Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-26 / 227. szám
1995. szeptember 26., kedd Kállai kettős néptáncfesztivál Nagykálló (KM) — Nagy- kálló ismét várja a néptán- cosokokat. Nemes hagyomány, hogy ilyenkor ősz elején a város otthont ad a táncfesztiválnak. Négy ország húsz együttesének részvételével rendezik meg szeptember 29. és október 1. között a XVII. Kállai kettős néptáncfesztivált Nagy- kállóban. Németországból a met- zingeni szászok, Szlovákiából a nagyidai Ilosvai Selymes Péterről elnevezett csoport, Ukrajnából a té- csői néptáncegyüttes lép fel a szabolcsi városban. A fesztivál hazai résztvevői között három-három debreceni és nyíregyházi együttest. valamint a csongrádi, a gyöngyösi, a gyulai, a hajdúböszörményi, a kalocsai, a kókai, a nagykállói, a nagykátai, a sárospataki, a sátoraljaújhelyi, valamint a százhalombattai tánccsoportot láthatja a közönség. A háromnapos fesztivál versenyprogramja mellett az együttesek bemutatót tartanak a Nyírség hat településén: Balkányban, Biri- ben, Bökönyben, Geszteré- den, Leveleken és Nyíregyházán. Október 1-jén, vasárnap délután két órától kameválszerű menettánc- verseny lesz Nagykállóban, a Korányi úton. A táncos felvonulás után tartják a seregszemle eredményhirdetését, s a díjak átadását követően a legsikeresebb csoportok gálaesten szórakoztatják majd a közönséget, a nagykállói művelődési központban. lll.áil::;.; Két színházi... ...bemutató is lesz e hét végén. Az Utas és holdvilág, valamit a Hyppolit, a lakáj című színművek premierjét szombaton tartják. (KM) Hangverseny... ...várja a zene barátait a Bujtosi Szabadidő Csarnokban szeptember 29-én 19 órától. A műsorban a Debreceni Filharmonikus Zenekar működik közre. A műsorban Mozart, Haydn és Brahms művek hangzanak el. (KM) Bartók Béla... ... halálának 50. évfordulója alkalmából koszorúzással egybekötött megemlékezést tartanak a nyíregyházi Korona Szálló halijában szeptember 26-án 16 órakor. (KM) Egyetemi... ...főiskolai előkészítő tanfolyam, német és angol nyelvtanfolyam indul a nyíregyházi KPVDSZ művelődési házban. Ugyanitt tartásjavító és Calenetics torna kezdődik. (KM) H. Németh Katalin... ...grafikusművész kiállítása nyílik a kisvárdai Rétközi Múzeumban október 1-jén. A tárlat október 31-ig tekinthető meg. (KM) HH -b iám %m -» mg% can > gwawwmjjp ci * jíci■ ■ Pácső vagy pác-só Minya Károly Azok, akik már mélyebben megismerkedtek a helyesírási szabályzattal, az összetett szavak írásakor felvethetik: ugyan, mire való a „6-3-as magyar-angol” szabály? Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, értelmezzük ezt a kifejezést, hisz ez a „magyar-angol” nem mindenki számára érthető, ez amolyan játékos helyesírási zsargon. Arról van szó, hogy a három szóból álló összetételeket hat szótagig egybeírjuk, azon felül pedig értelemszerűen kötőjelezzük. Tehát például egybeírjuk még a határátkelő- hely, ivóvízellátás szavakat, viszont kötőjellel a következőket: agyér-elmesze- sedés, lelkiismeret-furdalás, levelezőlap-árusítás. E szabálynak egyik kiegészítő passzusa az, hogy az igekötőket csak akkor számítjuk külön szónak, ha két vagy több szótagú. így egybeírjuk a befogadóképességet és az állománykiegészítést, mivel ez kéttagú összetétel, kötőjellel pedig az előadó-művészetet és a köl- csön-visszafizetést. Van még egy különleges eset, amit a szabályzat sem említ meg. Az olyan két szóból álló összetételeket, amelyeknek taghatárain egy kétjegyű mássalhangzó „keletkezik”, holott nem az. A címül írt szó, a pácsó, nem a pancsó valamilyen változata, hanem a pácoláshoz nélkülözhetetlen anyag: pác-só. Mint látható itt is és a korábbiakban is a könnyebb értelmezést szolgálja a kötőjel. A világhírű brasil Tropical Show-t tekinthetik meg az érdeklődők október 2-án 20 órától a nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Csarnokban Reklámfotó KM-reprodukció Dohánymagtól a pipatóriumig Kiállítás a falumúzeumban, amelyen a dohányzás történetét mutatják be Dohánylevelek válogatása Balázs Attila felvétele Bodnár Zsuzsanna Nyíregyháza — A virágzó növényi kultúrák között már száz esztendővel ezelőtt is fontos helyet foglalt el a dohány. A falumúzeumban rendezett kiállítás eredeti fotók, tárgyak segítségével követi nyomon a dohánymag útját termesztésétől felhasználásig. Mivel Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye az ország dohánytermelésének jelentős részét adta és adja ma is, a kiállítás megrendezésével a célunk az volt, hogy a megyére oly jellemző paraszti gazdálkodás, a dohánytermesztés munkafolyamatát, eszközkészletét, a dohányzás régi vonatkozásait bemutassuk a látogatóknak. A dohány útjain A dohány (Nicotiana tama- cum) őshazája Közép- és Dél- Amerika. A XVI. század folyamán spanyol és portugál hajósok hozták be Európába. Az 1600-as éve végén Magyarországra is eljutott. Eleinte, mint a legtöbb növény, a dohány is botanikus és házi- kertekbe került, majd szórványterületeken szabadon termesztették, értékesítették. 1851-től az állam fennhatósága alá vonta a dohánytermesztést és forgalmazást. A dohánymonopólium életbe léptetésével az állami ellenőrzés, illetve felvásárlás a kincstári adójövedelem közvetett fokozását célozta meg a nagy jövedelmet biztosító egyéni értékesítés helyett. A nyírségi dohánytermesztés csajt sokkal később bontakozott, mint az ország más részein. A Szeged környéki, hevesi dohánynak már országos jelentősége volt, amikor a Nyírségben még csak a körvonalai kezdtek kialakulni. A jobbágyfelszabadítás előtti évtizedekben mindössze 16 faluban foglalkoztak jelentéktelen területen dohánnyal. A dohány számára a Nyírségben kedvező termesztési területek alakultak ki. Szabolcs megye az ország fő dohánytermelő tájkörzetévé vált. Társadalmi viszonyok A termesztés az I. világháború után főleg a 50-60 holdas összefüggő uradalmi dohánytáblákon folyt. Az uradalmak többnyire feles bérlőknek szerződtették a dohánymunkásokat. A földbirtokos a dohányföldet megtrágyázva, megszántva adta ki a részeseknek. A dohánykertészek (dohányosok, kukások, gányók) mezőgazdasági munkásságunk egyik jellegzetes rétegét alkották, akik a föld előkészítésével, a melegágyi s egyéb munkákkal az egész évet átdolgozták. Munkájuk különleges szakképzettséget igényelt, s büszkék is voltak szaktudásukra. Szerintük csak az lehetett jó dohányos, aki beleszületett ebbe a mesterségbe. A dohánytermesztés fő célja a levélnyerés, módszere a törés, vagyis a dohányleveleknek a tőről kézzel való eltávolítása. A dohányszárítás lényeges része a termelésnek. Itt dől el, hogy milyen színű, minőségű lesz a dohány. A szárítást a legváltozatosabb módon oldották meg. Felaggatva a szabadban, napon szárított levelenként, pórémadzagra fűzve. A dohányleveleket hegyes fémtű segítségével fűzték fel. A felfűzött zsinegen lévő dohány neve: póré. A XIX. sz. végén a dohányszárítás jellemző építménye a szárítópajta lett. A kisparaszti pajták csak a századforduló után terjedtek el. Füstöléshistória A dohányélvezet a növény őshazájában kultikus szertartások alkalmával éppúgy szokásban volt, mint hétköznapokon: mind levelének füstölését, rágását, mind porának be- szippantását ismerték. Európában szinte minden társadalmi réteg a pipázást kedvelte a leghosszabb ideig. A XIX. sz. második feléig a szivarozás igen elterjedt volt az előkelőbb körökben. A cigarettázás a gyufa feltalálása után fokozatosan vált általánossá. A bumótozás francia hatásra a főrangúak körében vált divattá a XVIII. sz. folyamán. A dohánylevél rágása (bagózás) a katonaságnál, matrózoknál terjedt el először, majd a legszegényebb rétegek kedvtelése maradt. A pipaszívás és füstölés kelléke a pipa. A pipa minősége szerint társadalmi rangjelző is volt. Készülhetett agyagból, műkőből, gipszből, fából, korábból, kagylóból. A pipázáshoz tartozott a dohányszita, dohányzacskó, pipaszur- káló és a rágyújtáshoz szükséges ún. fidibusz. A pipafajták közül területünkön legismertebb a dobi cseréppipa, a debreceni veres és fekete cseréppipa különféle változatai. A gyújtókészséget az acél, a kova és a tapló képezte. A dohány tartására a disznóhólyagból, kostökből, bőrből készített dohányzacskó szolgált. A dohányosok kedvenc pipáikhoz mindig is ragaszkodtak, elődeik pipáit is megőrizték és a családi pipatóriumban tartották. Az együtt pipázás összejövetelek célja és eseménye lett, rítussá alakult, a férfiak kiváltságává vált. Manapság a cigarettázás egyre jobban kiszorítja a pipázást, akik ma pipálnak, rendszerint sablonos fapipákat használnak. Távoktatás televízión keresztül Budapest (KM) — Napjainkban alapvető az idegen nyelvek ismerete, ugyanakkor a nyelvtanulás sokak számára okoz gyakorlati nehézségeket. Vannak, akiknek a munkája nem teszi lehetővé a kurzusok látogatását, akadnak, akiknek erre nincs lehetőség a lakóhelyükön, és vannak, akik nem szeretnek csoportosan tanulni, de anyagi lehetőségeik miatt nem tudnak magántanárt fizetni. Nekik dolgozta ki a Francia Intézet tanári közössége szigorú szakmai szempontok szerint, kezdő és immáron haladó szinten is, azt a komplex önálló nyelvtanulási módszert és a három részből álló csomagot, amelyről részletesebben az alábbiakban olvashatnak. Az első távoktatási programot kezdő szinten 1994. október 15-től indították be, a sikerek után újabb fél év indult 1995. január 1-től és az új tanév elejétől a csomag második kiadása is megjelent, kurzusokkal együtt, már haladó szinten. A közeljövőben a televízió képernyőjén figyelemmel kísérhetik majd az érdeklődők a csomag alapján készült folytatásos nyelvleckéket. Versek arany gyékényét elterítem Ady Endre kortársa volt a száz éve született Szergej Jeszenyin költőnek Bakajsza András Kisvárda — Száz éve született őszhozó hónap utolján szeptemberben Jeszenyin, mikor már az ősz barangol, és avarra szivárog bogyók bíbor vére. Nevének jelentése is ősz, oszeny, az egyházi szlávban jeszeny-hangzásában olyan szelíd, mint az alkony puha fénye. Hitregébe illőn képzeli el Iván éji születését Erdőn által ment anyám c. versében: „Szült világra, gyönyörűre: Gyephant volt a párnám, / ékességes pendelyem hajnali szivárvány.” így öltözik a mítosz költészetbe, s feszül föléje a líra szivárványa. A halálát a szivárvány halálát is legen- dásítja (mint kortársa, Ady)... jobb lesz piheként kék egekbe tűnni, hol halottasénekét is csalogány zengi majd. Oka menti falucska, Konsz- tantyinovo s mező, berek tanította szilaj örömre s bomlott bánatra, az ellobbanó élet áhítatára. A szülőföld és a csillagok nevelgették minden élő fogyhatatlan szerelmére, hogy értse kivert kutyák panaszos nyüszítését, és érezze a könyö- rület édes ízét: Agyonhajszolt lovacskák ha látnak, / bólogatva üdvözölnek engem. A meleg bece szóra hajló orosz nyelv Jeszenyin lírájában bontja legszebb virágait. Föl- decském, te szülőföldem... szólítja meg. És máris megragyog az a páratlan képkincs, amit Weöres Sándor fordítója s társa a verszenében így csodált: ... kiknél a kép lángol szerelmesen / Mind boruljunk le Jeszenyin előtt. Találomra szemelgetve csak, íme pár pazar szókép: Csupa illat a barázda, / arany rezedák a szélén. / Imát morzsol fűz-apáca olvasóján, zöld fűzérén. (Rólad álmodom, szülőföld) Haj, Oroszföld, honi tájam / parttalan te végtelen! / Viskók ikon aranyában. / Szívja kékséged szemem. (Haj, Oroszföld). Szemem búzavirág a rozsban, s gerenda-menny a szülői ház. A versszerető magyarok mondják Jeszenyinre: az orosz föld Petőfibe. Vallomása megerősíti a párhuzamot. Lélekbe, álomba ivódik ez a verszene, s lehunyt szemünkbe öltözik a kikezdhetetlen szépségű képsor. Nyelv többet nem adhat. Rab Zsuzsa tökéletes tolmácsolásában magyar verseként él bennünk a Bokraink közt. Bokraink közt már az ősz barangol, / kóró lett a fényes laboda. / Zizegő, szép zabkévehajadról / nem álmodom többé már soha. Aki ilyen láttató erővel alkot, s ilyen gyöngédséggel az maga is fénylő titkoknak mestere. A költészet az istenek nyelve. Akinek egyszer is hallott elégiájában a laboda a fényes jelzőt érdemiette, az maga is szépségteremtő. Igaz, a kórót már szél marja, majd tűz emészti meg, holt álmaiban mégis Laboda vadpirossal lángol. Ezt a szót mágiát Weöres verssel ^ tudom megközelíteni csak Állandó csoda... Álló öröklét. Gorkij szavaival: Jeszenyint a természet csakis a költészetre teremtette. Sokunknak a Bokraink közt hozza az őszt, lángoló leveleivel, későn kelő hajnalával. A költő szívével látni tud. Példaképül választotta lírai igézetben és honszerelemben Puskint és Lermontovot. Lelkűk orosz lélek, korán kivirágzó, korán sírba hervadó vagy éppen sírba hajszolt. Puskint megölték, Lermontovot megölték, Jeszenyin megölte magát. A krisztusi kort sem érte meg. Hetven éve a halálának. Emlegetjük-e mint ő a tűnő kedvest, emlegetjük-e tűnődő szavakkal? Vagy csak kenderföld búsong utánam? S az ősz, a hetvenedik ősz a moszkvai temetőben. Mígnem az új időszámítás első éveiben elborul ege. A zabzizzenésű szelet dajkáló táj poétája akkortájt kezd tivornyákban elmerülni, amikor a kommunizmus kísérlete a múlt, a falusi múlt sírjának megásásával foglalatoskodik. A legmélyebb sírgödörbe éppen a jeszenyini poézis forrásvidékét lökik. Jeszenyin nem adja át lantját, csak a szülőföldi mézelő mezőnek. Szelíd mező... De holnap rajta / mohó vas-vendég robog át, / és tépi erőszakos karja / a hajnalszínű gabonát. / Idegen vasmarok, mogorvák, / az ilyen dalt nem tűrik el. / Kalászlovak fejük lehajtják / nekik a régi gazda kell. mmmmm KULTÚRA __
