Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)

1995-09-13 / 216. szám

1995. szeptember 13., szerda Fórum olvasóink leveleiből Megváltozott számok Minden változás fejlődést ta­kar. így Nyíregyházán a tele­fonhívószámok változásai is, hiszen bővül a hálózat. Ez ugyan némi bosszúságot is hordoz magában, a változás után igen sok lesz az ered­ménytelen tárcsázás, még ha egyes hívások után tudomást szerzünk is a sikertelenség okáról. A Matáv úgy gondolja, hogy mindent megtett, a havi számlával előre tudatta: a szám mely időponttól válto­zik. Ehelyett több figyelmes­séggel az összes megváltozott számról adhattak volna táblá­zatos kimutatást: sorszám, név, utca, házszám, a régi tele­fonszám, új telefonszám. Azaz a telefonkönyvnek egy kiegé­szítő helyesbítő pótlása, ame­lyet akár az újságokban hirde­Nyíregyházán a Síp utca sarkán lévő épületet a pasza- bi cigányok bontják, akik így szerzik meg házuk építé­séhez a 30 százalék saját erőt. A bontott téglák, ge­rendák, lécek ugyanis még felhasználhatók--------------------------------------- Szűcs Róbert felvétele Jogellenes emelés Egyértelmű célom, hogy a sajtónyilvánosság erejével felhívjam a figyelmet a je­lenlegi hatalom a jogállami­ságot teljes mértékben fi­gyelmen kívül hagyó lépé­sére. Ugyanakkor 300 ezer családnak reményt nyújt­sak, mert kiderült: nemcsak az igazság, hanem a jog is az O oldalukon áll. Mint is­mert, az Országgyűlés dön­tésének megfelelően az OTP megemelte a kedvez­ményes kamatozású lakás­hitelkamatokat. Holott az Országgyűlésnek nincs semmi jogalapja, hogy a 12 százalékot 25-re emelje. 1991-ben az OTP a számla- tulajdonosokhoz eljuttatott egy nyilatkozatot. Itt arról a választási lehetőséget kíná­ló dokumentumról volt szó, melyben a vonatkozó tör­vény 65., illetve 66. parag­rafusa szerinti alternatíva kínálkozott: s az akkori 15 százalékról (amit később csökkentettek 12-re) sehol nem szerepelt, hogy az vál­tozó kamat lesz. Akik vi­szont a 66. paragrafusban szereplő verzió mellett vok­soltak, azoknak vált a fenn­maradó összeg változó ka­matozásúvá. Véleményem szerint az Alkotmánybíró­ságnak az egyértelmű té­nyek és dokumentumok alapján csak egy feladata lehet: a döntést megsemmi­síteni. Vagy, ha az Ország- gyűlés mindenáron emelni akar, egyet tehet, felkínálja szerződésmódosítási lehe­tőségeként: a meglévő tő­ketartozások felét elengedi; ezáltal a megmaradó összeg változó kamatozásúvá vá­lik. (Ez volt az egyik lehe­tőség 1991-ben is.) Nyitrai József Nyíregyháza tésként is meg lehetne jelentet­ni. Még mindig sokkal ol­csóbb megoldás, mint minden megváltozott számú előfizető értesítse ismeretségi körét. Ez persze megoldhatatlan?! Re­mélem azért, ami késik, az nem múlik. Joggal várjuk e ki­egészítő táblázatot, mert eset­leg több száz szám közléséről van szó. M. Takács Ferenc Nyíregyháza Nem kaptam meg Több mint tíz éve vagyok rok­kant. Gépkocsivásárlási támo­gatásra a kérelmemet már évekkel ezelőtt eljuttattam a helyi polgármesteri hivatal­hoz. Megállapították igényjo­gosultságomat, ami ebben az évben is érvényes. Nemrég mégis arról értesítettek, nem kaptam meg az idén sem a tá­mogatást. Munkát, sajnos nem tudok vállalni, a régi au­tóm fenntartása pedig már na­gyon költséges. Nekem mint más sorstársamnak ez az egyetlen mozgási lehetőség, hisz rengeteget kell igénybe vennem pl. orvoshoz. D. L. Nyíregyháza A panasszal kapcsolatban dr. Kovács Attila megyei tiszti fő­orvos elmondta: ebben az év­ben már több elosztható gép­kocsivásárlási utalvány nem áll rendelkezésükre. A Népjó­léti Minisztérium az idén 90 utalványt adott a megye szá­mára, amelyet 3400 igénylő között kellett elosztaniuk. Ol­vasónk igényjogosultságát nem vonják kétségbe, de keret­hiány miatt, sajnos ebben az évben az igényét nem tudták kielégíteni. Zajos ébresztő Nyíregyházán az Etel köz 17. szám előtt már hónapok óta vesztegel egy lerobbant gép­kocsi. (Rendszám a szerkesz­tőségben.) Foglalja a helyet, ezért sokan másutt kénytele­nek parkolni, ez még a kiseb­bik probléma, de nagyon csú­fítja a környéket is. Vajon ki­nek a feladata lenne észreven­ni, büntetni, esetleg elvitetni a kocsit? Gondjaink vannak a sátorgarázsokkal is, hisz ezek szintén a parkoló autók elől veszik el a helyet. Végül, de nem utolsósorban a környéken lakók nevében szeretném megkérni azoknak az áruszál­lító kocsiknak a vezetőit, akik az Etel közi szociális otthonba hordják az árut — ha már en­gedélyük van rá oda behajtani — próbálják meg egy kicsit csendesebben végezni a mun­kájukat, mert rettenetesen za­varó, ha hajnal négy órakor nagy csörömpöléssel feléb­resztik az embert. Az Etel köz 17. szám alatti lakók Nyíregyháza Észérv vagy érzelem dönt A gazdasági számítások az üzletközpont megvalósítása mellett szólnak A telket egyelőre a piaci árusok birtokolják A szerző felvétele Nyírbogdány (KM — D. M.) — A község képviselő-testü- lete augusztus 10-i ülésén tárgyalta azt a vállalkozói kérelmet, melyben a község központjában lévő építési te­lek megvásárlásáról volt szó. A napirendet a polgármester terjesztette elő — ő nem ja­vasolta a telek elidegenítését —, de a testület 7:3 arány­ban elvi hozzájárulását adta az eladáshoz, azzal, hogy a vételárról egy későbbi ülésen döntenek. Mindez Kovács Istvánná, helyi önkormányzati képvise­lő szerkesztőségünkhöz írt le­veléből derül ki, aki a szemé­lyes beszélgetésen megerősí­tette: Idegen kézbe — A vállalkozó szándéknyi­latkozatában olvasható: 38 éve él külföldön, de érzelmileg Nyírbogdányhoz kötődik. Én viszont 43 éve élek a települé­sen, itt születtem, engem is kötnek az érzelmi szálak, kü­lönösen ehhez a darab föld­höz. Ezért szavaztam nemmel. Számomra elvi kérdés, hogy a hosszú távú fejlesztési terv ke­retében kivitelezhető, neme­sebb célokat szolgáló létesít­ményt képzeltem el erre a földterületre. Például, ifjúsági vagy faluházat, akár egy kul­turális centrumot, de lehetne ide építeni pedagógus szolgá­lati lakást is. Elképzelhető, a gazdaság' érvek az üzletköz­pont megvalósítása mellett szólnak, de nem vagyok meggyőződve, hogy ez a falu vagyonát gyarapítja majd. Vé­leményem szerint, a község legszebb, legfrekventáltabb helyét nem lenne szabad ide­gen kézbe adni. Ez a földdarab mindnyájunké, így az enyém is, s úgy érzem, most valamit elvettek tőlem, valamivel sze­gényebb lettem. Szólt a képviselő még a dön­téshozók felelősségéről is, s arról: reméli, az önkormány­zatok nem lesznek mindig ilyen nehéz anyagi helyzetben. — A beadványt a pénzügyi bizottság is véleményezte, és javasolta az eladást — emelte ki Tanicsár Miklós polgármes­ter. — Én valóban nemmel szavaztam, de a testületi tagok többsége úgy mérlegelte a kö­rülményeket: a terület beépíté­sére az önkormányzatnak az elkövetkező húsz évben nem­igen lesz pénze. S hogy ne áll­jon ott üresen, odaadja a vál­lalkozónak, hisz ezzel is gya­rapszik a község, emelkedik a kereskedelem színvonala, és jó néhány ember munkához jut. Jól jár a falu Végül is a testületből heten az eladás mellett döntöttek, így a polgármesternek is el kellett fogadni a többség akaratát. Az ügyhöz tartozik, a fejlesztési tervben valóban egy közösségi házat gondoltak ide, de a telek egy részét a görög katolikus egyháznak átadták templom­építési céllal. (Sajnos, ennek kivitelezéséből különböző okok miatt nem lett semmi.) Két évvel ezelőtt már nemet mondott egyszer a korábbi tes­tület, amikor a területet keres­kedelmi célokra szerették vol­na megvásárolni. A mostani vállalkozó is hasonló elképze­léseket határozott meg: lenne itt élelmiszerbolt, gyorsbüfé, cukrászda, húsbolt. Mivel már egyéb lépéseket is tett (sertés­telepet, vágóhidat akar létesíte­ni), az ellátás megoldott lenne. Korkép Az önkormányzati képviselők közül dr. Mező Zsigmond összegezte a véleményeket: egyértelmű, a vevőnek komo­lyak a szándékai, hisz legalább öt éve dédelgeti ezt a tervét. A testületi tagok bíznak benne, hogy csak jól járhat a falu. Kü­lönösen az ellátás javulhat, hisz alapvető cikkekből (ke­nyér, hús) néha még hiány ta­pasztalható. Döntő az is, hogy a bogdányiaknak ad majd munkát. Természetesen, a te­rületet — reális felértékelés után — meg kell hirdetni, s ha a vállalkozó nyeri el, indulhat a kivitelezés. A bogdányiak esete a mai Magyarországról ad hűséges kórképet. A megszorult önkor­mányzatoknak sokszor kell mérlegelni, gyakran csapnak össze az észérvek az érzel­mekkel, s a döntés helyességét csak a jövő igazolja. Azt vi­szont helyben kell tudni, mi a fontosabb, mivel jár jobban a falu! Rendes... ...(alap- és pót)szabadság jár minden munkaviszony­ban töltött időre, attól füg­getlenül, hogy munkát vég­zett, vagy táppénzes állo­mányban volt-e a dolgozó — tájékoztatjuk H. A. má­tészalkai olvasónkat. Az építkezést... ...a lakhatási engedély be­nyújtásával a bank lezárt­nak tekinti és ez időpontban folyósítja a még rendelke­zésre álló pénzeszközöket — válaszoljuk K. Bertalan- nénak. A régi... ...rendszerű kedvezmény csak és kizárólag az 1995. június harmincadikáig megkezdett fogpótlásokra vonatkozik. Az új jogsza­bályokat a 69/1995. (VI. 17.) Kormány számú rendelet tartalmazza — üzenjük T. Pál nyíregyházi levélírónknak. A bíróságon... ...a folyamatban lévő ügye­ket év és a vádlottak neve szerint tartják nyilván — tájékoztatjuk timári olva­sónkat. Korengedményes... ...nyugdíjban akkor része­sülhet, ha a munkáltató az öregségi nyugdíj korhatárá­ig a nyugdíjat félévenként előre befizeti — üzenjük Sz. Lászlónénak Nyíregy­házára. Jogaszszemmei Ha öreg a kocsi »sss»«se«ws56ssssss5»ssssaaa«za»yiwwss^'s«w«^*»ss!«.?í Dr. Bartha Sándor Nyíregyházi olvasónk év elején vásárolt egy 12 éves dízel Opel Combi autót 240 ezer forintért. Rá néhány nappal, a motorban eltört egy szelephimba. Elvitték az autószerelőhöz, aki már háromszor szedte szét, és mindannyiszor ugyanazt a hibát tapasztalta. Az autó azóta is használhatatlan. Olvasónk bement az Opel szervizbe, ahol közölték ve­le: akkor tudják feltárni a pontos problémát, ha az al­katrészeket folyamatosan cserélik és majd kiderül az igazi ok. Ez a javítás vi­szont körülbelül 100 ezer forintnál kezdődik, de jótál­lást még ezek után sem vál­lalnak rá. Vajon az ilyen műszaki hibáért felelős-e a korábbi tulajdonos, aki hallani sem akar a cseré­ről? Jogászunk válasza szerint, egy 12 éves, erősen hasz­nált gépkocsi vásárlásánál emberileg érthető a kálvá­ria. Sajnos, éppen ezért, nem sok reménnyel tudjuk biztatni panaszosunkat. A törvényben előírtak alap­ján, az eladó köteles tájé­koztatni a vevőt. Nyilván­való, amikor átadta a gép­kocsi okmányait, abból meg lehetett állapítani az autó korát. Tehát, az eladó ezt nem hallgatta el. Vi­szont egy 12 éves használt gépkocsinak az állaga már erősen romlott, gyakrabban akadnak hibák, amikor is alkatrészeket kell pótolni. Sajnos, olyan követelményt nem lehet vele szemben tá­masztani, mint egy egy­két éves esetében. Ha perre kerül sor, a bíró­ság szakértő közreműködé­sével azt vizsgálja, hogy korának megfelelő állapot­ban volt-e a személygépko­csi vagy sem. A fődarabok (motor, karosszéria, alváz) hibáiról külön kell tájékoz­tatást adni az eladónak, vagy arra is fel kell hívni a figyelmet, ha karamboloz­tak az autóval. Az alkat­rész- meghibásodásra vo­natkozóan azonban nincs tájékoztatási kötelezettsé­ge, mert nyilván ő sem tud­hat a rejtett hibákról és ar­ról, hogy ezek mikor kelet­keznek. Nem lehet túlságo­san hibáztatni az eladót, mert önmagában a gépkocsi életkora már vásárláskor is óvatosságra kell, hogy intse a vevőt. Ilyenkor érdemes egy szakértővel, egy jó sze­relővel megnézetni a gép­kocsit, kipróbálni és úgy el­dönteni, hogy megéri-e a vételár vagy sem. Mivel szavatossági fele­lőssége az eladónak (egy ti­zenkét éves autó után) nincs, ilyen alapon tőle sem a kicserélését, sem a pénz visszaadását vagy árcsök­kentést nem lehet követel­ni. Akkor lehet olvasónk­nak jogos az igénye, ha a gépkocsi nem az életkorá­nak megfelelő műszaki ál­lapotban van, tehát lénye­gesen jobban leromlott, ami miatt a forgalmi értéke is jelentősen csökkent. Mindenesetre azt javasol­juk olvasónknak, ha úgy ér­zi, hogy az Opel műszaki állapota és a kifizetett vé­telár között komoly az elté­rés, akkor az eladóval szemben megfelelő érték­aránytalanság miatt pert in­díthat. Azonban ez nem jogi, ha­nem szakértői kérdés. Az igazságügyi szakértő dönti el, hogy a gépkocsinak a vásárláskor, az akkori mű­szaki állapotában mennyi volt a forgalmi értéke. A gyulladást ingyen — KM-POSTA ___ Szerkesztői üzenetek Lapunk július 26.-i számá­ban Luxus a foghúzás cím­mel közöltünk egy olvasói levelet. A felvetett problé­mával kapcsolatban dr. Ba­kó Attila megyei szakfőor­vos a következő tájékozta­tást adta: A 69/1995. (VI. 17.) Komi. számú rendelet 1. paragrafusa (a. b. pontja) értelmében a fogorvosi sür­gősségi ellátás keretében a heveny, gyulladásos korkép (fogfájás) kezelése ingye­nes. Énnek értelmében a körzeti orvos hibázott, a pa­naszosunk ellátásáért nem lett volna szabad díjat kér­nie.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents