Kelet-Magyarország, 1995. október (52. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-14 / 243. szám
1995• OKTÓBER 14„ SZOMBAT • A KM HÉT VÉGI MELLÉKLETE tájékoztat, miközben beljebb invitál az üzletbe. — Ennek ellenére nem panaszkodom, általában nálam vásárolnak az emberek, már csak azért is, mert a legtöbben a mai jegyárak mellett kétszer is meggondolják, hogy buszra üljenek-e. Bár a boltvezető Kállósemjénben lakik, jobban ismeri a település gondját-baját, mint sok helybéli. A vásárlás ugyanis jó alkalom arra, hogy megvitassák az élet dolgait, ha a postás nem talál valakit otthon, gyakran itthagyja a küldeményeket. Ez az egyetlen hely, ahol összejöhetnek az emberek, hiszen az iskola is megszűnt már évtizedekkel ezelőtt. Az egykori iskolaépület egyik felében havonta tartanak istentiszteletet, illetve misét, kéthetente fogad az orvos, a másik felét pedig eladták. Ezek után nem csoda, hogy éppen Dósa Sándornétól kapok magyarázatot arra, miért költözik ide mostanában egyre több fiatal család. Igaz, a település most már aszfaltúttal és vezetékes vízzel rendelkezik, ám a település népszerűsége szerinte paradox módon épp az életszínvonal csökkenésével magyarázható. Akik ugyanis a városban munkanélküliek lettek, azok itt legalább a mindennapi betevő falatot, az alapvető élelmiszereket meg tudják termelni maguknak. Azt mondják, nemrég egy ózdi házaspár is vásárolt itt házat. Eddig csak a hétvégeken jártak, de mivel bizonytalan a munkahelyük, azt tervezik, hogy végleg a tanyára költöznek. Aminek a helybéliek nagyon örülnek, mert mint mondják, itt minden emberre szükség van. Később a kállósemjéni polgármesteri hivatal egyik munkatársától megtudom, hogy az anyagi lehetőségekhez mérten igyekeznek fejleszteni Újszőlőskertet, mert a hivatalos megfogalmazás szerint „tartósan fennmaradásra ítélt” település. Nem tudom, kik és hol hozták ezt az ítéletet. Azt sem tudom, kikérték-e az érintettek véleményét. Ám a látottak alapján abban biztos vagyok, hogy az újszőlőskertiek már réges-rég döntöttek. Orétnus Kálmán A keskeny út két oldalán az ősz legszebb arcát mutatja az erdő. Ha egyszer megrendeznék a tájak szépségversenyét, ez a Magy és Kállósemjén között elterülő vidék biztosan dobogós helyen végezne sűrű rengetegével, lágyan hullámzó lankáival, az itt is, ott is felbukkanó, rendezett szőlőültetvényeivel. Pedig a legszebb gyöngyszem rejtve marad a sietős utazó előtt. Kevesen tudják, hogy az akácfák között szerényen meghúzódó földút a híres Mohos-tóhoz vezet, mely elsősorban ritka növényvilága, úszólápjai miatt különösen becses érték. Ha pedig Magy felől közelítve elhaladunk a letérő mellett, az út mindkét oldalán takaros házak sorakoznak. Már benn a házak között tűnik fel a tábla, mely arról tudósít, hogy Újszőlőskertben járunk. Mintegy másfél százan élnek ezen a gyönyörű fekvésű tanyán, mely a négy-öt kilométerre lévő Kálíósemjénhez tartozik. Ezen a délelőttön, mint általában, csöndes, szinte kihalt a falunyi tanya. Csak egy-egy mérges eb ugat meg láncát csörgetve a kerítések mögül. így aztán van időm nézelődni, s nem kell sok idő, hogy szembetűnjenek a kontrasztok, a fejlődés jelei. A gazdátlannak látszó, elvadult telkek, düledező épületek mellett itt is, ott is felbukkan egy-egy vadonatúj, vagy csaknem kész lakóház. Az egyik új, de még vakolatlan lakóépületből mosolygós fiatalasszony lép ki az utcára. Mint mondja, nemrég költöztek ide családjával. Igaz, munkalehetőség az nincs, de lehet gazdálkodni, és nagyon hamar megszerették ezt a csendes helyet. A szomszéd telken álló, kicsiny, de takarosán fehérre meszelt ház kerítésén pöttöm gyerekember dugja ki a fejét, kíváncsian szemléli az idegent. Nyomban felbukkan az édesanyja is, úgy látszik nem nagyon meri szem elől téveszteni eleven csemetéjét. — Csak néhány napja vagyok újszőlős- kerti lakos — újságolja Káka Gáborné, akinek a kisfiún kívül még két apró gyermeke van. — Háromszázezer forintért vettem szó ház, ami nem csupán a munkalehetőségek hiányára vezethető visz- sza, hanem arra is, hogy a település ugyancsak megszenvedte az elmúlt évtizedek parancsuralmi módszereit. Harasztosi Pál felvételei meg a kétszobás házat, amiért Nyíregyházán még egy garázst sem kapnék. A szomszédok már az első napon átjöttek, és megkérdezték, miben segíthetnek. Olyan jólesett, hogy azt sem tudtam, mit válaszoljak. Persze, ami jó a vevőnek, az nem jó az eladónak. Nem véletlen ugyanis, hogy Új szőlőskertben ilyen nyomottak az ingatlanárak. Több a gazdátlan, vagy legalábbis annak lát— Az ötvenes években terveztek ide még faluközpontot is, később pedig már építési enge-délyt sem adtak — panaszolja Nagy Mihály rokkantnyugdíjas. — Három gyermeket taníttattunk ki, de egyik sem maradt a tanyán, az egyik Kállósemjénben lakik, ketten pedig Pesten. Mindezek ellenére az utóbbi időben mintha megmozdult volna valami, úgy tűnik Újszőlőskert új erőre kap. Már az is eredménynek tekinthető, hogy a lakosság nem fogyatkozik tovább, sőt egyre többen költöznek ide, főleg fiatalok. A település életének kétségtelenül az egyetlen élelmiszerbolt a központja, melyet Dósa Sándorné vezet. Nyolc éve dolgozik itt, az idén már vállalkozóként. Mivel most éppen nincs vásárló, a bolt előtti lépcsőt sepregeti. — Itt majdnem mindenki munkanélküli, csak akkor élénkül meg a forgalom, ha családi pótlékot, vagy segélyt kapnak — A KM VENDÉGE A nyíregyházi két „Lotti” Cservények Katalin . Úgy ismertem meg, hogy azt hittem, ismerem. De hát honnan is tudhattam volna, hogy ő nem az egyik, hanem a másik? Azt meg pláne honnan, hogy kettő van belőle, pontosabban belőlük? Mert ikrek. Méghozzá egypetéjűek. Édesanyjuk a szülőágyon tudta meg, hogy két gyermeke lesz. Kevés is lett rögtön az egy gyermeknek vásárolt babakelengye! Rohály Katalin és Rohály Ilona egy perc különbséggel jöttek a világra: Ildi előre engedte nővérét, Katát. Büszke is rá, hogy már akkor ő volt az udvariasabb — ámbátor a súlyosabb is, húsz dekával. Nagy szenzáció volt a családban az ikerpár. Édesanyjuk pedig hamar megtanulta: ha az egyik lánya megbetegedett, egy napra rá, ugyanabban az órában, szinte percnyi pontossággal belázasodott a másik is. Ugyanígy volt, amikor a fogaik jöttek. A Rohály-ikreknek egyébként nem volt szükségük cumira az elal- váshoz: sokkal inkább a másik kezére, ugyanis egymás ujját szopták. Katinak régen volt egy kis szemölcs az orra alatt. Tizenöt éves korában megműtötték. S lássanak csodát: Ilinek jobban látszik az arcán a műtét nyoma, mint Katinak. keverték őket, sosem jutott eszükbe, hogy az egyik csak matekból, a másik meg magyarból készüljön, aztán az felel, aki jobban tudja az anyagot. Nemigen szeretnek egyforma ruhában járni, bár az ízlésük hasonló. Van néhány azonos ruhadarabjuk, s a fényké- pezkedésnél az is kiderült: kishíján ugyanazt a pulóvert vette fel reggel Kati, mint amiben Ili jött dolgozni. Az utolsó pillanatban döntött másként — talán nem is véletlenül, így legalább nem keverjük össze nevüket a felvételen. Az ikreknél szokásos telepátia kiválóan működik közöttük. Ha az egyiknek rossz kedve van, lehetnek egymástól akármilyen messze, rövid időn belül a másik is elszomorodik. Kitalálják egymás gondolatait, s nem telhet el úgy nap, hogy legalább telefonon ne beszélgessenek. Kati kisfia rendkívüli módon élvezi a helyzetet, hogy az anyukájának van egy kiköpött mása, aki történetesen a nagynénje. Kisebb korában ugyanúgy megvigasztalódott a síró kisfiú, ha a nénje vette ölébe, mint mikor szülőanyja. S ha az olvasottak után volna valaki, aki azt mondja: de hisz a Rohály-ikrek „hárman vannak”, az csak egy évet téved: Jutka, a harmadik lány egy évvel később született — de ugyanabban a hónapban! tfl Újszőlőskert megmaradd fogadta meg egymásnak: ha valaki rajuk köszön, annak visszaköszönnek, mert az biztos a másik ismerőse. Egyébként sosem éltek vissza a hasonlatosságukkal. Általánosban egy osztályba jártak, s bár a tanárok gyakran összehez tért be virágért. Megtorpant a küszöbön, s majd elejtette a szatyrot. Háromszor visszament az előző üzletbe, mert el sem tudta képzelni, hogy kerülhetett át ugyanaz a teljesen természetes, hogy az ikerpár hasonló szakmát választott. Mindketten a kereskedelemben dolgoznak: Ili virág-, Kati (férjes nevén Leveleki Istvánná) zöldségboltban. Épp elég gondot okoznak a vásárlóknak a hasonlatosságukkal. Évekkel ezelőtt történt (amikor a Kun Béla utcán még egymás mellett volt hölgy egyik boltból a másikba ilyer gyorsan, ráadásul közben még meg ií szült! Egy lakodalomban — Kati férjének í kollégája nősült — majdhogynem sértő dés történt. Az egyik asszony
