Kelet-Magyarország, 1995. október (52. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-10 / 239. szám

KULTÚRA 1995. október 10., kedd Diákszínjátszók Besenyődön Besenyőd (KM) — Sike­rekben bővelkedő tíz hónap volt a besenyődi általános iskolában az elmúlt tanév. Az eredményes tanulmányi munka mellett tanulóik be­csülettel megállták a helyü­ket a különböző tanulmányi versenyeken. Elsők lettek a Nyíribronyban megrende­zett mesemondó vetélke­dőn. A felsőtagozatosok Vaján a Molnár Mátyás emlékére megtartott törté­nelmi versenyen megyei vi­szonylatban az előkelő tize­dik helyen végeztek. A hagyományos iskolai kirándulások keretében két napon át Szarvas, Gyula, Szeged és Békéscsaba ne­vezetességeiben gyönyör­ködhettek a kisebb és na­gyobb diákok. A nyár fo­lyamán eljuthattak a ma­gyar tengerhez. Siófokon egy felejthetetlen hetet töl­töttek a tanulók. A régi hagyomány ápolá­saként hozzáláttak a gyer­mek-színjátszás újjászerve­zéséhez; szorgalmasan pró­báltak, gyakoroltak. Első­ként a Hófehérke és a hét törpe című mesedarabot ta­nulták be a nebulók, s nem­csak odahaza, hanem a kör­nyező településeken — Magyon, Apagyon és Leve­leken is — felléptek vele. — A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház adta az újabb ötletet számunkra — számolt be lapunknak to­vábbi terveikről Lóránt Csilla, a gyermekszervezet vezetője. — Megnéztük tanulóink­kal a Sári bíró című dara­bot. Igen tetszett! Megszü­letett az elhatározás, hogy ezt mi is betanuljuk. Az el­ső előadás már községünk­ben megvolt. Ezzel a darab­bal szintén készülünk a szomszédos településeket felkeresni. Munkánkat az önkormányzat támogatja. A színjátszócsoport vala­mennyi tagját ingyenes debreceni, hajdúszoboszlói kirándulással jutalmazta. Osztrák igazgatók Nyíregyháza (KM - K. J.) — Alsó-Ausztria Hollab­runn nevű városából érke­zett a napokban pedagógus- csoport Nyíregyházára. Az osztrák vendégek — viszo­nozván magyar kollégá­ik múlt évi látogatását — négy napot töltöttek me­gyénkben. A megyei pedagógiai in­tézet — tekintettel arra, hogy az osztrák igazgatók valamennyi iskolatípust képviseltek — változatos szakmai programot állított össze itt-tartózkodásuk ide­jére. A hollabrunni pedagó­giai intézet igazgatója, Hel­mut Wunderl megfogal­mazta: látogatásuk célja el­sődlegesen a tapasztalat- szerzés volt; az alaposabb tájékozódás a magyar okta­tás dolgairól, helyzetéről. Ezenkívül a kétoldalú kap­csolatépítés volt konzultá­cióik meghatározó momen­tuma. Kőrútjuk során felke­restek több nyíregyházi kö­zépiskolát, Nyírbátorban két középfokú intézményt, Tiszavasváriban úgyszin­tén. Mint elmondták: meg­ítélésük szerint a magyar szakképzés fejlesztési irá­nyai jók; különösképpen hasznosnak tartották, hogy az új rendszerű szakmun­kásképzésben már helyet kapott az idegen nyelvek oktatása. Kritikus megjegy­zésként hangzott el: a ma­gyar iskolák szépek, de technikai felszereltségüket illetően meglehetősen el­maradottak a Európa fejlet­tebb országaihoz képest Hírcsokor Népművelői... ...továbbképzés keretében Marketing a közművelő­désben... címmel tart elő­adást (október 11-én 10.30- tól) dr. Végh Károly a nyír­egyházi Városi Művelődési Központban. (KM) Alvégesi Napokat... ...rendeznek Nyíregyházán október 21-től 24-ig. A há­zigazda Alvégesi Művelő­dési Ház művészeti együt­tesei október 22-én adnak gálaműsort. (KM) Népfőiskolái... ...Számítógépes Oktatóköz­pont nyílik október 12-én délután a nyíregyházi Váro­si Művelődési Központban. Az Összefogás... ...a könyvtárakért mozga­lom eseményeinek kereté­ben adják át a vásárosna- ményi városi könyvtár új részlegét október 12-én 9 órakor. (KM) Keszthely új... ...fotóalbuma sokéves hi­ányt pótol. A Castellum Ki­adó gondozásában megje­lent könyv Cservenka György száz színes fotója és háromnyelvű kísérő szö­veg segítségével mutatja be a Balaton fővárosát. (MTI) A nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola diákjai 6. helyezést értek el az országos BMX versenyen, Buda­pesten (képünkön az egyik bicajos) Amatőr felvétel Le kell rombolnom egy mítoszt Az erdélyi irodalom utánpótlása • Neve talán mesemondóként marad fenn... Gyüre Ágnes Nyíregyháza (KM) — Szep­tember végén kezdte irodal­mi körútját megyénkben Kányádi Sándor, Kossuth-, Herder-, s még számos díjas költő, műfordító és író. A nyíregyházi Bessenyei és Kodály Társaság, valamint a városi önkormányzat közös rendezvényén az evangélikus gimnázium díszterme teljesen megtelt tiszteletére. Talán a hálás versolvasók így akarták tudtára adni, hogy a líra — s ezen belül a küldetéses költé­szet — temetésének ideje min­den ellenkező hangulat és su­gallat ellenére sem jött még el. S ez a puritán székely hálá­ból sokadszor is elkápráztatta közönségét szavainak képgaz­dagságával, áradó bölcsessé­gével, melyekből e helyütt csak szemezgetni van mó­dunk. Gyermekversek — A rendszerváltozás idején mentem nyugdíjba. Harminc évig dolgoztam Kolozsváron, a Napsugár című, magyar nyelvű gyermeklapnál — nor­mára. Sokszor azt is meg­mondták, hány strófás legyen a vers, s miről ne szóljon. Nem szégyellem, hogy így volt. Mi­chelangelónak is megadták, mit fessen, és hány négyzet- méterre, mégis: a sixtusi ká­polnában halhatatlan művet alkotott. Lehet, hogyha fenn­marad a nevem, afféle mese­mondóként marad fenn. Nem bánom. Nem látok különbsé­get gyermek- és felnőttvers között, csak annyit, mint ki­csik és nagyok asztala között. Ez is asztal, az is. Sőt, nálunk az apróbbaknak valót kemé­nyebb fából, mívesebben fa­ragták. Örülök a díjaknak, amiket kaptam, annak is, hogy Kocsár Miklós vagy a Kaláka együttes Kollonay Zoltán Nyíregyháza — A Nemzeti Filharmónia 1995-96-os éva­da első nyíregyházi hangver­senyét rendezte meg a közel­múltban a Bujtosi Szabad­idő Csarnokban. Az est ven­dége a Debreceni Filharmo­nikus Zenekar és karmeste­re, Kollár Imre volt. Trom­bitán közreműködött Borso­di László trombitaművész. Sokan felvetették már, hogy érdemes-e komolyzenei kon­certet rendezni a sportcsarnok akusztikai viszonyai között, annál is inkább, mert apróbb technikai hibák is rontják az előadást, mint pl. a könnyűze­nei bejátszás, mely nem segíti a közönség ráhangolódását az előadásra, a folyosókon az ál­landó járkálás, az ajtók nyi­korgása, a hideg. Ha vissza­gondolunk régebbi hangverse­nyekre, melyek hasonlóan hű­vös időben zajlottak le kifo­gástalanul, pl. az Á. H. Z. kon­certje, akkor joggal mondhat­juk, hogy nemcsak a hideg idő felelős azért, hogy e hangver­seny nem sikerült felhőtlenül. A Debreceni Filharmonikus Zenekar nagymúltú, neves együttes, tagjai tapasztalt mu­zsikusok. Vezetőjük Kollár Imre, a pálya elején álló, fiatal karmester. Ennek ellenére va­lami passzivitás és bizonyta­Kányádi Sándor megzenésíti a munkáimat, de úgy hiszem: hogy valóban KÖLTŐ voltam-e, az majd 40 év múlva fog kiderülni. Maradni? Menni? — Aki a sorstársaim közül úgy gondolta, hogy nem ki­sebbségi létben fogja a pályá­ját megfutni, arra én nem ha­ragszom. Aki igazán tehetsé­ges, az mindenütt viszi vala­mire, mint például Bodor Adám. Elvándorolt tőlünk vagy 80 színész, s jó, ha 5 si­keres. Mind a 80 elmondhatja, hogy van már világútlevele, nem úgy, mint nekem. De a ví­zumkényszer megszűnte és az esetleges jólét vajon megérte­lanság lengte körül a koncer­tet. Mozart C-dúr K. 425. szimfóniája hangzott el elő­ször. A zeneszerző ezt a művét — szavai szerint „hanyatt- homlok” írta saját hangverse­nyére Thun grófék linzi házá­ban. Innen ered a szimfónia jelzője is: Linzi. A derű, a mozgalmasság, a humor áhítatos és káprázato­sán sziporkázó hangulatok jel­lemzik ezt a művet, amely most csak „hanyatt-homlok” szólalt meg. A hegedűk állan­dó hamis intonációját és pon­tatlanságát (gyors futamok, magas hangok), a csellók és a nagybőgők próbálták egysé­ges megszólalásaikkal ellen­súlyozni. Mozartot játszani az egyik legnehezebb feladat. Stílusá­ban megtalálni a rengeteg in­venciót, színt, szenvedélyt na­gyon nehéz. Második számként Haydn Esz-dúr Trombitaversenye kö­vetkezett. Az esetleges zene­kari bevezető után nagyon szép, kedves hangon szólaltak meg a trombita mélyfekvésre írt dallamai. Ez a jó érzés egy­re inkább elmúlt, amikor a ma­gasabb hangok következtek. A rézfúvós hangszerek meg­szólaltatása már önmagában is nehéz feladat. Hibák, giksze- rek nélkül csak a legkiválób­bak tudnak játszani. Borsodi­nak sikerült bebizonyítania, hogy mily nehéz hangszer a Harasztosi Pál felvétele e az áldozatot? Vannak, akik áttelepülvén egy évig laktak albérletben az írószövetség pénzén. Majd amikor kaptak egy — mondjuk — 2 félszo­bás lakást, azon morogtak, hogy a szülőföldjükön 3 vagy 4 szobásban éltek. Akkor mi­értjöttek el? Talán nem számí­tottak a kenyérharcra? Az erdélyi irodalomnak volt, van, lesz utánpótlása. Az a 2000 orvos, aki eljött, na­gyobb érvágást jelent. — Ellenzem, hogy az elmúlt két évben átcsábítottak Ma­gyarországra vagy 2000 fiatalt tanulni, mikor a kolozsvári egyetemen, a magyar szakon minden évben rendelkezésre trombita, mivel játéka folya­mán mind több és több hibát iktatott be az előadásába. Nyíregyházán sajnos kevés hangversenyt hallhatunk és így is némelyik kritikán aluli. S akármennyire is rosszul si­kerül egy-egy hangverseny, sokkal nagyobb élményt jelent élő muzsikát hallgatni, mint lemezt. Ugyanakkor vannak kiváló produkciók is, Nyíregy­házán élő és dolgozó művé­szektől, vagy világhírességek­től: pl. Fischer Anni, Kohajasi Kenichiro szereplésekor; ők vonzzák a közönséget. Bármennyire is lehangoló egy-egy koncert, mégis az éle­tünk részévé kell, hogy váljon a muzsika és a hangverseny. Tapsoljuk a produkciókat tet­szés szerint. A taps a közönség fegyvere, így ne sajnáljuk, ha úgy érezzük, hogy élményeket kaptunk a művészektől, de ha nem tetszik, tartsuk vissza és fukarkodjunk vele. Szép pillanatok a szünet után következő Brahms szim­fónia kapcsán születtek, pl. a klarinét és a fagott unisonói, a timpani és a triangulum él­ményszerű szólói, a fafúvók és a trombiták ízléses és diszkrét megszólalásai. A harmadik té­teltől életre kelt a zenekar, s a karmester nyugalma sem tudta fékezni a szenvedélyeket. Végre elszabadultak az indu­latok, s így a 3-4. tétel már fi­gyelemre méltóan sikerült. áll 418 hely, és ott tördeljük a kezünket, hogy be tudjuk-e tölteni. Ha a Vajdaságból ifjú értelmiségi férfiak az életüket mentve szöknek át, az más. Felháborító, hogy 35 ember­ből 3 meghalhat öngyilkosság miatt, addig küldözgetik ide- oda a bevándorlási hivatalban. Az ilyen események miatt úgy érzem, fel kell lépnem, s meg is teszem. Erkölcsi romlás — Amúgy hivatalos politizá­lásra nem lennék alkalmas. Büszkeségem viszont egy há­romszéki magyar fiú, akit a Herder-díj hozományaként egy éven át én taníttathatok Bécsben. Igen helyre legény. 1989-ben egyetlen magyar­ként vették fel a kolozsvári jo­gi fakultásra, s ott a legmaga­sabb osztályzatokat kapta. Jól megállja a helyét a mezőn is. Látták volna vagy két éve, mi­kor először volt rajta fekete öl­töny! Remélem, tekintélyes nemzetközi jogásszá válik, s eredményesen fogja védeni a mi kisebbségi érdekeinket. Ez az én politikám. — Sajnálom, hogy le kell rombolnom egy Erdélyről szó­ló mítoszt — ha még létezik ilyen. Mostanában sok időt töltök a kénes gyógyvizéről híres Hargitafürdőn, ahol bele­kergettek egy építkezésbe. Ha nem laknék ott, tán még a sze­memet is kilopnák saját atyámfiai. Apám idejében nem fordult elő ilyen. Ha valakinek leesett a szekeréről a villa, amikor észrevette, nyugodtan visszafordulhatott, mert meg­találta, vagy megmondták, ki­nek az udvarára tették be. Ha arra gondolok, mi lesz ennek a vége, mindig egy bib­liai történet jut eszembe. A zsidók 40 évig vándoroltak a pusztában. Azt az utat, amit megtettek, fél év alatt maguk mögött hagyhatták volna. Am ki kellett pusztulnia egy nem­zedéknek, amely szolgaság­ban született. ZDaF­vizsga Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi tanárképző né­met tanszéke októberben tanfolyamot indít; 400 óra keretében kezdőket készí­tenek fel a nemzetkö­zi ZDaF-vizsgára. Hetente két foglalkozást tartanak a délutáni, ill. esti órákban. Két alkalommal egy 30 órás intenzív szakaszt ik­tatnak be. A tanfolyami díj befizetésével a résztvevők jogot szereznek arra, hogy a német tanszék Informáci­ós Központjában a Goethe Intézet számítógépes prog­ramjait használják. Jelent­kezési határidő 1995. októ­ber 13. Képrabló Alsóbogát (MTI) — Min­den bizonnyal műértő rab­ló látogatta meg a Somogy megyei Alsóbogát kápol­náját, hiszen egy igazi mű­remeket, Barabás Miklós 1862-ben készült munkáját vitte magával. Az oltár fe­letti 200x 150- centiméteres Páduai Szent Antalt ábrá­zoló olajfestményt kivágta a keretből és ahogy érke­zett, az ablakon át távozott az egymillió forint értékű­re becsült műkinccsel. 1 L .............................................. Nem csak a hideg volt a felelős A taps a közönség fegyvere; éljünk vele, ha érdemes M^Kelel-Magyarorszá^

Next

/
Thumbnails
Contents