnak azok a kistelepülési oktatási intéz­mények, melyek 1995-ben saját könyvbeszerzési ke­rettel rendelkeznek, telepü­lésükön egyetlenként mű­ködnek, 1995 folyamán könyvállomány-fejlesztést célzó pályázaton nem nyer­tek. Pályázni levélben lehet, az Unicef MNB címére (1027 Budapest, Varsányi Irén u. 26-34.). A levélben a következőket kérik fel­tüntetni: A pályázó iskolai adatai, az iskola pontos ne­ve, címe, az igazgató neve, hány évfolyamos az iskola, tanulói létszám stb., az is­kola fenntartójának adatai, az iskola könyvtárának ada­tai, a könyvtár vezetőjének neve, a könyvállomány nagysága, az iskolai könyv­tár heti nyitvatartási órái­nak száma, feltüntetve azt is, hogy nyitott-e a könyv­tár a település lakossága számára; az iskolai könyv­tár 1994. és 1995. évi be­szerzési kerete. A pályázatok 1995. no­vember 15-ig nyújthatók be az Unicef Magyar Nemzeti Bizottságánál, kizárólag postai úton. A határidőn túl beérkező pályázatokat a Nemzeti Bizottságnak nem áll módjában elbírálni. A pályázatokat 1995. de­cember elsejéig bírálják el. A pályázattal kapcsolatos felvilágosítás az Unicef MNB címén és telefonszá­mán: (1) 201-4923, fax: (1) 155-5019 kérhető Körmö- czi Mártánál. A budapesti... ...gyermekszínház látogat el október 26-án a vásáros- naményi művelődési házba. A társulat a Mese a fekete cilinderről című játékot vi­szi színre két előadásban. A mátészalkai művelődési központban október 30-án lesz az évadnyitó előadás; a Mandala Dalszínház a Ko­lumbusz című zenés játékot adja elő. (KM) Stockholmban... ...nyílt a napokban kiállítá­sa Petkes József festőnek, aki meghívást kapott az egyik svéd alapítványtól. Érettségizett... ...munkanélküliek számára indít számítástechnikai szoftverüzemeltető tanfo­lyamot a nyíregyházi Ru- tinsoft Oktatási Informati­kai Stúdió. (KM) Újabb... ...bemutatóra készül a Mó­ricz Zsigmond Színház. A társulat A velencei kalmár című darab premierjét októ­ber 28-án tartja. (KM) Iskolamúzeum az évfordulóra A szervezők várják az iskolatörténeti anyagokat, amelyek kiállításra kerülnek A barabási iskola muzeális tanterme Nyíregyháza-Sós­tón Elek Emil felvétele Nyíregyháza (KM — B. I.) — Magyarország jövőre ünnepel. Több évforduló emlékeztet majd történelmünk jeles ese­ményeire, az államalapításra. 1996-ban lesz ezeréves a ma­gyar iskola. Az ország számos települé­sén megünneplik ezt az évfor­dulót; rendezvények, kiállítá­sok sora teszi majd szemléle­tessé a magyar oktatás tíz év­századát. A közelmúltban pá­lyázatot hirdettek az ezeréves magyar iskola méltó megün­neplésére. Megyénkből a mú­zeumfalu és a pedagógiai inté­zet közös pályázatot nyújtott be, és 400 ezer forintot nyer­tek. Részben ebből az összeg­ből szeretnének a múzeumfa­luban olyan kiállítást létrehoz­ni, amely a megye oktatásának történetét mutatja be. A múze­umfaluban meg is van ennek a helye, hiszen a már meglevő barabási iskolát bemutató ál­landó kiállítás mellett egy tel­jesebb tárlat elkészítésére is mód nyílna. A kapott támogatás viszont nem mindenre elegendő, ezért a szervezők további támoga­tásra számítanak. Kérik azo­kat, akiknek a birtokukban vannak olyan iskolatörténeti anyagok, amelyek a kiállításra kerülhetnek, ajánlják fel a mú­zeumfalunak. Ezek lehetnek korabeli dokumentumok, könyvek, oklevelek, szemlél­tető anyagok, bármely olyan tárgy, ami a régi iskolákkal kapcsolatos. A felajánlott anyagokat, amennyiben igény van rá, a múzeumfalu a kiállítás után visszaszolgáltatja. A kiállítás egyébként 1996 szeptemberé­ben nyílik meg. Egy Szekfű-tanítvány Nyíregyházán Beszélgetés Margócsy József várostörténésszel nyíregyházi irodalmárokról Bodnár István Nyíregyháza (KM) — A múltkorában egy budapesti antikváriumban érdekes köny­vet találtam. A harmincas években kiadott könyvnek a címe: Meótiszi ének. Szerzője Méreiné Juhász Margit. Mi, fiatalabbak már keveset tu­dunk róla, de a régi nyíregyhá­ziakban élénken él Mérei Fe- rencné Juhász Margit emléke. A Zrínyi gimnáziumban em­léktáblán olvasható a neve, Katona Béla legújabb könyvé­ben hosszú cikk szól róla. Ke­vesebb hírünk van azonban férjéről, akinek működése Nyíregyházán a fiú felsőkeres­kedelmi iskolához kapcsoló­dik. Margócsy József várostörté­nészt kerestük meg, aki nem­csak a régi megyeszékhelyről tud sokat, hanem annak lakói­ról is. — Valóban itt az ideje, hogy Mérei Ferenc^munkásságát is bemutassuk. O a Hunyad me­gyei Petrozsényban született 1900. június 9-én szász evan­gélikus családban. Diákkora háborús katonáskodásba tor­kollott, így egyetemi tanulmá­nyait is késve kezdhette el Bu­dapesten, s ott hamarosan az akkor professzorrá kinevezett Szekfű Gyula tanítványa. 1928-ban került Nyíregyházá­ra. Szerencsés fordulat ez ab­ban a válságos gazdasági élet­ben, s lehetővé vált a házassá­ga Juhász Margittal, aki a ta­nári oklevelét is magyar-latin szakon szerezte meg, de állás nélkül élt Nyíregyházán. Es­küvőjükre az új tanév elején, 1929. szeptember 7-én került sor. O Akkor most már beszélhe­tünk az itt családi fészket rakó Mérei nyíregyházi munkássá­gáról. — Mérei először annak az asztaltársaságnak lett tagja, amely NYIT rövidítéssel a Nyíregyházi Irodalompártolók Társaságát jelentette. Az isko­lában az önképzőkör vezetését bízták rá, s diákjaival felélesz­ti a Reménysugár c. iskolai di­áklapot, amely az elmúlt tíz évben alkalmilag jelent meg, hektográfos sokszorosításban. Mérei vezetésével a lap a kö­vetkező évben már 400 pél­dányban olvasható számon­ként. Amikor pedig 1941 tava­szán a házaspárt Kolozsvárra helyezik át, a Reménysugár havi példányszáma (évi tíz al­kalommal) 3200 példány. A fiúiskola értesítőiben Mérei- nek elmélyült tanulmányait ol­vashatjuk: Az egyén és a társa­dalom, Istenérvek a modem tudományban, Szabad vagy irányított gazdaság, Széchenyi és a nemzeti önismeret, írástu­dók szorongása, Széchenyi és a nemzetnevelés című szo­ciológiai, történelmi értekezé­seit. J Valamelyik Nyíregyházá­ról szóló monográfiának is munkatársa lett. — Ez a Hűnek Emil szer­kesztette díszes kiadású kötet, amelyik Budapesten kerüli ki­adásra 1931-ben. Az ide terve­zett tanulmányt már jóval ko­rábban kezdte írni: Címe Nyír­egyháza története. Minősíthe­tő ez az áttekintés afféle pol­gári székfoglalóként is, ha már ennek a városnak lett lakója Mérei. És nem felejtendő el, hogy 1939-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter ki­nevezte őt a tankerület magyar nyelv és irodalmi szakfelügye­lőjének. CJ Úgy látszik, sok párhuza­mos vonás, hasonló aktivitás ismerhető fel mindkettőjük is­kolai, iskolán kívüli munkás­ságában. — Csakugyan, kezdődött ez már egyetemista korukban. Mindketten szorosan kapcso­lódtak az akkoriban kinevezett egyetemi kiválóságokhoz Horváth János és Szekfű Gyu­la köréhez. S mivel ők az ak­kor induló Napkelet c. folyói­rat főmunkatársai, kedves hallgatóikat is bekapcsolták a szerkesztőségi munkába. Mindketten nagy gondot for­dítottak nemzeti értékeink, ha­gyományaink őrzésére, az if­júság közötti megismertetésre, megszerettetésre. Juhász Mar­git hangjátékaiban, nagysza­bású történelmi regényében a Meótiszi énekben. Mérei főleg Széchenyi kutatásairól írt cik­keiben, az iskola Széchenyi szakkönyvtár kialakításában jeleskedett. Juhász Margit több jelenetet, kisszíndarabot is írt tanítványai számára, amellett, hogy sok rádiós hangjátéknak is a szerzője. — Mindketten részt vesznek a Bessenyei Kör irodalmi szakosztályának munkájában, cikkeznek az 1934-ben megin­dult Szabolcsi Szemlében. En­nek egyébként Méreiné szer­kesztőbizottsági tagja, majd társszerkesztője is. l7 Méreiék 1941 tavaszán elmentek Nyíregyházáról. Hogyan éltek a továbbiakban? — Amikor a keleti határaink kitágultak, Méreiék Kolozs­várra kérték beosztásukat: ott lakott a férfi édesanyja is. 1944-ben Szombathelyre ke­rültek, majd később Budapes­ten találjuk a házaspárt. Mérei a gyakorló felsőkereskedelmi­ben tanított, felesége előbb hi­vatali, majd könyvtárosi állás­ban volt, éppenséggel az aka­démia épületében. Amikor há­zasságuk 30. évében férje el­hunyt, felesége a Mikszáth kritikai kiadás aprólékos, nagy figyelmet kívánó munkájába temetkezett bele. Juhász Mar­git két évvel volt fiatalabb fér­jénél. Az így nyert képből világos­sá válhatott, hogy mindkettő­jük emlékének ébrentartása ér­demes és tanulságos, kivétele­sen szép harmóniában átélt és végigdolgozott együttes életük és munkásságuk hasonlókép­pen megismerésre méltó. Övezze emléküket tisztelet és elismerés. Bartók Bélára emlékezett megyénk Erdős Jenő Nyíregyháza — Bartók Béla halálának 50. évfordulóján megyénk számos oktatási és közművelődési intézményé­ben emlékeztek meg a nagy zeneszerző életművéről. A Magyar Kodály Társaság megyei tagcsoportja — a Megyei Kórusszövetséggel — több kiemelkedő emlék­ünnepséget szervezett. Szeptember 16-án Vásárosna- ményban a római katolikus templomban a Szabó Dénes vezette Pro Musica leánykar nagy érdeklődéssel kísért mű­sora hangzott el. Előtte a Ko­dály Társaság megyei tagcso­portja az ottani városi könyv­tárban „kihelyezett” vezetősé­gi ülést tartott. A hangverseny után a városi művelődési köz­pontban baráti találkozó várta a jól szervezett ünnepi progra­mot. Szeptember 26-án Nyíregy­házán, a Korona Szálló halijá­ban megemlékezést tartottak, majd az épület falán elhelye­zett Bartók-emléktáblát ko- szorúzták meg. Október elsején — a zenei világnap alkalmából — ünne­pi hangversenyt szerveztek a nyíregyházi Vasvári Pál Gim­náziumban. Ezen a vendéglátó iskola kórusán kívül több együttes is közreműködött. Méltó záró akkordja volt a rendezvénysorozatnak az a ve­télkedő, melyet október 14-én rendeztek a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán, itt — három színhelyen — megyénk 16 iskolájának 23 öt-öt fős csoportja mérte össze felké­szültségét Bartók hangszeres és vokális alkotásainak felis­merésével, elemzésével, vala­mint a Bartók gyűjtötte népda­lok, illetve hangszeres művek bemutatásával. Mint a felké­szítő tanároktól nyert informá­ciókból kiderült, hosszú hóna­pok közös munkájának ered­ményéről adtak számot a tanu­lók. Esetenként olyan alapos, a művek keletkezését és meg­formálását szakszerűen elem­ző „kiselőadásokat” hallhat­tunk, melyek joggal váltottak ki elismerést a zsűri tagjaiból. Megérdemli valamennyi cso­portot küldő iskola, illetve fel­készítő nevelő, hogy név sze­rint megemlítsük őket. Az eredményhirdetésnél va­lamennyi résztvevő: 80 tanuló és 17 felkészítő tanár könyvju­talmat és emléklapot kapott. A hét legmagasabb pontszámot elért csoport tagjai és felkészí­tő tanáraik október 28-29-én Bartók nyomában elnevezésű erdélyi jutalomkörúton vesz­nek részt. Ennek egyik állo­mása Nagyszentmiklóson Bar­tók szülőházának megtekinté­se lesz. Az utazók: a Művésze­ti Szakközépiskola, a Vasvári gimnázium, a nyíregyházi ze­neiskola két csoportja, a Kos­suth gimnázium 4 osztályos, a kisvárdai Vári Emil és Nyírlu- gos iskolájának versenyzői. A műveltségi verseny meg­rendezését és a résztvevők ju­talmazását támogatták: a Nemzeti Kulturális Alap, a megyei önkormányzat, a me­gyei kórusszervezet, a Magyar Kodály Társaság megyei tag­csoportja, a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központ és a Megyei Pedagógiai Inté­zet. Ingyen bocsátotta rendel­kezésre helyiségeit a tanárkép­ző főiskola, míg ének-zene tanszékének tanárai és növen­dékei társadalmi munkában végezték a vetélkedő példás, zökkenőmentes lebonyolítá­sát. Reméljük, ez a rendezvény is hozzájárult ahhoz — mon­dotta Kodály szavaival Tárcái Zoltán, a műveltségi verseny egyik fő szervezője, a zsűri el­nöke —, hogy Bartók „...mű­vei oda jussanak, ahová szán­ta, az emberek szívébe”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents