Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-01 / 206. szám
1995. szeptember 1., péntek Kötelezve az értelemre Sok gyermek nem vesz részt semmiféle iskolaelőkészítő foglalkozáson Kállai János Nyíregyháza (KM) — A tankötelezettség a gyermek hatodik életévétől a tizenhatodikig tart. Teljesítése jelentős mértékben függ az iskolakezdés előtti óvodáztatástól. De vajon miként is állunk e nagyon fontos jogszabály elvárásainak megfeleléssel szűkebb pátriánkban. Az új tanév kezdetén erről, s a témához kapcsolódó részkérdésekről beszélgettünk Papik Péterrel, a megyei pedagógiai intézet igazgatóhelyettesével. — A közoktatási törvény előírja, hogy az ötéves korú gyermeknek az óvodai nevelés keretében iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson kell részt vennie. Ennek nagyon fontos szerepe van a gyermek szocializációjában, a szokások, a figyelem tartóssága, a kézügyesség, a mozgáskoordináció fejlesztésében. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kevésbé szocializált hátrányos környezetű, óvodai nevelés hiányában iskolába kerülő gyermekek közül kerülnek ki elsősorban azok, akik súlyos kudarcélményekkel kezdik az iskolát, nem képesek teljesíteni a követelményeket és már az első osztályban tanévet ismételnek. Befejezetlenül További előmenetelüket követve látható, hogy elsősorban ők lesznek azok, akik újabb éveket ismételnek, túlkorosak lesznek és a tanköteles korban nem fejezik be az általános iskolát. O Önagát kínálja a kérdés: mi lesz a sorsuk, hiszen a munkaerőpiac a magasan kvalifikált szakemberek egy részét sem tudja „felszívni” ? — Az esetek döntő többségében már nem is szerzik meg az általános iskolai végzettséget, ezzel kedvezőtlen helyzetbe kerülnek a munkaerőpiacon, utódaikra átörökítve a hátrányokat. A jelenség társadalmi fontossága, és a törvényi szabályozás ellenére sok gyermek nem vesz részt az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon. (1994-ben 347 első osztályos gyermek nem részesült felkészítésben, a tanulók 4,2 százaléka. 1985-ben ez a mutató 2,5 százalék, Akiket előkészítenek az iskolára... Harasztosi Pál 1990-ben 3,1 százalék volt, tehát folyamatosan romlott a helyzet.) Az iskolai felvétel alapvetően a szabályozásnak megfelelően történik. Az óvodák véleményezik a tanköteles gyermekek fejlettségét, amit az igazgatók szinte minden esetben elfogadnak. Fogyatékosság gyanúja esetén az óvoda javasolja, hogy a gyermek szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt, vagy a fejlettség megállapítására nevelési tanácsadóban jelenjen meg. Vannak települések, amelyeken évek óta nincs fogyatékos gyermek; máshol a fogyatékosok aránya eléri a 3-10 százalékot is. OTöbb nyugati országban a fogyatékos gyerekek együtt tanulnak az egészségesekkel. Idehaza a szeparált osztályokat, vagy a közös foglalkoztatást részesítik előnyben? — Akadnak problémák a szakértői és rehabilitációs bizottságok munkájában. Határozataikban nem mindig egyértelmű, hogy a gyermek az enyhe értelmi fogyatékosok osztályában oktatható vagy integrált nevelésben részesíthető. A bizottságok nem mindig ismerik az iskolák alapító okiratait, a személyi, tárgyi feltételeit. Sok enyhe értelmi fogyatékos gyermeket nevelnek olyan általános iskolában — önálló, fogyatékos osztályban —, amelyikben nincs gyógypedagógus. Az esetek jelentős részében az iskola dönti el, hogy speciális osztályban vagy integráltan foglalkoznak a fogyatékos gyermekekkel. Nem alakult még ki az utazó gyógypedagógus hálózat, hiányos a helyszíni, speciális orvosi segítség- adás. Együtt vagy külön O A fogyatékos gyermekek száma és aránya növekvő tendenciát mutat. Egyes településeken mind nagyobb gond a vizsgálaton való részvétel, pedig speciális programmal és szakemberekkel eredményesebb a képességfejlesztés. — A jogszabály szerint: a jegyző feladata lenne a tankötelesek pontos nyilvántartásának vezetése. Ez döntően csak a városokban valósul meg, ott is hiányosan. A hivatal nyilvántartása sok esetben pontatlan. A több általános iskolával rendelkező településeken körzeteket határoztak meg. Ugyanakkor megszabták az indítható osztályok számát is. így végül a szabad iskolaválasztás elve meglehetősen korlátozottan érvényesül. Szintén korlátozza az iskolaválasztás lehetőségét, hogy egyes településeken szinte arányosan szétosztják az iskolák között a nehezen nevelhető, kevésbé szocializált nebulókat. Ennélfogva az eredményesebben oktató-nevelő iskola nem tud élni előnyével. Jelenleg még távol áll az önkormányzatoktól az a fajta gondolkodásmód, hogy a hatékonyabb intézményt hagyják érvényesülni, vagy nagyobb támogatásban részesítsék. A városok közelében jellemző, hogy elsősorban a jobb anyagi helyzetben levő, vagy a városban dolgozó, községekben lakó szülők gyermekeiket a városi iskolákba íratják be. Emö- gött sokszor nem a városi iskola jobb teljesítőképessége, hanem egy sajátos különállás megjelenítése áll. £7 Mi garantálja, hogy a szeptemberi iskolakezdéskor minden — arra jogszabállyal köte- telvetele iezett eisg elemsita — ott ücsörög majd a padokban? — A beiratkozási fegyelemben nagy különbségek vannak a települések között. Több helyen a szülők érdeklődnek a beiratkozás időpontjáról, módjáról és a beiratkozási időszakban minden gyermeket regisztráltatnak; máshol 10-15 százalék is kimarad és a tanév beindulása után, csak szeptember közepén lesz teljes az iskolába járás. Generációs gond Jellemző, hogy néhány családból kerül ki évente a be nem írt, a sokat mulasztó és évet ismétlő, valamint a fogyatékos gyermekek döntő többsége. Ez a jelenség generációkon keresztül megfigyelhető. Az általános iskolai időszak alatt a tankötelesek nyilvántartása, helyzetük követése megoldottnak tekinthető. Jelentős zavar keletkezik azonban a rendszerben az általános iskola befejezése után a középfokú intézményekben való továbbtanulás periódusában. A középfok — az esetek döntő többségében — elmulasztja értesíteni az általános iskolákat a tanuló beiratkozásáról, vagy kimaradásáról, így aztán a fiatal további sorsa követhetetlen. A település jegyzője késve, sokszor nem a hivatalos formában jut információhoz, így sok fiatal a tanköteles kor alatt nem vesz részt a közoktatásban. A tájékozottság hiányosságai következtében gyakorta sérül a törvényesség. j'' " : ~ J BwAiWll£imÉili|:! :;MÍálÉÍÉÍlÉr ifi: A . minap vásároltam egy fogkrémet, egyet a tv-ben állandóan reklámozott márkák közül. És kértem egy számlát róla a pénztárban, mivel nálunk a vállalatnál a fogkrém munkaeszköznek számít, ugyanis a mi részlegünknél — a gázdíjbeszedőknél, — a munkaköri leírás szerint állandóan mosolyogni kell és ez a mai árak mellett sárga fogakkal visszataszító. Amikor a kedves hölgy kezembe nyomta a részletes számlát, majd hanyatt estem. Kezdődött azzal, hogy egy darab fogkrém..., aztán folytatódott, hogy 0,00003 százezred színész, ötszáz ezred operatőr, akárhány ezred világosító, ügyelő, kellékes, rendező, zeneszerző, fogorvosi szék, terembérlet és mit tudom én mennyi villany- számla. —No de kérem én csak egy Reklámköltség fogkrémet kértem — méltatlankodtam. — Ez mind bele van építve a krém árába — világosított fel a pénztárosnő —, sőt még más is, olvassa csak tovább. — Ötszáz ezred mázsa különféle növényvédő szer, egy vagon alma... — olvasom. — Állj: ezt nem fizetem ki A reklámban egyetlen almába harapnak bele, hova kell a többi. — Kérem ez azért van, mert a képernyőre kerülés előtt az almák selejtezőkön esnek át. A szépségverseny győztese kerül a reklámba, a többit szokás szerint elfogyasztja a stáb. — Persze ezek fogkrém nélkül csinálnak maguknak szép fogakat — állapítom meg savanyúan. De a 119. sorban ismét fel kell kapni a fejemet, amikor a számlán azt látom, hogy Verdi Rigo- lettójából két aktus. — Kérem én csak egy fogkrémet kértem, és utálom az operákat. — Ez uram egyszerű áru- kapcsolás. A tv reklámbevételéből támogatják az igényes művészeti produkciókat, — így a komolyzenét is. Ez is megjelenik valahol a termékek árában. — És ez mi a fene, hogy szakszervezeti alap? Én a gázipari dolgozóknál fizetem a tagdíjat. — Éz más dolog. Ez a fogkrémbe épített filléres tétel az állástalan fogorvosok támogatására van elkülönítve. — Na, de most már aztán elég — borultam ki végleg, amikor azt olvasom, hogy Kis Gedeon és családja 0,0004 tízezred forint. Ugyanis Kiséket nagyon jól ismerem — a szomszédunkban laknak és nem is vagyok velük beszélő viszonyban, mert olyan büdös a szájuk, hogy csak az utca túloldaláról vagyok képes fogadni a köszönésüket. — Egy fillért sem vagyok hajlandó rájuk áldozni—ordítom végső elkeseredésemben. — Már megtette uram, közli a hölgy—Kis ék úgy kerülnek bele a számlába, hogy nem használnak fogkrémet, de ők is nézik a tv műsorait, a reklámokkal együtt. Valahol be kell hozni a rájuk eső reklámköltségeket is. így azok fizetik meg helyettük, akik megveszik a fogkrémeket. — Igen? —No akkor Storno az egész, és kérek egy reklámmentes olcsó protézist! Balogh Géza y y orn Gyula kor- ! / mánybővítési szán- A. A. dékával alaposan felborzolta a kedélyeket. Az ellenzéki pártok vezetőinek többsége természetesen elégedetten dörzsöli a markát, hiszen a szabad demokraták nyomban elutasították a tervet, ez pedig azt is jelentheti, hogy felborul a koalíció. Már pedig ha felborul, s egyedül maradnak a szocialisták, akkor eljöhet az ő idejük, sok területen rá tudják kényszeríteni akaratukat az emeszpések- re. t Úgy tűnik, Horn eltökélt, megkönnyíti a dolgát, hogy maga mögött tudhatja parlamenti frakciójának jelentős többségét. Most a szabad demokratákon a sor, mindenestre igen szorult helyzetbe jutottak Pető Iván elhamarkodottnak tűnő nyilatkozatával, melyben kapásból elutasította a miniszterelnök elképzeléseit, s most alig lehetséges a visszakozás anélkül, hogy meg ne kérdőjeleződne a komolyságuk. Nézőpont Szakítás után Horn eltökéltségében minden valószínűség szerint jelentős szerepet játszhat e szorult helyzetnek a felismerése, továbbá az is, hogy látja, ha a szabad demokraták kilépnek a kormányból, könnyen abban a helyzetben találhatják magukat, mint a Torgyán-féle kisgazdák az Antall-kabi- netből történő kiebrudalá- suk után. A kormányzó pártok a szakítás után szóba se álltak velük, s az akkori ellenzéki szerepben lévő szocialisták, szabad demokraták sem fogadták maguk közé őket. Most kísértetiesen hasonló a helyzet. Ha a szabad demokraták mennek, a kormányon maradó szocialisták aligha bocsátanak meg nekik, az MDF, FIDESZ, KDNP pedig természetesen alig várja, hogy meggyengüljön a kormány, az SZDSZ kikerüljön a hatalomból. E felállásból pedig a következmény: a szabad demokraták ha partnert akarnak keresni, csak a kisgazdák jöhetnek szóba. Érdekes felállás lenne. Együtt a kisgazdák és a szabad demokraták... Alapfok nélkül Orémus Kálmán / tt az új tanév, mely elé minden évben nagy várakozással tekint tanár és diák. Ez a már-már közhellyé vált megfogalmazása azonban szinte még sohasem volt olyan időszerű, mint most, mert a nagy karcsúsítások, létszámleépítések közepette senki sem tudja, mi vár rá. Már csak azért sem, mert a legfelsőbb helyeken elhangzó nyilatkozatok nem igazán teszik helyükre a dolgokat. Az illetékes tárca államtitkára nemrég például azt mondta, hogy sok ennek az országnak több mint száz felsőoktatási intézmény, meg azt is, túl sok pedagógust képzünk, viszont kevés a jogász és a közgazdász. Lehet, hogy így van, ám az utóbbi évek történéseit ismerne az embernek óhatatlanul is aggályai támadnak. Mert lehet, hogy a felső- oktatási intézményekből több van a kelleténél, ám az is tény — bár ezt mostanában nem nagyon emlegetik —, hogy az ezer lakosra jutó diplomások számát tekintve igencsak szerény helyen állunk Európában, sőt, korábban a közoktatási tárca jelenlegi vezetői is azt hangoztatták, hogy növelni kell a hallgatók számát. Viszont félő, hogy ha esetleg főiskolákat és egyetemeket szüntetnek meg, akkor a fürdővízzel kiöntik a gyereket is. Pedig egy felsőoktatási intézményt nehezebb újra visszaállítani, mint egy minisztériumot. Am aggályok merülhetnek fel a nyilatkozat második felével kapcsolatban is. Szakemberek mondják, bár olykor „kívülről” is észrevehető, hogy egyre csökken az iskolai oktatás színvonala. Attól, hogy kevesebb lesz a pedagógus, hogy összevonják az osztályokat ez a tendencia aligha fordul meg, sőt... Nem kétlem, hogy szükség van a felsőfokon képzett jogászokra, közgazdászokra. De ki fogja őket megtanítani írni, olvasni, számolni? Mert bár egyesek szerint a jogászok a sorok között olvasnak, előbb ehhez is meg kell találni a sorokat.-HÁTTÉR*» __— Szöveg nélkül Ferter János karikatúrája
