Kelet-Magyarország, 1995. október (52. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-17 / 245. szám

1995. október 17., kedd A HIT VILÁGA Kelei-Magyarország 7 Ne szokásból legyenek vallásosak Bemutatkozik Oláh Miklós, a debreceni parókusból lett nyíregyházi rektor Balogh József Nyíregyháza (KM) — Oláh Miklós debreceni görög ka­tolikus parókust nevezte ki az új tanév kezdetétől dr. Keresztes Szilárd hajdúdo­rogi megyéspüspök a nyír­egyházi görög katolikus papi szeminárium rektorává. A költözködés nyűgén épp túl­jutott pap-tanárt egy rövid beszélgetésre kértük: mit je­lent neki a kettős hivatás, hogyan éli, élte meg a több­szöri áthelyezést, milyen él­ményei fűződnek élete egy- egy állomásához. — Édesapám is görög katoli­kus lelkész volt, emiatt nem is tudom hová való vagyok. Nagyiétán születtem, négyé­ves voltam, amikor Csegöldre kerültünk, harmadik osztályos koromban Makóra helyeztek minket, ott iratkoztam be a nyolcosztályos gimnáziumba, majd az ötödik év után Hajdú- dorogra kerültünk és az ottani egyházi tanítóképző intézet­ben érettségiztem, onnan men­tem teológiára. Akkor még Budapesten ta­nultak a görög katolikus kispa- pok, a Pázmány Péter Egye­tem teológiai karán. Egy év után, 1950-ben alakult meg Nyíregyházán a teológiai főis­kola, meglepő módon az egy­ház számára reménytelen idő­ben, de a gondviselés megen­gedte, sőt azt is, hogy megma­radjon. Dudás püspök úr a Pesten első évet végzett évfo­lyamot lehozta Nyíregyházá­ra, és az újonnan felvettekkel együtt két évfolyammal indult a főiskola. A fiatal pap Kispesten egy lakásban kialakított kápolná­ban kezdte el hivatása gyakor­lását. Ott élte meg az ’56-os eseményeket. Volt segédlel­kész Nagykállóba, parókus- ként 14 évet töltött Jánkmajti- son, ennek kiemelkedő esemé­nye az 1970-es árvíz volt. Pa­rókiaépítés, a templom felújí­tása is része volt e másfél évti­zednek, majd újra Kispest kö­vetkezett, aztán 1974-ben a püspök úr Nyíregyházára hoz­D. Bojté Gizella Nyíregyháza (KM) — Az ok­tatáson, nevelésen keresztül a gyerekeknek lehetőséget kívánnak adni, hogy később saját maguk tudják majd el­dönteni, miben hisz, hogyan fogja fel ez élet értelmét. A keresztény hitre szeretnének nevelni. Többek között ebben a felfo­gásban különbözik az egyházi iskola az állami intézmények­től — fogalmazta meg állás­pontját Sipos Kund Kötönyné, a Jókai Mór Református Álta­lános Iskola igazgatónője. A diákok ugyanis itt információt kapnak a kereszténység törté­netéről, a Bibliáról nemcsak mint egyetemes értékről be­szélnek, hanem mint hozzánk szóló üzenetről. Nagy kihívás Az egyházi iskolák szellemé­ben mindig érvényesült a tanu­lók vallásos nevelése, az er­kölcsi és jellembeli szilárdság kimunkálása, a tanítás szabad­sága és a mély humanizmus. Az iskola 51 pedagógusa eze­ket az elveket maguk előtt tart­va kezdte meg a tanévet. Az igazgatóválasztás a pres­ta a papnevelő intézet lelki igazgatójának. — Itt akkoriban még nem volt ez önálló státus, a Dudás püspök úrnak az volt az elgon­dolása, hogy a kispapnevelés- be, ha lehet, ne szóljon bele az Állami Egyházügyi Hivatal, ezért a spirituálés egyben az egyházközség segédlelkésze volt, mert hogy ő kicsoda, azt nem nagyon figyelte az egy­házügyi hivatal. Az egyház- községnél a temetések, esketé- sek, szentmisék, gyóntatások, hitoktatás adott reggeltől estig munkát, emellett kellett ellátni a kispapok lelki nevelését. Ké­sőbb Timkó püspök úr ezt a kettősséget megszűntette, de megmaradt a felnőtt hitokta­tás, amit én indítottam be. Szívesen emlékszik vissza ezekre az évekre a ma már rektor Oláh Miklós, hisz egy kis furfanggal sikerült elérni, hogy az addig csak papok szá­mára engedélyezett lelkigya­korlatot kiterjesszék előbb csak a papfeleségekre, aztán a papok gyerekei is belefértek a rendszer ideológiai keretébe, s mivel közéjük szépen becsem­pészték a gyerekek barátait is, egyre szélesedett a kör. — Nyíregyházáról tizen­négy év múlva kerültem Deb­recenbe az egyházközség ve­zetőjének. Volt bőven tenniva­lónk. Mint Közép-Európa leg­nagyobb görög katolikus egy­házközségében, itt volt a leg­több esküvő, a temetés, a ke­resztelés. Intenzívebb lett az egyházi élet, megelevenedtek a kapcsolatok az egyházak kö­zött. Azelőtt néhány évvel elképzelhetetlen dolog volt, hogy egy görög katolikus pap évente rendszeresen prédikál a református nagytemplomban, vagy a református püspök, vagy az evangélikus lelkész beszél, tanít a görög katolikus templomban. Ezek ma már magától értetődő dolgok, kü­lönösen a januári ökumenikus imahétben. Voltak egyéb összejövetelek is, például ami­kor küzdeni kellett az iskolák visszaszerzéséért, vagy a hi- roshimai atomrobbantás év­fordulóján, aztán létrejött a Keresztény Értelmiségi Szö­Sipos Kund Kötönyné A szerző felvétele bitérium hatáskörébe tartozik, és a református egyházközség Sipos Kund Kötönyné mate­matika, ének-zene szakos ta­nárt választotta. A megbízás nagy kihívást, felelősséget je­lent, melyet küldetésként fel­vállalt az esperes úr felesége. Papírral, ceruzával állandóan a zsebében jár az intézményben, hogy az eszébe jutó ötleteket, tennivalókat azonnal felje­gyezze. A legfontosabbnak azt tart­ja, hogy a szeretet légköre uralkodjon az iskolában. A gyerekek ne kényszerből, ha­nem szívesen járjanak a hittan­Oláh Miklós Elek Emil felvétele vétség, a KÉSZ. Abban is je­len voltam megalakulástól, mert fontosnak tartottam, hogy az emberek ne csak szo­kásból legyenek vallásosak, hanem meggyőződésből, tuda­tosan átértve, átgondolva, sza­badon döntve amellett és vál­lalva a keresztény mivoltu­kat. — Nyáron meghívtak lelki- gyakorlat vezetésére, s felüdü­lést jelentett, hogy egy falusi környezetbe elmehettünk né­hány napra. Füzére, a kis zempléni faluban kivonultunk az erdőbe, a várrom falai közé, a hegycsúcson, festői környe­zetben elmélkedetünk, kirán­dulásokat tettünk a környéken. A közösség nagyon vegyes volt, azért volt meglepő, hogy mennyire összeforrt ez a tár­saság. Hasonló dolog történt a fia­talokkal is. Az Értelmiségi Szövetség egyetemen dolgozó tagjai vetették fel, hogy az egyetemen legyen valamiféle keresztény jellegű előadás is. Erre a speciálkollégiumra sze­melték ki Oláh Miklós paró­kust. Beindult ez az előadásso­rozat heti két órában olyan té­mákról, mint a keresztény eti­ka, a keresztény életvitel, a ke­reszténység és a közösség, s három-négy héttel a tanévkez­dés után a hallgatók is azt kér­ték: szeretnének együtt lenni nemcsak a hivatalos egyetemi órán, hanem utána is. Ok is felvetették a nyári lelkigya­korlatnak a gondolatát, így ez­zel a csoporttal is bejárták a órákra, az áhítatokra. A szín­vonalas tantárgyi tudás mellett céljuk a hitre jutás, az egészsé­ges életmódra, a harmonikus családi életre, a környezet vé­delmére, a logikus gazdálko­dásra nevelés. Mint ahogyan Szegedi Kis István tanító mondta: tudománnyal megtöl­teni nem elegendő az elmét, nevelni kell szépre, jóra diák­nak testét, lekét. Bizalmatlanság Az egyházi iskolák újraalaku- lása körül az elmúlt egy-két évben több kétely, bizalmat­lanság merült fel. Az igazgató­nő elmondta, ez nem jelentett gondot az iskolában. A tantestület a korábban itt dolgozó pedagógusokból állt fel, akik elfogadják és együtt­működnek az intézmény új ar­culatának megformálásában. A szülők is szívesen hozzák ide gyermeküket, szeptember­ben 518 diák kezdte meg a tanévet. A nevelés leghatékonyabb módszere a példamutatás. A tanár munkájával, életvitelé­vel tud a legjobban a gyere­kekre hatni. Az igazgatónő egyénisége, jelleme valószínű megfelel ennek az elvárásnak, aki három gyerek édesanyja, s munkája mellett szeretne mi­Célunk: keresztény hitre nevelni Zempléni-hegy, a Bodrog-köz legszebb részeit. — Amilyen szívfájdalom­mal mentem Debrecenbe, amikor egy bő hónappal ez­előtt a püspök úr visszahozott, ugyanolyan nehéz volt Debre­centől elszakadni. Visszake­rültem, de mások a növendé­kek, az elmúlt hét év alatt megváltoztak a körülmények, s én 64 évesen újra tanulóve­zetőnek érzem magam. Más a pozíció is, a feladat is, most a papnevelő intézet rektora va­gyok. Közben önállósult, ket­tévált ez az annak idején egy­séges intézet. Létre kellett hozni a nevelői kart, a tanári kart, függetleníteni kellett a tanárokat, hogy ne csak úgy mellékesen tanítsanak a lelki­pásztori munka mellett, hanem ez legyen a fő feladatuk és tudjanak ők is fejlődni, kuta­tást végezni, további tanulmá­nyokat folytatni, hogy egyre magasabb legyen az intéz­mény szellemi színvonala. — Az is jelentős változás, hogy már szinte nemzetközi intézmény lettünk. A szocia­lista rendszer összeomlása után felszabadultak a környe­ző országokban lévő görög ka­tolikus egyházak is, amelyeket tudvalevőleg betiltott és szét­vert az elmúlt rendszer. Az ot­tani főpásztorok azokat a fiata­lokat küldik ide, akikből a ké­sőbbiekben az ottani vezető értelmiségi, tanár és egyház- megyei vezetői réteg kialakul. — A püspöki kar úgy hatá­rozott: a középiskolai oktatás eltérő színvonalának kiegyen­lítésére legyen egy előkészítő év. Ez Veszprémben működik. Az egyetemi színvonallal jár az is, hogy most már hatéves a teológiai képzés, a hatodik év második fele gyakorlati mun­kát jelent. A növendékek ki­mennek egyházközségekbe és ott tanulnak, disszertációkat készítenek, de már aktívan be­kapcsolódnak folyamatosan az egyházközség életébe. így szélesedett, terebélyesedett, bővült a papnevelés feladata. Ezekkel most ismerkedem, az­tán igyekszem majd aktívan bekapcsolódni pappá neveié­Piarista szövetség Nyíregyháza (KM) — Ha az előző rendszerben két kézen összeszámolható is volt Magyarországon az egyházi iskolák száma, me­gyénkből is több száz fiatal vállalta az utazás fáradal­mait, az állami támogatás híján magasabb költségeket az ott szerzett megalapozot­tabb tudásért a keresztény erkölcsre nevelést is felvál­laló szerzetes rendeknél. Az egyházi iskolákban vég­zett diákok körében is ha­gyományosak voltak az érettségi találkozók, ennél azonban szélesebbre kíván­ják tárni a találkozások le­hetőségét. Rég óta működik a Bencés Diákok Szövetsé­ge a Pannonhalmán és Győrben végzett egykori diákok jóvoltából, a rend­szerváltozás után alakult meg a Piarista Diákok Szö­vetsége, amelynek első el­nöke Antall József volt és működik a Ferences Diák- szövetség is. Több megyé­ben — különösen az egyhá­zi iskolák közelében — me­gyei diákszövetségek is ala­kultak, Szabolcs-Szatmár- Beregben is létre jött a ben­cés diákszövetség. Most a volt piarista diákok készül­nek a megyei szövetség lét­rehozására, hogy rendsze­res összejöveteleiken ébren tartsák azt a szellemiséget, amit az eredetileg is tanító­rendként létrejött kegyes­rend a tanulmányi idő alatt adott. A diákszövetség alakuló beszélgetése december 2- án lesz Nyíregyházán, a ró­mai katolikus főplébánia ta­nácstermében, ahová a szervezők minden volt pia­rista diákot várnak. Kálváriát avattak vasárnap délután Demecserben a római katolikus templom szomszédságában. A szer­tartást dr. Váradi József püspöki helynök végezte Benczi Jolán felvétele Serra-klub alakult Nyíregyháza (KM) — Ser- ra-klub alakult a napokban Nyíregyházán. Bosák Nán­dor római katolikus püspök esti miséjét követően került sor a klub alakuló ülésére, ahol a ma Magyarországon elsőként létrejött pécsi klub vezetői bábáskodtak a nyír­egyházi születésénél. Á klub létrehozásának legfontosabb indítéka, hogy ma Magyarországon kevés a papi hivatást választó fia­talok száma, ezért fontos, hogy minél többen imád­kozzanak új hivatások szü­letéséért. Az elsőként Ame­rikában alakult, de Európá­ban is egyre inkább tért hó­dító Serra segédkezet kíván nyújtani a fiatalok lelki gondozásában, a fiatal pa­pokat pedig hivatásuk gya­korlásában szeretnék támo­gatni. Templomuk... ...felszentelésének kétszá- zadik évfordulóját ünnepel­ték a napokban az ópályi görög katolikusok. Lelké­szük, Damjanovics Pál megemlékezett az egykor itt szolgáló tizenkét elődjé­ről is, köztük az első paró- kusról, Derzsi Jánosról, aki 1786 és 1795 között szol­gált a faluban. A jeles na­pon körükben köszöntötték a hívek püspöküket, Ke­resztes Szilárdot is. (KM) Katonai... ...temetővé szentelték a több mint hetven éve az Ad­riai-tenger mélyén nyug­vó egykori osztrák-magyar hadihajót, az olaszok által elsüllyesztett Szent Istvánt. A hősi halottakról szeptem­ber végén emlékeztek meg. A pannonhalmi... ...millenáris ünnepségek és rendezvények Szent Már­ton napján, november 11- én fejeződnek be. Addig ki­állításokat. koncerteket és konferenciákat szerveznek, megrendezik az egyház napját is több, nemzetközi tekintélynek örvendő egy­házi személyiség részvéte­lével. (KM) Néhány... ...hete a IV. században vér­tanú halált szenvedett Szent Anasztázia selyemre festett olajképei is a Mír űrállomá­son vannak. A festmények a jóság és a béke üzenetét hivatottak hirdetni az űrből. A képeket megáldotta II. János Pál pápa is. (KM) A budapesti... ...Sportcsarnokban szerve­zik meg a Magyar Katoli­kus Karizmatikus Megúju­lás országos találkozóját. Az esemény helyszíne a Fővárosi Sportcsarnok, idő­pontja október 21. (KM) nél több időt családjával tölte­ni. Papfeleségnek lenni, is egyfajta hivatást jelent, mely­nek szerepét mindig boldogan vállalta. Egyházi énekekről írta szak- dolgozatát s az anyaggyűjtés alkalmával ismerte meg férjét. Motorral járták a környező fal­vakat az információkat gyűjt­ve, aztán együttmaradtak. A romantikus egymásra találást Isten ajándékának tartja. A családi élet szeretetének, bé­kességének megőrzése örök feladat marad, még akkor is, ha kevés idő jut rá. Aktívan közreműködik A család élete elég mozgal­mas, tele programokkal. Az igazgatónő aktívan közremű­ködik a gyülekezeti élet szer­vezésében, csendes napok, szeretetvendégek előkészíté­sében. Nem sokára Szegedre utaznak egy találkozóra az egyházi énekkarral,. a közeli napokban tervben van egy cserkésztábor is. A vasárna­pok azért maradnak, a feleség már kora reggel felkészíti a hagyományos, de mégis meg­unhatatlan húslevest, a sütőbe a húst... A hetedik nap tartal­mát, értelmét azonban az is­tentiszteleten való részvétel adja meg. K, , , -I i IBMI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents