Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-11 / 214. szám
1995. szeptember 11., hétfő HATTER Lakás, vagy putri összetákolva Volt példa, hogy az átadott házat lebontották és eladták az építőanyagot D. Bojté Gizella Sonkád-Fülesd (KM) — A őszi napsütésben szorgosan dolgozott a kőműves brigád Sonkád határában, mikor megérkeztem. A nagycsaládosok részére juttatott lakásépítési támogatásból készülő házak építkezési helyzetéről kérdeztem a szatmári embereket, akik megyénk legtávolabbi csücskében, néhány kilométerre az ukrán határnál élnek. Sonkádon, az Új élet utca egy szám alatt Farkas Miklós házát most építik, s ha minden sikerül, december végére a héttagú család már az új otthonában ünnepelheti a karácsonyt. A vállalkozók ebben a kis faluban, öt hasonló házat hoztak már eddig tető alá. De szerződésük van további házak építésére a szomszédos településeken, Kölesén, Csaholcon, Vá- mosorosziban is. Fontos a bizalom A szerencse is közre játszott, de a munka kivitelezői elsősorban rátermettségüknek köszönhetik a megbízásokat. Juhász Csaba, nyíregyházi vállalkozó szerint azonban a legfontosabb a bizalom és a korrektség. A hír pedig gyorsan terjedt a polgármesterek között, így hamar eldöntötték, kinek adnak megbízást a kivitelezésre. Sok kisiparos ragaszkodna ilyen beruházásokhoz, ahol biztosnak tűnik a bekerülési költség megfizetése, hiszen az előzetes szerződések alapján az OTP garanciát vállal és folyósítja azt az összeget, melyet a nagycsaládosok kapnak lakásépítkezéshez. Bányai Bálint, Fülesd polgármestere elmondta, az ő falujukban, ezzel a támogatási formával öt ilyen ház épül, volt akinek telket is tudtak adA régi és az új ni. De még négy-öt olyan család lenne, akik rászorulnának a segítségre. A szegényebb emberek sorsán nemcsak így próbálnak könnyíteni, hanem volt, akiknek malacot adtak, vagy teheneket helyeztek ki hozzájuk. S a százezer forintos támogatásból csak ötvenezer forintot kell visszatéríteniük. Ezek között vannak cigányok is, akik korábban nem nagyon foglalkoztak állattartással, mezőgazdasági munkával. A polgármester véleménye szerint ennek ellenére jól megállják helyüket. Meglépett a pénzzel A faluban kicsit kételkedtek abban is, hogy kétmillió-kettőszázezer forintból tisztességesen meg lehet-e egy házat csinálni. Vagy csak egy putri lesz, „ringy-rongy” anyagból összetákolva. Az ilyen jellegű építkezéseknél ugyanis sok visszaélésről is hallani; volt olyan kisiparos, aki meglépett a pénzzel, vagy nem úgy építette meg a házat, ahogyan az a tervben szerepelt. De olyanról is tudnak, hogy a családnak átadták a házat, akik később lebontották azt és eladták az épíA mióta a felsőfokú oktatási intézményeknél bevezették a tandíjat, elszaporodtak a tanintézetekben a lopások, fegyveres rablások. A bankrablók mellett egy újabb szakma nehézfiúi jelentek meg a bűnözés palettáján, az agy rab!ók. Az egyetemek és főiskolák a biztonság érdekében sokat tettek az elmúlt időkben. Az előadó termeket biztonsági rácsok és zárak védik, ajtaja csak hallgatói kártyával nyílik. A főbejáratokat biztonsági őrök védik, csak személyi azonosítás, testi motozás, és átvilágítás után léphet be bárki. Puskák, bicskák és egyéb fegyverek nem kerülik el az őrök figyelmét. A tanszékek a központi páncélteremben kaptak helyet, a katedrák előtt minden előadóban védőrácsot emeltek. A tanárok golyóálló mellényt, páncélozott autót kaptak szolgálati kocsiként, lakásukat testőrök figyelik állandóan. Mégis az őrök éberségét kijátszva, többször sikerült már elrabolni a legjobb oktatókat a bűnözőknek. A rendőrség tehetetlen, rendszerint csak az agyelszívástól el but ul tan találják meg hetekkel később az áldozatokat egy-egy elmegyógyintézet zárt osztályán. Ezek a többnyire magányos rablók tartják rettegésben főiskolánkat is. Szinte Agyrablók órarendszerű pontossággal érkeznek, kijátszva az őrök éberségét, hol a nyitott ablakon lépnek be, hol a katedra alól bújnak elő. Fejükön sísapkából kivágott csuklya van. Jegyzetfüzetükből fegyvernek látszó tárgy kandikál ki. — Mindenki arccal lefelé feküdjön a padlóra — ordítják. Agyrablás. Ha okosak lesznek, nem esik bántódá- suk. A tanár úrnak eszébe ne jusson a riasztó gombját megnyomni, inkább dobja ki az óravázlatot a kerítésen és maga felállhat. Tessék előadni a Csimborasszó tétel levezetését ott a táblánál. És a tanár urak nem ellenkeznek, meg is van mondva nekik, tudják, hogy az életükbe kerülhet ha nem teljesítik a rablók követeléseit. A rendes hallgatók is szinte már hozzászoktak az órai incidensekhez. Nyugodtan jegyzetelnek hason fekve is, végül is a tananyag soron következő előadását hallják. — Kérem a következő zárthelyit részemre kiadni — harsog a betörő a levezetés végén. — De betörő úr, az úgysem lesz érvényes, próbál a prof akadékoskodni, mert maga otthon puskázhat is. tőanyagot. Az OTP ezért nagyon elővigyázatos és csak akkor ad először pénzt a vállalkozó kezébe, ha a házat a bekerülési költség harmincöt százalékáig már elkészítették, de a további folyósítással is óvatosan bánnak. Szakmát tanulni A vállalkozókkal való beszélgetésnél úgy tűnt, hogy nekik legalább annyira fontos a szegény ember érdeke, mint a sa- játuké. O Miért lenne egy vállalkozónak az olyan fontos, hogy a szegény embereken segítsen? Itt csak egyszerűen üzletről lehet szó, vagy nem? — Az üzlet, a nyereség természetesen vele jár, de végül is segítenünk kell a rossz körülmények között élőkön. Ha nem előbb, akkor utóbb az országban ez súlyos következményekhez vezethet. Nem szabad az embereket szegénységben tartani. — Munkát kell adni nekik, a környéken lehetne akár egy betonüzemet vagy egy fatelepet beindítani. Itt vannak a majorságok, több milliós értékűek, a termelőszövetkezetek A szerző felvétele felbomlásával szinte minden kihalt. A cigányok megélhetéséről Balogh Artur, a Roma Munkaadó és Munkavállalók megyei szervezetének elnöke a gondolatot tovább folytatta: több minisztériumban jártak, hogy segítsék őket olyan munkahelyek létrehozásában, melyet az iparban, így az építkezéseknél jól tudnának hasznosítani. Nemcsak a hagyományőrző szakmák, vályogvetés, kosárfonás lenne fontos, hanem az is, hogy értsék a kőműves, asztalos, ács, bádogos mesterséget, amire mindig szükség van. A most folyó házépítésekbe még több embert be lehetne vonni. Ezzel a megoldással munkahelyeket is teremthetnének, de egyben megszerveznék az emberek szakképzését is. A vállalkozók és polgár- mesterek, valamint a cigányok érdekképviseleti szerveinek képviselőivel történtek már előzetes egyeztetések. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal Cigány Programok Irodájától ígéretet kaptak, hogy ötletüket lehetőség szerint támogatni is fogják. Imázs és tett Kovács Éva ■»-k itkapillanat: ellenzék és kormánypárt X V egyetért abban, hogy romlott az ország nemzetközi megítélése, logikus tehát egy olyan politikai államtitkár beállítása, aki az ország imázsának alakításávalfog- lalalkozik — olvashattuk, hallhattuk mostanában igen sokszor. A téma egyébként nemrég, a kormány bővítésének lehetőségével együtt került újra szóba, akkor, amikor Horn Gyula úgy gondolta növelni kormánya eredményességét, hogy annak létszámát szerette volna bővíteni. Sem az ötlet, sem pedig a cél nem újkeletű. Hazánk hírnevének, ha úgy tetszik jóhírének megszerzése és terjesztése az előző kormánynak is hőn óhajtott vágya volt, úgy látszik, a mostani sincs híján hasonló ambícióknak. Dicséretes törekvések ezek, kár, hogy a dolog nem ilyen egyszerűen működik. Mert a jó hír, a hírnév valóban igen fontos az egyes országok számára, csakhogy megszerzése nem pusztán elhatározás kérdése. Hiába mondjuk mi magunkról, hogy döntöttünk: holnaptól saját jó hírünket keltjük, ha ennél tovább nem jutunk. Mert hiába terjesztjük hát mi, hogy eredményesek vagyunk, ha padlóra került a gazdaság, hangoztatjuk, hogy sikeres a privatizáció, miközben az országnak állítólag egyetlen fillér haszna se származott eddig belőle, harsoghatjuk nap mint nap, hogy a szomszédokkal békességre törekszünk, közben meg némely politikus jódolgában hetente üzen hadat a határ túloldalán lévőknek. mondjuk, hogy fontos a belső béke, de naponta látjuk és halljuk a különféle pártcsatározásokat. A nemzetközi imázs kial- kítása fontos feladat, de semmiképpen nem egyetlen ember dolga. Egyedül a legokosabb boltos sem képes eladni a portékát, legyen bármilyen jó kereskedő. Annál is inkább, mert a vevőt becsapni csak egyszer lehet. Ha rájön hogy félrevezették, másodszor már elkerüli a bejáratot. Gábor fiam! Itt is ott is, bezársz egy-egy iskolát, én meg nyitok helyette egy-két minisztériumot Ferter János rajza — Bocsánat tanár úr, én agyrabló vagyok, nem csaló, ha kell pisztolyt használok, mint mos is—és kilövi a rejtett kamerát a tábla fölött nyomatékül. Aztán átveszi a feladatot és átvetve magát az ablakon lefüggeszkedik az udvarra egy kötélen, és ahogy jött olyan váratlanul eltűnik a bokrok között. Egy hét múlva — ugyanez a rabló — a kidolgozott zárthelyit a férfi WC-ben nyújtotta át a professzornak, a szomszédos fülkéből. Ez nem WC-papír, ha okosan viselkedik nem történik semmi. Kérem osztályozza le a dolgozatomat. De figyelmeztetem, hogyha nem lesz szigorú, szétlövöm a hátsó felét. A prof ijedtében hasmenést kapott, de a hibátlan dolgozatra négy és felest ráírva ezúttal is megúszta. A rendőrség tehetetlen, még ennek a személyét sem sikerült azonosítani. A síálarcos fantomkép mögött senki sem ismerte fel a tettest. Annyit lehet biztosan tudni róla, hogy matematika szakos, harmad évet hallgat, és a professzor szerint rendkívüljó képességű. Ev végén aztán csapdát állítottak neki. Joggal feltételezhető volt, hogy le akarja majd vizsgáztattatni magát a féléves anyagból. A biztonsági őrök nagy titokban a vizsgatermet éjszaka körülzárták. Mégis túljárt az eszükön ezúttal is. Napközben nem történt semmi. Este amikor az óvodából kislányát szándékozott a tanár úr hazavinni, a hátsó ülésen meglapult és fegyvert nyomott a gyerek halántékának, majd ráparancsolt a professzorra: semmi meggonmdolatlanság, indítson és tessék kérdezni. Mire hazaértek, az agy rabló sikeresen levizsgázott. A professzor nem kockáztathatta a gyermek életét, beírta az elédugott indexbe a jelest, ezután egy sarokkal a házuk előtt az agyrabló köszönés nélkül kiszállt az autóból. És az ehhez hasonló esetek országszerte szaporodnak. A tudás, hatalom. A hatalomhoz pénz kell. De sokan láthatóan ingyen akarják ezt megszerezni. Az egyetemek tehetetlenek, Anyagi fedezet nélkül oktatóikat, a tudást nem tudják megvédeni. A rendőrség, amíg anyagi kár nem keletkezik, és tettleges- ségre nem fajul a dolog nem kíván beavatkozni. A bankrablókat sem győzi üldözni.-w- ^-r gyhogy várható, hogy M j az agyrablók ezzel az erőszakos módszerrel diplomát is szereznek majd maguknak. Rossz rágondolni, hogy ilyen előképzettség után hogyan fognak ezeka szakemberek az üzleti életben praktizálni... Új bűzaév előtt Galambos Béla ■j» -j- em régen fejeződött be az aratás, s már x V nincs kiajánlható kalászos gabona az országban. Pedig, mint olvasom, lenne rá kereslet a tőlünk keletre eső külpiacokon, ahonnan most jelentős kenyérgabonamennyiséget vásárolnának tőlünk, ha lenne A jól húzó piac, a konjunktúra, első megközelítésben nagyon kedvező hírnek számít, hiszen magas áron, minden fölösleges terméstől megszabadulhatnak a magyar gabonatermelők. Am nem egyértelműen rózsaszínű a honi gabonahelyzet. Nem csak a lapos államkassza szempontjából nézve akként, hogy ha mégegyszer ennyi terem akkor is eladhattuk volna mind egy szemig. Inkább a termelők szemszögéből, először is azért, mert jelentős részük — főként az aszály miatt már évek óta egyre nehezebb helyzetbe kerülő alföldi termelők — nem tudták istenigazából meglovagolni ezt a rég várt lehetőséget. Sokan még aratás előtt, „lábán” eladták terményüket, a mostani tonnánkénti 16 ezer forinthoz képest úgy hatvan százalékos áron. Kénytelenek voltak, mivel hitelt kellett törleszteni, s fizetni is illik a legszükségesebb eszközök vásárlásáért. Nyakukon az új búzaév kezdete, amihez venni kell üzemanyagot, gépalkatrészt (ha már új gépre nem teik), hogy szántani-vetni lehessen. Azután a csóró esztendők után — amikor a száz kilókban mérhető hektáronkénti optimum helyett legföljebb néhány tízkilós adagokban pergettek műtrágyát a szántóföldekre — jó lenne már végre a növény igényét legalább fele- részt(!) kielégítő tápanyag- utánpótlást végezni. Végül ajánlatos lenne felváltani azt a jó gazda gondosságának teljességgel ellentmondó, áltakarékos gyakorlatot, miszerint a kétségtelenül legolcsóbb saját termelésű búzát vetik el újra, a másfélszer annyit teremni képes fémzárolt vetőmag helyett. Csak legyen elég ilyen igazi vetőbúza, nehogy a mostani csábító árakon eladják aztán külföldre kenyérgabonának! HRHHijjííjíNMjííHRííMMMÍÍHÍRiMjiíjííRIÍÍÍMHRnííííiíjíi^ l | m
