Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-22 / 224. szám
HÁTTÉR Oktatás egyházi szellemben Minőséget szeretnének nyújtani, hogy a létjogosultságukat bizonyítsák Nyíregyháza (KM) — Ha nem is az elképzeléseknek megfelelően, de lassacskán bővül az egyházi iskolák száma. Megyénkben is több történelmi egyház veheti ki részét — saját iskolájában — az oktatásból, nevelésből. Két nyíregyházi iskolát látogattunk meg: egy alap- és egy középfokút, vajon milyen az élet az egyházi intézményben. Heti két óra A nyíregyházi Jókai Mór Általános Iskola augusztustól került a református egyház irányítása alá. A váltás zökkenő- mentesen történt. Pedagógust nem bocsátottak el, és önszántából sem távozott senki. A tanulók között sem akadt olyan, akinek a szülei esetleg világnézeti okok miatt fordítottak volna hátat az iskolának. Mint Sipos Kund Kötönynétől, az új igazgatótól megtudom, semmiféle incidens sem akadt: A tanítás ugyanúgy folyik, mint régen. Csupán azok számára módosult némileg az oktatás rendje, akik már kifejezetten az egyházi iskolába íratták első osztályos gyermeküket. Az ő tanrendjükbe került a hittan, heti két órában. A többiek fakultatív módon tanulhatnak hittant, akár katolikusok, akár evangélikusok vagy reformátusok. Megváltozik viszont az iskola címere, amelybe a református egyház jele is belekerül. Mint az igazgatónő elmondta: az előző igazgatótól nagyon jó színvonalon működő iskolát vettek át, és szeretnék folytatni a jó hagyományokat. Változatlanul nagy figyelmet fordítanak a nyelvoktatásra, a sportra és az iskola jól működő szakköreire. □ Mennyire van jelen az egyház az intézmény falai között? — Nos, a fokozatosság elvét valljuk, és nem akarunk semmiképpen sem rátelepedni a gyermekekre, tanárokra. Ám nyilvánvaló, hogy figyelembe kell vennünk a magyarországi református egyház közoktatási törvényét is. Az iskola ünnepei között természetesen megemlékezünk az egyházi ünnepekről is: október 31 -én. a reformáció napján például szép ünnepséget szervezünk majd. Szeretnénk az intézmény külföldi kapcsolatait is bővíteni, kihasználva az egyház német és holland lehetőségeit. Teljes egészében Távozóban az egyik nagyobb gyereket kérdezem, szerinte mi változott az új tanévben. — Jobb a kaja és nincs az a nagy szigorúság — hallom. Laudetur Jézus Krisztussal köszönnek a diáklányok a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium és Kollégium bejáratánál, és több díszítés is arra utal, hogy egyházi iskolában vagyunk. A jósavá- rosi intézmény három évvel ezelőtt kezdte el működését. Az idei év jelentős határ az iskola életében, hiszen ebben a tanévben érettségiznek először az egyházi iskola növendékei. A matúra az első igazi megmérettetés, amely az itt folyó oktatási munkáról is bizonyítványt ad. Mint Megyesi Mária igazgatónő elmondja, fontos ez a tanév azért is, mert most indult el a nyolcosztályos gimnáziumban először első osztály is. Az intézménybe közel 300 diák jár. Valamennyien a katolikus szellemű oktatás miatt jöttek ide, és otthon is vallásos nevelésben részesültek. Az iskolában reggel a nap imádsággal kezdődik, délben hálaadás van. Havonta egyszer osztálymisén vesznek részt a gyerekek. A legfontosabb az, hogy a szellemiekben is többet kívánnak itt adni, kiegyensúlyozott, az élet viharait is jól L éptei lassúak, kopott görbebotjával beletúr a homokba. Naponta teszi meg az utat. Sétája nem céltalan. Csak a beavatottak értik, miért áll meg az árok szélén néha percekig. Az Isten kertjében gyönyörködik! S ha újdonsült barátait az a megtiszteltetés éri, hogy elmondja nekik a titkot, mindjárt kész a magyarázat is. Evek óta erre viszi lába, ismeri a földút minden bokorját, fáját. A mézvirágú akácot, az erőszakos bodzát, az elnyomhatatlan nyárt, de nem ezekre figyel, ő a vad gyümölcsfák kertésze. Furcsa varázsló a természet, ahogy az elhullajtott magvakból kinövő fákat és bokrokat küzdelemre készteti, s szinte üzen ezzel az embernek. A varjak által elejtett dió, a seregély postás hozta A madarak kertésze eper, meggy, az eppen arra járó alma- vagy körtecsutkája, mind-mind az élet.bölcsője. A mag pedig élni akar, gyökeret, levelet, ágakat hajt. Furakodik az avarban, a fény felé tör. Vadon, gazdátlanul, kitéve a zord viharoknak, hónak, fagynak, az éhes nyulak fogának, a csavargók karja erejének. Nem védi kerítés, nem alakítja a metszőolló gondosan koronáját, a hernyó is vígan falatozza leveleit, hajtásait. 0 mégis létezik, virágot bont, termést hoz... Ez a megtörhetetlen erő, ez a magányra ítélt kapaszkodás, harc fogja meg az öregembert. Mennyivel könnyebb egy kerti almafának! Ember és gép óvja ágait, gyümölcsét, hisz értéket termel, legalábbis hasznos a mi ítéletünk szerint. De kinek kell egy bokorrá sat- nyult vadszilvafa? A maghoz tapadt fanyar körtéért nem verseng senki sem. Ballag az ember. Fiaik szavakkal becézi vadoncait. Nem kel! hozzá csak jó szem, hogy valaki felismerje az akácok közt megbújt vendéget. Tavasszal a virágkoszorú, ősszel a színes lombruha jelzi, hogy ez a girbegurba fa, vagy az a szúrós bokor más, mint a többi. Nem hivalkodás ez a másság, legfeljebb nemes egyszerűség. Egy híd, egy visszatekintés az ősmúltba, amikor a kiválasztást nem szabályozta más, tűrő embereket akarnak nevelni. Ami a tanárokat illeti, a kezdeti 7 fős tanári kar már 28 tagú lett, ők is többnyire hívő emberek. Évszázadokon át Az iskola épülete az idén került teljes egészében a római katolikus egyházhoz. Ez nagy öröm, hamarosan fel is szentelik az épületet. Igyekeznek a diákok számára is tartalmas éveket nyújtani, több rendezvényt szerveznek. A hétvégén például verébavató lesz, a szülők pedig az iskola udvarán bográcsban főznek majd a társaságnak. Az iskola szeretné a régi Királyi Katolikus Gimnázium örökségét felvállalni. Az egyházi iskolák a klasz- szikus magyar kultúrának a meghatározói voltak, és évszázadokon át sok-sok kiművelt emberfőt adtak a hazának, Európának. Az egyházi iskolák ma minőséget szeretnének nyújtani, már csak azért is, hogy létjogosultságukat bizonyítsák. A nyár végének legbiztosabb jele: hazamennek a turisták. Összepakoltak, kész, vége. Szép volt, jó lesz majd a hosszú téli estéken visszaemlékezni a nyárra, az itt töltött időre, a gondtalan, zavartalan pihenésre. Jövőre ugyanitt találkozunk Balázs Attila felvétele csak a természet. Amikor még nem nyúlt oltókés az ágakhoz, nem szortírozta gondos kéz a magvakat. Az öregember napi sétái így lettek célirányosak, s így lett minden vadonc egy kis szentély. Ismeri, tudja, melyik hol található. Sajnálja őket, ha valamelyiknek száradni látja ágait, amikor nyáron a portól fulladozva szomjaznak. ■w-k oldog viszont, ha a néi-e hány érett gyümölcsön U madarak lakmároz- nak, vagy ha az árnyékéban vándor pihen meg. Hisz ki lenne jogosabb a termésre, a hőst nyújtó árnyékra! Itt nem riaszt kereplő, s holmi szalmabábu, nincs csősz, ki fenyegetve közeledne. Ez az ő fájuk, s az öreg az ő kertészük. Kovács Éva r etszik, nem tetszik, meg kell szoknunk az együttélést a szervezett bűnözéssel—nyilatkozta a rendőrség illetékese a napokban annak ürügyén, hogy a fővárosban távirá- nyításos módszerrel egy hazánkban élő külföldi üzletembert a levegőbe repítettek riválisai. Szeretném határozottan kijelenteni, hogy nekem egyáltalán nem tetszik, és megszokni se akarom. Nem győz meg az a magyarázkodás sem, hogy a fejlett országokban a nyíltszíni lövöldözés már jóideje elfogadott dolog, én jobban örülnék, ha előbb száz más területen hasonlítanánk a fejlett nyugathoz. A robbantásos merényletek az utóbbi években nálunk is igencsak megszaporodtak, ártatlan emberek sérülnek és halnak meg, miközben a tettesek a legritkább esetekben kerülnek elő. Pedig lehet, hogy lenne megoldás erre a bajra is. Ha már utólag nem sikerül elfogni a bűnözőket, talán okosabb lenne megelőzni a hasonló konfliktusokat. Aki járt már a főváros szívében, a Váci utcában, az saját szemével is láthatja, hogyan virágzik a change money, miképp üzletelnek a rendőrök szemeláttára a különféle idegen nációk tagjai a valutával. Aki csak egy kicsi ideig is figyeli az eseményeket, tapasztalhatja, hogy a rendőr mindent lát, de mégis úgy tesz, mintha neki kellene bujdokolnia: direkt másfelé néz, bizonyára azt gondolja, ha semmit nem tud, abból nem lehet semmi baj. Pedig lehet, hogy ez így pontosan nem igaz. A felrobbantott jordániai férfiről munkatársai, barátai állítják, hogy valutázással foglalkozott, méghozzá nem is kicsiben. Bizonyíthatja ezt az is, hogy a detonáció hatására valóságos dollár és márkaeső zúdult az utcára. Mégis akadt, aki máris megpróbálta ártatlannak feltüntetni az elhunytat. Lehet, hogy ez igaz. Az viszont biztos, hogy csak a véletlen szerencsének köszönhető, hogy a legújabb hazai maffiaharc nem követelt több áldozatot. Infrastruktúra Ferter János rajza ' Sikeres Company Kováts Dénes-» -j yíregyháza testvériül városából, a London J. V közeli St. Albansból érkezett a megyeszékhely önkormányzata és az Angol-Magyar Baráti Társaság vendégeként a Company of Ten színtársulata, s igazán elismerésre méltó produkciót mutattak be, az ismert angol szerző, J. B. Priestley: An Inspector Calls című darabját. A cím — kissé szabadfordításban: A felügyelő látogatása — arra utalt, bűnügyi történetről lesz szó, s a publikum nem is csalódott. Annak ellenére, hogy amatőr színtársulat adta elő, tehát nem a színészet a fő hivatásuk, igazán magával ragadó volt játékuk. Verebes István színidirektor is — aki az angol színház nagy tisztelője — elismeréssel szólt a látottakról. Az összhatást növelte, hogy a Krúdy Kamarában a helyiség közepén helyezték el a díszleteket, ott játszódott az előadás, míg a nézők körbe ülték a szereplőket, mintegy részeseiként a játéknak. Nemcsak igazi színházi élményben részesülhetett a közönség (soraikban elsősorban a diákokat fedezhettük fel), de kipróbálhatták angoltudásukat is. Örömteli volt látni a teltházas előadásokat, de kissé szomorú konstatálni a tényt: kevesen voltak a felnőttek. Nem tudni igazán, hogy az angoltudás hiánya játszotta-e ebben a főszerepet, vagy az érdektelenség, de ha csak azokra gondolunk, akiknek hivatása e nyelv tanítása, vagy esetleg másféle szakmájuk során használják, alkalmazzák, akkor is több, mint egy teltháznyi felnőttre lehetett volna számítani.... Pedig azok, akik kíváncsiak voltak a produkcióra, nem csalódtak. Angliai testvérvárosunk színtársulata a héten Debrecenben is bemutatja a darabot, melyet kifejezetten a magyarországi vendégjátékra újítottak fel repertoárjukból, a korábbi szerep- osztásból ugyanis csak egyvalaki maradt. Jó választás volt a mű, jó ötlet a Company of Ten meghívása, a remények szerint folytatása is /esz a színházi kapcsolatnak. Érdemes. P K I ■°JT* J »Í»J| I ill Virágzó change money Bodnár István 1995. szeptember 22., péntek A Szent Imre gimnázium Elek Emil felvétele
