Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-28 / 229. szám
1995. szeptember 28., csütörtök ZÖLDÖVEZET Veszélyeztetettség és beleszólás Gyüre Ágnes Nyíregyháza (KM) — Franciaország atomkísérleteket folytat a Csendes óceán déli szigetein. A nemzetközi tiltakozás ellenére eléggé hajthatatlannak látszik. Szeptember 7-én és 8-án a természet- védők szervezte aláírásgyűjtés Nyíregyházára is elért. Ennek apropóján kérdeztük az utca emberét: mennyire érzi veszélyeztettnek magát és lát-e bármilyen esélyt, hogy a véleményét figyelembe vegyék. Soós Józsefné, 62 éves nyugdíjas: tiltakozom a robbantások ellen. Szerintem az emberre veszélyes sugárzás az egyik oka, hogy egyre többen és egyre komolyabban megbetegszünk. Attól félek, hogy Franciaország netán olyan nagyhatalmi szerepre vágyik, amilyennel az I. világháborút lezáró békekötések idején rendelkezett. — Azzal nem fejezhetem ki az ellenzésemet, hogy nem vásárolok francia árut. Eddig sem tettem meg, hiszen nem volt rá pénzem. Talán a kormánynak kellene bojkottot hirdetnie. Akkor viszont úgy Soós Józsefné lenne igazságos, hogy más kísérletezőket is sújtson a döntés. Például Kínát. Lehet hogy a vége az lenne az egésznek, hogy mindenkit magunkra haragítanánk, és bajt hoznánk a fejünkre. Egyet figyelek régóta: növekszik a földönfutók száma, és lassan nincs hová menekülni. Ne higgyék, hogy a nyugdíjasokat ez nem izgatja, mert nekik már úgyis mindegy. A fiatalokért aggódunk. A Greenpeace tagjainak önfeláldozása és bátorsága pedig a korom ellenére tetszik. Baranya Tamás, 26 éves, munkanélküli: Nem érdekel ez a probléma, mert nem hiszem, hogy én bármit is tehetnék ellene. Még akkor se tudnék beleszólni, ha hozzám közelebb robbantanának. Falusi Kata, 19 éves főiskolai hallgató: Szerintem ma már az átlagember is tud a nukleáris katasztrófa veszélyeiről. Azzal is tisztában van. hogy mondjuk a káposztafélék és a vizek elraktározzák a géneket és a DNS molekulát károsító anyagokat. Éppen ezért én személyesen érintettnek érzem magam az atomkísérletek miatt. Ugyanakkor használok L Baranya Tamás Oreál sampont, mert úgy vélem, nem a L Oreál tehet erről a botrányról, hanem egy kis klikk. Ám ha tényleg jól megszervezett és kiterjedt tiltakozó akcióval találkoznék, akkor csatlakoznék hozzá. Az az Falusi Kata A szerző felvételei igazság, hogy csalódtam a zöld szervezetekben. Jobbára csak tiltakoznak, de az erdeink szemetesek, Zala megyében a Balatonba öntik a nitrátot, stb. Ismerem már a zöldek tüntetéseit. Sarkítva és kajánul azt mondom: három ember szokott állni egy táblával. Meggyőződésem, hogy Franciaország tudatosan hívta fel magára ily módon a figyelmet. Ám nem hiszem, hogy az Egyesült Államok vagy Japán mellett komoly politikai-gazdasági pozíciót vívhat ki magának. Nagy baj, hogy a napi gondjaink elfedik előlünk a globális problémákat, és nem látjuk a fától az erdőt. Illemtan-összefoglaló természetjáróknak Az erősebbek magnót cipelnek, a gyengébbek walk- mant. így ne kirándulj! Nyíregyháza (KM — D. B. G.) — Húsz éve jár erdőn- mezőn, vízparton, így volt lehetősége tapasztalatokat szerezni, hogyan kell viselkedni a természetben. Petril- la Attila a Vadaspark igazgatója egy összefoglalót készített, amely hasznos tudnivalókat tartalmaz a túrázóknak. A természetjárónak tisztában kell lennie azzal, mit vegyen fel, ha útnak indul, mit hová csomagoljon a hátizsákban, mit vigyen magával egy túrára és mit nem. De az se mindegy például, milyen színű ruhát veszünk fel. Á terepszínű azért jó, hogy az állatokat ne riasszuk el rikító, így számára veszélyt sejtető öltözetünkkel. Távcső, fényképezőgép, sátor, hálózsák, matrac, kés és még számos fontos kellék szerepel az összeállításban. Kirándulók A természetjárás etikájáról, filozófiájáról egy új álláspontot ismerhetünk meg. Az embereket viselkedésük alapján kasztokba sorolják. Az első, a kirándulók kasztja. Ok azok, akik kiszabadulva az erdőbe ordítva, törve, zúzva járnak, útjukat eldobált pillepalackok, szalvéták és konzervdobozok jelzik. Az erősebbek magnót cipelnek, a gyengébbek walkEgyezség Genf (MTI) — A veszélyes hulladékok exportjáról és feldolgozásáról az ENSZ égisze alatt tartott genfi világkonferencián úgy döntöttek, hogy legkésőbb 1998. január 1-jén teljesen megtiltják a veszélyes hulladékok exportálását más országokba újrafeldolgozás céljából. A környezetvédelmi mozgalmak, mindenekelőtt a Greenpeace által „történelmi áttörésnek” minősített megállapodás az 1989. évi [ baseli konvenció jogi kiegészítésének tekinthető. mant. A könnyebbség kedvéért esetleg autóval mennek, otthonról hozzák a főtt ételt. Van még két alfajuk: a kerékpáros kirándulók és a motorosok. Ok a technikát birkóztat- ják meg a természettel, árkon- bokron keresztül szabdalják a gyepet és az erdőt. Turisták A második kasztba a turistákat sorolják. Ők már több napra mennek, kevesebb szemetet hagynak maguk után. Turistaházakban, esetleg sátorban töltik az éjszakát, és nem érez mindegyik olthatatlan vágyat az iránt, hogy késével valami maradandót alkosson egy bükkfa kérgébe. A „mindentudó” turistáról csüngenek a tájoló térképek, térképtartók és lépésszámolók, mint karácsonyfán a díszek. Lehetőleg mindenből a legdrágábbat veszi, s mindenkitől jobban tud mindent. A „fajturista”, aki kollégái füzeteit kilószámra összegyűjtve egyszerre bélyegeztet egy-egy bélyegzőhelyen. Szereti, ha füzetében több pecsét van, mint a nadrágján. Egyszóval eredményvadász. Természetjárók A harmadik a természetjárók kasztja. Ezt a társaságot viseli el leginkább a természet. Ők minden fölháborodás nélkül Nyíregyháza (KM) — A természet védelméről eretnek gondolatokat fogalmaz meg Daniel Quinn, amerikai író Izmáéi című könyvében. A szerzőnek az a véleménye, hogy az emberek tíz százaléka tartozik a „megtartók” csoportjába, akik nem bontották meg a természet rendjét, hanem harmóniában élnek azzal. Míg a Föld lakosságának, körülbelül kilencven százaléka az „elvevők” kategóriájába tartozik. Az elvevők szerint a fejlődéstörténet azzal ért véget, hogy végül megjelent az ember, így a teremtés végpontjához érkezett, mert elérte célját. Ez egy kimondatlan feltevés, elfogadják azt a biológiai tényt, hogy ugyanolyan tagjai az állatvilágnak, mint bármelyik más két, vagy négylábú úszó vagy repülő jószág. Elhiszik, hogy a természet törvényei rájuk is vonatkoznak. Úgy mozognak a természetben, hogy minél kevesebb mely átitatja minden gondolatukat. Holott az ember megjelenése nem okozott nagyobb kavarodást, mint a medúzáé. Az elvevők egyfajta emberi életet tápláló rendszernek tekintik a világot, olyan gépnek, melyet az emberi élet előállítására és fenntartására terveztek. Az elvevők úgy gondolják, ki kell teljesíteni a világ feletti hatalmukat, amíg uralmuk korlátlan nem lesz. Ennek azonban nagy ára van. Ezt az árat kell megfizetni a központi fűtésért, a vízvezetékért, a légkondicionálásért, meg minden egyébért. Á valóság azonban több ennél. Az ár, amit megfizetünk nyomot hagyjanak maguk után. Megfelelő ruházatban, csendesen és örömmel a szívükben. Vendégként az erdőben — és úgy is viselkedve — keresve a házigazda barátságát, mely csak akkor kezd el mesélni, ha látja, hogy tisztelettudó emberrel van dolga. nem az emberréválás ára, még csak nem is az imént említett dolgok birtoklásának a költsége. Ez annak az ára, hogy egy olyan történetet valósítsanak meg, melyben az emberiség a világ ellenségének a szerepét játsza. A biológiai törvények alól az ember kivonta magát és rá már csak a társadalom szabályai az érvényesek. Azt a törvényt kell keresnünk és megtalálnunk, amely az életközösségeket fogja össze. Ez a törvény nem a civilizációkról szól, de ugyanúgy vonatkozik az emberre is, ahogy a madárcsapatokra és az őscsordákra. Az emberiség a világ ellen A természetért Nyíregyháza (KM — D. B. G.) — Nemrég tartotta összejövetelét a természet- védelmi szakkör a sóstói Vadasparkban, ahol várják a további érdeklődőket. A szakkör a Környezetvédelmi Egyesület támogatásával működik, amely évek óta rendkívül aktívan tevékenykedik. Az egyesület 1988-ban alakult a Pro Natura Természetvédelmi Csoport utódjaként, azzal a céllal, hogy elősegítse környezetünk megóvását és természetünk védelmét. A 30 alapítótagból álló csoportból mára több mint 600 résztvevőt számláló, sok programot futtató szervezet jött létre. Ezek a rendezvények számos környezet- és természetvédelmi területet érintenek. Kezdettől foglalkoznak a természet- védelmi szempontból jelentős, de védelem alatt nem álló területek felmérésével és védelmük kialakításával. Ennek eredményeként lett védett a császlói somfa, a balkányi mamutfenyő, az Igrice-rét, és az apagyi „Kenderáztató-tó”. Kutatásaik célja, a természeti értékek megismerése és megőrzése. Az E-MISSZIO Természetvédelmi Egyesület 1989. óta járja a Nyírség vizes élőhelyeit értékes, védelemre, megőrzésre érdemes területek után kutatva. Az évek alatt felhalmozódott információ és tudás egyre inkább tudatosította bennük azt a felismerést, hogy mennyire szükséges és sürgető egy vizes élőhelyekre kidolgozott természetvédelmi program beindítása a Nyírségben. A Vizes Élőhely Program feladata, hogy három éven belül ismertté váljanak a Nyírség megyénkre eső részén a még védelemre érdemes területek és ezek tulajdonosai között elterjesszék, az ösztönzés módszerével egy környezetbarát gazdálkodási formát. Az egyesület igen nagy gondot fordít a jövő generációinak szemléletformálására, azaz a Jcömyezeti nevelésre. Előadássorozatot indítottak a megyénkben, három év alatt közel 2000 előadást tartottak meg. A fiataloknak lehetőségük nyílik a hallottakat a táborokban valóságban is megismerni. A gyerekek tudásukat az egyesület által szervezett vetélkedőkön mérhetik össze. Ezeket kezdetben megyei, majd később országos szinten, most pedig már nemzetközi jelleggel szervezik. A nagyobb hatékonyság érdekében a tanárokon keresztül próbálják meg a fiatalok környezetvédelmi szemléletét kialakítani. A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán indult Zöld Körrel a jövő, a tanártovábbképző tréningeikkel a jelen pedagógusaira kivá- nak hatni. Zöldikék Ausztria... ...emlőseinek csaknem a felét fenyegeti kihalás. Francia, német, holland és portugál beszámolók szerint országaik emlősfajainak negyven százaléka veszélyeztett. Drámaian megfogyatkozott, már-már a kihalás szélére sodródott a föld gazdag madárvilágának csaknem a háromnegyed része. (Hírlevél) A szőlőtermés... ...a vártnál ötven százalékkal kisebb lesz. A kiesés okát, — a gombafertőzés több évtized óta nem tapasztalt mértékben történő elterjedésében keresik, — az eddigi vizsgálatok megállapításai ellenére a növényvédő szerek hatástalanságában látják. (MTI) A kormány október... ...végéig számoljon be arról, mit kíván tenni jövőre a Duna-Tisza-közi homokhátság elsivatagosodása ellen, összefüggésben az Alföld-programmal. Erről az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága nemrég határozott. (MTI) Elárverezik Siófok (MTI) — A IX. Országos Környezetvédelmi Konferenciát és Szakkiállítást tartották meg nemrég Siófokon. A háromnapos rendezvényre több mint 300 környezetvédelmi szakember érkezett az ország minden részéből, a mérőműszereket, a környezetvédelemmel kapcsolatos berendezéseket pedig 34 kiállító mutatta be az Ezüs- part Szállóban. A megnyitó után a szaktárcáké volt a főszerep. A tárca azt javasolja: az új földtörvényben már szerepeljen, hogy aki két évnél tovább parlagon hagyja földjét, azt a területet árverezzék el. Balázs László, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a környezetvédelmi törvényből a felelősség és a szankciórendszer jelentőségét emelte ki. Szerinte a januártól bevezetésre kerülő környezethasználati díj és a környezetszennyezési bírság nem helyettesíti egymást, ezeket együtt, egymást kiegészítve kell alkalmazni. Később erre utalva, Vétek Ernő, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főtanácsosa a tárca szeptemberi jelentésére támaszkodva elmondta, hogy 1996-ban várhatóan 23 és 30 milliárd forint közötti bevétel származik majd a gumiabrocs, a csomagolóeszköz, a hűtőberendezések és az akkumulátorok termékdíjából, a lég- és vízszennyezési díjból és a bírságokból. Ez utóbbi képviseli csaknem a legkisebb tételt á sorban: bírságokból 1,2 milli- árdra számítanak, vagyis a büntetés még mindig nincs arányban a környezetszennyezés mértékével — tette hozzá a főtanácsos, azzal kiegészítve, hogy a környezethasználati díjat a központi környezetvédelmi alapban különítik majd el.
