Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-09 / 213. szám
gft: rnrnrnrnrnrnrnrnimmmmmimimmmmiimmm# Időszerű elvégezni a térinformatikai fejlesztést, amely pontosan megmutatná, hol, mit lehet építeni A második világháborút követően megnyugodni látszottak a kedélyek, nyílt öszetűzésekre nemigen került sor a földtulajdonosok, illetve a vadász- társaságok között. Néhány éve azonban, amikor felszámolták a nagy gazdaságokat, s megjelent a több százezerre tehető gazda, ismét fellángoltak a viták. A gazdák, mint földtulajdonosok mind hangosabban kérdezték, s kérdezik: ha a tulajdon sérthetetlen, milyen jogon garázdálkodnak az ő földjeiken a puskások. Akik ugyan fizetnek bérleti díjat a vadász- területért, de nem nekik, hanem az önkormányzatoknak, ám oly nevetséges összeget, hogy arról jobb nem beszélni. És akkor még ssd sem volt a vadkárokról, amit rengeteg gazda kénytelen eltűrni. Mi lehet tehát a megoldás? Az a törvénytervezet, mely a földtulajdonhoz köti a vadászatot? Nehezen hihető, hiszen ez esetben alighanem valóra válik a másik fél jóslata: hamarosan kiürülnek a magyar mezők, mert az öt-, tíz-, ötvenhektáros táblákon szinte lehetetlen a tervszerű vad- gazdálkodás. A vadászati törvényt a hírek szerint hamarosan napirendre tűzi a parlament. Nem nehéz megjósolni, hangos lesz az ülésterem. Mint vaddisznóhajtáskor az erdő. Csak azt nem tudni még, ki lesz az űzött... Balogh Géza AKTUÁLIS INTERJÚNK ® ^8388868838888888t 8888888$ $88888 888888888888 !8888888888888888888888S8888888988$88888888$$83$88888888888888888888$8g888888886888888888888888888888888888S888888888888888889688888888888888888888888888888S88888888888888i888888888888l Mutatvány vékony tárcával „A lakosság elvárja, hogy a várost folyamatosan fejlesszük, szépítsük...” MAGÁNVÉLEMÉNY Vadászok Giba Tamás, Nyíregyháza város alpolgármestere Balázs Attila felvétele jó. A közüzemű szolgáltatók — miután nem kapnak állami ártámogatást — piaci körülmények között működnek, ami a lakások rezsiköltségének jelentős emelkedését eredményezte, így a nagyobb lakások fenntartása egyre több családnak jelent komoly gondot. Éppen ezért szükség lenne a lakásmobilizáció beindítására. Csakhogy ehhez szükség van kisebb lakásokra, hiszen a nagy lakásra kicsi a kereslet. Újszerű kezdeményezése az önkormányzatnak az a két lakásépítési akció, amelyek során az ön- kormányzat nagyon kedvezményesen juttat telekhez befektető vállalkozókat, akik saját kockázatukra piaci áron értékesítik az általuk felépített lakásokat. Már folyik az építkezés előkészítése a Moszkva utcán és az Örökösföldön is. Reményünk van arra, hogy ezek segítségével megindul a mozgás a lakáspiacon, s a szociálpolitikai támogatás igénybevételével a csereláncolatokat is meg lehet indítani. Néhány felszabaduló önkormányzati bérlakást is remélünk ettől, amelyekbe új bérlők költözhetnek. □ Országos összehasonlításban is meglehetősen rossz a város útjainak állapota. Sajnos gyakori tapasztalat, hogy a közműfelújítások után a kivitelezők nem állítják helyre a feltúrt utat, járdát. — A kivitelezők munkájukért garanciával tartoznak, vagyis a helyreállított útért is jótállást vállalnak. A lakosság nem mindig tudja, hogy azon az úton, amelyen éppen útjavítás történik, garanciális javítást végeznek, így az önkormányzatnak pénzébe nem kerül. Vannak olyan beruházások, ahol a költségcsökkentés érdekében sávos helyreállítással tervezzük a beruházást, ez végül is kompromisszumos megoldás, csak azokat a szakaszokat aszfaltozzák újra, ahol munkát végeztek. Ez átmeneti megoldás, néhány év múlva elengedhetetlen a teljes szélességű szőnyeg. Idén a Debreceni, a Kossuth és a Család utca aszfaltozását végeztetjük el. Sajnos a Család utcai csomópont idén már nem fér bele a költségvetésbe, pályázatokon igyekszünk további forrásokat szerezni hozzá. □ Létezik-e lista az önkormányzati telkekről? Ha például felkeresi egy befektető az önkormányzatot azzal a szándékkal, hogy építkezni szeretne, tudnak-e üres telkeket ajánlani? — A Városfejlesztési és a Vagyoniroda nyújt felvilágosítást erről, de úgy gondolom, időszerű volna elvégezni a városban a térinformatikai fejlesztést, amely — ha megfelelő adatbázissal van feltöltve — akár gombnyomásra megmutatja, hol, mit lehet építeni a rendezési terv alapján. A térinformatikai rendszer megvalósításához azonban az önkormányzat pénze egyedül kevés. Szükséges, hogy azok a cégek is legyenek partnerek ebben — például a közmű- vállalatok —, amelyek ugyancsak hasznosítani tudnák ezt a térképet. Giba Tamás okleveles építőmérnök, vasbetonépítési szakmérnök, 1994. december 28-ától Nyíregyháza alpolgármestere. A „munkamegosztásban” ő koordinálja a városfejlesztést, de hozzá tartozik az egészségügy, a szociálpolitika és a lakásgazdálkodás is. Utóbbi három területről összefoglalóan túlzás nélkül állíthatjuk: nem sok sikerélménnyel kecsegtetnek. De mi a helyzet a fejlesztéssel? Erről beszélgettünk. — A fejlesztés sem igen hálás téma ma a források szűkössége miatt. Egy ön- kormányzatnál — az elődeink valahogy úgy számolgatták — ha minden hatodik forint fejlesztésre jutna, elég jó állapot lenne. Nyíregyházán is kibékülnénk ezzel a helyzettel. Négy évvel ezelőtt így is volt, de mára fokozatosan csökken a fejlesztésre fordítható keret. □ Ebből csípnek el más területek finanszírozására? — Előbb a működés költségeit tervezzük meg, és a fejlesztésre szánható keret az, ami mindebből megmarad. Idén a költségvetésnek mindössze öt százaléka költhető fejlesztésre, ez arányaiban közel sem akkora, mint ami az ideális állapotot jelentené. Amikor a most felállt önkormányzat mérlegelte a lehetőségeit, fő feladatnak a város működtetését jelölte meg. Ez természetes dolog, úgy is mondhatjuk, a minimális program, de nem szeretnénk itt megrekedni. A közgyűlést, a város vezetését a közvélemény leginkább annak alapján ítéli meg, hogy fejlesztés terén milyen sikereket ért el. Hiszen a működés természetes, megszoktuk, hogy van iskola, távhőszolgáltatás és víz. A lakosság azonban elvárja, hogy a várost fejlesszük, szépítsük, korszerűsítsük is. És ez lesz nehéz feladat, mert pénzt kell hozzá előteremteni. Az elmúlt ciklusban létrehozott kormányzati alapok, amelyekből pályázhatna a város, ma is megvannak ugyan, működnek is, de minimális a rendelkezésükre álló pénz. Nem gondolkodhatunk többszáz milliós beruházásban. A saját és a minimális központi támogatás mellé fel kell, hogy zárkózzon egyfajta befektetési, piaci szemléletű fejlesztés. Az önkormányzatnak ebben katalizátor szerepe lehet, az a feladata, hogy próbálja meg idecsalogatni a fejlesztésre fordítható tőkét. így a város a viszonylag kevés önkormányzati pénz ellenére is tovább épülhet. □ Az utóbbi hónapok negatív tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy nem árt, ha résen van az önkormányzat, amikor befektető partnereket keres. Lehetségesnek tartja-e, hogy mielőtt szerződést kötnek egy céggel, úgymond „lekáderezzék’’? — A közreműködő partnereket nyilván meg kell ismerni, és olyan megállapodásokra van szükség, amelyekben az önkormányzat ráhatása megmarad. Az adásvételi szerződésekben beépített fék legyen. Például az ASKO-val kötött megállapodásban beépítési kötelezettség szerepel. A határidő letelte — ez év áprilisa — után pedig „ketyeg” a késedelmi kötbér. □ Milyen beruházásokra lehet partnert keresni Nyíregyházán? — A Bujtos és a Sóstó környékének fejlesztésére, de a Kiskörút keleti szakaszának megvalósítására is. Ez utóbbi nagyobb léptékű elképzelés, amely akár több közreműködő részvételét feltételezi. A Domus és a Galéria közötti terület többszintes beépítésre alkalmas. Nagyon fontos volna beruházásokat indítani az idegenforgalom fellendítése érdekében is. Sajnos befektetőket ehhez nagyon nehéz találni. Amiben mindenképpen előre kell lépni a városban, az a közlekedési helyzet. Az átkötő utakról már nagyon sokat beszéltünk. Rangsor nélkül a következő átkötő utak megvalósítása sürgető: a Tiszavasvári út- Tokaji út, Pazonyi út-Korányi utca, illetve a Sóstóhegyi összekötő út. A sorrend attól függ, mit tudunk felmutatni a beruházáshoz a saját erőnkön kívül. Idén csak egy összekötő út megvalósítására van reális esély. □ Az önkormányzat tervei és ígéretei között szerepelt, hogy a lakáshelyzet javításában is lépni kíván. — A befektető partnerekkel való kapcsolatteremtés a lakásfronton mozdul el leginkább. A Család és a Futó utca térségében a közeljövőben megkezdődik egy nagyobb léptékű telekalakítás, amelybe pénzt nem fektet az önkormányzat, viszont a ren^ A nagyobb lakások fenntartása egyre több családnak jelent _______komoly gondot, dezési tervnek megfelelően lakásépítésre nyújt lehetőséget a város polgárainak. Háromszáznál több telket alakítanak itt ki családi házak, sorházak, kis társasházak építésére. „Lakásügy van, lakás nincs” szokták mondani, s a városban valóban nagyon nagy gond, hogy a lakásszám ugyan nem marad el jelentősen a nagyvárosokban elvárható átlagtól, de a lakások szerkezete, állománya és összetétele nem mm ....................................... ... |' "111111mi"m"»Iin ín // Saját pénz és központi támogatás mellett szükség van befektetési, piaci szemléletű fejlesztésre is. mm * ..................................................// Cservenyák Katalin ...Hál a vadász jéghideg ég alatt, s hogy gyöngéd feleség várja, eszébe sincs, írja egyik versében Horatius, mely köznapi nyelven azt is jelenti, hogy a vadászok már az ókorban is megszállott emberek voltak. Mint manapság, hiszen minek lehet nevezni azt, ha nem megszállottságnak, hogy vannak emberek, akik éjszakákat képesek eltölteni a magasleseken, akik akkor virulmak ki, mikor jégvirág nyílik az ablaküvegen, mikor jeges, északi szél fúj a határban. De nem a vadászat lírai szépségeiről akarok most írni, hanem a körülötte dúló viharokról, melyek a rendszerváltozás óta újból meg újból feltámadnak. Most például a készülő vadászati törvény miatt kerültek megint az érdeklődés középpontjába a puskás emberek, akiknek legalább any- nyi az irigyük, mint a csodálójuk. Az élet furcsa fintora, hogy a téma milyen szenvedélyeket vált ki sokakból, pedig mindössze néhány ezer embe- ről van szó az országban, a mi megyénkben például alig több mint két ezer vadászt tartanak számon. Nem mai jelenség azonban mindez. Tudjuk, az emberiség hajnalán a vadászat joga megilletett mindenkit, aztán mikor kialakult a magántulajdon, s a vadászat jogát a föld tulajdonjogával kötötték össze, az ingatlanok mind kevesebbek kezében összpontosultak, s ezzel egyre többen estek el a vadásziostól.
