Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-05 / 209. szám
1995. szeptember 5., kedd 10 Kelet-Magyarország CSUPA ÉRDEKES A nők városa Banja Luka, ahol nincsenek férfiak Banja Luka (MTI-Panorá- ma) — A volt Jugoszlávia területén három éve tomboló háború valósággal a nők városává változtatta Banja Lukát, a szerb kézen lévő legnagyobb bosz- nia-hercegovinai települést. A nők már a konfliktus kitörése előtt is többségben voltak, mert Bosznia eme észak-nyugati térségében már a második világháború is otthagyta keze nyomát a férfi lakosság megtizedelésével. Ma a harcképes férfiaknak a boszniai szerb hadsereg soraiba történt behívásával egyre inkább az asszonyok vállán nyugszanak a város ügyes-bajos dolgai. A lányok és asszonyok azonban félelemben és magányosan élnek, remegve várják a frontról a férjeikről, fiaikról érkezett híreket és a túlélés parancsoló szükségessége mára szokásaikat is megváltoztatta. Banja Lu- kában mindenfajta kereskedelem, még a valuta feketepiac is az asszonyok kezében van. — A férjem muzulmán, a háború kitörésekor elmenekült Banja Lukából, magamra hagyott a lányommal együtt. Azóta csempészésből próbálom eltartani a családot — meséli a szomorú valóságot az AFP tudósítójának a harmincnyolc éves Mara, aki korábban a város egyik vállalatánál volt alkalmazásban, de az tönkrement már a háború kezdetén. Akkoriban számos nem szerb férjet választó szerb asszonyt tettek az utcára a munkahelyéről egyszerű etnikai megfontolásokból. Aida, a negyvenegy éves asszony, miután ilymódon elvesztette állását, eladta házát, majd lassan minden értékét, hogy megéljenek. Azt azonban már nem volt képes elviselni, hogy lányát nem vették fel — csak azért mert muzulmán származású — abba az iskolába, ahova szeretett volna járni, pedig mindig is példás tanuló volt. Ekkor úgy döntött, hogy örökre maga mögött hagyja Banja Lukát. Az ötvenkilenc éves hor- vát származású Zdenkát, aki a városi gimnáziumban tanított, néhány héttel az előtt, hogy elérte volna a nyugdíjkorhatárt, elbocsá; tották munkahelyéről. O ma is azt mondja: megpróbál addig itt maradni amíg ezt lehetővé teszik számára. — Az egyedül élő asszonyok nemcsak a megélhetés gondjával kerülnek szembe egyre súlyosabban, hanem komoly pszichológiai problémákkal is meg kell küzdeniük magányosságuk miatt — rajzolja meg a szomorú látleletet Mirko, a pszichológus. — Akiknek még él a férjük, azok legalább számíthatnak ritka látogatásaikra, amikor 2-3 havonta egyszer hazatérnek a frontról. Örülünk, hogy még életben látjuk őket — mondja nem titkolt szomorúsággal a harminkét éves Ana. — A jövő igen sötét — vélekedik a huszonnyolc éves Zorica, akit jogi tanácsadóként soroztak be nő létére a szerb köztársaság hadseregébe. — Néha házasságról álmodozom, de vajon mit is tudnék nyújtani jövendőbeli férjemnek és gyermekeimnek. Az éjszaka leszálltával Banja Luka lányai magányosan vagy csoportosan egyik kávéházból a másikba térnek be. — Életem legszebb éveit vesztegetem el — mondja Avona, aki csak tizenötéves volt, amikor a háború elkezdődött, de ott kellett hagynia az iskolát, hogy a családi étteremben felszolgáljon és így segítsen megkeresni azt a keveset, amiből meg kell élniük. — Az egykori muzulmán és horvát barátok elmentek, a fiúk szintén. Megpróbálunk valahogy normális életet élni — mondja. A nők városában bezárnak a kávéházak, az asszonyok és lányok egyedül hazafelé bandukolnak, ki-ki a maga bánatával, az egykor fronton harcolt, vagy még ma is ott harcoló szeretteik képével. A vörös bestia Budapest (MTI) — Hernádi Juditnak idén nyáron kevés ideje jutott a pihenésre. Nemrég fejezte be a Vörös bestia című film forgatását, melyben — könnyen kitalálható — a címszerepet alakítja. Partnerét, Félixet — akit a bestia vagyis Evelin legyőz és tönkretesz — Hirtling István játssza. A klasszikus értelemben vett vígjáték rendezője Makk Károly a további szerepeket is népszerű színészekre bízta. így — többek között — láthatjuk Kállai Ferencet, Moór Mariannát, Kerekes Évát, Rátóti Zoltánt, Benedek Miklóst és Szacsvay Lászlót is. A történet a harmincas években — a Meseautó korszakában—játszódik. S minthogy lévén vígjátékról szó, a történet happy anddel ér véget. HIRDETÉS UBORKATERMELŐK FIGYELMÉBE A Vajai Zöldség-Gyümölcs Kft., a Vajai Közhasznú Társaság és a NUNHEMS ZADEN holland vetőmagcég MEGHÍVJA ÖNT UBORKATERMESZTÉS FAGYOKIG címmel 1995. szeptember 7-én (csütörtök) 11 órai kezdettel rendezett BEMUTATÓRA. BEMUTATÓ HELYE: Vaja, Tópart, Boglyatanya, „NUNHEMS BEMUTATÓ” táblák szerint, a Vajai KHT 6,6 ha-os uborkaültetvényén Bemutató témái: § — Az idei uborkatermesztés tapasztalatai, az időszakos túltermelés okai j§ — Hogyan tovább az uborkatermesztéssel? ^ — Technológiafejlesztési lehetőségek g Minden érdeklődőt szívesen várnak a Rendezők! Nálunk már tombol az ősz (a nyár helyett), de van olyan hely a földön, ahol még fürdésre alkalmas az idő. S micsoda fürdésre! A mediterrán országok tengerpartjain még javában tart a szezon, ilyenkor még tele vannak a strandok, esténként az éttermek, a piciny kávéházak, szóval ott még nem felejtették el milyen is, az amikor süt a nap Elek Emil felvétele Jeruzsálem háromezer éve Zsidó és palesztin lakosok állandó feszültségben élnek egymás mellett Jeruzsálem (MTI-Panoráma) — A világ valamennyi városa között Jeruzsálem az, amelyre az emberek a legnagyobb tisztelettel gondolnak. Nevezték a föld középpontjának, szemének, súlypontjának, közbülső állomásnak a föld és az ég között. Jeruzsálem rendkívüliségének és tiszteletének okai kizárólag vallási természetűek. A több ezer éves közel-keleti várost három világvallás is megszentelt helyének tekinti: a zsidóság, a kereszténység és az iszlám. Ennek ellenére újra meg újra fellobban benne a gyűlölködés és ellenségeskedés. Kerítésen kívül Izraelben hétfőn kezdődött az a 15 hónapos ünnepségsorozat, amelynek keretében a zsidóság méltó módon megemlékezik Jeruzsálem 3000 éves fennállásáról. A város lakosságának egyharmadát kitevő palesztinok számára azonban a jubileum legfeljebb bosszúság forrása: ők csak kerítésen kívülről szemlélhetik a fényes örömünnepet. Amikor Dávid király 3000 évvel ezelőtt meghódította és az egyesített Izrael-Júda fővárosává tette a három völgy által körülölelt, megerősített ká- naáni várost, az Isten jelenlétének jeleként odahozatta a Frigyládát. Dávid fia, Salamon király felépítette a templomot, s a ládát a szentek szentjében helyezte el. Építés és pusztítás váltogatta egymást a Templomhegyen, s formálta a zsidó történelmet századokon át. II. Nebukadné- cár, Babilónia uralkodója Krisztus előtt 587-ben feldúlta a templomot. A Frigyláda elveszett. Babiloni fogságból történt visszatérésük után Kr. e. 515-ben a zsidók ugyanazon a helyen felszentelték a második templomot. Mire ez ötszáz év alatt teljes pompájában kiépült, a zsidó vallási jelenlét véget ért Jeruzsálemben. Titus római császár hadai, a zsidó felkelést leverve, meghódították a várost, és felgyújtották a templomot. A 60 év múlva kitört újabb zsidó felkelés során Jeruzsálemet teljesen lerombolták, s romjain egy új, római város épült fel. A zsidók egykori szent helyéből mindössze egy támfal maradt a Templomhegy nyugati oldalán. A Siratófal a mai napig az imádság helye, ahová a világ minden tájáról elzarándokolnak a zsidók. Megszállás alatt Két évezred elteltével azon a földön, amely Jézus Krisztus 30 körül történt keresztre feszítése óta minden keresztény számára szent, új korszak kezdődött. I. (Nagy) Konstantin, az első keresztény római császár idejében Krisztus keresztre feszítésének helyén, a Golgotán templomot emeltek. Az idők során kétszer lerombolt, majd újra felépített Szent Sír Templomába mindmáig elzarándokolnak a keresztény hívők a világ minden tájáról. Számos további keresztény kultikus hely jött létre, a keresztények pedig többségbe kerültek a városban. Ennek a korszaknak Omar arab kalifa vetett véget 638- ban Jeruzsálem meghódításával. A Templomhegy, amelyről a legenda szerint a 632-ben elhunyt Mohammed próféta a hetedik mennyországba emelkedett Allah trónusa elé, most az iszlám szent helyévé is vált. 691-ben szentelték fel a muzulmán Sziklatemplomot, s néhány évvel később felépült a Korán egyik szava után elnevezett A1 Aksza mecset is (a szent Mekkától legtávolabb eső). Mindkettő máig a város legszembetűnőbb ékessége. Jeruzsálem váltakozó sorsát a következő évszázadok folyamán továbbra is a vallás határozta meg. Újra meg újra a békétlenség városává lett, amikor főként a harmadik évezred első két századában megjelentek a kereszteslovagok, hogy felszabadítsák a keresztény szent helyeket a mohamedán hódítók megszállása alól. A keresztes hadjáratok áldozatainak számát 750 ezerre becsülik. Ma Jeruzsálemet sokan úgy tekintik, mint legalábbis annak a lehetőségnek élő jelképét, hogy különböző vallások hívei egy helyen békében megférhetnek egymással. Jeruzsálem jelenére azonban továbbra is a viszályok nyomják rá bélyegüket. A béke városa (ezt jelenti a város héber neve) inkább a békétlenség helye. A város 360 ezer zsidó és 140 ezer palesztin lakosa állandó feszültségben él egymás mellett. Több mint 140 ezer izraelit költöztettek a városnak azon részeiben épült lakótelepekre, amelyeket a zsidó állam a hatnapos háború során, 1967-ben foglalt el és annek- tált. Ahol a zsidók laknak, széles és rendezett utcákat látni, nagy számban vannak iskolák és más közintézmények. A legtöbb arab negyed ezzel szemben az elhanyagoltság és túlzsúfoltság képét mutatja, ott elmaradtak a beruházások, és az izraeli közigazgatás megtagadja az építési engedélyeket az araboktól. Nincs tekintélyük Az arab lakosok nem fogadják el az izraeli fennhatóságot, és bojkottálják a helyhatósági választásokat. A várost a jobboldali és vallásos izraeli politikusok koalíciója irányítja. A palesztinoknak van ugyan saját városi tanácsuk, de ennek alig van befolyása, és nincs igazi tekintélye. A főként kulturális eseményeket magában foglaló ünnepségsorozat keretében hétfőn felavatják a Dávid városa elnevezésű régészeti együttest, és monumentális audiovizuális műsort rendeznek. A továbbiakban koncertekre, karneválra, holland virágkiállításra, gyermekrajzoló versenyre és több más színes rendezvényre kerül sor, de lesznek történészkonferenciák is, egyebek között Dávid király szerepéről a város történetében és Jeruzsálem művészi nevezetességeiről. Közelebb a németek a németekhez Az autó a keletiek kedvence és az elmúlt években aránytalanul sokat költöttek Bonn (MTI-Panoráma) — A tévénézésben és az autózásban már teljesen megvalósult a német egység, de a mindennapi élet számos más területén a keletnémetek még mindig jelentősen különböznek nyugati honfitársaiktól. A két német állam egyesülése óta eltelt öt év alatt a keleti átlagkeresetek majdnem megduplázódtak és valamivel meghaladják a havi kétezer márkát. Nyugaton majdnem 2700 a bérből élők havi keresete. Növekevő bevételeiket a volt NDK polgárai elsősorban autóra és szórakoztató elektronikai cikkekre költötték. Míg a nyugati tartományokban minden második emberre jut egy személyautó, a korábban csak Trabanthoz és Wartburghoz — nagyon nehezen Ladához — jutó keletieknél ez a szám alig több, jelenleg: 2,3. Az autó a keletiek kedvence és az elmúlt években aránytalanul sokat költöttek erre — állapítja meg Hallei Gazdaságkutató Intézet, amely a Der Spiegel című hetilap megbízásából készítette az átfogó felmérést a keletnémet életkörülmények változásáról. A szórakoztató elektronika területén is sok pótolnivalójuk volt a keletieknek és a felszereltséget tekintve mára gyakorlatilag azonos szinten állnak a nyugatiakkal. Ma már a keleti tartományokban is gyakorlatilag minden háztartásban van színes televízió és ugyananyi videolejátszó és személyi számítógép, mint a münchenieknél vagy a hamburgiaknál. Az életvitelben, a szokásokban azonban mindmáig nagy a különbség. A keletiek esténként szeretnek otthon a tévé előtt ülni, míg a nyugatiak többet járnak társaságba, vendéglőkbe és gyakrabban sportolnak. A keletiek sűrűbben járnak színházba és hangversenyre és náluk többet van együtt a család. Az egyesülés után — főleg az anyagi nehézségek miatt — azonban drámaian csökkent a házasságkötések, valamint a születések száma. Miután az egykori NDK- ban nagyon rossz volt az ellátás zöldségekből és gyümölcsökből, e területen óriási mértékben nőtt a fogyasztás és ma már meghaladja a nyugati szintet, bár összességében az egészséges étkezésre, életmódra nem fordítanak annyi figyelmet és pénzt, mint a nyugatiak. Ennek is szerepe lehet abban, hogy a keletiek várható élettartama 2-3 évvel kevesebb mint az Elbától nyugatra élőké. De talán az étkezésnél is nagyobb mértékben rontja a helyzetet, hogy a keletiek rosszabb munkakörülmények között és lényegesen többet dolgoznak. Míg a nyugati tartományokban 1580, Keleten 1700 óra az évi átlagos munkaidő. Az 1989-es fordulat utáni lelkesedés fokozatosan alábbhagyott és a keletiek — a nyugatiakhoz hasonlóan — egyre inkább hátat fordítanak a politikának. Nem járnak politikai rendezvényekre és csökken a politikai pártok taglétszáma. Az egykori keletnémet vívmányoknak köszönhetően az Elba és a Odera között jobb a helyzet az óvodai férőhelyekkel való ellátottságot és az energiatakarékosságot illetően, de vezetnek a nyugatiak előtt a bűnözés számos területén is.
