Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)

1995-09-09 / 213. szám

gft: rnrnrnrnrnrnrnrnimmmmmimimmmmiimmm# Időszerű elvégezni a térinformatikai fejlesztést, amely pontosan megmutatná, hol, mit lehet építeni A második világháborút követően megnyugodni látszottak a kedélyek, nyílt öszetűzésekre nemigen került sor a földtulajdonosok, illetve a vadász- társaságok között. Néhány éve azon­ban, amikor felszámolták a nagy gaz­daságokat, s megjelent a több száz­ezerre tehető gazda, ismét fellángol­tak a viták. A gazdák, mint földtulaj­donosok mind hangosabban kérdez­ték, s kérdezik: ha a tulajdon sérthe­tetlen, milyen jogon garázdálkodnak az ő földjeiken a puskások. Akik ugyan fizetnek bérleti díjat a vadász- területért, de nem nekik, hanem az önkormányzatoknak, ám oly nevet­séges összeget, hogy arról jobb nem beszélni. És akkor még ssd sem volt a vadkárokról, amit rengeteg gazda kénytelen eltűrni. Mi lehet tehát a megoldás? Az a törvénytervezet, mely a földtulajdon­hoz köti a vadászatot? Nehezen hihe­tő, hiszen ez esetben alighanem va­lóra válik a másik fél jóslata: hama­rosan kiürülnek a magyar mezők, mert az öt-, tíz-, ötvenhektáros táblá­kon szinte lehetetlen a tervszerű vad- gazdálkodás. A vadászati törvényt a hírek szerint hamarosan napirendre tűzi a parlament. Nem nehéz megjó­solni, hangos lesz az ülésterem. Mint vaddisznóhajtáskor az erdő. Csak azt nem tudni még, ki lesz az űzött... Balogh Géza AKTUÁLIS INTERJÚNK ® ^8388868838888888t 8888888$ $88888 888888888888 !8888888888888888888888S8888888988$88888888$$83$88888888888888888888$8g888888886888888888888888888888888888S888888888888888889688888888888888888888888888888S88888888888888i888888888888l Mutatvány vékony tárcával „A lakosság elvárja, hogy a várost folyamatosan fejlesszük, szépítsük...” MAGÁNVÉLEMÉNY Vadászok Giba Tamás, Nyíregyháza város alpolgármestere Balázs Attila felvétele jó. A közüzemű szolgáltatók — miután nem kapnak állami ártámogatást — piaci körülmények között működnek, ami a la­kások rezsiköltségének jelentős emelkedé­sét eredményezte, így a nagyobb lakások fenntartása egyre több családnak jelent ko­moly gondot. Éppen ezért szükség lenne a lakásmobilizáció beindítására. Csakhogy ehhez szükség van kisebb lakásokra, hiszen a nagy lakásra kicsi a kereslet. Újszerű kez­deményezése az önkormányzatnak az a két lakásépítési akció, amelyek során az ön- kormányzat nagyon kedvezményesen jut­tat telekhez befektető vál­lalkozókat, akik saját koc­kázatukra piaci áron érté­kesítik az általuk felépített lakásokat. Már folyik az építkezés előkészítése a Moszkva utcán és az Örö­kösföldön is. Reményünk van arra, hogy ezek segítsé­gével megindul a mozgás a lakáspiacon, s a szociálpo­litikai támogatás igénybevé­telével a csereláncolatokat is meg lehet indítani. Né­hány felszabaduló önkor­mányzati bérlakást is remé­lünk ettől, amelyekbe új bérlők költözhetnek. □ Országos összehason­lításban is meglehetősen rossz a város útjainak álla­pota. Sajnos gyakori ta­pasztalat, hogy a közműfel­újítások után a kivitelezők nem állítják helyre a feltúrt utat, járdát. — A kivitelezők munká­jukért garanciával tartoz­nak, vagyis a helyreállított útért is jótállást vállalnak. A lakosság nem mindig tudja, hogy azon az úton, amelyen éppen útjavítás történik, garanciális javítást végeznek, így az önkor­mányzatnak pénzébe nem kerül. Vannak olyan beruházások, ahol a költségcsökken­tés érdekében sávos helyreállítással tervez­zük a beruházást, ez végül is kompro­misszumos megoldás, csak azokat a szaka­szokat aszfaltozzák újra, ahol munkát vé­geztek. Ez átmeneti megoldás, néhány év múlva elengedhetetlen a teljes szélességű szőnyeg. Idén a Debreceni, a Kossuth és a Család utca aszfaltozását végeztetjük el. Sajnos a Család utcai csomópont idén már nem fér bele a költségvetésbe, pályázato­kon igyekszünk további forrásokat sze­rezni hozzá. □ Létezik-e lista az önkormányzati tel­kekről? Ha például felkeresi egy befekte­tő az önkormányzatot azzal a szándékkal, hogy építkezni szeretne, tudnak-e üres tel­keket ajánlani? — A Városfejlesztési és a Vagyoniroda nyújt felvilágosítást erről, de úgy gondo­lom, időszerű volna elvégezni a városban a térinformatikai fejlesztést, amely — ha megfelelő adatbázissal van feltöltve — akár gombnyomásra megmutatja, hol, mit lehet építeni a rendezési terv alapján. A térinfor­matikai rendszer megvalósításához azon­ban az önkormányzat pénze egyedül ke­vés. Szükséges, hogy azok a cégek is legye­nek partnerek ebben — például a közmű- vállalatok —, amelyek ugyancsak haszno­sítani tudnák ezt a térképet. Giba Tamás okleveles építőmérnök, vas­betonépítési szakmérnök, 1994. december 28-ától Nyíregyháza alpolgármestere. A „munkamegosztásban” ő koordinálja a vá­rosfejlesztést, de hozzá tartozik az egész­ségügy, a szociálpolitika és a lakásgazdál­kodás is. Utóbbi három területről össze­foglalóan túlzás nélkül állíthatjuk: nem sok sikerélménnyel kecsegtetnek. De mi a hely­zet a fejlesztéssel? Erről beszélgettünk. — A fejlesztés sem igen hálás téma ma a források szűkössége miatt. Egy ön- kormányzatnál — az előde­ink valahogy úgy számol­gatták — ha minden hato­dik forint fejlesztésre jutna, elég jó állapot lenne. Nyír­egyházán is kibékülnénk ezzel a helyzettel. Négy év­vel ezelőtt így is volt, de mára fokozatosan csökken a fejlesztésre fordítható ke­ret. □ Ebből csípnek el más területek finanszírozására? — Előbb a működés költ­ségeit tervezzük meg, és a fejlesztésre szánható keret az, ami mindebből megma­rad. Idén a költségvetésnek mindössze öt százaléka költhető fejlesztésre, ez ará­nyaiban közel sem akkora, mint ami az ideális állapo­tot jelentené. Amikor a most felállt önkormányzat mérlegelte a lehetőségeit, fő feladatnak a város működ­tetését jelölte meg. Ez ter­mészetes dolog, úgy is mondhatjuk, a mi­nimális program, de nem szeretnénk itt megrekedni. A közgyűlést, a város vezeté­sét a közvélemény leginkább annak alap­ján ítéli meg, hogy fejlesztés terén milyen sikereket ért el. Hiszen a működés termé­szetes, megszoktuk, hogy van iskola, táv­hőszolgáltatás és víz. A lakosság azonban elvárja, hogy a várost fejlesszük, szépítsük, korszerűsítsük is. És ez lesz nehéz feladat, mert pénzt kell hozzá előteremteni. Az el­múlt ciklusban létrehozott kormányzati alapok, amelyekből pályázhatna a város, ma is megvannak ugyan, működnek is, de minimális a rendelkezésükre álló pénz. Nem gondolkodhatunk többszáz milliós beruházásban. A saját és a minimális köz­ponti támogatás mellé fel kell, hogy zár­kózzon egyfajta befektetési, piaci szemlé­letű fejlesztés. Az önkormányzatnak ebben katalizátor szerepe lehet, az a feladata, hogy próbálja meg idecsalogatni a fejlesz­tésre fordítható tőkét. így a város a vi­szonylag kevés önkormányzati pénz elle­nére is tovább épülhet. □ Az utóbbi hónapok negatív tapasz­talatai azonban azt mutatják, hogy nem árt, ha résen van az önkormányzat, ami­kor befektető partnereket keres. Lehetsé­gesnek tartja-e, hogy mielőtt szerződést kötnek egy céggel, úgymond „lekáderez­zék’’? — A közreműködő partnereket nyilván meg kell ismerni, és olyan megállapodá­sokra van szükség, amelyekben az önkor­mányzat ráhatása megmarad. Az adásvé­teli szerződésekben beépített fék legyen. Például az ASKO-val kötött megállapodás­ban beépítési kötelezettség szerepel. A ha­táridő letelte — ez év áprilisa — után pe­dig „ketyeg” a késedelmi kötbér. □ Milyen beruházásokra lehet partnert keresni Nyíregyházán? — A Bujtos és a Sóstó környékének fej­lesztésére, de a Kiskörút keleti szakaszá­nak megvalósítására is. Ez utóbbi nagyobb léptékű elképzelés, amely akár több köz­reműködő részvételét feltételezi. A Domus és a Galéria közötti terület többszintes be­építésre alkalmas. Nagyon fontos volna be­ruházásokat indítani az idegenforgalom fel­lendítése érdekében is. Sajnos befektetőket ehhez nagyon nehéz találni. Amiben mindenképpen előre kell lépni a városban, az a közlekedési helyzet. Az át­kötő utakról már nagyon sokat beszéltünk. Rangsor nélkül a következő átkötő utak megvalósítása sürgető: a Tiszavasvári út- Tokaji út, Pazonyi út-Korányi utca, illet­ve a Sóstóhegyi összekötő út. A sorrend at­tól függ, mit tudunk felmutatni a beruhá­záshoz a saját erőnkön kívül. Idén csak egy összekötő út megvalósítására van reális esély. □ Az önkormányzat tervei és ígéretei kö­zött szerepelt, hogy a lakáshelyzet javítá­sában is lépni kíván. — A befektető partnerekkel való kap­csolatteremtés a lakásfronton mozdul el leginkább. A Család és a Futó utca térsé­gében a közeljövőben megkezdődik egy na­gyobb léptékű telekalakítás, amelybe pénzt nem fektet az önkormányzat, viszont a ren­^ A nagyobb lakások fenntartása egyre több családnak jelent _______komoly gondot, dezési tervnek megfelelően lakásépítésre nyújt lehetőséget a város polgárainak. Há­romszáznál több telket alakítanak itt ki családi házak, sorházak, kis társasházak építésére. „Lakásügy van, lakás nincs” szokták mondani, s a városban valóban nagyon nagy gond, hogy a lakásszám ugyan nem marad el jelentősen a nagyvá­rosokban elvárható átlagtól, de a lakások szerkezete, állománya és összetétele nem mm ....................................... ... |' "111111mi"m"»Iin ín // Saját pénz és központi támogatás mellett szükség van befektetési, piaci szemléletű fejlesztésre is. mm * ..................................................// Cservenyák Katalin ...Hál a vadász jéghideg ég alatt, s hogy gyöngéd feleség várja, eszébe sincs, írja egyik versében Horatius, mely köznapi nyelven azt is jelenti, hogy a vadászok már az ókorban is megszállott emberek voltak. Mint manapság, hiszen minek lehet nevez­ni azt, ha nem megszállottságnak, hogy vannak emberek, akik éjszaká­kat képesek eltölteni a magasleseken, akik akkor virulmak ki, mikor jégvi­rág nyílik az ablaküvegen, mikor je­ges, északi szél fúj a határban. De nem a vadászat lírai szépségei­ről akarok most írni, hanem a körü­lötte dúló viharokról, melyek a rend­szerváltozás óta újból meg újból fel­támadnak. Most például a készülő va­dászati törvény miatt kerültek megint az érdeklődés középpontjába a pus­kás emberek, akiknek legalább any- nyi az irigyük, mint a csodálójuk. Az élet furcsa fintora, hogy a téma mi­lyen szenvedélyeket vált ki sokakból, pedig mindössze néhány ezer embe- ről van szó az országban, a mi me­gyénkben például alig több mint két ezer vadászt tartanak számon. Nem mai jelenség azonban mindez. Tudjuk, az emberiség hajnalán a va­dászat joga megilletett mindenkit, az­tán mikor kialakult a magántulajdon, s a vadászat jogát a föld tulajdonjo­gával kötötték össze, az ingatlanok mind kevesebbek kezében összponto­sultak, s ezzel egyre többen estek el a vadásziostól.

Next

/
Thumbnails
Contents